Heves Megyei Hírlap, 2006. december (17. évfolyam, 281-304. szám)
2006-12-09 / 288. szám
2 MEGYEI KORKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2006. DECEMBER 9., SZOMBAT BSEBflgm Csak egy kis figyelem kéne Sokat hallani az akadálymentesítésekről. Én is mozgássérült vagyok, s a mindennapokban nem érzem, hogy az emberek valóban segíteni szeretnének a rászorulókon. Számtalanszor előfordult már, hogy egészséges emberek foglalják el a mozgássérültparkolókat. Pedig egy betegnek sokszor komoly problémát és fájdalmat jelent akár 10-20 méter megtétele is. Nemrég egy gyöngyösi áruház előtt, a forgalmat nem akadályozva, a tilosban várakoztam, hogy felszabaduljon egy mozgáskorlátozottaknak kijelölt parkoló. A rendőr rám szólt, hogy megbüntet, ha nem megyek odébb, de annak érdekében nem tett semmit, hogy a szabálytalanul elfoglalt parkolóba be tudjak állni. Nem azt szeretném, hogy kemény pénzekre büntesse az érzéketleneket, csupán az emberségre szeretném felhívni a figyelmet. NÉV ÉS CÍM A SZERKESZTŐSÉGBEN LEVÉLCÍMÜNK: HEVES MEGYEI HÍRLAP SZERKESZTŐSÉGE; 3301 EGER, PE 23 Lőrincz is a legjobbak között van trret December 15-én dől el, ki lesz idén az év bortermelője. Mint tudott, ezt az elismerést tavaly az egri Vincze Béla nyerte el. Az Egri Borvidék hírnevét öregbíti, hogy idén is van innen egy jelölt: a St Andrea szőlőbirtokot irányító dr. Lőrincz György. Neki másik négy borásszal kell „megmérkőznie” a Magyar Bor Akadémia címéért: Frittmann Jánossal, Légii Ottóval, Garamvári Vencellel és Szöllősi Mihállyal.- Nagyon örülök, hogy a nevem ismét felmerült - jelentette ki dr. Lőrincz György. - Februárban közönségdíjat nyertünk, most Lengyelországban az év emberének választottak, illetve itthon elnyertük a legkedveltebb borászat címét is. ■ Nyomorba dönt az uzsorakamat kölcsönügylet Családokat taszítanak kilátástalanságba a segítőkész „jóakarók” Egyes településeken akadnak olyan emberek, családok, akik szorult anyagi helyzetükben alkalmi kölcsönöket vesznek föl abnormális kamatra. Az adósság kelepcéjéből sokan a mai napig nem tudtak kikecmeregni. Barta Katalin Pétervásárán és a környező néhány kistelepülésen az elmúlt egy évben kezdtek el megszaporodni a gyanús kölcsönügyletek. A körzeti feladatokat ellátó Családsegítő Intézet és Gyermekjóléti Szolgálathoz egyre többen fordultak segítségért olyanok, akik végső kétségbeesésükben nem remélhettek máshonnan segítséget. Lajtosné Lécz Erzsébet, az intézmény igazgatója azt mondja, hogy ebben a térségben nagy a szegénység, sok a munkanélküli, s jelentős számú romacsalád él. Az elterjedni látszó „kamatos pénz” jelenség azonban az utolsó szalmaszáltól is megfosztja az ördögi csapdába kerülő családokat.- A történet egyszerű - meséli az igazgatónő -: a szorult anyagi helyzetben lévő családoknak egy-két „jóakaró” azonnali készpénzt ajánl fel azzal a kikötéssel, hogy egy hónapon belül öt■ „Közel négy évig tartott, amíg kimászott a kölcsönből, amely ekkorra már hétszázezer forintra rúgott.” ven, esetenként százszázalékos kamattal kell visszafizetniük. Nem lévén más lehetőségük, sokan belemennek ebbe a megoldásba. A gond a visszafizetésnél kezdődik. A kölcsönadó a segélyek, családi pótlékok utalása környékén megjelenik az adósnál, és kéri a pénzt. Ha nem tudják megfizetni, először további kamattal terheli a tartozást, majd egy idő után elkéri a bankkártyát, a PIN-kóddal együtt. Az emberek nem tehetnek mást, odaadják a kártyát, s ezzel teljesen kiszolgáltatják magukat anyagüag. A gyerekek éheznek, fáznak, nincs miből ruhát, cipőt venni nekik - foglalja össze a jelenség lényegét a szakember. Az elterjedni látszó „kamatos pénz" jelenség az utolsó szalmaszáltól is megfosztja az ördögi csapdába kerülő családokat. Felvételünk illusztráció. Néhány károsulttal is sikerült beszélgetnünk, azonban csak hosszas kérlelés, s nevük titokban tartása mellett voltak hajlandók elmesélni a történetüket. Érthető, hiszen félnek.- Három éve kezdődött az egész - meséli egyikük. - Karácsony előtt ott álltunk pénz nél- .,■ ( eroioofljlMóa ■ < kül. Idegesen szaladgáltam a rokonokhoz, ismerősökhöz, amikor az utcán felajánlotta egy nő, hogy ő kisegít. Tízezer forintot kértem, s a következő hónapban már 15 ezret kellett volna visszafizetnem. Nem tudtam megadni, ezért elkérték a bankkártyát, amire a segélyt szokták utalni. ^Mff«>{>!R r> -tp«v7<nf Az utaláskor adtak néhány ezer forintot, hogy ne haljunk éhen, de már azt is kamatra. Amikor már százezer forintot követeltek, a családsegítőhöz fordultam. Ekkor már otthon „állt a bál”. A férjem már a válást fontolgatta. Szerencsére itt a szolgálatnál meghallgattak, és a segítségükkel véTörtént már olyan eset, amikor önbíráskodásig is fajult a vita A HEVES MEGYEI Rendőr-főkapi- tányságon soltész Bálint sajtóreferenst kérdeztük, van-e tudomásuk a jelenségről. Elmondta, hogy ilyen feljelentés nem érkezett hozzájuk az elmúlt időszakban, de hallottak néhány esetről Mivel kölcsönt kérni és adni nem büntetendő cselekmény, így az is kérdés, hogy milyen alapon indíthatnának nyomozást. