Heves Megyei Hírlap, 2006. november (17. évfolyam, 256-280. szám)

2006-11-06 / 259. szám

IK msm ' - - -s' HORIZONT A magyarok bíznak az Unióban FRISS FELMÉRÉS A fiatalok azok, akik a legoptimistábban tekintenek a jövőbe Legyen-e uniós zászló a magyar középületen? Az Eurobarometer 2006 tava­szán végzett felmérése szerint Magyarországon a fiatalok a leg­elégedettebbek életükkel, és ők azok, akik a legoptimistábban te­kintenek a jövőbe. Az ő körük­ben tapasztalható a legnagyobb nyitottság az Európai Unió iránt is. Az életkor növekedésével a je­lenlegi körülményekkel való elé­gedettség csökken, és az embe­rek hazánk európai uniós tagsá­gával kapcsolatban nagyobb arányban adnak hangot csaló­dottságuknak. Egyre nő azok száma Magyar- országon, akik az öt évvel koráb­bi állapothoz képest személyes helyzetükben javulást tapasztal­nak. Bár a helyzetüket rosszabb­nak értékelők aránya erősen csökkent, hányaduk még mindig magasabb, mint a javulást ta- pasztalóké. Összességében azon­ban 2006 tavaszán a magyarok általános elégedettsége életükkel - a korábbi felmérésekhez ha­sonlóan - a legalacsonyabb szin­tet mutatta az EU-tagállamok la­kói között. Az EU összes tagálla­mában a megkérdezettek 81%-a elégedett életével, míg Magyar- országon a válaszadók alig több mint fele nyilatkozott pozitívan. Míg a korosztályt tekintve a legfiatalabbak, a foglalkozást te­kintve a menedzserek és a diá­kok a leginkább nyitottak az eu­rópai integráció iránt. Az ő kö­rükben szülte minden, az EU-val kapcsolatos kérdés magasabb támogatást mutat, mint a többi csoportban. A nemek, a lakóhely nagysága vagy földrajzi elhe­lyezkedése és a politikai beállí­tottság szerinti megoszlások a legtöbb kérdésben nem mutat­nak jelentősebb különbségeket. Eltérő várakozásaik vannak ugyanakkor a magukat bal-, illet­hasznára. A tagságot előnyösnek ítélők aránya Magyarországon alig marad el az EU-tagországok átlagos szintjétől (54%). Magyarországon a munkahe­lyek elvesztésétől való félelem és a gazdák nehézségei bizonyultak a legerősebbnek az európai in­tegrációhoz kapcsolódó félelmek között. A tíz 2004-ben csatlako­zott ország áüagát jóval megha­ladja azok aránya a magyar meg­kérdezettek között, akik tartanak attól, hogy a tagság a korábbinál nagyobb nehézségekkel jár a gazdálkodók számára. A magyarok legnagyobb arányban Magyarországhoz kö­tődnek, ezután következik a régi­óhoz való kötődés, és hasonlóan magas arányban nyilatkoztak úgy a megkérdezettek, hogy vá­rosukhoz, falujukhoz kötődnek. A magyarok 16%-a nem kötődik Európához, és a megkérdezettek harmada mondta, hogy nem érez kötődést az Európai Unióhoz. Az Eurobarometer 2006 tava­szán is megkérdezte az embere­ket, hogy mennyire tartják ma­gukat tájékozottnak az EU-t érin­tő kérdésekben, majd egy rövid kérdéssor segítségével ellenőriz­te, hogy a legalapvetőbb dolgok­ban tájékozott-e a megkérdezett. A magyarok kevésbé bíznak tu­dásukban, de a feltett kérdések többségét jobban válaszolták meg az EU átlagánál. Tájékozott­ságuk mértékének növelését ugyanakkor sokan nem tartják fontosnak. A magyarok elsődleges infor­mációforrása az uniós ügyekben továbbra is a televízió. Annak el­lenére, hogy az internet haszná­lata folyamatos növekedést mu­tat Magyarországon, az uniós ügyekről interneten tájékozódók aránya csökken. ■ Az idei év tavaszán az Európai Unió megítélése lényeges javu­lást mutat Magyarországon, de még mindig csak a megkérde­zettek alig több mint fele mond­ta, hogy pozitív kép alakult ki benne az EU-ról. Az utazás, tanulás, munkavál­lalás szabadsága még mindig az EU elsődleges jelentése a magya­rok számára. Emellett a magya­rok több terület közül a legpozi­tívabb szerepet a terrorizmus el­leni küzdelemben és a hazai kör­nyezetvédelemben tulajdonítják az EU-nak. Az emberek harma­da szerint azonban az infláció alakulásában negatív szerepet játszik Magyarországon az EU. A magyarok több mint 90%-a nyilatkozott úgy 2006 tavaszán, hogy