Heves Megyei Hírlap, 2006. december (17. évfolyam, 281-304. szám)
2006-12-27 / 301. szám
2006. DECEMBER 27., SZERDA - HEVES MEGYEI HÍRLAP HEVES ÉS KÖRZETE 5 Táncban is jeleskedtek az erki tanulók Lakitelken Lakitelken rendezték meg az ország kisiskoláinak éves fesztiválját. Erre ezúttal is meghívást kaptak az erki iskolások, akik vers és tánc kategóriában léptek fel. Ide csak olyan iskolák tanulói kapnak meghívást, akik a létszám miatt összevont osztályokban tanulnak. Az idén a fellépők névsorát határon túli kisiskolák is színesítették. A vidám versek kategóriájában a negyedikes Oláh Kitti első lett. Ő eddig már háromszor vett részt ezen a versenyen, s mindig dobogós helyen végzett. A hetedikes Rácz Diána pedig az ugyancsak előkelő ne- , gyedik helyet szerezte meg. Mivel az iskolában egy éve oktatnak strandard táncokat, így most ebben a kategóriában is neveztek a tanulók. Szalontáncuk az ötödik helyet hozta a diákoknak. ■ GUNICS JÁNOSNÉ, TamaöTS A mi településünkön a legnagyobb szükség a szennyvízvezeték kiépítésére lenne, hiszen már csak ez hiányzik a teljes közművesítettséghez. Pedagógusként most leginkább az országosan hallható létszámleépítések érdekelnek. Nagyon remélem, hogy a mi iskolánkat elkerüli ez a nehéz és kényszer diktálta helyzet. Tarnaörsön ugyanis sok a sajátos nevelési igényű gyerek, akik speciális képzést, figyelmet igényelnek. Az ő fejlesztésük nem képzelhető el ösz- szevont osztályokban, csökkentett pedagóguslétszámmal. Jelenleg hét napközis csoportunk van, amely azt a célt szolgálja, hogy minél tovább tudjuk a gyereket az iskolában tartani, felügyeletet és értelmes elfoglaltságot biztosítva nekik. Az ilyen kis településeken egy osztályösszevonás vagy pedagógus-létszámleépítés végzetes következményekkel járhat az oktatás színvonalára, nem beszélve azokról a tanárokról, családjaikról, akiknek egzisztenciájuk is veszélybe kerül. ■ Tanórák helyett munka? csellengés Az a lényeg, hogy megkapjak ,a gyerek után a segélyt Néhány szülő csupán azt látja, a gyermeke elment otthonról, de hogy hol tölti a napját, arról már fogalma sincs. Képünk illusztráció. Habár az iskolások többsége a téli szünetet élvezi, akadnak olyanok is, akiknek szorgalmi időszak vagy tanítási szünet egyre megy: ők rendszerint év közben is az iskola mellé járnak. Szuromi Rita- Lassan az általános iskola mellé már egy bölcsődét is rendszeresíteni kell, hiszen a tankötelezettség kora 18 év, ám sok lány ezt az időt egyáltalán nem várja meg, s ahelyett, hogy tanulna, képezné magát, inkább gyereket szül - mondja az erki iskola igazgatója, Gacsó Zoltán. Holott a tárnái iskola nem tartozik az igazán problémásak közé, a hiányzások magas száma itt is folyamatos odafigyelésre készteti a tanárokat. A tanintézménybe 70 gyermek jár, közülük hétnek, azaz tíz százaléknak kellett a tanévet megismételni a magas hiányzó óraszám miatt. Az is igaz, hogy ez a hét tanuló 2-3 családból kerül ki.- Kétszázötven mulasztott óraszám után a gyerek már évismétlésre kötelezhető. Egy új rendelkezés szerint 10 igazolatlan óra után pedig a jegyző már szabálysértési bírsággal sújthatja a szülőt. Nálunk a múltkoriban hat felszólítás ment ki. Gacsó Zoltán szerint Erken egy szigorú felügyelet alakult ki az iskolai lógások megelőzése érdekében. Ha a gyerek nem jelenik meg az órán, azonnal érdeklődnek a szülőknél. Nagyobb problémát jelent viszont a tankötelezettség 18. életévig történő ki- terjesztése, hiszen a lányok egy része ezt az időt meg sem várva gyermeket szül, s akkor már csak magántanulóként fejezhetné be az általános iskolát. A szomszédos Tarnaörsről például jelentkezett egy olyan lány az erki iskolába, akit ott megbüntettek a hiányzásaiért, s szeretett volna átigazolni