Heves Megyei Hírlap, 2006. október (17. évfolyam, 231-255. szám)

2006-10-18 / 245. szám

2006. OKTÓBER 18., SZERDA - HEVES MEGYEI HÍRLAP PF. 2 3 5 Színvonalas konferencia gyermekeink védelméért A szeptember 20-21-én megren­dezett egri Országos Gyermek- védelmi Konferencián 350 gyer­mekvédelmi szakember vett részt A Heves Megyei Hírlapon keresztül szeretném köszönete- met kifejezni támogatóinknak, akik hozzájárultak rendezvé­nyünk sikeres megrendezésé­hez, színvonalának emeléséhez. Bozáné Novák Ibolya igazgató Korrektebb tájékoztatás a pénzügyekről A Heves Megyei Hírlap 2006.10. 12-i számának hasábjain olvas­hattak többek között Füzes­abony város új képviselő-testü­letének alakuló üléséről. Az ott elhangzott és egyben le­írt bizottságok számának, vala­mint a tiszteletdíjak összegének csökkentésére tett javaslatokkal, mint a pénzügyi bizottság volt el­nöke, természetesen én is egyet­értek. Az elmúlt 4 év során is ez volt városunkban a tendencia, hi­szen településünk költségvetési helyzetére tekintettel a tisztelet­díjaink nem emelkedtek, illetve figyelemmel a ktv. szerinti illet­ményalap változásaira, valójá­ban csökkentek a ciklus ideje alatt, és a bizottsági átszervezé­sek is szóba kerültek. Ezen túl pedig nemrég részben az ide vo­natkozó törvényi előírások is mó­dosultak fez irányba. Amiért tol­lat ragadtam, az tehát nem az elv vitatása, hanem a korrekt tájé­koztatás érdekében a várható megtakarítás pontosítása. A cikk végén olvasható, hogy ezekkel az intézkedésekkel éves szinten 90-100 millió forint költ­ségvetési megtakarítás érhető el. Bár így lenne! Azonban számítá­saim szerint ez valójában a feltün­tetett összeg 10%-át, tehát a 10 mil­lió forintot alig haladja meg. Hang­súlyozom, a törekvés támogatan­dó, de azért - akárcsak az elmúlt kampány során - most sem ártott volna ügyelni egy kicsikét a valós, nem félrevezető számokra, kije­lentésekre. Véleményem szerint ez lenne a jobbik út Füzesabony, 2006.10.13. Wenczel Árpád a pénzügyi bizottság volt elnöke A megyei patthelyzetről vélemény A „megegyezés” a háttérmutyizás melegágya lenne A falu- és gazdavédő pártfüg­getlen országos érdekképviselet (FALUGAZDA) elnöksége sikeres­nek tekinti a részvételét a Heves megyei önkormányzati választá­sokon. Igaz, megyei listáiról nem tudott képviselőket küldeni a me­gyei közgyűlésbe, részben azért, mert a pártpolitika által kiélezett mostani belpolitikai helyzetben elsősorban nem értékek és prog­ramok melletti, hanem szinte ki­zárólag a pártpreferenciák szerin­ti, főként tiltakozó, másfelől véde­kező „választás” zajlott az egész országban. Úgy tűnik, hogy ebből csupán a falvak, a kistelepülések maradtak ki, ahol a közösségek­ben „kampány” nélkül is jól isme­rik a helybeliek a közéleti szerep­lő jelölteket Ezt bizonyítja, hogy a FALU­GAZDA Egyesület megyei listá­ján szereplő hét független pol­gármesterjelölt közül öten támo­gatásunkkal legyőzték a velük szembe állított, egyik és másik pártpólus által nyíltan vagy bur­koltan támogatott jelölteket! Országos érdekvédelmi szerve­zetünknek a Heves megyei meg­mérettetés után sem kell prog­ramján, célkitűzésein változtatni. Mindezt megerősítették a vázolt események és tapasztalatok. így továbbra sem hiszünk a megosz­tó pártpolitikában és a lejárt sza­vatosságú pártpolitikai tényezők­ben. Az önmagukat jobboldali­ként meghatározóknak sem - mint a patthelyzet megoldásáról kiszivárgó hírek bizonyítják - a pártállami jogutódoktól markán­san különböző program