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányságon KOMPOLTNÉ JAKAB ILONÁT, a tájékoztatási iroda vezetőjét is megkérdeztük, érkezett-e hozzájuk ilyen jellegű bejelentés. Tőle megtudtuk, hogy nekik is tudomásuk van a jelenségről, de feljelentést ott is csak azokban az esetekben tett néhány károsult, amikor már önbíráskodásig fajult a vita. Az elmúlt évben tíznél is kevesebben jelentkeztek náluk: - A helyzet az, hogy kölcsönt bárki kérhet és kaphat bárkitől - tette hozzá. - Ha valaki a bankkártyáját is átadja a PIN- kóddal, ezzel sem tudunk mit kezdeni. Ráadásul az utóbbi időben egyre gyakrabban találkozunk olyan szórólapokkal, amelyben 400 százalékos kamattal kínálnak kölcsönt a rászorulóknak gül sikerült olyan megállapodást kötnöm a kölcsönadóval, hogy nem terheli tovább kamatokkal a pénzt. Egy-két hónap van még hátra, s akkor végre vége szakad ennek a rémálomnak. A másik károsultnál egy pár évvel ezelőtt díjhátralék miatt kapcsolták ki a villanyt a tél közepén. Erinek befizetésére kért „kamatos pénzt”, negyvenezer forintot. Majdnem négy esztendőig tartott, amíg kimászott a kölcsönből, amely ekkorra már hétszázezer forintra rúgott. A közvetítésben neki is a családsegítőnél nyújtottak segítséget. Ez utóbbi beszélgetőtársunk a rendőrségen is feljelentést tett, ám ott azt a választ kapta, hogy kellő bizonyítékok híján nem tudnak hivatalból eljárást indítani. Arra a kérdésre, hogy hány család került ilyen kelepcébe az elmúlt időszakban, azt a választ kaptuk, hogy a romák lakta részeken szinte mindenki tartozik. A „kamatos pénzt” szolgáltató egy-két család pedig busásan él. Drága autókat vásároltak, nagy házat építettek Megkérdeztük olvasóinkat Ön hogyan vetne véget az uzsoraügyleteknek? BERTA ISTVÁNNÉ, Detk Nem mindenkinek ad a bank hitelt, és a gázszámlákat ki kell valamiből fizetni. Ha pedig valaki lakásvásárláshoz szeretne kölcsönt felvenni, hónapokig kell várnia a pénzre. A bankok lehetnének egy kicsit rugalmasabbak. A kamatos kamat tipikusan magyarországi probléma, aminek következményei sokszor kivédhetetlenek. pari József, Tornáméra: Nem helyénvaló, hogy a tehetősebbek uzsorakamatra adnak kölcsön a szegényeknek, akiknek azért kell segítség, mert nem tudnak megélni a jövedelmükből. A problémára nem tudom a megoldást, és ötletem sincs. Szerencsére az én környezetemben, ismeretségi körömben nincs olyan ember, aki hasonló nehézségekkel küzdene. murányi László, Füzesabony Pontosan fel kellene deríteni a rendőrségnek, kik foglalkoznak uzsoraügyletekkel. E mellett szigorítani kellene a büntetési tételt is. Nem csak a kölcsönadó, de a behajtó esetében is jóval súlyosabb ítéletekre lenne szükség, hiszen az utóbbiak akár a testi fenyítéstől sem riadnak vissza, ha behajtásra kerül a sor. HANDÓ ISTVÁNNÉ, Eger Kezdjük ott, hogy az is hibás, aki ilyen ügyletekbe belemegy. Ha senki nem venné igénybe a 100 százalékos kamatra való kölcsönt, akkor nem lennének olyanok, akik ebből élnének. Az is hibás, aki elfogadja ezeket a feltételeket. Én a magam részéről soha nem kérnék, de nem is adnék senkinek kölcsönt ilyen nagy kamatra. Hatvani iskolák és óvodák közös igazgatásban (Folytatás az 1. oldalról) Érsek Zsolt polgármester elmondta: a városban nem szeretnének több iskolát bezárni, ezért kényszerülnek erre a megoldásra. Ha nem tennék meg, akkor 2008-ban 45, egy évvel később pedig 93 millió forintos többletkiadással kellene számolnia az önkormányzatnak - jelentette ki. A végleges döntést februárban, a 2007-es költség- vetés elfogadása előtt szeretnék meghozni. Filep Bertalan, a Pedagógusok Szakszervezetének körzeti titkára szerint az elképzelés túl nagy veszteséggel jár ahhoz, hogy számukra elfogadható lenne. Állítása szerint az érdekképviselet és az érintettek eddig csupán minimális tájékoztatást kaptak a tervezetről. Ráadásul arról sem az érdekegyeztető tanácscsal, sem pedig a szülőkkel nem tárgyaltak az illetékesek.- Törvénytelennek és erkölcstelennek tartjuk ezt az eljárást - jelentette ki a szakszervezeti titkár. - Mindezt nem a gyermeklétszám fogyása miatt, hanem gazdasági megfontolások alapján szeretné végrehajtani a város. A hivatalos tárgyalások és az egyeztetés után döntünk a továbbiakról. Szükség esetén minden törvényes eszközt „bevetünk”, s a folyamatot jogi kontroll alá vesszük. T. 0.
