Heves Megyei Hírlap, 2006. december (17. évfolyam, 281-304. szám)
2006-12-06 / 285. szám
2 MEGYEI KORKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2006. DECEMBER 6., SZERDA Szeretetnapra, közmeghallgatásra készül az egri görög kisebbség A legutóbbi helyhatósági választások alkalmával megújult az Egri Görög Települési Önkormányzat is. A testület elnöke továbbra is Milliosz Kozmasz maradt, a negyvenegy tagú közösség döntése alapján azonban az öt képviselő közé két új személy került. Az önkormányzat tagjai már hozzákezdtek a következő időszak teendőinek megtervezéséhez. Ehhez azonban szükség van a helyi görög kolónia tagjainak a véleményére is. Ennek összegyűjtésére december 7-én 16 órakor közmeghallgatást tartanak az önkormányzat Kossuth út 28. alatt lévő 125. számú irodájában. Mint a közösség vezetője elmondta, már javában készülnek a december közepén tartandó szeretetnapi összejövetelükre is, és a jövő évi legnagyobb eseményükre, a március 25-i görög nemzeti ünnepre. ■ Hiánypótló oktatás diákoknak a fegyverekről Miután a sorkatonaság megszűnt, a fiataloknál „kimaradt” egy fontos terepe a fegyverekkel kapcsolatos ismeretek megszerzésének. Márpedig ha valaki olyan hivatást választ, ami fegyverhasználatot is igényel, fontos, hogy alapos tudást szerezzen e téren is. Minderről dr. Bartos László r. dandártábornok beszélt tegnap Mátrafüreden, ahol a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság (HRFK) vezetőjeként aláírta a Mátra Szakképző Intézettel kötött együttműködési megállapodást. A tanintézmény és a HRFK közös munkája kiterjed a vagyonvédelemre is, hiszen például a falopás vagy a vadorzás szintén feladatot ad erdésznek, vadásznak és rendőrnek egyaránt. Az együttműködés a közlekedési területet is érinti: a jogosítványszerzésre való felkészülésben is sokat segíthetnek oktatóként a rendőrség munkatársai. Dr. Vasas Joachim, az iskola igazgatója azt is hangsúlyozta: a HRFK-val évtizedes jó kapcsolatot ápolnak, ennek megerősítése a megállapodás, amit évente szeretnének felülvizsgálni, s szükség szerint módosítani. ■ Fizessenek a gyengén tanulók! tandíj A rektorok szerint jó ötlet, a hallgatóknak viszont korántsem tetszik Folytatás az 1. oldalról Nagy Zoltán a demonstráción arról szólt, hogy a FÉR nem szolgálja sem a hallgatók, sem a felsőoktatás érdekeit, ezért is kérik a kormánytól, hogy jelen formájában ne vezesse azt be. Nagy Zoltán akkori álláspontja szerint mindaddig kitartanak, amíg a kormány ezt a formáját a tandíjnak el nem veti. (Az országos tiltakozást októberben tartották.) Némileg másként reagáltak a FÉR kérdésére Gyöngyösön, a Károly Róbert Főiskolán (KRF), ahol a Hallgatói Önkormányzat még nem foglalkozott a tandíjkérdéssel, ám a diákok tervezik, hogy megosztják egymással véleményüket a témában. Kallós Krisztián, a HŐK elnöke elmondta: az egriekkel együtt a jövő év elejére egy olyan északmagyarországi fórumsorozatot terveznek a megyeszékhelyre, Gyöngyösre és Miskolcra, ahol a hallgatók, a rektorok és a kormánypárti politikusok közösen folytathatnának párbeszédet a tandíjról. - A tapasztalatom az, hogy a hallgatóinkat nem érdekli, hogy mi lesz azokkal, akiknek két év múlva tandíjat kell fizetniük - összegezte Kallós Krisztián, hozzátéve: a tandíjellenes tüntetésbe