és karak­ter a legfontosabb, hanem a pozí­ció, a vele járó „megélhetési” tisz­teletdíjjal és az egyéb járandósá­gokkal... Kétségeink azért van­nak, mert amíg a FALUGAZDA Egyesület kampánya, plakátjai és szórólapjai konkrét, reális és kö­zérthető, a végórájukat élő kiste­lepülések újra életre keltését cél­zó programról szólt, addig a Fi­desz pártszövetség megyei „prog­ramja” mindössze azt üzente eb­ben a reménytelenségben, hogy „Velünk jobbra fordul”... Ha nem ezen a téves úton jár­va gondolkodnak, esetleg bekö­vetkezhetett volna, hogy közösen elérjük a győzelmet. Erre elég konkrét és közeli példa a megye- székhelyen, Egerben történt for­dulat: ott is egy pártsemleges ci­vilszervezetnek köszönhető a pártállami jogutódok feletti győ­zelem. Mellesleg egyesületünk azt is győzelemnek tekinti, hogy kampányunkban sikerült meg­győzni a választópolgárokat: a Nyugdíjasok Vá­lasztási Egyesü- lete és az Össze­fogás Heves fl Megyéért Egyesület va­lójában nem pártsemle­ges, hiszen létezésük óta min­dig együtt szavaztak a szocialista és szabaddemokrata közgyűlési képviselőkkel. Örülünk, hogy ezúttal - talán ép­pen érveink hatására - egyik ál­civilszervezet sem szerzett man­dátumot, s így hű béresként nem tudtak „mentőkötelet” nyújtani a patthelyzetben szövetségeseik­nek..! Álláspontunk szerint ebből a patthelyzetből az egyetlen tisz­tességes és demokratikus kiút a megyei közgyűlési választás megismétlése. A „megegyezés” ebben a vég­letekig kiélezett politikai hely­zetben csak akkor jön létre, ha arra csupán a megszerzett pozí­ciók védelme érdekében törek­szenek, amely szerintünk mű­ködésképtelenséghez vezet, s melegágya a háttérmutyizásnak és a korrupciónak... Talán az is említésre méltó, hogy mi nem közpénzből, ha­nem a saját pénzünkből kampányoltunk. Elvetettük a magját egy új szellemű közéleti- ségnele nincs két Magyarország, csupán két pártpolitikai jelmez­ben regnáló, egymással rivalizá­ló gazdasági elit, a „harma­dik erő” tése nélkül nincs mezőgazdaság, sem kis- és nagyüzem. Nem vár­hatunk arra, amíg - akár előre­hozva, vagy főleg a négy évet ki­töltve - a mostani kormány he­lyett másik kormány alakul. A falvaknak, a gazdáknak (főként az 5-50 hektáron küzdő legki­sebbeknek) már nincs annyi életerejük, tartalékuk, hogy ezt kivárják. A programunkban szereplő „tűzoltó jellegű” javaslataink re­álisan megvalósíthatók a 2007-2013 közötti Európai Uni­ós Vidékfejlesztési Stratégiai Terv célkitűzései keretében. Csak a kormányzati szándékon és az azt szorgalmazó pártsemleges konst­ruktív érdekkép­viselet állhata- tosságán pe­dig Ma­gyarország jövőkép nél­küli, egyre sokasodó városi és falusi szegény népe, a civil világ. A tizenhat éve elfelejtett, maguk­ra hagyott falvakért, a vidékért, mert továbbra is következetesen valljuk: a falvak újra életre kel­múlik. Ennek elő­segítése, a társadalmi köz­figyelembe állítása érde­kében rendezzük meg még ez év őszén Egerben az „Állítsuk meg a vidék sorvadását, a falurombo­lás folyamatát”! című, a magyar szellemi élet kiválóságait mozgó­sító országos konferenciánkat. Faludi Sándor Falugazda Egyesület országos elnöke Gyermekek meglepetése időseknek tisztelet Elmondhatjuk, hogy Nagyfügeden jó kezekben vannak unokáink Ha szerda, akkor klubnap a Ba­rátság nyugdíjasklubnál Nagyfü- geden. Á helyi általános iskola igazgatónője, Bagi Tamásné jelez­te klubvezetőnknek, hogy az isko­lások szeretnének köszönteni bennünket az idősek napja alkal­mából. Halk zene szólt a