Heves Megyei Hírlap, 2006. október (17. évfolyam, 231-255. szám)
2006-10-10 / 238. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2006. OKTÓBER 10., KEDD HÍRSÁV 1956 a magyar irodalomban Eger A Forrás Gyermek és Ifjúsági Központban a forradalom és szabadságharc 50 esztendős évfordulója tiszteletére megrendezett események sorában október 12-én, csütörtökön dr. Ködöböcz Gábor irodalom- történész: „1956 a magyar irodalomban” címmel tart előadást az érdeklődőknek. A program az „1956 csillagai” vetélkedőhöz kapcsolódva sok új részletet árul el a történések korabeli és későbbi szépirodalmi megjelenéséből. A fény és őseink üzenete Eger A Családsegítő Intézet Nyugdíjasház Gondozási Központjában (Malomárok u. 66.) október 12-én, csütörtökön 10 órától „Fénnyel az egészségért” címmel gyógyászati termékbemutatót tartanak. Az ehhez kapcsolódó előadást Fülöp Krisztina vezeti. Ugyanezen a napon 14 órától az Hőseink üzenete” programban Löffler Erzsébet egyháztörténész ismerteti az egri egyházszervezet történetét. Önkormányzati alakuló ülés Füzesabony Október 11-én, szerdán 17 órakor a helyi házasságkötő teremben (Rákóczi u. 50.) rendezik a városi önkormányzat képviselő-testületének alakuló ülését. Az október elsejei helyhatósági szavazáson megválasztott Laminé Antal Éva polgármester által összehívott ünnepi gyűlésen a választási bizottság tájékoztatását követően sor kerül az önkormányzati képviselők és a polgármester eskütételére, a polgár- mesteri program ismertetésére, továbbá illetményének meghatározására. A napirenden szerepel a bizottságok tagjainak megválasztása, a tagok és a bizottsági elnökök tiszteletdíjának megállapítása, valamint az alpolgármester titkos szavazással történő megválasztása is. Külföldi bevetésen a végváriak vitézlő oskola A több száz évvel ezelőtti csatát játszották újra a hagyományőrzők Eger, sumen A már patinás nevet szerzett Egri Vitézlő Oskola nem csak helyben és hazánkban vívott már ki megérdemelt elismerést a hagyományőrző hadi mesterségek bemutató műfajában, hanem az országhatáron túl is méltán aratnak dicsőséget fel- készültségükkel és lelkesedésükkel. Nem csak a Végvári Vigasságok vagy a megyeszékhely más programjainak állandó és rendszeres fénypontjai, hanem más itthoni és nemzetközi közönség tetszését is elnyerve öregbítik az oskola és a város hírnevét. Legutóbb szeptember 28-tól október 3-ig Bulgáriában, Sumenben az ottani hadijátékokon bővítették rajongóik számát. Mint Csillag Tamástól, a hagyományőrző civilszerveződés elnökétől megtudtuk: az idén év elején a Szófiai Magyar Kulturális Intézet közvetítésével az Egri Vitézlő Oskola Sumen város önkormányzatától kapott felkérést az ottani várjátékon való részvételre. Ennek előzménye, hogy két évvel ezelőtt Berecz Mátyás, az oskola szakmai alel- nöke és a vármúzeum történésze részt vett egy szófiai szakmai konferencián, amelynek fő témájaként a várnai csata 460. évfordulója alkalmából az akkori történelmi körülményekről tanácskoztak a szakemberek. Ezen a találkozón szövődtek azok a kapcsolatok és ismeretségek, melyek a mostani meghívást eredményezték.