ide. Ám a tisztánlátás kedvéért leszögezte: ő bizony élettársi kapcsolatban él. Ettől függetlenül Tarnaörsön azt mondják: nem jellemző a lógás. Az iskolában dolgozik egészségőr, aki képes megítélni, hogy a gyerek beteg vagy szimulál. RáSzülői ráhatás nélkül a gyerek nem vihető visz- sza az iskolapadba adásul szinte napi kapcsolatban vannak a védőnővel, a háziorvossal, akik tudják, iskolaundor miatt senkit sem marasztalnak otthon. Egy-két kirívó eset azért itt is akad, ám a szigorú felügyeleti rendszer miatt a gyermekek többségét sikerül az iskolában tartani. Sokkal rosz- szabb a helyzet Tiszanánán. Habár a jelzőrendszer itt is működik - családlátogatás, a gyermek- védelmi szolgálat értesítése és a jegyzői büntetés -, alapvetően a szülők közreműködési készségének hiányával kell naponta szembesülniük.- A legkülönfélébb indokkal kerüli a gyerek az iskolát A buszra még felszállnak, de hogy hova mennek... ugyancsak a hiányzások nagy számával küzdenek Tamaszentmiklóson. molnár lászlóné polgármester úgy fogalmaz: a bajok oka abban keresendő, hogy náluk nincs felső tagozat, hanem a hevesi körzeti általános iskolába kell járni ötödiktől A kiskamaszok már hajlamosak arra, hogy reg gél felszállnak egy menetrend szerinti buszra, ám nem az iskolánál szállnak le. A szülő csak azt látja, a gyereke elment, de hogy hol van, azt nem tudja. Ilyen esetben sokat segíthetne havonta egy telefon az iskolába Nem könnyíti a helyzetet az sem, hogy nincs iskolabusz, ahol felügyeletet lehetne a gyereknek biztosítani, hanem ötödikes koruktól a szentmiklósi kisdiákok menetrendszerű busszal kénytelenek Hevesre utazni A gyerekek elkallódásában az is közrejátszik, hogy sokan otthon is azt látják: a szülő egész nap tengleng, értelmes elfoglaltság nélkül éli a napjait, a segély még is megérkezik... Képünk illusztrádó. mondja Márkus Róbert Zsolt igazgató. - Hallottam már olyat, hogy nem volt cipője, de többségében inkább az történik, hogy az iskolába jövet bandákba verődnek, s elindulnak kóborolni, bulizni. A bajok forrása az, hogy a szülőnek is csupán annyi az érdeke, hogy a gyereke papíron be legyen íratva egy iskolába, mert az után támogatás jár. Sőt továbbmegyek: Tiszanánán előfordult, hogy iskola helyett a gyerek elment dolgozni. A szülő felvette utána a támogatást, a gyerek még pénzt is keresett, csak épp az iskola környékére nem lehetett csalogatni. Ha meg küldték a büntetést, akkor nevetve kifizették a gyerek keresetéből. Akadnak olyan családok is, akik egyenesen örülnek annak, ha a gyerek minél tovább marad az iskolában, hiszen annál tovább jár utána a támogatás. A legmegdöbbentőbb iskolai példa is a Tisza menti faluban történt: egy gyerek óra közben összeesett a fáradtságtól. Kiderült: szüleivel és testvéreivel hajnalig kártyázott, bulizott, s napközben a gyűrődést már nem bírta. A diákok egy része szeretne magántanulói státusba kerülni. Ennek azonban egy iskola sem örül, hiszen heti 8 óra foglalkozást ekkor is biztosítani kell. Erre pedig jelenleg egyáltalán nincs túlóra-kapacitás. Márkus Róbert Zsolt a jelenség kapcsán úgy fogalmaz: ha a szülő nem partner, a pedagógus egyedül marad. Márpedig most úgy tűnik, mintha csupán a tanárnak lenne érdeke, hogy a gyerek megjelenjen az iskolapadban. HÍRSÁV Januártól emelkednek a bérleti díjak is heves Drágább lesz az élet a városban januártól. A decemberben tartott testületi ülésen döntés született arról, hogy öt százalékkal emelik a közterületek használatának díját, s ugyanennyivel nő a lakások és helyiségek bérleti díja is. A piacozóknak 15 százalékkal kell többet fizetni, a szemétszállítás díja éves szinten 9960 forintra nő, az ivóvíz köbmétere 227 forintba, a csatornadíj pedig 166 forintra emelkedik. Évkönyv