látta már az Európai Unió szimbólumának számító zászlót, és csaknem ennyien vélték úgy, hogy ez a zászló jó jelkép Euró­pa számára. Valamivel jobban megosztotta a magyarokat az a kérdés, hogy ott lenne-e a zászló helye a köz­épületeken a magyar zászló mel­lett: 64% értett egyet ezzel a felve­téssel. Ugyanennyien nyilatkoz­ták, hogy azonosulni tudnak a zászlóval. Érdekes, hogy az EU- tagságot negatívan megítélők csaknem fele egyetért azzal, hogy a magyar és az EU-zászló egymás mellett vannak (45%). Még azok közül is, akikben kimondottan negatív kép él az EU-ról, műiden harmadik ember elfogadja az EU- zászló jelenlétét a középületeken. Ezzel egyidejűleg a csatlakozást pozitívan értékelők közül minden ötödik ellenzi azt. Az EU-n belül csökkent azok aránya, akik szerint az elmúlt öt év során fontosabbá vált az EU nemzetközi szerepe, arányuk 56%-ra apadt. ■ Párizsi fiatalok. A magyarok nagyobb arányban bíznak a nemzeti és az EU-s intézményekben, mint a franciák , fotókh.was ve jobboldalinak vallóknak a gaz­dasági helyzet egy éven belüli alakulását illetően. A magukat jobboldalinak vallók pesszimis­tábbnak bizonyultak, 41%-uk a gazdasági helyzet romlására szá­mít. A magukat baloldalinak val­lók és a magukat a politikai ská­lán középen elhelyezők mindösz- sze ötödé vélekedik hasonlóan. A magyarok többsége tovább­ra is a munkanélküliséget tartja az ország előtt álló legnagyobb kihívásnak, ezt a területet a vá­laszadók 60%-a jelölte meg leg­fontosabb problémaként. Az EU összes tagországának átlagát te­kintve is a munkanélküliség fog­lalja el az első helyet a problé­mák listáján. Bár a magyar mun­kanélküliségi ráta elmarad az EU átlagától, a magyarok ará­nyaiban jelentősebb problémá­nak érzik a munkanélküliséget, mint az európai átlagpolgár. A lakóhelyük földrajzi elhe­lyezkedését tekintve a legmaga­sabb arányban az Észak-Ma- gyarországon élők jelölték meg a munkanélküliséget az ország legfontosabb problémájaként (78%), míg legkisebb arányban a Közép-Magyarországon élők (44%) tették ugyanezt. Magyarországon a terroriz­mus problémáját és a bevándor­lás kérdését a válaszadók alig tartották említésre méltónak. Ezek a területek jóval nagyobb szerepet kapnak a 25 tagállam átlagát tekintve. 2006 tavaszán leglátványo­sabb emelkedést egyértelműen a magyar politikai rendszerbe vetett bizalom mutatta. Összes­ségében a magyarok az EU átla­gánál jóval nagyobb arányban bíznak a nemzeti és az EU-s in­tézményekben. A 2006-os parla­menti választások környékén a magyar megkérdezettek csak­nem fele mondta, hogy bízik a kormányban, és majdnem ugyanennyien bíztak a parla­mentben. A korábban (és más tagállamokban most is) nagyon alacsony szinten alakuló, a poli­tikai pártokba vetett bizalmi szint is megduplázódott, már csaknem minden harmadik ma­gyar bízott a politikai pártokban. 2006 tavaszán az EU-ban bí­zók aránya a lakosságon belül el­érte a 70%-ot, ami jóval maga­sabb az EU-átiagnál. Ez abból a szempontból is érdekes, hogy ha­zánkban az EU-tagságot támoga­tók aránya ennél a szintnél jelen­tősen alacsonyabb, és az összes tagország átlaga alatt marad. Az Eurobarometer felmérése szerint Magyarországon az em­berek fele előnyösnek tartja a tagságot, míg a megkérdezettek harmada nyilatkozott úgy, hogy a csatlakozás nem vált az ország Az európai integráció fejlődése és a gazdasági kilátások vélemény Egyelőre nem népszerű a hagyományosnál drágább, megújuló forrásokból származó energia használata Az Eurobarometer felmé­rése során a megkérdezet­teknek arra is választ kel­lett adniuk, hogy egyes gazdasági vagy üzleti fo­galmak milyen érzéseket váltanak ki belőlük. Az Eurobarometer 2006 tava­szán végzett felmérése nem mu­tat jelentős változást abban, ami­lyen arányban a magyarok az egységes fizetőeszközt, a közös külpolitikát, a közös biztonság- politikát és védelmi politikát, il­letve az új tagországok felvétel­ét támogatják. A korábbi eredményekhez hasonlóan 