Heves Megyei Hírlap, 2006. december (17. évfolyam, 281-304. szám)

2006-12-01 / 281. szám

2 HEVES MEGYEI HlRLAP - 2006. DECEMBER 1., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP POSTÁNKBÓL Hol van a dm és a név? Tekintettel a közelgő ünne­pekre, nagyon sok elárusító pavilonnal találkozunk Eger­ben is. Nagy jó lenne, ha ezek­ben a sátrakban jól látható he­lyen ki lenne függesztve, hogy kinek az áruját árulják, pon­tos címmel és megnevezéssel, hogy a későbbiekben - pa­nasz esetén - tudjuk, hová le­het fordulni. Ezt valakinek - talán a Piac- felügyeletnek, vagy aki az en­gedélyt kiadta - folyamatosan ellenőriznie kellene. L. L. Teljes név és cím a szer­kesztőségben LEVÉLCÍMÜNK: HEVES MEGYEI HÍRLAP SZERKESZTŐSÉGEI 3301 EGER, PF. 23. Kérdések a füzesabonyi uszodáról Az Összefogás Füzesabonyért Egyesület elnevezésű politika- mentes civilszerveződés szeret­né „megszondáztatni” a város la­kosságát, hogy mi a véleményük az uszodaépítés leállításáról szó­ló önkormányzati döntésről. Erről számolt be lapunknak Márkus Róbert Zsolt, az egye­sület ügyvezető elnöke. Szavai szerint egy öt kérdést tartalma­zó kérdőívet állítottak össze. A kérdések között szerepel, hogy a helybeliek hallottak-e az uszo­da felépítéséhez már megkapott 600 millió forintos állami támo­gatásról. Tüdják-e, hogy az uszo­da nem csak a gyerekeket, ha­nem az egész kistérség egész­ségmegőrzését, szabadidős tevé­kenységét szolgálta volna. Hal­lottaké arról, hogy az önkor­mányzat visszautasította az em­lített 600 milliót, és így nem épülhet fel a sportlétesítmény. Helyesnek vagy elhibázottnak tartják-e ezt a döntést; ületőleg amennyiben rossznak ítélik a döntést, szeretnéke véleményü­ket egy írásos petícióban is kife­jezésre juttatni. Az ügyben a piaccsarnokban ajánlották a polgárok figyelmé­be a kérdőívet. ■ A szegénység szorító fogságában elszomorító tények Tovább mélyül a szakadék hazánkban a társadalmi rétegek között- A szegénység relatív dolog - mondja a negyvenhat éves Ár­pád, aki a teljes nevét nem szí­vesen adja mondandója mellé. Elvált, két gyermek után fizet családi pótlékot, s jelenleg álta­lános iskolában tanít:- A válás után albérletbe köl­töztem, s azóta jóformán arra keresek, hogy ki tudjam fizetni az albérletet, a rezsit. Ételből csak a legszükségesebbet ve­szem meg, könyvre, színházra már évek óta nem jut. Attól fé­lek, hogy ez még nem a vég. A jövő évi létszámleépítés engem is fenyeget. Ha a munkahelyem is elvész, akkor új fejezet kez­dődik az életemben. Bele sem merek gondolni, hogy milyen. Kovács Lászlóné három isko­láskorú gyermek édesanyja­ként minden hónap elején hosszasan számolgatja, mivel tömhetné be a családi költség- vetés táguló réseit: ■ Szűkebb hazánk ten­denciáit figyelembe vé­ve a szegénység kiter­jedtsége nem nőtt az el­múlt években, azaz nem lettek többen szegé­nyek, de a szegénység tovább mélyült.