készült a település múltjáról erdőtelek Hosszabb ideje készül a település történetét bemutató könyv. Ám amíg a helyiek kézhez kaphatják a monográfiát, addig is biztosítanak számukra olvasnivalót. Megjelent ugyanis az Évkönyv-kalendárium, amely a település 2006-os esztendejének legfontosabb történéseit mutatja be 100 oldalon, sok fényképes illusztrációval. A kiadvány összeállítását az önkormányzat és a civilszervezetek segítették. Együtt ünnepeltek unokák és nagyszülők tárnáméra A településen hagyomány, hogy közösen ünnepelnek a karácsony közeledtével az iskolások és a nagyszülők. A nyugdíjasklub tagjainak szervezésében az általános iskolások közreműködésével az idén is megtartották a közös karácsonyt „Nagyanyó mesél” címmel. Az ifjak ajándékokkal, a klub tagjai pedig mesékkel készültek a közös eseményre. Körzeti oldalaink heti menetrendje HÉTFŐ EGER KEDD PETER VÁSÁR A ► SZERDA HEVES CSÜTÖRTÖK FÜZESABONY PÉNTEK GYÖNGYÖS SZOMBAT HATVAN. LŐRINCI Az oldalt írta: Szuromi Rita Fotó: Lénárt Márton Tel.: 36/513-628 e-mail: rita. szu romi'« axelspringer.hu Felavatták az otthon-névadó szobrát művészet Kő Pál újabb alkotása került az idősek hevesi intézményébe Művésznek, bentlakóknak, az otthon dolgozóinak jelképes ajándék volt a karácsony előtti napokban felavatott dr. Szegő Imre-kompozíció. A művet Heves díszpolgára, Kő Pál alkotta. Tavaly a Heves Megyei Önkormányzat Idősek és Mozgásfogyatékosok Otthona közel egymilli- árd forintos bővítéses rekonstrukcióval szépült, újult meg. Ekkor határozták el, hogy az intézmény nevet is választ magának. Mégpedig a világhírű hevesi gerontológus dr. Szegő Imréét, aki évtizedeken át vezette az intézményt, kutatta az öregkor sajátosságait, tanulmányait pedig a világ számos egyetemén ma már tananyagként jegyzik. A kiváló, világszerte híres gerontológus, dr. Szegő Imre szobrát Csáki Zsig- mond polgármester és Farkas Marianna intézményigazgató leplezte le Az immár Dr. Szegő Imre Idősek és Mozgásfogyatékosok Otthonának természetesen egy szobor is járt a névadóról, amelynek elkészítésére Kő Pál Kossuth- és Munkácsy-díjas szobrászművészt kérték fel. A művésznek egyébként egy kompozíciója, az Ünnep már látható az intézmény udvarán. A most felavatott Szegő-szobor bronzból készül, az alkotáson feltűnik a doktor kedvenc kutyája és feleségének arcképe is. Az alkotást Fodor Ottó szociálisin- tézmény-igazgató és Csáki Zsig- mond polgármester avatták, verset pedig két bentlakó, Vasas Jánosné és Sasváriné Nagy Róza mondtak. ■ Kritikus állapotúvá váltak a Tiszához vezető főutak Az állandósult zajjal, porral és sárral kell együttélniük a kisköreieknek, amióta megkezdődött a tiszaroffi vésztározó építése. Az építőanyaggal megrakott túlsúlyos teherautók a városon hajtanak keresztül a Tisza- hídhoz.- Eddig is kritikus állapotban voltak az útjaink - jelzi Szén József polgármester -, ám a 10 tonnás teherbírású aszfalt és alatta az alap tovább romlik. Akár 24 tonnás teherrel is megrakva itt dübörögnek el nap mint nap a szállítójárművek. A jármű önsúlyával együtt 30 tonnás terhelésnek vannak kitéve ezek az utak. A város főútján élők nap mint nap tapasztalhatják, hogy az építkezés következtében állandósult a járművek által felvert por, s a felhordott sár. A tiszaroffi tározó megközelítésének ugyanis ez a legegyszerűbb útja. Azzal már senki sem törődik, hogy az eddig is rossz állapotú utak lassan használhatatlanná lesznek. A polgármester kezdeményezni szeretné a súlykorlátozást, amit az önkormányzati utakon már megtettek. A tavaszi árvízi védekezés, illetve a mostani építkezés után ugyanis félő, hogy a nyáron hiába terveznék ide ezrek a nyaralásukat, ha addigra a Tisza-tó Heves megyei része megközelíthetetlenné válik. ■ Sz. R.
