Heves Megyei Hírlap, 2006. november (17. évfolyam, 256-280. szám)

2006-11-15 / 267. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2006. NOVEMBER 15., SZERDA m mm m m mm $ i m m mmm liiwiiiiimiiiwiiíiiiiiiimiiiiMimiiimiiMMiiiMiiwiwiiifflimiMii Negyvennyolcas kórházlista: korai most még az aggodalom? Már ketyeg a szociális bomba modellprogram Élhetőbb, emberibb körülményeket teremtettek a romáknak Folytatás az 1. oldalról A kht ügyvezető igazgatója, dr. Sebes Gábor szeptemberben la­punknak adott nyilatkozatában egyebek mellett kifejtette: a je­lenlegi struktúrában alapvető változásokat nem kíván végre­hajtani az önkormányzat. Ezzel együtt kisebb átalakítások szük­ségesek lehetnek.- A hatvani kórház, az augusz­tus 24-i testületi döntésnek is kö­szönhetően, nincs veszélyben - jelentette ki Érsek Zsolt polgár- mester. - A pozíciói jók, a szol­gáltatás magánosításával az in­tézmény anyagi helyzete is meg­erősödött. A kormány tervei kö­zött szerepel, hogy a regionális tulajdonosi bizottságok vizsgál­ják ki, mely gyógyintézmények felelnek meg a minimumfeltéte­leknek. Megjegyzem: az Észak­magyarországi Égészségügyi Ta­nács Tulajdonosi Bizottságának én vagyok az elnöke. Hatvan az év végéig rendelkezik a szüksé­ges minimumfeltételekkel, így jó eséllyel pályázik az OEP-nél az ágyszám megtartására. ■ Döntés nélkül törvényt sért a megyegyűlés A bal- és jobboldali frakciók ve­zetőinek keddi megállapodása értelmében jövő pénteken, no­vember 24-én reggel flórától tartja meg soron következő ülé­sét a megyei közgyűlés - tudtuk meg dr. Tatár Lászlótól (Fidesz) és Sós Tamástól (MSZP). Ismert: a megye önkormány­zatában a választások eredmé­nyeképpen patthelyzet alakult ki. A két fél máig nem tudott megegyezni az elnök és az alel- nökök személyéről, a közgyűlés bizottságai sem álltak fel. Pénte­ken az intézmények működteté­se érdekében tárgyalnak több mint harminc napirendet. A közgyűléshez levelet inté­zett dr. Balás István, a Heves Me­gyei Közigazgatási Hivatal veze­tője, aki arra hívja fel a figyel­met, hogy amennyiben a legkö­zelebbi ülésen sem sikerül sze­mélyi ügyekben dönteni, akkor a testület mulasztásos törvény- sértést követ el. ■ A Petőfi úton több házat is felújítottak. Suha József programgondnok (felvételünkön) szerint a legrászorultabbakhoz jutott a támogatás. Hazánkban is ketyeg a szociális különbségekből fakadó időzített bomba. Ahhoz, hogy ne robban­jon, időben tenni kell valamit. Különösen fontos ez a romalakta településeken. Néhány helyen már sikerült elindítani olyan programokat, amelyek - ha foly­tatódhatnának - e rétegnek is kiveze­tő utat jelenthet­nének; a nyomor­ból és a kiszolgál­tatottságból. Kere- csenden Farkas Józsefné egyedül neveli 12 éves lányát, így számára évek óta az egyik legfontosabb kérdés, hogy biztos kenyérkeresetet jelentő munkája legyen. Az előző évek­ben nem válogatott: elvállalt mindent, ami némi jövedelmet biztosított. Ezek azonban több­nyire alkalmi munkák voltak:- 18 ezer forintos munkanél­küli-segélyből nem lehet megél­ni, sem gyermeket nevelni. Ami­kor egy pár hónapja értesítést kaptam a jegyzőtől, hogy jelent­kezzek a hivatalban, egy kicsit meg is lepődtem. Amikor kide­rült, hogy az iskolában takarító­ként alkalmaznak, nagyon meg­örültem, hiszen ez 54 ezer forin­tos biztos keresetet jelentett szá­momra. A faluban szervezett ro­maintegrációs programnak na­gyon sokat köszönhet a helyi ci­gányság. Sok ember csak így tu­dott munkához jutni, s néhány szegény családnak az életveszé­lyessé vált házát is sikerült fel­újítani. Ennél is fontosabb talán, hogy emberszámba vettek ben­nünket a hivatali dolgozók és a tanárok is. Tiszte­lettel bántak ve­lünk, és tényleg se­gíteni akartak raj­tunk - mondja Farkasné. Kállai Dezsőék Petőfi utcai házában jelenleg nyolcán élnek egy fedél alatt. Há­zuk tetőszerkezete teljesen tönk­rement az elmúlt évek során, s a felújításra saját erőből nemigen telt volna. Ottjártunkkor Kállainé mutatja az idén nyáron elkészült új tetőt:- Örültünk, amikor megtud­tuk, hogy mi is belekerültünk abba a körbe, akik támogatást kapnak. Nyáron megjelentek a munkások, hozták az építőanya­got és megcsinálták az új tetőt. Úgy tudom, hogy 625 ezer fo­rintba került, amit mi nehezen tudtunk volna előteremteni. A faluban több házat is rendbe tet­tek a romaprogram segítségé­vel, és sok olyan utat, járdát is megcsináltak, amik szinte jár­hatatlanok voltak már. Köszö­nettel tartozunk azoknak, akik ezt lehetővé tették. Kiss Sándor, a település jegy­zője a program előzményeiről szólva elmondta: az Egészség- ügyi, Szociális és Családügyi Mi­nisztérium 2005-ben írta ki a kétfordulós pályázatot a hazai, romalakta települések számára. Az első körben 40, a másodikban 22 község kívánt csatlakozni a programhoz. Az. újrapályázók közül azonban már csak kilenc Suha József szerint rendkívül eredményes volt az elmúlt év Az integráció ára A programra 79 millió 715 ezer forintot nyert az ön­kormányzat Ebből a lakha­tási integrációra 60 millió 570 ezer, szociális programra 12 millió 342 ezer, program- menedzsmentre 6 millió 802 ezer forintot költöttek település felelt meg a kritériu­moknak, köztük Kerecsend is. A program legfontosabb cél­kitűzése, hogy a telepeken és te­lepszerű lakókörnyezetben élők számára lehetőséget teremtsen életlehetőségeik, társadalmi fel- emelkedésük valódi javítására. A kilenc nyertes községben más-más koncepciót dolgoztak ki, s talán a kerecsendiek érték el a leglátványosabb eredménye­ket. Összesen 79 millió forintot fordítottak munkahelyterem­tésre, a szociális és lakhatási kö­rülmények javítására, szociális integrációra. Az elmúlt évben három használt lakást vásárol­tak, s újítottak fel szociális bér­lakás céljára, amelyeket szigo­rú feltételekkel pályázhatnak meg a fiatal roma családok. Az első bérlők az elbírálás után már idén decemberben beköl­tözhetnek. Részletes állagfelmé­rés után 23 életveszélyessé vált családi házat újítottak fel. Az el­hanyagolt területeken újraká- tyúzták az utakat, járdákat épí­tettek, 110 család számára meg­teremtették a gázbekötés lehető­ségét, építettek egy korszerű, EU-szabvány szerinti játszóte­ret, s közel 100 embernek te­remtettek rövidebb-hosszabb ideig munkalehetőséget a mun­kaügyi központ támogatásával. ■ A cigányemberek boldogan vállal­nak munkát, ha erre lehetőséget nyújtanak nekik.” A siker kulcsa A program hivatalosan idén november 30-án zárul Teg nap délelőtt a végrehajtásért felelős konzorcium tagjai - a Magyary Károly Általános Is­kola, a napközi otthonos óvo­da, a Faluvédő Egyesület és a Fiatalok Továbbtanulásáért Közalapítvány vezetői - érté­kelték az elmúlt egy év ta­pasztalatait A jelenlévők egyetértettek abban, hogy a siker kulcsa az összefogás­ban rejlik, s hogy a projekt megvalósításával az egész fa­lu nyert. Tény, hogy a nyertes pályázat nélkül legalább 6-8 év alatt valósíthatták volna meg az elmúlt egy év során megoldott feladatokat A foglalkoztatási programrész eredménye, hogy szinte minden kerecsendi munkanélküli csa­lád számára jövedelemszerzési lehetőséget biztosítottak, sok fi­atal most létesített először mun­kaviszonyt, néhányan pedig tar­tós alkalmazásba léphettek a programnak köszönhetően. A foglalkoztatottak négy közhasz­nú brigádban Suha József prog­ramgondnok irányításával