Heves Megyei Hírlap, 2006. november (17. évfolyam, 256-280. szám)

2006-11-13 / 265. szám

5 2006. NOVEMBER 13., HÉTFŐ - HEVES MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP Az adatok szerint tovább bővült az ipari termelés Heves megyében Miközben a magyar gazdaságban a megszorítások miatt jövőre az eddiginél szerényebb növekedés várható, az unió összességében 2000 óta nem látott a növekedés. Idén a gazdaság bővülése eléri a 2.7 százalékot az EU-ban, ezen belül a 2,5 százalékot az euró- övezetben, szemben a múlt évi 1.7 és 1,4 százalékos értékekkel. Ez meghaladja a bizottság tavaszi előrejelzését Az EU gazdasági nö­vekedésének fő hajtóereje a belső kereslet. A várható infláció mind az EU, mmd az euró-övezet eseté­ben 2,3 százalékos lesz. A KSH adatai szerint idén tovább bővült az ipari termelés Heves megyé­ben. Összehasonlító áron 23,9 százalékkal nőtt az előző év ha­sonló időszakához képest Ez ma­gasabb az ország 10,4 százalékos átlagánál. ■ Dögkút helyett begyűjtik a tetemeket Az Eger Körzete Kistérségi Terü­letfejlesztési Önkormányzati Tár­sulás pályázattal nyert európai uniós támogatást egy állatíhulla- dék-begyűjtő rendszer kialakítá­sára, melynek része volt az átme­neti gyűjtő-tároló felépítése a Baktai úton. Ez - amint a társu­lás elnökétől, Habis László egri polgármestertől megtudtuk - de­cember végétől már működni kezd. A féléves próbaüzemelte­téssel a Városgondozás Eger KfL- t bízták meg. Egyúttal megálla­podtak arról is, hogy az érintett önkormányzatok módosítják, szi­gorítják az állattartásra vonatko­zó helyi rendeleteiket A cél az, hogy az állattartóknak ne legyen érdemes megkockáztatniuk a rendszer „kikerülését”, a tetemek szabálytalan elhelyezését. A te­lepre a kistérség 19 településéről naponta érkező szállítmányt hű­tőkamrában tárolják, majd ártal- maüanításra, megsemmisítésre elvitetik. A begyűjtőrendszer mű­ködtetésével egyidejűleg megtör­ténik a térségben - Andornak- tálya, Cserépfalu, Eger, Kere- csend, Makiár, Noszvaj, Ostoros - lévő hét dögkút rekultivációja is. Utóbbi összköltsége 7-8 millió, a gyűjtő-átrakó rendszer költsége pedig 180-190 millió forint. ■ Csődközeibe került Tarnazsadány pénzügyi csapda A hitelezők követelései miatt napokon belül bedőlhet a költségvetés A párás hajnali utcákon zsákokban áll az avar, a háztartási hulladék. Szál­lításra várnak. Ám azt a szorgosan takarítók alig­ha tudják: csupán az új polgármester erőfeszíté­seinek köszönhető, hogy egyáltalán még elszállít­ják a szemetet. Szuromi Rita Október elsején Tarnazsadány- ban új polgármestert választot­tak a helyiek. Dobi István, a falu mostani vezetője tudta: nem lesz könnyű helyzetben. De ezt, ami hivatalba lépésekor fogadta, ál­mában sem hitte volna.- Pénzügyi csőd közelében va­gyunk, az önkormányzatunknak jelenleg 73 millió forintnyi ki nem fizetett számlája van - jelen­ti ki a polgármester. - Ebből 30 millió a ki nem fizetett napi szám­la, a víz, a gázszolgáltatás vagy az élelmiszer beszállítása. Elvileg bármikor előfordulhat, hogy egy hitelező elindíttatja a csődeljá­rást Ezt a helyzetet csak rontja a katasztrofális közbiztonság té­nye. A választások óta kétszer tör­tek be a hivatalba, utóbb elvitték az önkormányzat összes számító­gépét, nyomtatóját, kitépték a fal­ból a vezetékeket, vagyis a szó legszorosabb értelmében műkö­désképtelenné tették a hivatalt, így élünk - jelzi a faluvezető. S hogy mi történt az egykor jobb napokat látott, mezőgazda­ságból élő Tarnazsadányban? A település a rendszerváltás