a KRF nem kapcsolódott be. Ő szívesen részt vett volna a demonstráción, de egyéb elfoglaltságai miatt nem utazott a fővárosba. Nincs más út, mint magát a teljesítményt honorálni. Dr. Hauser Zoltán, az EKF rektora szerint nyugvóponton nincs ugyan a tandíj ügye ma sem, de talán nem ettől hangos a közvélemény. A tízezer diákot képző intézmény vezetője szerint nem kerülhető meg a - viszonylag nagymértékben eltömegesedett 7 magyar felsőoktatásban a hallgatók anyagi hozzájárulása. A mai helyzet ugyanis mi nőséget visszahúzó tényező.- A felsőoktatásban résztvevő hallgatók jól megragadható aránya kevésbé a tanulás iránt szocializálódott szándékkal érkezik hozzánk, s erre mondom azt, hogy ez már minőségi hatással bír - fogalmazott a rektor. A tandíj bevezetésének szükségességét indokolja az is, hogy Magyarországon nagyon nehezen mérhető, hogy ki milyen szociális körülmények között nő fel és milyen szociális háttérrel rendelkezik. Dr. Hauser Zoltán meggyőződése szerint éppen ezért nincs más út, mint a teljesítményt honorálni. A képzési részhozzájárulás elősegíti azt, hogy aki teljesít, az ne kényszerüljön tanulás melletti munkára. Mint ahogyan annak is záloga lehet, hogy a tehetség a kedvezőtlen családi hátteret is kiegyenlítő eséllyel vehessen részt a felső- oktatásban.- Számoljunk egri példával: több mint 200 millió forint öszHallgatói tiltakozásokkal kezdődött az idei tanév a szeptember és október azzal telt, hogy különféle fórumokon tiltakoztak a hallgatók képviselői. A szeptemberi nagy fővárosi demonstrációt ugyan felülírta az élet: az MTV-székház ostromát követő napokban a hallgatói önkormányzatok országos vezetése nem tartotta célszerűnek az eredeti időpontban megtartani a központi tiltakozó rendezvényt Átlagos tandíjak az EKF-en Tanulmányi átlag Ösztöndíj Ft/hó* 2006-ban 2008-tól Közepes 7689 16000 Jó 20667 42000 Jeles 31245 65000 Változások. A jövőben még komolyabban kell venni a tanulást. ’Átlagérték, a tanulmányi ösztöndíjat a főiskolán évfolyam- és szakátlag alapján határozzák meg. A jeles tanulmányi átlagú hallgatók Köztársasági Ösztöndíjra is pályázhatnak, melynek havi összege 2006 szeptemberétől 33 500 Ft. töndíjat osztunk ki egy évben tanulmányi alapon. Ezt az összeget a költségvetés biztosítja hallgatói támogatás címen. Ha bevezetik a tandíjat, akkor a mi számításaink szerint további 200 millió forint tanulmányi ösztöndíj kiosztására van lehetőség. De csak azoknak, akik tanulnak. Ennek két mérőszáma van. Hány kreditet teljesít a hallgató egy félévben, a második pedig, hogy milyen tanulmányi teljesítményt mutat fel, részt vesz-e tehetséggondozó területek munkájában, van-e egyedi teljesítménye. A mi számításaink szerint akik jól teljesítenek, azok több mint 50 ezer forintot kapnának havonta, a legjobbak pedig akár 100 ezret is - sorolta az érveket dr. Hauser Zoltán. - A mi társadalmunkban úgy működik a dolog, hogy ha fizetni kell, akkor teljesen mindegy, hogy mire, ha jó ügyre, akkor is tiltakozunk ellene - jegyezte meg a rektor. - Aki csak a felsőoktatási intézmény jóléti szolgáltatásait veszi igénybe, és az akadémiai programjában csak látens módon vesz részt, az másoktól foglalja el a helyet. Nekik fokozott mértékben kellene ezért fizetniük. A Károly Róbert Főiskola rektora, dr. Magda Sándor szerint is megkerülhetetlen a tandíj, amit az EU országainak többségében is alkalmaznak.