2006 tavaszán is a közös védelmi és biztonságpoli­tikát támogatták a legnagyobb arányban a magyar megkérde­zettek, ez a szint alig változott a korábbi felmérésekhez képest ugyanúgy, ahogy az ellenzők aránya sem. A közös külpolitika támogatottsága sem mutat je­lentős változást az előző mérés­hez képest. Jelentősebb mérték­ben csökkent ugyanakkor a fél évvel korábbi méréshez képest az EU további bővítését támo­gatók aránya. A Gazdasági és Monetáris Unió, illetve az euró támogatott­sága 66% a magyarok körében. Az EU tagállamai közül Írország­ban a legmagasabb a közös euró­pai pénz támogatottsága. Az eurózónába 2007. január 1-jén belépő Szlovéniában is nagyon magas, 82%-os az euró támoga­tottsága. Ugyanekkora arányú a támogatottság Belgiumban és alig alacsonyabb Luxemburg­ban. Az ellenzők aránya a mone­táris unión kívül maradt Egye­sült Királyságban és Svédor­szágban a legmagasabb. Kevés tagországban mért az Eurobarometer akkora támoga­tást az EU bővítésénél, mint Ma­gyarországon. Hazánknál csak Szlovénia, Lengyelország és Lett­ország bizonyult nyitottabbnak. Ebből már kirajzolódik az az eredmény is, hogy az újonnan csatlakozott 10 tagországban a legmagasabb a bővítés támoga­tottsága. Ennek majdnem a fele az alapító tagországokban mért támogatottság, az emberek kö­rülbelül harmada támogatja és valamivel több, mint fele kimon­dottan ellenzi az EU további bő­vítését. Mint ahogy a korábbi felmé­réseknél, 2006 tavaszán is azt állapította meg az Eurobaro- meter, hogy a legtöbb európai polgár az oktatás és szakképzés támogatásában látja az EU gaz­dasági fejlődésének kulcsát. Az Eurobarometer felmérése során a megkérdezetteknek arra is választ kellett adniuk, hogy egyes gazdasági vagy üzleti fo­galmak milyen érzéseket válta­nak ki belőlük. A lista élére a szociális biztonság és a verseny- képesség kerültek, nagyjából azonos aránnyal az EU-ban és Magyarországon. Jelentős elté­rés mutatkozott Magyarország és az EU átlagában a szabadkereskedelem megítélé­sében, a magyarok csupán 58%- a számára pozitív a fogalom, míg ez EU-ban ez 71%. Szélerőmű Erken. Még nem nép­szerű FOTÓ: ÖTVÖS IMRE A globalizáció és a protekcio­nizmus az EU-ban és Magyaror­szágon is a lista végére került, bár meglehetősen eltérő arány­nyal: a globalizáció a magyar megkérdezettek harmada sze­rint pozitív, ez az EU átla­gában 10 százalékpont­tal magasabb. A protek­cionizmus a magyarok mindösz- sze 15%-a számára pozitív, de az EU átlagában már minden har­madik ember így vélekedik. A korábbinál nagyobb figyel­met szentelt az Eurobarometer az energiaárak növekedésének lehetséges ellensúlyozására. Az eredmények alapján úgy tű­nik, hogy egyelőre népszerűt­len a hagyományosnál drá­gább, de megújuló forrásokból származó energia használata, a magyarok 70%-a nem lenne hajlandó többet fizetni a meg­újuló energiaforrásokkal ter­melt energiáért. A megkérdezettek egy kisebb része azonban elviselne bizo­nyos mértékű drágulást. A jelen­legi árakhoz képest legfeljebb 5%-kal többet hajlandó lenne fi­zetni a magyarok ötödé és az ösz- szes EU-polgárok negyede. En­nél nagyobb mértékű emelést azonban már nagyon kevesen vi­selnének el. A magyarok bevallásuk alap­ján az európai válaszadókhoz képest összességében valamivel kevésbé ismerik az Európai Al­kotmányt. A magyar megkérde­zettek alig tizede mondta, hogy tisztában van tartalmával. Ez az arány az EU egészében is hason­ló volt. A magyarok 61%-a állítja, hogy hallott az Alkotmányról, de nagyon keveset tud tartalmáról, ez az arány kicsivel magasabb az összes tagország átlagában. Magyarországon a megkérdezet­tek csaknem harmada, az EU polgárainak ötödé mondta, hogy nem is hallott még róla. A felmérés talán egyik érde­kes eredménye, hogy az Európai Alkotmányt korábban referen­dumon elutasító Hollandiában és Franciaországban is a meg­kérdezettek valamivel több mint fele támogatja azt. ■ i / 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents