Heves Megyei Hírlap, 2006. október (17. évfolyam, 231-255. szám)

2006-10-19 / 246. szám

4 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2006. OKTÓBER 19., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KORKÉP Olaszliszka: milyen a cigányok habitusa? Bayer Zsolt fenyegetése Most az elviselhetetlenül aljas és párás szemű jogvédők fognak következni... Az egyik legismertebb (jobbolda­li) országos napilap azzal az or­dító főcímmel jelent meg: Cigá­nyok lincseltek Olaszliszkán. A nagy nézettségű reggeli tv-mű- sorban pedig a közismert (balol­dali) műsorvezető a „cigányok habitusáról” beszélt annak kap­csán, hogy az ügyben a kegyet­len, brutális gyilkossággal meg­alapozottan gyanúsítható szemé­lyek állítólag ehhez a népcso­porthoz tartozók voltak. Szerintem kár volt a csizmát ilyen látványosan az asztalra fel­tenni. Nem oda való. A móri bankban hidegvérűen lemészárolt nyolc ember ügyé­ben az egyik vádlottat Kaiser Edének hívták. A Kaiser bizonyá­ra idegen eredetű családnév. Mégsem jutott eszébe olyasmi senkinek, hogy kinyomozza Kaiser származását, és úgy kommentálja a történteket: Sváb gyilkolt Móron, avagy: Brutáli­san megölt nyolc embert a német származású egyén. És arra sem gondolt természetesen senki, hogy a szörnyű bűneset kap­csán indulatos gyűlölködést szít­son a németek vagy az osztrákok ellen. Tehát ezúttal tévednek az egyébként bizonyára nagy tudá­sú és nagy műveltségű újságíró urak: nem cigányok (úgy általá­ban) lincseltek Olaszliszkán, s nem a cigányok (úgy általában) habitusa más emberek megölé­se. Olaszliszkán bizonyos embe­rek- H. Dezső és társai, magyar állampolgárok - vertek agyon bizonyos embert, Sz. Lajos ma­gyar állampolgárt. H. Dezső és társai természete­sen joggal nevezhetők majd gyilkosoknak, ha a bíróság azt róluk megállapította. A már említett országos napi­lap az olaszliszkai történések kapcsán idézi a lobbik alelnök- ének - Biber József Tibornak - az állásfoglalását, amely szerint a jogegyenlőséget sértő, a cigány etnikumot indokolatlanul kivéte­lezett helyzetbe hozó törvények és rendeletek azonnali megvál­toztatását követelik. Aki kicsit is tisztában van a cigányság helyzetével, az termé­szetesen tudja, hogy mennyire hazugok és képmutatók Biber úr szavai. Az a hihetetlen nyomor, amelybe a cigányság jó részét a rendszerváltás utáni kormá­nyok taszították, jelenleg is fenn­áll, sőt egyre inkább növekszik. Rendkívül rossz lakáskörülmé­nyek (a cigánytelepeket látvá­nyos csinnadrattával felszámol­ják, hogy aztán helyettük szép csöndben újabbakat hozzanak létre), analfabétizmus és iskolai szegregáció, az alapvető orvosi ellátás hiánya, totális munkanél­küliség és a mindezekkel együtt járó alultápláltság, alkoholiz­mus, súlyos öröklött és szerzett betegségek és járványok. Átlag- életkoruk évtizedekkel alacso­nyabb. A központi kölség- vetésből a rájuk szánt kevés pénz nagy része sem jut el hoz­zájuk, valahol eltűnik kézen-kö- zön a szétosztok között. A cigányság tehát (úgy általá­ban) nem tettes, hanem áldozat (Persze akadnak közöttük olyanok is, akiknek jól megy a soruk, miközben mások - nem cigányok - is élnek így, ilyen mély kitaszítottságban, de ez a lényegen nem változtat.) Á cigányság egyébként bű­nözési szempontból sem egysé­ges, homogén réteg hazánkban. Köztük is megtalálhatók min­denféle emberek. Egy ilyen megrázó, rettenetes eset kapcsán tehát nem hiszté­rikus indulatokat kéne szítani (úgy általában) a cigányság el­len, hanem józan fejjel elgondol­kodni azon, hogyan tovább. Mert ha elfogadnánk, amit a Jobbik állít, hogy a rettenetes bűn­tettért (úgy általában) a cigány­ság a felelős, és ezért (úgy általá­ban) meg kéne rendszabályozni, akár a jogszabályok megváltozta­tásával is, akkor egy olyan szem­léletet tennénk magunkévá, ame­lyik valahonnét nagyon ismerős. Ez ugyanis a szemet szemért, fo­gatfogért elve. Bayer Zsolt újságíró úr szerint a szörnyű bűneset kapcsán most az elviselhetetlenül aljas, párás szemű „jogvédők” fognak követ­kezni. Hát itt vagyok én is. Dr. Magyar Elemér ügyvéd a N.E.K.I. Egri Jogvédő Irodájának vezetője Ifjúság és 1956: csaknem száz pályázat egér Lapunkban is többször köz­zétettük: az '56-os Szövetség He­ves megyei és egri szervezete If­júság és '56 címmel pályázatot hirdetett középiskolásoknak. A feladat az 50 éves jubüeumra szó­ló megemlékező beszéd elkészíté­se volt. Dr. Tóth Ferenc elnök ar­ról tájékoztatta lapunkat, hogy 91 pályamunka érkezett. Megtörtént az értékelésük is, s a bírálóbizott­ság Nagy Annamáriának, a Szil- ágyi Erzsébet Gimnázium tanuló­jának pályaművét minősítette a legjobbnak. Ő a 15 ezer forintos díjat az október 23-i ünnepség után a szövetség Grónay utcai he­lyiségében veheti át Előtte az ün­nepségen az '56-os emlékmű előt­ti megemlékezésen olvashatja fel írását. A véleményezők még 5 ezer forintos különdíjat is kiad­tak. Ezt Varga Gergő, az EKF Gya­korló Általános Iskola (4-es isko­la) 4/b osztályosa érdemelte ki. Ő is a Grónay utcában kapja meg ju­talmát. Dicséretesen szerepeltek 84 munkájukkal a Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium diákjai, felkészítő tanáruk Lovasné Pissinger Adrienne. Pá­lyáztak még a Kossuth Zsuzsa Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium, valamint a Neumann János Középiskola és Kollégium tanulói is. Felkészítette őket Simkóné Kis Ágnes. ■ Jól látható mellényt kapnak a kerékpárosok HEVES MEGYE Az Országos Bal- eset-megelőzési Bizottság az őszi kedvezőtlen időjárás miatt meg­növekvő balesetveszélyre való te­kintettel láthatósági mellényt sze­retne biztosítani a kerékpárral közlekedő emberek számára. Mint azt a szakemberektől meg­tudtuk: a megyénkben működő rendőrkapitányságok munkatár­sai október második felében a közterületi járőrszolgálat során - a helyi polgárőr szervezetek köz­reműködésével - adják át a figye­lemfelkeltő ruhadarabokat a brin- gásoknak. Az illetékes szakem­berek remélik, hogy a kezdemé­nyezéssel sikerül mérsékelni a két keréken közlekedőket fenye­gető veszélyt ■ Az internetezéssel időt és pénzt is megtakaríthatunk Az internet nem csak az iskolásoknak és az üzletembereknek való. Vannak, akik nem akarnak órákat tölteni a netezéssel, csak kevés idejük marad arra, hogy az inter­netes levelekéit elolvassák és megvá­laszolják. Vannak olyanok is, akik szeretnének spórolni az internetes költ­ségeken. S akadnak olyanok is, akik egy­szerűen aggódnak távolabb élő családtag­jaikért, s az internet a legtökéletesebb eszköz arra, hogy kapcsolatot tartsanak velük és a külvilággal. Olcsón és gyorsan. Dr. Sitkéi János (Hajdúszoboszló, 59 éves állatorvos) A lányunk Angliában él és dolgozik. Aznap, mikor kiutazott, nagyon izgultunk érte. Úgy volt, hogy jelentkezik, amint megérkezik Londonba. A gépe viszont több órát késett, amiről mi nem tudtunk. Néztük a híradókat, vajon mikor mondják be, hogy a gépe lezuhant... Sokórányi izgalom után végre jelentkezett a lányunk az interneten! Mondanom sem kell, mennyire meg­könnyebbült az egész család. Azóta is legalább kétnaponta beszélünk egymással a világhálón keresztül, így mindig tudjuk, jól van-e. Azaz leginkább azért volt szükségünk az internetre, hogy gyorsan és egyszerűen kapcsolatba tudjunk lépni vele, amire az e-mail mellett az internetes telefonálást lehetővé tevő programot használjuk a leg­gyakrabban. Ugyan volt már előfizetésünk, de egyelőre még keveset internetezünk, ezért tűnt kifizetődőbbnek a Netperc csomag. Dr. Iványi Zsuzsa (70 éves budapesti nyugdíjas) Nyár óta van otthon internetünk. Én már régóta szerettem volna bevezettetni, de eddig úgy voltam vele, hogy drága mulatság ez nekem. A Netpercet azért próbáltam ki, mert csak annyit kell fizetnem, amennyit tényleg használom az internetet. Általában napi fél órát ülök csak a gép előtt, a szemem ugyanis könnyen elfárad. Az internet ugyanakkor segített is nekem. Világ életemben nem rajongtam a levél­írásért, de az e-mailt mintha nekem találták volna ki! Az én koromban már nem ugrán­dozik le az ember a különböző csip-csup dolgaiért a városba, az internetnek köszön­hetően ezt nem is kell feltétlenül megtennem. Nem kell lemennem a postára, majd ott sor­ban állnom, csak azért, hogy egy levelet feladjak. Sokkal gyorsabb, ha az internetet használom, hogy az Ausztriában, Kanadában és Amerikában élő barátaimmal tarthassam a kapcsolatot. Legutóbb az osztrák ismerősöm­nek küldtem a nyolcvanadik születésnapjára egy üdvözlő e-mailt, képpel, jókívánságokkal, ami igen meghatotta. Évente kétszer-három- szor találkozik is a két család, és ezeknek a találkozóknak a szervezését is az interneten keresztül bonyolítjuk, e-mailben persze, hiszen olcsóbb, mint telefonálgatni külföldre! Medgyesi Zoltán (Kecskemét, 35 éves üzemvezető) Régebben is volt már internet-hozzá­férésünk, a betárcsázós fajtából, de bele­őszültem, mire azzal betöltődött egy-egy weblap. Ez volt az egyik ok, ami miatt a Netpercet választottuk. A másik ok az, hogy nem vagyunk netfüggő família, heti két- három óránál többet nem töltünk a világhálón. Viszont a gyerekeknek sem árt, ha korán megtanulják a használatát, hiszen szükségük lesz rá az életben. A bankügyeink intézésében is nagy segít­ségünkre van az internet. Az utalás, a szám­lafigyelés, vagy az árfolyam követése így a legegyszerűbb. Ha valamilyen pénzügyi műveletet akarok végrehajtani, nem kell elkutyagolnom a bankig, sorszámot kérnem, aztán sorba állnom, sok időt elvesztegetve ezzel. A bankban, ha szerencsés az ember, ezt a procedúrát negyed óra alatt úszhatja meg, ha nem, akár egy órát is ott posztolhat. Otthonról csak rákapcsolódom a világhálóra, ránézek a számlámra, vagy lebonyolítok egy utalást, és pár perc múlva már kapcsolom is ki a gépet, mert elintéztem, amit szerettem volna. Ehhez bőven elég a Netperc, és a sebességével is elégedett vagyok. (x) ADSL Netperc Ingyenes próbahónap! mm ml (' 1 Mr 0 mM Szupergyors internet, most ajándék ^ jfl könyvvel. * warn Hívd most: Ü?1234 ■T ■ -Online' www.t-online.hu Az ajánlat 2006. október 7-tól visszavonásig érvényes a Magyar Telekom szolgáltatási területén, egyéves hűségnyilatkozattal. Apróbahónap során a megrendelés az online ügyfélszol­gálaton kérésziül is felmondható. A megrendelés kötelezettség nélkül csak egyszer mondható fel. A tájékoztatás nem teljes kőró, további információ a www.t-online.hu oldalon. A magyar és francia kapcsolatokról heves megye Erős a francia tőke szerepe a hazai gazdaságban. Az együttműködés egyik fontos szervezője a Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara, amely évkönyvet jelentetett meg a kapcsolatokban közreműködő 170 vállalkozásról. Ezek főleg az építő-, a gyógy­szer- és az édesipart, a biztosí­tást és a banki területet, vala­mint a szőlészetet és a borásza­tot képviselik. A magyar,és fran­cia nyelvű kiadvány összefoglal­ja a legfontosabb hazai gazdasá­gi folyamatokat, az adórend­szert, a kétoldalú kapcsolatokat szolgáló kiállításokat és bemu­tatókat. ■ A magyar és francia nyelvű kiadvány össze­foglalja a legfontosabb hasai gazdasági folya­matokat Az említett 170 cég között né­hány észak-magyarországi is szerepel, például a francia Colas- csoport tagja, az Egri Útépítő Zrt. Az évkönyvet a szakemberek a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara egri központjában szerezhetik be. ■ Konferencia ajeltan témakörében egér Negyedik alkalommal ren­dez konferenciát a Magyar Sze­miotikái Társaság, valamint a Miskolci Akadémiai Bizottság kommunikációtudományi szakosztálya az Eszterházy Kár­oly Főiskolán, Tipológiai isme­retek és alkalmazásuk a komp­lex jelek létrehozásában és be­fogadásában címmel. A találkozónak az EKF Kom­munikáció Tanszéke ad otthont október 20-22. között. Az ese­ményen hazánk elismert szemiológusai, nyelvészei és iro­dalomtudósai tartanak előadá­sokat. A fiatalok is lehetőséget kapnak kutatásaik ismertetésé­re, a rendezvény második és har­madik napján, az Ifjú Szemiotikusok 4. Konferenciá­jának keretében. n f í É

Next

/
Thumbnails
Contents