- Nagyon megható volt, amikor érkező csapatunk 18 vitézét az esti fogadáson a vendégsereg felállva, tapsviharral és hangos ovációval fogadta, miközben a bevonulásunkat a Rákóczi-indu- ló dallamával kísérték. Ezt a felénk irányuló szimpátiát ottlétünk idején még többször volt alkalmunk tapasztalni - idézte föl élményét az oskola elnöke. Sumen múltja - mint megtudtuk - több szálon, közveüenül is kapcsolódik a magyar történelemhez. A XIV. századi török hódítást követően - akkori nevén Sumla - az Oszmán Birodalom egyik jelentős városává lett. Hunyadi János 1444. évi hadjárata során a keresztesek sikeresen megostromolták és el is foglalták az erősséget, melyet rendkívüli elszántsággal védelmeztek a törökök. A győzelemnek FOTÓ: RtTZL BEÁTA Az egri Vitézlő Oskola hagyományőrzői a sumeni hadi játékon is sikert arattak azonban felette nagy ára volt, a keresztesek ugyanis jelentős vérveszteséget szenvedtek el, legalább 700-an lelték halálukat a falak alatt. Hunyadi a sikeres ostrom után leromboltatta az erősséget, hogy az többé ne kerülhessen a törökök kezére. Maga a város nem sokáig maradt keresztény fennhatóság alatt, hiszen 1444. november 10-én a keresztes hadak döntő vereséget szenvedtek II. Murád szultán seregével szemben. A számunkra balsikerű ütközetben a magyar király, I. Jagelló Ulászló is életét vesztette. A bolgároknál mind a mai napig nagy kultusza van a törökverő Hunyadi Jánosnak, s az 1444- es hadjáratot és az elvesztett várnai csatát nemzeti tragédiaként tartják számon, hasonlóan ahhoz, mint ahogy mi, magyarok Mohácsra tekintünk. Ez a hadjárat volt ugyanis az utolsó esély arra, hogy a magyar seregek a bolgár államot az oszmán uralom alól felszabadítva, még hazánktól kellő távolságban megroppantsák a hódító otto- mán birodalmat.- A mostani sumeni várjátékot a helyi fesztivál részeként rendezték meg, a Nyugaton nagy hagyományokkal rendelkező csata-újrajátszás (angol szakkifejezéssel: battle reenactment) formájában - ecsetelte a részleteket lapunknak Csillag Tamás. Több mint háromszáz résztvevő volt jelen. A szervezők arra is figyeltek, hogy mindazon országokból hívjanak katonai hagyományőrzőket, amely nemzetek annak idején az 1444-es hadjáratban is részt vettek. A találkozó így igazi nemzetközi seregszemle volt, bolgár, lengyel, cseh és magyar csapatokkal.- Igazi megtiszteltetés volt, hogy hazánkat egyedüliként mi képviselhettük. Emellett még abban a megtiszteltetésben is részünk volt, hogy Hunyadi szeSumen, a tulajdonképpeni „bolgár Eger" Sumen nagyjából Egerhez hasonló méretű város, 70-80 kilométerre Várnától (és a Feketetengertől) nyugatra, jelentős történelmi múlttal. Már az ókorban is nagyszámú trák népesség lakott e helyen. Az első bolgárállam központja Sumentől nem messze volt A középkorban jelentős, várral rendelkező település, és kereskedelmi központszerepét is betöltötte. repére egyesületünk egyik alel- nökét, Oláh Tibort, az egyik aU vezér - Szilágyi Mihály vajda - szerepére pedig Csillag Tamást, az oskola elnökét kérték fel. Eddig egyikünk sem vett részt ilyen nagyszabású ostromjátékban. Sok új tapasztalattal lettünk gazdagabbak, amit a jövőre tervezett, az 1552-es egri ostromot megidéző hadijátékban igyekszünk majd kamatoztatni. Az előadásra a bolgár hagyományőrzőket is igyekszünk majd meghívni, ekképpen is honorálva vendégszeretetüket - tette hozzá a Vitézlő Oskola elnöke.- A részvételt különösen fontosnak tartottuk azért, mert Hunyadi seregének vezérkarában Rozgonyi Simon egri püspököt is ott találhattuk, aki a várnai csatában hősi halált halt - utalt a helyi vonatkozásra a hadi hagyományőrző. Maga a várjáték október elsején, vasárnap zajlott, de már az előző napok próbákkal teltek. Az ostrom-újrajátszás annyira pontosan történt, hogy szinte valós időben, óráról órára követve az eseményeket rekonstruálták a korabeli mozzanatokat. Az egész napos előadás több mint tízezer néző fürkész tekintete előtt folyt le. Az eseményeket hangszórókból folyamatos ismertető kísérte, történelmi filmek nagyon hatásos zenéjével. A vár elfoglalásakor pedig ötletes és hatásos pirotechnikai effekteket is bevetettek. Félelmetes látvány volt, amikor félszáz teljes vértezetbe öltözött, gyalogos harcosokból álló páncélos ék megindul, és vele szemben közeledik a sodronyvértbe,' sisakba öltözött törökök sorfala, akik pajzsukat szablyájukkal ütve igyekeznek megrettenteni az ellenfelet. Az egriek tapasztalata szerint a katonai hagyományőrzésnek másutt jóval nagyobb elismertsége van, mint nálunk. A résztvevők között sok komoly, tekintélyes üzletember, katonatiszt, tudományos szakember vett részt. A sumeni hagyományőrző csapat vezetője például egy sebészprofesszor volt. Egy-egy ilyen csatajáték valóságos társadalmi esemény számba megy, amelyen mindenki igyekszik ott lenni. Hazafelé az oskolások meglátogatták a várnai csata színhelyét, megtekintettük a múzeumot és megkoszorúztuk az ütközetben elesett I. Ulászló király - akit a helyiek Várna Lászlóként neveznek - síremlékét. Az utat az egri polgármesteri hivatal és a Szófiai Magyar Kulturális Intézet támogatta. ■ (KJ) A babavárás örömeiről, szakemberek előadásában Befogták az emberekre támadó madarat egerésző ölyv Hátulról csapott le, az illető fejét ütögette erős csőrével egér A Baba-Mama Szabadidő és Életmód Alapítvány október 15-én ingyenes Baba-Mama napot tart 9 és 18 óra között. A színes programok során számos előadást hallgathatnak meg az érdeklődők, többek között dr. Fülöp Viktor szülész-nőgyógyász szakorvos beszédét a várandósság során alkalmazható alternatív eljárásokról. Ezt követően, 11 órától a „Könnyítsük meg a vajúdást? Gyorsítsuk meg akitolást?" kérdésekre próbál választ találni Gulyás Gáborné szülésznő, Feithné Krajcsik Ilona kisma- majóga-oktató, s Kopkáné Plachy Judit gyógytornász. Az anyaszerepről, női szerepről, s a mindennapokban is használható kineziológiai stresszoldásról Tóth Tünde fejlesztő pedagógus, kineziológus emel majd szót 13 órától, dr. Bérczy Judit belgyógyász, en- dokrinológus pedig a várandósság alatti táplálkozásról, vitaminokról, táplálékkiegészítőkről beszél majd. Dr. Ohár Andrea pszichiáter 16 órától a kispapadepresszió előfordulásáról tájékoztat majd. Tóthné HasUó Annamária szülésznő és Lázár Bernadett védőnő vezetésével baba-mama és kismama-találkozót is szerveznek 17 órától. A programok ideje alatt egész nap játszóház várja a betérő gyermekeket a Mecset utca 3. alatt. sarud A helyi lakosoktól az elmúlt napokban számos alkalommal érkeztek bejelentések az ön- kormányzathoz arról, hogy a faluban egy egerésző ölyv tartja félelemben az embereket. Amint azt a helybeliek elmondták, bizony már több személyt megtámadott ez az egyébként védett ragadozó madár. A Hortobágyi Nemzeti Park szakemberei az elmúlt hét pénteken a helyszínen, vagyis a településen próbálták befogni a meglehetősen agresszív szárnyast, de akkor még nem sikerült. Másnap viszont már azt jelenthették, hogy mégiscsak megvan, hiszen a helyieknek végül csak sikerült ártalmatlanná Az egerésző ölyv ritkán ilyen nyugodt az ember kezében, mint az képünkön látható fotó: cui.yás ferenc tenni a ragadozót. A foglyul ejtett madarat - mint lapunk tudósítóját tájékoztatták róla - a Nemzeti Park területére fogják szállítani, s ott az állatorvosi vizsgálat után döntenek majd a további sorsáról. Az egerésző ölyvről tudni érdemes, hogy a réti sashoz hasonló, nagy testű madár, amely elsősorban egerekkel, mezei pockokkal és hasonló állatokkal táplálkozik, de - mint az most kiderült - az emberre nézve sem veszélytelen. A madár - ahogyan hangoztatják - hátulról csapott le az emberre, azaz a hátára vagy a vállára repült, s nagy és erős csőrével az illető fejét ütögette. ■ G.F. t a i I i I