Művelő­dési Ház nagytermében, amikor beléptünk. A színpadon negyven csillogó szemű, ünneplőbe öltö­zött fiú és lány. Először Bagi Tamásné iskolai igazgatónő kö­szöntött bennünket, méltatta az időskor szépségét, a tisztelet, sze­retet fontosságát az idősek iránt Majd a gyerekek meghatottan, gyönyörű versekkel, dalokkal, igényesen összeállított műsorral köszöntöttek bennünket. Megha­tottan ültünk az első sorokban, könny csillogott a szemünkben, a hála, az öröm könnyei. Majd vé­gül megajándékoztak bennünket maguk készítette kedves aján­dékkal. Elmondhatjuk, jó kezek­ben vannak unokáink, mert nem­csak az anyatejjel szívják maguk­ba az idősek iránti tiszteletet, megbecsülést Ez az iskola, ez a tanári kar kitűnőre vizsgázott a gyerekek nevelését illetően. Kö­szönjük Bagi Tamásné igazgató­nőnek, Kabainé Katona Edit úttö­rőcsapat-vezetőnek, Kisné Varjú Mária, Zelena Istvánné, Kozmáné Derda Edit, Koczkáné Bencsik Ju- dit tanárnőknek a fáradozásukat A szerkesztőségnek köszönjük, hogy lehetőséget kaptunk arra, hogy megmutathassuk, ilyen fia­talok is élnek az országban. Bemáth Illésné a nyugdíjasklub nevében Kecskeméti nyugdíjas vendégek Eger ünnepén Mint korábban hírül adtuk, hogy az egri Dobó Katica Nyugdíjas Szervezet tagjai Kecskeméten jár­tak a Jókai Mór Nyugdíjas Szerve­zetnél, akik most viszontlátoga- tást tettek. Eger ünnepén megér­kezésükkor a Dobó téren fogad­tuk őket finom saját sütésű pogá­csákkal, a Kertbarátok köre pedig remek borokat kínált hozzá. Köz­ben megcsodálhattuk azt a színes műsort, amit ez alkalommal ren­deztek, s ahol szervezetünk nép­dalkórusa is fellépett. Ezután a méltán híres Kopcsik István mes­tercukrász múzeumát tekintették meg, ami nagy csodálatot váltott ki vendégeinkből. A finom ebéd után a Szépasszony-völgyben hangulatos pincemulatságot ren­deztünk részükre. A kellemes be­szélgetések, a finom borok és a szép harmonikaszó hatására vi­dám táncra perdültünk, majd nó- tázással tettük még hangulatosab­bá vendégeink jókedvét Búcsúzó­ul viszontlátogatásunk reményé­ben váltunk el, ám ők is alig vár­ják, hogy ismét eljöhessenek a jó hangulatú, vendégeit szívesen lá­tó történelmi városunkba. Zelei Ferencné klubvezető Nem a nevünkben tiltakoznak az egri tüntetők Az elmúlt napok eseményeit, fi­gyelemmel követve szerkesztő­ségünkhöz hatvan aláírássaTaz alábbi levelet juttatták el egy eg­ri szervezet tagjai: „Az egri Dobó Katica Nyugdíjas Szervezet nevében tiltakozunk az ellen a véleménynyilvámtás ellen, amit egyes személyek a budapes­ti Kossuth téren mutatott táblá­kon nyilvánítottak ki: „Eger város azt üzeni, a kormánynak el kell menni!”,,ígér város polgárai ne­vében követeljük, Gyurcsány mondjon le!”. A demonstráló egri­eket arra kérjük, hogy saját vagy pártjuk nevében tegyék meg véle­ményüket Ml nem hatalmaztunk fel senkit arra, hogy a nevünkben - netán Eger város közel hatvan­ezer lakosa nevében - véleményt nyilvánítsanak. Az aláírások a szerkesztőségben megtalálhatók. Papp Jánosné elnök Békét remélek, törékeny demokráciában békevágy Nem a külsőségekben kell megnyilvánulnia a magyarságnak A minap megakadt a szemen egy hirdetményen, és különösen az utolsó mondata döbbentett meg: „Aki magyar, velünk tart”. Hogy­hogy, aki magyar? Talán van, aki még magyarabb? Igaz, az én őse­im között is akadnak lengyelek, és talán még törökök is. Akkor én nem vagyok magyar? Úgy gondo­lom, hogy aki ebben az ország­ban született, itt él, illetve annak vallja magát, az magyar. Az már más kérdés, hogy a sok magyar között akad üyen is, olyan is, mint bárhol a világon. Vannak hangos- kodók, melldöngetők, agresszí­vek, a magyar zászló leplébe bur­kolózva (szegény magyar zászló) mindent szétrombolok, a demok­ráciát az anarchiával összetévesz­tők. Az ilyeneket azzal büntet­ném, hogy a saját két kezükkel építsék újra mindazt (saját költsé­gen), amit megrongáltak, elpusz­títottak. Persze a börtönbünteté­sen túl. Pedig a magyar történe­lem és irodalom bővelkedik igaz magyarokban, akiktől példát le­hetne venni, kérdés az, hogy a sok szájhős olvasott-e egyetlen könyvet is róluk vagy tőlük? Félő, hogy nem. Nem a külsőségekben kell megnyilvánulni a magyar­ságnak, hanem úgy élni és érez­ni. Olyan képet kell kialakítani magunkról a környezetünk és a külföld számára is, hogy ha ben­nünket emlegetnek, akkor ne egy ordítozó, primitív, pesszimista nép képe táruljon a szemük elé, hanem egy hagyományait őrző, kulturált, vendégszerető, értel­mes népé. De hol vagyunk még ettől! Miért kell szégyellni azt, ha valaki udvarias, szolgálatkész? Miért kell a más munkájába be­leszólni, ahelyett, hogy a sajátját végezné mindenki a legjobb tudá­sa szerint? Pl. a szülő jobban tud­ja, hogy kell tanítani az iskolá­ban, a beteg kioktatja az orvost, hogy milyen kezelés lenne neki hatásos, a bűnöző feljelenti a rendőrt, mert esetleg fejbe verte. Biztos vagyok abban, hogy az „igaz magyarok” másik csoport­ja - és remélem, ezek vannak töb­ben - nem ilyenek. Szeretném békességben élni az életet ebben a törékeny demokráciában, amelynek szigorú szabályai és törvényei vannak, amelyek min­denkire kötelező érvényűek. Nemcsak a jogokat kell követelni, hanem kötelességeink is vannak. Nemcsak a másikban kell keres­ni a hibát, hanem nézzük meg sa­ját cselekedeteinket, és mérlegel­jünk. Gondolom, nem vagyok egyedül abban, hogy lassan már félelemmel töltenek el a nemzeti ünnepek: kit vernek meg, mit or- dibálnak, hol robbantanak? Már ünnepelni sem tudunk normáli­san. Hová fog ez vezetni? Csak re­ménykedni tudok abban, hogy előbb-utóbb eljön az az idő, ami­kor csak a közös érdek lebeg a szemünk előtt. (név és cím a szerk.-ben) Jól sikerült záróest a Tisza-tavi Egyesületnél A várakozást felülmúló létszám­mal induló est nagyon jó hangu­latban telt, bár a műsor kezdete előtt enyhe zápor lepte meg a gyülekezőket a szervezők nagy riadalmára, de ez a későbbiek­ben égi áldásnak bizonyult. Hét órai kezdettel az egyesület elnö­ke köszöntötte a megjelenteket, majd átadta a szót Pócsik Attilá­nak, az egri Adáshiba színjátszó csoport tagjának, aki az est házi­gazdája volt. A műsort az egri Alapfokú Művészeti Iskola Lókö­tő néptánccsoportja kezdte, majd a Varga János vezetése által mű­ködő sarudi Röpülj Páva Népdal­kor műsora következett. A ren­dezvényt helyi vállalkozók támo­gatták. A zenét Tilcslk István szolgáltatta a jelenlévők nagy megelégedésére. A tombolahú­zás előtt kihirdetésre került a leg­jobb házi készítésű sütemény ké­szítőjének járó Vándor Fakanál Díj eredményhirdetése. A tombo­lához beérkező rengeteg felaján­lást mindenkinek nagyon kö­szönjük. A hajnalig tartó jó han­gulatú est pozitív eredménnyel zárult az egyesület számára. Új és aktívabb tagokra talált, nem beszélve az újabb támogatókról, akik a további munkánkat segí­tik. Az egyesület további céljai közé tartozik korcsolyapálya léte­sítése a Tisza-tavon és további ha­gyományőrző programok szerve­zése, a turizmus fellendítése. (cím a szerk.-ben)

Next

/
Thumbnails
Contents