fel­számolták az illegális szemétle­rakó telepeket, kitakarították a Laskó-patak medrét, rendbe tet­tek, újratelepítettek mintegy öt hektárnyi erdőterületet. A11 ta­gú karbantartó brigád pedig a közterületek rendben tartását, takarítását végezte^ Suha József a tapasztalatok alapján úgy véli, hogy rendkívül eredményes volt az elmúlt év:- Az emberek nagyon örültek a munkalehetőségnek, csak az a baj, hogy csupán néhány hóna­pig foglalkoztathatták őket. Higgyék el, a cigányemberek boldogan vállalnak munkát, ha erre lehetőséget nyújtanak ne­kik. Most is sokan érdeklődnek, hogy mikor lehet majd ismét el­helyezkedni. A diáktanulók számára a nyá­ri szünidőben egy hónapos sza­badidős tábort szerveztek szá­mos tartalmas, színvonalas prog­rammal, kirándulással, s ingye­nes étkeztetéssel. Sikerült egy fa­lubuszt is vásárolni, amelyet ki­rándulásra, idősek, beteg gyer­mekek szállítására használnak. ■ Barta Katalin Konferenciákkal teszik Megkérdeztük olvasóinkat emlékezetessé az ünnepet Fontosnak tartja-e a kémények vizsgálatát? Az Eszterházy Károly Főiskola intézetei és tanszékei különféle konferenciákat szerveznek az idei Magyar Tüdomány Ünnepé­re - tájékoztatta a sajtó munka­társait dr. Mátyás Ferenc, az eg­ri felsőoktatási intézmény rektorhelyettese. A Magyar Tú- dományos Akadémia 1996-ban jelölte a Magyar Tudomány Nap­jává november 15-ét, majd 2003- ban a november hónapot a tudo­mány ünnepévé nyilvánította. Az EKF rektora az idei ese­ménysorozat kiemelkedő ren­dezvényei között említette a kö­zelmúltban megtartott Agria Média nemzetközi konferenciát, mint az év legrangosabb esemé­nyét, illetve számos más nem­zetközi súllyal bíró tudományos tanácskozást. A főiskola húsz in­tézménye és tanszéke tartotta szükségesnek az idén, hogy tu­dományos tanácskozást, művé­szeti szimpóziumot vagy hang­versenysorozatot rendezzen. Ugyancsak novemberben tartot­ták meg a hallgatói tudományos diákkörök házi konferenciáit, amelyekre 115 TDK-dolgozatot nyújtottak be. Szó volt a központi megyei tu­dománynapi rendezvényről is, amelynek házigazdája a gyön­gyösi főiskola lesz csütörtökön. A tanácskozáson az EKF az EgerFood Regionális Egyetemi Tüdásközpont munkáját mutat­ja be. ■ SZEPESI BÁLINTNÉ, EggTCSehl Szükséges, hogy ellenőrizzék a kéményt, mert nagyon sok tra­gédiáról hallottunk az utóbbi időben. Mi otthon gázkazánnal fűtünk, igaz, van fakazánunk is, de azt nemigen használjuk. A kéményseprő minden'évben el­jön. Nem kell felmennie a pad­lásra, a kazán mellett megvizs­gálja a kéményt. Mindig rend­ben találja, s ez megnyugtató. cziBOLYA istván, Gyöngyös Egyszer voltak kinn a kémény­seprők, mert a lakásban nagyon szagos a gáz. Féltünk, hogy vala­mi nincs rendben. Megnézték a kéményt, azt mondták, nem ta­láltak semmit, aztán elmentek. De egyáltalán nem vagyunk nyu­godtak. Érezzük, hogy valami baj lehet a fűtési rendszerünk­kel. Azon gondolkodom, hogy ki­hívom őket újra. pusoMi László, Tamalelesz Kertes házban lakunk, a kandal­lóban fával fűtünk. A gáz nincs is hozzánk bevezetve. A ké­ményt az EU-szabvány szerint építettük meg, nem lehet vele baj. Ennek ellenére szívesen lát­juk a kéményseprőt, és hasznos­nak tartom, ha ellenőrzi, min­den rendben van-e. Borzasztó tragédiát, füstmérgezést, tűz­vészt is okozhat a rossz kémény. HUCKA ISTVÁNNÉ, Rózsaszentmárton Nagyon fontos az ellenőrzés. Mi cserépkályhában fűtünk. Elő­fordult, hogy begyújtottunk, és csak jött a füst befelé. Úgyhogy minden évben megnézetem a kéményt, mert a nyáron eltö- mődhet Annyit magunk is meg­teszünk, hogy egy égő papírda­rabot dobunk begyújtás előtt a kéménybe, ez kiégeti a járatot t­L l

Next

/
Thumbnails
Contents