Heves Megyei Hírlap, 2006. szeptember (17. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-05 / 208. szám

2006. SZEPTEMBER 5., KEDD - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 PARÁDSASVÁR Amit 4 éve elhatároztak és meg is valósítottak • Az orvosi rendelő felújítása, felszerelése új műszerekkel • A községi szennyvíztisztító telep felújítása • A falugondnoki szolgálat létrehozása; a volt Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztéri­um vissza nem térítendő tá­mogatásával egy Renault Traffic járművet vettek étel, gyógyszerek, betegek fuvaro­zására • Kistérségi társulás a környe­ző településekkel közösen, gyermekjóléti, védőnői, okta­tásifeladatokra • Az ifjúsági klub kialakítása a volt szertár helyén • A Rákóczi út üveggyár és művelődési ház közötti részén felújítás, járdaépítés, a csapadékvíz-elvezetés megoldása • 3 millió forintot visszafizet­tek a szennyvízhálózat kiépí­tésének költségeiből • Az új településrendezési terv, a környezetvédelmi program és a hulladékgazdálkodási terv elfogadása A következő ciklusra áthúzódó feladatok • A külterületek belterületté nyilvánítása • A Petőfi utca bővítése 15 mil­lió forintból, a megyei terület- fejlesztési tanács 11 milliós támogatásával • A focipálya felújítása pályá­zati segítséggel • A községi tekepálya műszaki felújítása A jövőre vonatkozó fontosabb elképzelések • Lakópark építése, befektető keresése a kijelölt telkek érté­kesítésére • Árkok, átereszek, csapadék­víz-elvezetők rendbetétele • Újabb utcai padok, szemete­sek elhelyezése a kulturált környezet védelmében • A Rákóczi út teljes felújítása A remény hal meg itt is utoljára számvetés Menedzser típusú vezetőkre van szüksége a községnek A felújított művelődési ház. Itt tartják a hagyományos farsangi jelmezbált- Aligha mondok újat, amikor azt hangsúlyozom, hogy a közel há­romszáz éves múltra visszatekin­tő üveggyárunk leállítása bizony nagymértékben befolyásolta ezt a választási ciklust, az emberek hangulatát. II. Rákóczi Ferenc fe­jedelem 1708-ban alapította a je­lenlegi hutának az elődjét, két év múlva az üzem háromszázadik születésnapját ünnepelhetnénk, ám sajnos nem lehet megjósolni, vajon lesz-e mit ünnepelni - eme­li ki beszélgetésünk elején Holló Henrik polgármester. Szavai szerint rendkívül súlyos helyzetbe kerültek a helyi és kör­nyékbeli családok, amikor össze­sen mintegy 380 embert küldtek el az üveggyártól. Közülük azóta is kevesen találtak munkát. A közmunkaprogramban 12 ember dolgozik, többségük előzőleg az üveggyárban tevékenykedett. Sok olyan ember is munkanélkü­livé vált, akinek már alig lett vol­na hátra egy kis ideje a nyugdíjig. A gyár gazdasági csődje meg­terhelte az önkormányzatot is, a felszámolás elindítása nagy tö­rést okozott az egyébként min­den közművel, infrastruktúrával ellátott kistelepülésen. Az önkor­mányzat esetében kiesett az üveggyártól származó iparűzési adó. Még 2004-ről 10 millió forint iparűzési adóval tartozik az üzem, 2005-ben pedig 15 millió forint volt az elmaradt adó. Ez ko­moly érvágása mindössze 67 mil­lió forintos éves települési költ­ségvetés számára. Mint azt hírül adtuk, a napok­ban újabb tendert hirdettek a le­állított helyi üveggyár eladására: információink szerint az üzemet, valamint a hozzá tartozó létesít­ményeket az általános forgalmi adó nélkül 120 millió forintért kí­nálja a felszámolást végző Mátraholding Rt. Az ötödször meghirdetett értékesítési pályá­zaton az ajánlatok benyújtásá­nak határideje szeptember 4. A polgármester szerint minimum 100 millió forintos vételárra van szükség ahhoz, hogy ki tudják fi­zetni az elbocsátott alkalmazot­tak végkielégítését, s a jelzálog­joggal is biztosított banki követe­léseket. Az önkormányzat gazdálkodá­sához visszatérve: saját bevéte­lei és pályázati támogatásai mi­att Parádsasvár sohasem tarto­zott az önhibájukon kívül hátrá­nyos helyzetű, úgynevezett „ÖNEUKT-s települések közé, így nem számolhatott az államtól ér­kező többletforrásokkal. Hitel fel­vételére eddig nem szorultak, a gyár problémái ellenére nagyon szigorú gazdálkodással sikerült úrrá lenni a gondokon. Igaz, lét­számcsökkentés történt a hiva­talban, s a polgármester is társa­dalmi megbízatásban, minimá­lis javadalmazás ellenében látja el a feladatát. A csökkenő gyer­meklétszám miatt be kellett zár­ni a helyi óvodát és az általános iskolát. Vállalkozásban működik a művelődési ház. Holló Henrik úgy vélekedik: menedzser típusú vezetőkre van szüksége az önkormányzatnak. A jövőképet lényegében az ide­genforgalomra kell alapozni, a terv az, hogy Parádsasvár üdülő­falu legyen. Az adottságok meg­vannak: gyönyörű természeti környezet, kastélyhotel, az Ybl Miklós tervezte pagoda, ahol a Parádi vizet palackozzák, a 24- es számú főút mentén az egye­dülálló ritkaságnak számító ősju­har... Minderre kiadványokban és az interneten keresztül is igye­keznek felhívni a figyelmet. Az ötcsillagos, luxuskategóriájú kas­télyhotel - ezt Károlyi Mihály ré­gi vadászkastélyából alakították ki - és a St Hubertus panzió mel­lett tizenöt-húsz kiadó ház is vár­ja a településre látogató vendége­ket. Az az ötlet is felvetődött már, hogy az üveggyárat is lehetne a jövőben idegenforgalmi célzattal hasznosítani: úgymond „látvány- üvegfújás” zajlana a hutában. Jelmezes farsangolók vonulnak végig a falun Minden évben megrendezik a művelődési házban a nőnapi ünnepséget, május elsején pe­dig a hagyományos falunapot, amikor a futballpályán bográ­csos ebédre látja vendégül a helybelieket az önkormányzat Ám a leglátványosabb, legis­mertebb községi mulatsága jelmezes farsangi felvonulás, amely több mint százesztendős múltra tekinthet vissza. Idén februárban élesztették újjá a tradíciót, az előző két évben ugyanis - talán nem függetle­nül az üveggyár bezárásától - elmaradt ez a program. Most ismét falu körüli útra indultak a jelmezesek A felvonulás alatt a sasváriakon túl az ér­deklődő turistákat is megven­dégelték fánkkal, itallal. Akire nem csak ebben a ciklusban lehetnek büszkék ERDEI FERENCNÉ KÍNCZEL RÓZSI nyugdíjasként, szavai szerint a „szellemi karbantartás miatt” kezdett verseket írni 1997-ben. Az elsőt az unokája kedvéért vetette papírra, aztán annyira megtetszett neki az alkotás, hogy immár két, saját kiadású kötetet tudhat maga mögött, s elkészült a harmadik könyv anyaga is. Minderről így vall második, Vándorúton című kötete mottó­jában: „Nem kell, hogy az éle­temről írjak, a kedves Olvasó verseimből megismerheti a vi­lágról alkotott véleményemet, versírói magatartásomat, gon­dolataimat, érzelmeimet Az igazság győzelmébe vetett hi­tem, őszinteségem, az ember, a természet és a szülőföld szerete- te áthatja lelkivilágomat, egész belső szférámat és arra késztet, hogy versben fogalmazzam meg ars poeticámat. Bízom ab­ban, hogy verseim egyszerűsé­gükkel