- Az 1996-ban bevezetett tandíjjal az volt a legnagyobb probléma, hogy nem állt mellette olyan rendszer, ami a terhek növekedését képes lett volna ellensúlyozni - világított rá a rektor. - Most viszont elérhető ez a lehetőség, nevezetesen a diákhitel. Ami ráadásul olyan mértékben fog emelkedni, hogy fedezetet ad a hallgatók kiadásainak növekedésére. Ha pedig az iskola elvégzése után munkába állnak, a keresetükből 10-15 év alatt fizethetik vissza a felvett diákhitelt - fűzte hozzá a professzor. Megkérdeztük olvasóinkat Ön szerint nem túl sok már a diplomás? ACZÉL ATTILÁNÉ, Eger Tény: túlképzés van több szakon is. Különösen a kommunikáción és a jogon. Ugyanakkor műszaki szakemberekből már most kevesen vannak. Két főiskolás fiam van, figyelemmel kísértem a ponthatárokat. Megdöbbentő volt, hogy milyen alacsony pontszámmal lehet bejutni a műszaki karokra. A jó szakmunkás pedig már hiánycikk. SZALONTAY GYULA, Kompolt Egyes diplomásokból, például az ügyvédekből, több van a kelleténél Korlátozni kellene, hogy hányán jussanak be a főiskolákra. Az okosoknak a minisztériumban tudni kellene, hogy mire van igény. Mert annak nincs értelme, hogy állami költségen, vagyis a mi pénzünkön tanuljanak, aztán ne hasznosítsák a diplomájukat a fiatalok. kovács lászlóné, Gyöngyös Túl sok a diplomás, az iparosokból, szakmunkásokból meg kevés van. Túlképzés főleg a divatos szakokon van, amit ha elvégeznek a fiatalok, munkát sem kapnak. Manapság egyébként mindenki egyetemre akar járni, ezt a családomban is tapasztalom, az unokáim is efelé hajlanak. A kétkezi munkának nincs meg a régi becsülete. kocsis tamásné, Gyöngyös Túlkínálat van a diplomásokból. Pedig a szakmunkásokra is szükség lenne, belőlük egyre kevesebb van. Kicsit magasabb színvonalon kellene a szakképző iskoláknak tanítani, hogy a gyerekeknek legyen kedvük oda járni. Valahogy tudatosítani kéne a fiatalokban, hogy ezzel könnyebben találnak munkát, mint esetleg diplomával. Tudáspróba az AIDS-ről: élbolyban a diákjaink Több egészségügyi, megelőzéssel kapcsolatos vetélkedőn is remekeltek a Heves megyei diákok a napokban. Országos második helyezést értek el például Budapesten, az AIDS-szel kapcsolatos tudnivalókról rendezett versenyen az egri Dobó István Gimnázium diákjai. Az ezt megelőző megyei vetélkedőn - amelyen kilenc középiskola vett részt a hevesi megyeszékhelyen - ők bizonyultak a legjobbaknak. A gyöngyösi Berze Nagy János Gimnázium és Szakiskola tanulói pedig, akik a megyei rendezvényen a másodikok lettek, Salgótarjánban, a regionális megmérettetésen az első helyezést szerezték meg. Ezen Heves, Borsod- Abaúj-Zemplén és Nógrád megye csapatai vettek részt. Egyáltalán nincs okuk szégyenkezni a hatvani Széchenyi István Köz- gazdasági Szakközépiskola tanulóinak sem, hiszen ők is szép eredményt értek el ebben a mezőnyben: a tizenöt csapat közül a hatodikok lettek. A versenyeket a december 1- jei AIDS-világnap alkalmából szervezte a Magyar Vöröskereszt. A megyei döntőn résztvevő csapatok tagjai azon diákok közül kerültek ki, akik most végezték el az ÁNTSZ Heves Megyei Intézete által szervezett kortársképző ismeretterjesztő tanfolyamot. ■ Sz. K. it