- Mindig azt mondom, hogy amíg a gyermekeim egészsége­sek, addig nem panaszkodom. Most először azonban komoly nehézségek elé nézünk a pá­rommal: a januári áremelkedé­sekkel kalkulálva nem tudom, hogy min tudunk még takaré­koskodni. Félek, hogy szó sze­rint a szegények táborát fogjuk gyarapítani. A havi jövedel­Nincstelen anya gyermekével az utcán. Bizonyos társadalmi csoportok szegény­ségi kockázata jóval magasabb, mint más csoportoké. Képünk illusztráció műnk jelenleg 160 ezer forint. Ebből élünk öten. A rezsi meg­haladja a 60 ezer forintot, de ja­nuártól ez is több lesz. A szegé­nyek szá­ma nehe­zen behatá­rolható a megyé­mint más csoportoké. Minél több gyermeket nevelnek a családok, annál nagyobb az el­szegényedés kockázata. A me­gyénk falvaiban élők szegény­ségi kockázata például az országos átlaghoz viszo­nyítva másfélszeres, míg a fővárosinak négyszerese. Abszo­lút értelemben sze­génynek tekintjük azt a háztartást, ahol az egy főre jutó jövede­lem nem haladja meg a mindenkori nyugdíj- minimumot. Lényeges országos Foglalkoztatási adatok Heves megyében (I. negyedév/ezer fő) 2005 2006 Foglalkodatottak _____115,4__110,7 M unkanélküliek 10,1 10,5 Nem mindegy, hol élünk A területi egyenlőtlenségek nagymértékben befolyásolják a szegénység kialakulását A legdinamikusabban az egri kistérség fejlődik, míg a pétervásárai a lemaradó, hát­rányos helyzetűek közé tarto­zik. A romák aránya orszá­gos viszonylatban is me­gyénkben a legmagasabb, a teljes népesség 14 százaléká­ra tehető. emberek jelentős része olyan ördögi csapdába kerül, ahon­nan esély sincs a kilábalásra. A hálózat munkatársai úgy gondolják, hogy megoldást je­lenthetnek, ha minden telepü­lésen dolgozna egy szociális szakember, aki informálná az érintetteket jogaikról, lehetősé­geikről. ■ Barta Katalin Gazdaságilag aktívak 125,5 121,2 Gazdaságilag inaktívak 121,6 __125.2 ny os helyzetűek táborát gyara­pítja. A munkanélküliség is itt sújtja leginkább az embereket. A kistelepülésen élők közel har­minc százaléka tartozik a nél­külözők közé, nagy részük hal­mozottan hátrányos helyzetű. A cigányság körében is jóval na­gyobb a szegénység. Arányuk országos viszonylatban 5-8 százalék, míg Heves megyében a legmagasabb: 14 százalék. A rossz anyagi helyzetből való ki­lábalást nehezíti, hogy általá­ban nyugdíjasok, csökkent munkaképességűek. A kis fal­vakban élők helyzetét tovább rontja a hiányos és drága tö- megközlekedés. Ismét szegénységi bizonyítvány? A szociális Szakmai Szövet­ség és a Magyar Szegénység­ellenes Hálózat november 9- én megjelent állásfoglalásá­ban egyebek mellett ez olvas­ható: Belépni látszik a rend­szerbe a háború előtti rossz emlékű szegénységi bizonyít­vány: ha „hatósági bizonyít­vány" álnéven is, lassan a népesség negyedére, harma­dára terjedhet ki, kivált, ha a készülő egészségügyi re­form a jelenleg tervezett for­mában valósul meg. ben. A Magyar Szegénységelle­nes Hálózat észak-magyaror­szági munkacsoportjának ko­ordinátora, Farkas Zsombor el­mondta, hogy a szervezet célja, hogy felkutassák a szegénység­ben élők számát, s így dolgoz­zanak ki stratégiát e réteg meg­segítésére. Szűkebb hazánk tendenciáit figyelembe véve a szegénység kiterjedtsége nem nőtt az elmúlt években, azaz nem lettek többen szegények, de a szegénység mélysége erő­södött. A mélyszegénység egyik mutatója lehet például a komfort nélküli lakás. Bizonyos társadalmi csoportok szegény­ségi kockázata jóval magasabb, adat, hogy a munkanélküliségi ráta az elmúlt egy évben 0,6 százalékkal nőtt, az aktív né­pességnek pedig csupán 44,9 százaléka foglalkoztatott, ami uniós viszonylatban a legrosz- szabb mutató. Egy év alatt ez további 2 százalékot romlott. A relatív szegények azok, akik­nek keresete nem elegendő ar­ra, hogy továbbfejlesszék ma­gukat. A látens (nem regisztrált) munkanélküliség ennél azon­ban jóval magasabb lehet. Me­gyei