és életszerűségükkel el­nyerik az Olvasó tetszését". A 74 esztendős hölgy első, Szü­lőföldem, Parádsasvár című kö­tete 2002-ben látott napvilágot, „A természet és a szülőföld szere- tete áthatja lelkivilágomat' a második, a Vándorúton 2004-ben. Kiadásukhoz támo­gatást nyújtott a rokonok le­származottak mellett Sós Ta­más megyei közgyűlési elnök Holló Henrik, Parádsasvár pol­gármestere, Szántai Ferencné jegyző és az önkormányzat. A költő állandó témái közé tar­tozik Parádsasvár és környéke, a gyermekévekből származó emlékképek a természet, a tör­ténelem, a család. A harmadik, új kötetben „A gyár halála” címmel is ír. A könyv anyaga már elkészült, kiadásra vár. Előnyére változott-e az a település, ahol ön jelenleg él? helybeliek véleménye Munkanélküliséggel küzd, de az idegenforgalomban bízik a Mátra gyöngyszeme RÁCZ ISTVÁN KÖZMUNKÁS CSOPORTVEZETŐ- Az üveggyár bezárása, a mun­kahelyek megszűnése számos családnak jelent komoly megél­hetési problémát, ezzel termé­szetesen mindenki tisztában van. Magam is korábban a gyár­ban dolgoztam. Ha az üveggyár helyzetétől eltekintünk - már ha egyáltalán el lehet ettől tekinte­ni -, akkor azt kell mondjam, hogy maga a település előnyére változott. Külsőleg láthatóan szé­pült Parádsasvár, megújult a mű­velődési ház, a focipálya, a kör­nyezet egyre csodálatosabb, való­ban Magyarország egyik leg­szebb községéről van szó. Talán Az idegenforgalom nagyon jelentős bevételi forrás a virágosítás, a füvesítés még több helyütt elkelne. Az idegen- forgalom nagyon jelentős bevé­teli forrása a településnek, erre véleményem szerint lehet a jövő­ben is építkezni, s az munkahe­lyeket is teremthet. JAKAB MÁRTON, A POLGÁRŐRSÉG VEZETŐJE- Nagyon kedvező változásként értékelem, hogy a mostani, lekö­szönő önkormányzati testület végre belátta: a polgárőrség haté­kony működéséhez a korábbinál több támogatásra van szükség. Ez talán annak is az eredménye, hogy a képviselők között vannak polgárőrök. Visszatérve az anya­gi segítséghez: a ciklus alatt négyszer 200 ezer forint támo­gatásban részesült a szerveze­tünk. Rendszeresen járőrözünk, s nyugodtan mondhatom, kiváló a közbiztonság Parádsasváron. Ami véleményem szerint lénye­ges feladat volna, az a lakópark­Nyugodtan mondható: kiváló a közbiztonság a településen nak szánt terület beépítése, a tel­kek értékesítése. Ma valamivel több mint 500 állandó lakosa van településünknek, ezen felül kö­rülbelül 300 víkendház található itt. Számosán foglalkoznak falu­si turizmussal. NYILAS KÁLMÁNNÉ HIVATALI DOLGOZÓ- Nem szeretnék nagy szavakat használni, de községünk valóban gyönyörű település, nyugodtan mondhatom, hogy a Mátra egyik gyöngyszeme. Az ember számá­ra külön nyugalmat, biztonságos hátteret jelent, hogy ilyen csodá­latos helyen élhet, ahol bűncse­lekményről szinte hírből sem hallani. Szeretném, ha az elkö­vetkező négy évben, a következő önkormányzati választási ciklus­ban legalább dupla annyit fejlőd­hetne Parádsasvár, mint idáig. Az ugyanis, amivel a község gaz­dagabbá válik, nos, az mind itt marad. A fiataloké lesz, s ők vi­Lehetne azért még több virág a falu közterületein szik tovább az örökséget. Még mindig lehet min szépíteni, nem bánnám, ha több virágot láthat­nánk a közterületeken. A turis­ták szemében is vonzóbbá tehet­jük így a falut. Ám az üveggyárat nagyon sajnálom. f fi A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents