Heves Megyei Hírlap, 2006. november (17. évfolyam, 256-280. szám)

2006-11-13 / 265. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2006. NOVEMBER 13., HÉTFŐ Féligazságok 1956-ról Egyre gyakrabban lehet olvas­ni és hallani, hogy 1956-ról az Iskolások keveset vagy egyál­talán semmit nem tudnak, és sokszor összekeverik 1848- cal. Nem tudom, ki csodálko­zik ezen. Aki ebben a zűrzava­ros, rendszerváltás utáni helyzetben tanítja, tanulja a történelmet, az sokszor nem történelmet, hanem féligazsá­gokat tanít, tanul. Az „átkos" rendszert mindenféle hazug­ságokkal vádolták, de a rend­szerváltás 16 éve alatt sem si­került egységes, tiszta képet alkotni a forradalmi esemé­nyekről. Ez a tudatlanság 16 év sajnálatos terméke, amiért elsősorban a politikusok és a média felelős. Olyanok formálnak véle­ményt, akik ’56-ban nem is él­tek. Ezekről az időkről pedig csak annak lehet fogalma, aki rendszeresen olvas, és nem utolsósorban annak, aki már élt a forradalom idején. ORSZÁG JÁNOS ISTENMEZEJE LEVÉLCÍMÜNK: HEVES MEGYEI HÍRLAP SZERKESZTŐSÉGE^ 3301 EGER, PF. 23. Sóval és gépekkel harcolnak majd a tél ellen Folytatás az 1. oldalról A köztisztasági munkákat vég­ző Városgondozás Eger Kft. is felkészült a téli védekezésre. A síkosságmentesítő anyagok ki­helyezése, a síkosságmen­tesítést végző gépek és eszkö­zök előkészítése, felszerelése, szemlézése megtörtént, kész a hóügyeleti terv. A téli üzemeltetés a novem­ber 1. és március 15. között idő­szakra vonatkozik, ezalatt a gé­pi seprés szünetel a megyeszék­helyen. A téli fenntartáshoz kapcsoló­dó bejelentéseket, észrevétele­ket a hóügyeleti telefonszámra lehet megtenni nappal és éjsza­ka a 36/411-144-es és a 36/516- 849-es számokon. ■ Betontemetővé vált az építkezés négy áldozat Kivitelezés közben a munkásokra omlott a födémszerkezet Könnyező férfiak cigarettáznak, remegő szájjal ismételgetik a fel- foghatatlant. Rájuk omlott... Szívszorító a szinte tapintható keserűség. Közben a tűzoltók, katasztrófavédelmi szakembe­rek, rendőrök határozottan és higgadtan teszik szomorú dol­gukat. Keresik a lassan szikka­dó beton alá temetett esetleges túlélőket. A kanalas és darus monstrumokkal óvatosan taka­rítják az óriási mennyiségű, vas­hálókkal tűzdelt, nedves törme­léket. Óvatosan, hogy ha túlélő van a romok alatt, nehogy a mentés során szerezzen újabb sérüléseket... Két holttest már le­takarva fekszik a majdani üzem­csarnokban. Aztán megtalálják a harmadikat, majd negyedóra múlva a negyediket. Eddigre kiderül, tizenkét- ten dolgoztak ezen a dél- előttön, s a létszám - az egy súlyos és az egy könnyű sérülttel, az elhunytakkal és a túlélőkkel - immár szomorúan és megmásíthatatlanul teljes. A kutyás mentőegységeket már nem vetik be - hallom a hírt, az­tán mégis bekapcsolódnak a négylábúak is a kutatásba. De már nem találnak senkit. Este hat órára az összes törmeléket és betont eltakarítják. Üres a te­rület Nagyon üres. A Gyöngyösi Ipari Parkban néhány hónapja kezdődött meg egy német autóipari beszállító A beruházásról A kovácsolóüzem építését idén szeptemberben kezdte meg a német Seissenschmidt AG magyarországi kft.-je. A 4,5 millió eurós beruházás nyomán jövő februárban kez­dődik a termelés az üzem­csarnokban. A cég 30 ezer négyzetméteres területet vásá­rolt meg az ipari parkban. Az őszi „első kapavágás” alkal­mával Rüdiger Groos, a rész­vénytársaságelnökségi tagja úgy fogalmazott: azért épp Gyöngyöst választották, mert megfelelőnek találták a mát­raaljai ipari terület infrast­rukturális kínálatát, és bíz­nak abban, hogy a kovácsolt és forgácsolt járműalkatré­szek gyártásához a szükséges szakképzett munkaerőt is megtalálják a térségben. ... Kihűlt cipő a szikkadó betonon. Elfutni, menekülni lehetetlen volt a mintegy hat méter magasról alázuhanó betontenger alól. cég kovácsolóüzemének építése. A gyár a legnagyobb autógyá­raknak készít majd futómű és hajtómű alkatrészeket. A létesít­mény generálkivitelezője egy kecskeméti cég, aki több alvállal­kozót dolgoztat. A szerencsétle- nül járt brigád a Nyírségből ér­kezett. Délután indultak volna haza, pihenni, miután lebetonoz­ták az üzemcsarnok melletti iro­daépület födémszerkezetét Más­ként alakult. A bevasalt, bezsa­luzott szerkezet egy pillanat alatt összeroppant a ráengedett kész­beton súlya alatt. Az okok vizsgálata sokkal hosszabb lesz, csak találgatni le­hetne. Technológiai hiba? Embe­ri mulasztás? Szerkezeti problé­ma? Hetek, akár hónapok múlva derülhet ki a tragédia igazi oka. A gyöngyösi városháza város­üzemeltetési igazgatója, Szilágyi Attila munkatársunknak el­mondja, a rendőrség illetve a ka­tasztrófavédelem ilyenkor leál­lítja az építkezést. Építés-fel­ügyeleti jogköre a megyei köz- igazgatási hivatalnak van, ha er­re szükség lesz, ő vizsgálhatja a kivitelezés szakszerűségét. Kér­désünkre hozzáteszi: a munka jogerős építési engedély birtoká­ban zajlott. ■ Katasztrófa, de szenzációnak számít A negyedik áldozat megtalálá­sa idején megérkeznek az or­szágos médiumok képviselői. Előkerülnek a kamerák, fényké­pezőgépek, mikrofonok. A stá­bok egyelőre a terület szélén so­rakoznak, bebocsátásra várva.- Mázlisták - mondja az egyik kolléga, mintegy üdvözlésképp, utalva arra: mi már kifelé jö­vünk, dolgunk végeztével - Mázlisták, ja, tényleg - „kö­szönünk" vissza. És mindany- nyian tudjuk: bár sokkal jobb dolgunk is akadhatott volna, nem mi vagyunk a valóban szerencsések, vagy szerencsét­lenek. Keserű keresés. Lapzártakor érkezett a hír, hogy rosszul támasztották alá a födémet, ez okozta a gyöngyösi katasztrófát. Munkahelyi balesetek a megyében A statisztikai adatok szerint 2002- 8EN összesen kilenc sú­lyos munkahelyi balesetből öt, 2003- ban 11-ből 7 volt halálos. A felmérések szerint az építő­iparban háromszor gyakorib­bak a halálos balesetek, mint egyéb szakmákban. Az utóbbi évek halálos mun­kahelyi balesetei Hevesben: 2004. Szent-Györgyi Albert Gya­korló Általános Iskola és Gim­názium tornatermének össze- dőlésekor ketten haltak meg. 2004. Aldebrőn egy teherautó kerékcseréje közben a kiáram­ló levegő ölt meg egy embert 2005. Az egri Eszterházy Kár­oly Főiskola kápolnájának freskó-rekonstrukciója közben összedőlt az állvány, két halá­los áldozatot követelt 2006. Egerben a Kőlyuktetőn ásás közben egy munkásra rá­dőlt egy tufapince. 2006. Demjénben két villany- szerelő karbantartás közben egy szennyvíztisztító aknába • esett Az egyik munkás és egy segítségükre siető férfi él Megkérdeztük olvasóinkat Ön szerint mi okozhatta a gyöngyösi tragédiát? „Bagóért" vásárolta meg Ivád a postaépületet SZÉKELY ANDRÁS, Gyöngyöstnrján Kevés információval rendelke­zem arról, hogy a hét végén pon­tosan mi történt a Gyöngyösi Ipa­ri Parkban. Biztos vagyok, hogy egy ilyen baleset mulasztás mi­att következhet be, amit okozha­tott az is, hogy rossz minőségű anyaggal dolgoztak az emberek. Elsősorban nem a munkások, hanem a tervezők hibáztak. magyar ottó. Gyöngyös Véleményem szerint az építő­iparban azért nagyon sok a mun­kahelyi baleset, mert nem tart­ják be a kötelező szakmai, biz­tonsági előírásokat Az áron alul vállalt vállalkozói díjból ugyanis nem lehet megfelelni a szabá­lyoknak. Sajnos, sok esetben a vétkesek felelősségre vonása el­marad, az alvállalkozók pedig el­tűnnek. szepesházy Péter, Gyöngyös Nem tudom, hogy mi okozhatta a betonozó munkások balesetét Sokszor a szűkös határidő miatt siettetik a beruházást, és a szak­mai ellenőrzés is lehet hiányos. Az emberi életnek fontosabbnak kellene lennie, mint a határidők­nek. Lényeges az is, hogy megle­gyenek a szükséges engedélyek a beruházáshoz, és hogy szak­emberek végezzék a munkát GALAMBOSIISTVÁNNÉ, Andomaktálya Hallottam a szörnyű tragédiá­ról. Szerintem az emberi fegyel­mezetlenség, a munkások mu­lasztása okozta a négy ember életét követelő balesetet. Most inkább erre gondolok, bár tu­dom, hogy az építkezéseknél bi­zony előfordulnak szabálytalan­ságok, nem mindig tartják be a munkavédelmi előírásokat. A tényleges érték töredékéért, mindössze nettó 360 ezer forin­tért vásárolta meg a település a postahivatal épületét a Magyar Postától - újságolta Ivády Gá­bor polgármester. Elmondta: amikor tiltakozott a mobilposta szolgáltatás bevezetése ellen, az illetékesek felajánlották a köz­ség számára az ingatlan meg­vásárlását, kérve, hogy küldjön árajánlatot.- Mivel nem volt pénzünk e célra, ezért irreálisan alacsony összeget, 450 ezer forintot jelöl­tem meg, amit mosolyogva fo­gadtak - mesélte a községveze­tő. - Nem sokkal később azon­ban felhívott a vezérigazgató tit­kársága azzal, hogy elfogadják az ajánlatot, s rövidesen alá is ír­juk a szerződést. Mivel azonban testületi döntésre volt szükség, a vezérigazgató látogatását le kel­lett mondanunk. Ennek ellenére nem álltak el a tranzakciótól, mi több, megkérdezték, hogy a ne­vezett összeget nettóként értel­mezem-e. Erre azt feleltem, hogy bruttóként, s erre is rábólintot­tak. Úgy gondolom, jó üzletet kö­töttünk, mivel jó pár millió forin­tot megér az épület. A polgármester közölte: ennek ellenére továbbra is tiltakoznak a mobilposta ellen, mivel úgy vé­lik, a megkérdezésük nélkül ho­zott döntés a kistelepülések sem­mibe vételének a jelképe. ■ T.O. 4

Next

/
Thumbnails
Contents