viszonylatban az egri és gyöngyösi kistérség a legdina­mikusabban fejlődő, míg a pétervásárai a lemaradó, hátrá­Jelentősen nőtt a létminimum alatt élők száma Nőtt a létminimum alatt élők száma 2005-ben Magyaror­szágon. A Szociális Fórum szerint tavaly 3 millió ma­gyarnak kellett megélnie a minimálbér felénél kisebb összegből. Az adatok alapján egymillió embernek a rezsi kifizetése után mindössze 3 ezer 400 forintja marad. Egy ENSZ-felmérés szerint Kelet- Európában jelenleg 150 mil­lió ember él szegénységben, egyharmaduk legfeljebb napi 2,15 dollárt, mintegy 400 fo­rintot költhet. Megkérdeztük olvasóinkat Ön szerint növekszik-e a szegénység a megyében? Három megye legjobbjait ismerték el a kamarák BALOGH KATALIN, Szarvaskő: Igen, nő. Ez az utazáson, öltözkö­désen, a boltban is meglátszik. A gyógyszertárban sokan először azt kérdezik meg, hogy mennyi­be kerül a gyógyszer, utána vált­ják ki. Rengetegen ott is hagy­ják. Egyre több a hajléktalan, munkahelyek szűnnek meg. Vá­sárláskor, mielőtt a pénztárhoz megyek, én is öszszeadom, men­nyit kell fizetnem. rigó tamás, Eger: Mindenképpen növekszik a szegénység. A munkám során gyakran járok vidékre, minde­nütt azt látom, hogy egyre rosz- szabb lesz a helyzet A dél-heve­si részen pedig különösen így tapasztalom, Heves, Sarud kör­nyékén. Óriási a munkanélküli­ség. A bérek nem emelkednek, a járulékok, a közterhek pedig nőnek. Sajnos, itt tartunk. medveczky szilárd, Hatvan Jól láthatóan növekednek a sze­génység jelei, s ez a politikai helyzet következménye. Az em­berek elvesztették a méltóságu­kat. A jobb megélhetés remé­nyében távoznak külföldre. Én a feleségemmel már egy évet töltöttem Nyugaton, ahol elis­merik a szakképzett magyar munkaerőt. Azt tervezzük, is­mét kimegyünk. mester jánosné, Gyöngyös Igen, érezhetően nő a sze­génység, saját környezetemben tapasztalom. Ennek az az oka, hogy egyre nagyobb a munka- nélküliség, főleg az én korosz­tályomban, egyszerűen nem le­het elhelyezkedni. Gyöngyösön különösen rossz a helyzet. Ki­csivel távolabb, például a Jász­ságban, már sokkal több a lehe­tőség - vajon miért? Folytatás az 1. oldalról Az ipari nagyméretű vállalkozás kategóriában a visontai Mátrai Erőmű Központi Karbantartó Kft kapta az idei regionális minő­ségi díjat A kereskedelmi ágazat­ban az egri Czank Ferenc Mini Palackozóját ítélték a legjobbnak. Cservenyák Ildikó, a Gazdasá­gi és Közlekedési Minisztérium főosztályvezetője arra emlékezte­tett: a Nemzeti Minőségi Díj pályá­zatot egy évtizede hirdették meg először, s később ezekhez kapcso­lódtak a regionális pályázatok.- Az Észak-magyarországi Ré­gió vállalkozásai közül sokan eséllyel indulhatnának a nemze­ti díjért is - jegyezte meg a főosz­tályvezető, utalva a térségben működő vállalkozások egyre si­keresebb szereplésére. Hangsú­lyozta: a díj célja és szándéka egyrészt elismerni a kiváló ered­ményeket elérő vállalkozásokat, másrészt a regionalitás erősíté­se, valamint az érdeklődés ráirá­nyítása a minőségügy egyre nö­vekvő fontosságára. Sajnálatosnak nevezte, hogy az illetékes megyei kamarák ál­tal alapított díjak finanszírozása évről évre problémás, ezért véle­ménye szerint fontos lenne meg­találni a lehetőséget a hosszú tá­vú tervezhetőségre. Szintén szor­galmazta a különböző szintű mi­nőségi díjak „hierarchiájának pontosabb megfogalmazását”. ■ s I

Next

/
Thumbnails
Contents