első, s egyik legnagyobb áldozata. A me­zőgazdaság átszervezésével, a té­4 * -v* O ^ ■ eszen belül működő részlegek magánosításával a lakosság je­lentős része elvesztette a megél­hetését. A leépítések első körben a kisebbséget sújtották. A segélyt immár nem kötötték munkavi­szonyhoz, ellenben a gyerekválla­lás biztos jövedelemnek számí­tott. A fiatalok tanulmányaik be­fejezése után nem tértek haza fa­lujukba, az itt maradók életkora egyre inkábbb előrehaladott. A roma kisebbség 90 százaléka se­gélyből él, havi 6 millió forintnyi szociális támogatást fizet ki az ön­kormányzat De ezen tények ön­magukban még nem lettek volna elegendőek ahhoz, hogy Zsadány ilyen nehéz helyzetbe kerüljön.- Ez az égbekiáltóan magas hi­ány két dologból tevődik össze - folytatja a polgármester. - Azzal kezdődött, hogy az előző önkor­mányzat a teleház építésekor túl­vállalta magát. A mintegy 100 milliós beruházáshoz önerő kel­lett, amelyet a növekvő kamatok­kal csak újabb hitelekből tudott a testület finanszírozni. Sok hitelt kellett felvenni, per­sze kamatokkal ter­helve. A másik ok önkormányzat Visszavágynak a nyolcvanas évek szintjére? dobi István polgármester saját vállalkozását cse­rélte a polgármesteri székre. Mint mondja, ő itt született, itt él, s képviselőként is végignézte Tamazsadány lecsúszását Ha a ciklus végére si­kerülne szülőfaluját visszajuttatni a nyolc­vanas évek végi, kilencvenes évek eleji állapotba, elégedett lenne. Mert volt eb­ben a faluban egykor sok virág, ma is élnek szorgos emberek, a zsadányi mezőgazdaság a tamamémival együtt a környék elismert termelőegy­sége volt Ám 16 év alatt sokan elfe­lejtettek dolgozni, a szociális ellátást azóta nem kötik munkaviszonyhoz. az alulfinanszírozásá­ból ered. Ahhoz, hogy havi szin­ten a béreket és a segélyeket ki tudjuk fizetni, az önkormányzat­nak másfél millió forintot kell biz­tosítani önerőből. Ez a pénzügyi spirál juttatta el a települést oda, hogy 73 millió forint hiányunk keletkezett. Az adósságrendezéshez szük­séges hosszú távú hitelhez kértek állami támogatást. Jövő tavaszig, legkésőbb kora nyárig le kell dol­gozni a tartozást, hiszen megol­dandó-feladat van bőven. Ilyen feladat a foglalkoztatás megoldá­sa, a kívül-belül szelelő, huzatos óvoda felújítása, vagy a polgárőr­A fiatalok tanulás után elhagyják a falujukat. ség megszervezése. De addig még sok mindennek kell történ­nie. Itt van példának okáért a köz- biztonság. Az elmúlt egy hónap alatt kétszer törtek be a hivatalba, utóbb az összes számítástechni­kai eszközt - a benne rögzített adatokkal - elvitték. A hivatal működésképtelen volt addig, amíg a teleházból új gépeket nem hoztak és a Kincstár vissza nem telepítette a programokat, adato­kat. A település vezetője riasztó adatokat sorol a köz- blztonsággál kapcsolatban. Ha valaki két napra őri­zetlenül hagyja a házát, biztos lehet benne, hogy nem ő lesz az első, aki ide vissza­tér. Ez az állapot szülte azt a tö­rekvést, hogy Tarnaboddal, Boconáddal és Tarnamérával kö­zösen létrehozzanak egy konzor­ciumot, amely pályázhat a pol­gárőrség megszervezésére és fel­szerelésére. Körzeti megbízott hiányában egyedül ők vigyáz­hatnának a biztonságra. Túlzás lenne azt állítani, hogy Dobi István kétségbe van esve. A polgármester reálisan mérlegel még ebben a helyzetben is. Hosszú távon megoldás lehet, ha a nyugdíjba vonult köztisztvise­Katasztrofális anyagi helyzet- ben van a falu. Már az is nagy eredménynek számít, hogy egyáltalán elszállítják a háztartási szemetet «■taaBttimi Nagyon olcsó a ház, de nem találnak munkát A település mai helyzetét jól példázza, hogy egy 100 négy­zetméteres, komfortos, ker­tes, garázsos családi házat már szocpolért meg lehet venni. Veszik is szépen azok a fővárosiak, akik ott már nem tudnak megélni. A baj csak az lesz, hogy itt sem ta­lálnak munkát A lakás kü­lönbözeiének ára szép las­san eltűnik. Az illető élet- színvonala a fővárosihoz ké­pest nem hogy emelkedne vagy stagnálna, tovább csú­szik lefelé. Vannak, akik idénymimkát végeznek, ők vannak kisebbségben. A biz­tos megélhetés a gyerekválla­lás, vagy a segély. Idei bűnügyi statisztika a faluban Bolti betörés Lopás Lakásfeltörés lök, közalkalmazottak helyét megszüntetik és az intézmények­ben csoportokat vonnak össze. Szigorú gazdálkodással helyreál­lítható az egyensúly. Társasjáték készül az 1956-os forradalomról Fenséges lakoma, királyi pompával bőség Károly Róbert asztalánál vendégeskedhettek a meghívottak Az 1956-os forradalom 50. évfor­dulójára történelmi ismeretter­jesztő társasjáték jelent meg a könyves- és játékboltokban. A já­ték célja, hogy rendhagyó formá­ban hozza közelebb a forradalom történéseit a fiatalokhoz. A hely­színek és az események ismere­te adhatja azt az élményt, amivel az új generációk kiléphetnek a kötelességszerű megemlékezé­sek sodrából. A játék Budapest kerületekre osztott területén játszódik, a játé­kosok célja pedig, hogy Budapest minél több kerületében legyenek jelen. Ezt úgy tehetik meg, hogy helyesen válaszolnak a játék köz­ben feltett kérdésekre. Néhány példa a kérdésekre: Hol gyülekez­tek a forradalom budai résztve­vői október 23-án, a délutáni órákban? A Nagy Imre-kormány mely államminisztere maradt egyedül a Parlamentben a no­vember 4-ei szovjet támadást kö­vetően? Melyik szocialista or­szágban szerveztek „Segítsünk a magyaroknak!” felhívással vér­adó segélyakciót? A játék 320 kérdésének segítségével feleleve­nedik az október 23-ai forrada­lom és az utána történt esemé­nyek. A játék kérdésadatbázisa, illetve az előforduló Idézetek az 1956-os Magyar Forradalom Tör­ténetének Dokumentációs és Ku­tatóintézetének Közalapítvány publikus forrásainak felhaszná­lásával készült. ■ Túlzás lenne hamisítatlan kö­zépkori mulatságnak titulálni a hét végi Károly Róbert lakomát, amit már második alkalommal rendezett meg a gyöngyösi főis­kola és a szintén Anjou-kirá- lyunk nevét viselő szakközép- iskola. A középkori körülményekről - magyarázatként - álljon itt annyi: idén szerencsére elhagy­ták a lobogó - és kormoló - fák­lyákat, a levest már fémkanalak­kal merhették a vendégek, a bor­ral csobogó szökőkutat pedig elektromos szivattyú hajtotta. | Az egyéb külsőségek és főként s az ételek ellenben tényleg a - ta- | Ián nem is annyira sötét - kö- £ zépkort idézték. A főként vadak­A Benke fivérek készítette ínyencségek kerültek a királyi asztalra ból álló fogásokat Benke László olimpiai bajnok mesterszakács és testvére, Benke Gyula készí­tette, felhordásukról pedig a kö­zépiskola tanulói gondoskodtak „ügyes apródokként.” Rizs he­lyett hántolt búza, krumpli he­lyett káposztás bab, vagy úritök, netán aszalványok szolgáltak kö­retként a bőséges húskínálat­hoz. A libamájhoz, szárcsanyelv­hez, a „mézserbe fojtott vadmalaczfihoz”, a szarvashoz és őzhöz. Na meg a túzokhoz, aminek persze - élhetünk a gya- núpörrel - pulykának kellett lennie, miután az egykor bőség­gel vadászott madarunk ma már a kihalástól fenyegetett, fokozot­tan védett állat. ■ i *

Next

/
Thumbnails
Contents