Heves Megyei Hírlap, 2006. szeptember (17. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-27 / 227. szám

2006. SZEPTEMBER 27., SZERDA - HEVES MEGYEI HÍRLAP PF. 2 3 5 Nyílt levél Szeleczki Jánosnak az SZDSZ Új Gene­ráció képviselőitől Pezseg az élet Aranyoson! cáfolat Alaptalan vagdalkózás, hogy tizenkét éve stagnál községünk Köszönet a könyvtár dolgozóinak az élményért Ön azt javasolta nemrégiben Eger déli várostáblájánál adott sajtótá­jékoztatójában, hogy az új egerszalóki útra kapott uniós cél­zott támogatást kátyútömködés- re, parkolási problémák orvoslá­sára fordítsuk, vagy nyugati elke­rülő utat építsünk belőle. De Ön, mint visszalépett polgármester­jelölt, gondoljuk, hogy tisztában van azzal, hogy ezt a célzott támo­gatást települések összekötésére nyerte el a város, és kizárólag az egerszalóki út építésére fordíthat­juk. Nem beszélve az út hasznos­ságáról, ami mintegy 15 milliár­dos beruházást kapcsol be váro­sunk vérkeringésébe. Ön mint földrajztanár, bizonyára tisztában van azzal is, hogy a világon mind­össze három ilyen összetételű for­rás létezik, mint az egerszalóki. Az erre felépítendő beruházás pe­dig egyedülálló lesz megyénk­ben, azaz több ezer turistát fog oda vonzani, akik fel fogják keres­ni városunkat is. Idegenforgalmi szempontból a szalóki hőforrás nemcsak Egerszalóknak, hanem Egernek is hasznos. így tehát egyetértünk az önök programjá­nak címével, hogy Védjük meg városunkat. De mi az elhamarko­dott és hozzáértés nélküli kijelen­tésektől szeretnénk óvni. Érdemi válaszát várva, tiszte­lettel: Várnai Gergely Zoltán, az SZDSZ Új Generáció ügyvivője, Péter- vári Péter, az SZDSZ Új Generá­ció egerszalóki képviselőjelölt Hála és köszönet a gyógyítóknak a gondos ápolásért Idős édesanyánk súlyos betegen került az elmúlt hetekben az egri kórház sebészeti osztályára. Ko­rábbi, többszöri kezelés után ezút­tal kiderült, hiába a gondos ápolás, sajnos menthetetlen. Ennek tuda­tában is az osztály orvosai, nővé­rei áldozatkész munkával igyekez­tek itt tartani őt közöttünk, fájdal­mait enyhíteni. Köszönet illeti ezért e közösség tagjait, külön dr. Panka László sebész orvost és dr. Magyar Istvánt, a sebészeti inten­zív osztály főorvosát Őszinte segí­tőkészségük, állandó figyelmük enyhítette édesanyánk szenvedé­sét. Hekeli Sándomé, Eger Örömmel értesültem - igaz, saj­nálatos módon csak a Heves Me­gyei Hírlap 2006. szeptember 20- i számából -, hogy községünk­ben új civilszervezet alakult, Hevesaranyosért Baráti Kör né­ven, bár eddig egyetlenegyszer sem láttam a cégbírósági határo­zatot, mely szerint bejegyzett egyesületként működnének, mint ahogy azt sem tudom, kik tartoznak a tagok közé, hogyan lehetne belépni a baráti körbe. Egyetlen taggyűlésükről sincs tu­domásunk, ennek ellenére meg­döbbenve olvastam, hogy frissen alakult helyi egyesületként rög­tön a kritika hangját ütik meg, jobbító szándékot, konkrét javas­latot nem fedeztem fel a monda­nivalójuk között. Pedig nálunk bárki előtt nyitva áll a polgármes­teri hivatal, de még senkit nem utasítottam el az utcán sem, ha megszólítottak a falu ügyeit ille­tően. Tizenhat éve vagyok plogármester, és a dolgos kezű aranyosi lakosság nevében kiké­rem magamnak, hogy tizenkét éve stagnál a település! Itt hely­ben az emberek rengeteget tesz­nek azért, hogy gondozott, ren­dezett községben éljünk, nem méltó tehát Hevesaranyos nevé­hez, hogy valaki ilyen kirohanást intézzen a nyilvánosság előtt, ál­lítólag a saját települése érdeké­ben. Kis település vagyunk, nem vi­tatom, kevés pénzből gazdálko­dunk, de kérem, mondják meg nekem, melyik ma az a magyar- országi önkormányzat, amelyik nem küszködik filléres gondok­kal. Annak ellenére, hogy hátrá­nyos helyzetű zsáktelepülés va­gyunk, meg tudtuk tartani az is­kolánkat, mind a nyolc osztállyal. Működtetünk óvodát, könyvtárat, ahol széles sávú internet- hozzáférésre is lehetőség van. Emellett a sportéletben sincs szé­gyenkeznivalónk, megyei II. osz­tályú futballcsapatot tartunk fenn, igaz, segítséget ehhez ka­punk vállalkozóktól is. Községünkben évente több al­kalommal tartunk kulturális ren­dezvényeket, sajnálattal veszem tudomásul, hogy a Hevesaranyosért Baráti Kör nem ismeri községünk gyermekeit, akik minden jeles alkalomkor (október 6-a, karácsonykor betle­hemi játék a templomban, far­sang, húsvét) színvonalas műsor­ral kápráztatják el a nézőközön­séget Természetesen min­den ünnep előtt ezeket a rendezvényeket meghir­detjük, a község min­den lakója számára nyüvánosak. Szeretnék reagálni azokra a vádakra, mely szerint én a közmunkásokkal a lakásomat és kör­nyékét tartatom rend­ben. Ez egyszerűen nem igaz! Mivel már jócskán a hetven felé járunk a feleségemmel, elő­fordul, hogy alkalmi segítséget hí­vunk, akiket minden alkalommal órabér szerinti elszámolással megfizetünk. Egy élet munkája után meglep, hogy ilyen igazta­lan váddal kell szembesülnöm, nagyon bánt ez az alaptalan vagdalkózás, úgy próbálnak meg beállítani, mint aki ingyen élős- ködik ennek a falunak a nyakán. Cáfolnám azokat az értesülése­ket, hogy az aranyosi lakosság nem értesül semmiről, hiszen ná­lunk minden nyüvános, aki érde­mi információhoz szeretne jutni, nincs ettől a jogától megfosztva. Ez a község soha nem volt híres a sárdobálásról és az egymásra mutogatásról, ezért különös fi­gyelemmel felhívnám a baráti kör vezetőségét, hogy legközeleb­bi taggyűlésükre hívjanak meg, hogy tisztázhassuk gondolatain­kat egymás irányába, és ha lehet, ne járassák le ezt a falut az ilyen és a hasonló megnyilvánulásaik­kal. Elmondanám, hogy más köz­ségekben azért jönnek létre civil- szervezetek, egye­dekében tegyenek, méltatlannak érzem, hogy üyen lejárató kam­pányt folytat ez az egyesület elle­nem és a helyi lakosság ellen. Hi­szen gondoljunk csak bele, hogy ez a baráti kör miért éppen az ön- kormányzati választások előtt jött létre, ha állításuk szerint már túl vagyunk a huszonnegyedik órán, és annyira elégedetlenek az én ti­zenhat évi munkámmal? Szeretném ismertetni a lakos­sággal az elmúlt években elvég­zett munkákat:- Településünkön megépült a víz-, szennyvíz-, gáz- telefon- hálózat, így a falu min­den utcája közmű- vesítve van; - Is­kolabővítés: Jj sületek, mert tenni kívánnak a közért, például parkosítást, virág­ültetést végeznek. Erről az egye­sületről azonban semmit nem tudnak a helyiek, hiszen még semmit nem tettek le Aranyos asztalára, csak rontottak a falu megítélésén. Még egyszer alá­húznám, Hevesaranyoson dolgos, becsületes emberek élnek, akik reggeltől napestig azon fáradoz­nak, hogy maguk és a község ér­negy uj tanterem­mel, vizes­blokkal, ebédlő­vel, előmelegítő konyhával; - Óvoda kialakítása, bővítése; - Sportklub építése; - Településün­kön az önkormányzati utakat tel­jes egészében felújítottuk, illetve portalanítottuk; - Úthálózat to­vábbi felújítása: Szabadság út, Al­kotmány utca aszfaltozása egy- egy szakaszon megtörtént; - Fa­luház építése. Tovább sorolhat­nánk még az elvégzett feladato­kat. Király György polgármester Az előjegyzést is elő kell jegyeztetni anomália Hiába jeleztem több alkalommal a gondot, érdemi választ nem kaptam Augusztus vége felé felhívtam a hatvani kórház információs szolgálatát, hogy előjegyeztes­sem magam egy, az orvos által előírt ellenőrző vizsgálatra. Je­lentkezésemet nem fogadták, mondván, hogy már nagyon so­kan vannak előttem. Hívjam őket szeptemberben. Telefonál­tam szeptemberben, a válasz: je­lentkezzen jövő kedden! Szep­tember 19-én, kedden tíz-tizen­kétszer próbáltam hívni az információt, de a telefonjuk vagy foglalt jelzést adott, vagy ha kiment a hívás, akkor sem vették fel a kagylót. Megpróbál­tam a kórház telefonközponján át elérni őket, de azt mondták, hogy hiába kapcsolják, úgysem lépnek be. Hívjam a közvetlen vonalat. Szeptember 20-án reggel 8 órakor sikerült végre beszélnem egy hölggyel az információn, aki közölte, hogy a kért osztályra csak keddi napon fogadhatnak el előjegyzést.!!!!! ????? Megáll az ész! Az előjegyzéses rendszer működésével kapcsolatos ano­máliákra a kórház főigazgatójá­hoz 2005 tavaszán intézett le­vélben hívtam fel a figyelmét. Sajnos válasz nélkül maradt. Ugyancsak eredménytelen volt a város polgármesterével közölt ezzel kapcsolatos észrevételem. A közelmúltban - helyesen - magánkézbe adták a kórház működtetését, azzal indokolva, hogy az előnyös lesz a betegek­nek. Jó lenne, ha ez a javulás ab-. ban is kifejezésre jutna azonnal, hogy ne kellene a betegnek elő­jegyeznie, hogy melyik osztály­ra mikor jegyeztetheti elő ma­gát! Kardos Márton, Lőrinci Mint irodalomkedvelő ember, va­lamennyi könyvszerető társam nevében köszönettel tartozom az egri Bródy Sándor Megyei és Vá­rosi Könyvtár dolgozóinak. Az Eger Ünnepe rendezvény kereté­ben ebben az évben is képviseltet­ték a kultúra irodalmi formáját az egri Dobó téren szeptemberben. Családom számára idén is a könyvhöz, az olvasáshoz és az ah­hoz kapcsolódó játékhoz fűződött a legkedvesebb élmény. És hogy mennyire nem társadalmi réteg és életkor függvénye az irodalom szeretete, azt bizonyítja a nagy ér­deklődés és a hároméves Virág lá­nyom játékban való részvétele is. Örülnénk, ha minél több lehető­ség és segítség adódna az üyen jeüegű rendezvények, programok életre hívásához. Bizonyára nem vagyok egyedül azzal a vélemé­nyemmel sem, hogy a könyvtár bővítésének kérdése is évek óta megoldatlan feladat, ami nem ha­lasztható tovább. Külön köszönet iüeti meg dr. Pataki Miklósnét az élményért és a tartalmas beszél­getésért. További jó munkát, sike­reket kívánunk neki és a könyv­tár valamennyi dolgozójának. Utassy Beatrix és családja Eger (cím a szerk.-ben) Levelezőink figyelmébe ajánljuk Örvendetes, hogy az utóbbi idő­ben ismét gyakran kapunk ész­revételeket, olvasói leveleket a la­punkban megjelent írásokra, il­letve egyéb közéleti kérdésekkel kapcsolatosan. Ennek következ­ménye, hogy anyagtorlódás miatt a leveleket esetenként némi ké­séssel tehetjük közzé. Felhívjuk levelezőink figyelmét, hogy lehe­tőleg röviden, max. 1-2 gépelt ol­dal terjedelemben fogalmazzák meg gondolataikat. Az írásokat szükség esetén rövidítve és szer­kesztett formában tesszük köz­zé. A közölt levelek tartalmával szerkesztőségünk nem feltétle­nül ért egyet, azokért felelősséget nem váüal. Csak a teljes névvel, címmel eüátott írásokat jelentet­jük meg. Továbbra is várjuk írá­saikat szerkesztőségünk címére: Eger, Barkóczy út 7. sz. A boríték­ra írják rá: Pf. 23. ■ Próbálj igazat szólni, betörik a fejed! vélemény Akadt egy ember, aki elmondta azt, amit mindenki tudott Nemzetközi művésztelep működhetne Bátorban Kettészakadt Magyarország. Mi­kor is volt 1956? De szép is volt, amikor egyet akartunk mind­nyájan: szabadságot. Hát most megvan. Világéletemben inkább kriti­kus szemlélő, ellenzéki kispol­gár voltam. Igaz, nem annyira a politika érdekelt, mint inkább az, amit szerintem politikusaink rosszul csináltak. Az utóbbi években aztán volt miről beszél­ni! Volt miről véleményt, kriti­kát mondani! A beszélgetések­ben legtöbbször arról esett szó, hogy politikusaink hazudnak, ésszerűtlenül szórják az ország pénzét, nem oldják meg keüő ha­tékonysággal az ország, a lakos­ság problémáit, csak handaban­dáznak, meüébeszélnek. A ha­talmas Országház tele hivatalno­kokkal, az ülésterem pedig kong az ürességtől. Több milliárdot dobtunk ki a dunakanyari vízi erőműre, lebontottuk, ide tettük, oda tettük („mindenhova letet­tük”) a Nemzeti Színházat is. Többen miüiókat vettek fel gaz­daságaik rendbetételére, és le­hetne sorolni napestig közszá­jon forgó beszédtémáinkat. Ért­hetetlen módon régóta nem az ország sorsáért, hanem a hata­lom megszerzéséért folyik a küz­delem. Van valaki, aki ezeket nem tudta? Most semmi különös nem tör­tént. Csupán az elmúlt száz év­ben először akadt egy ember, méghozzá szinte hihetetlen, egy politikus, egy miniszterelnök, akinek volt bátorsága elmonda­ni azt, amit az egész ország tu­dott. Akkor most mi a bajunk? Mi­re a nagy felzúdulás? Hogy el­mondta, amit eddig is tudtunk? Nem kellett volna elmondania? Persze hogy nem. Most semmi baja nem lenne. Ámbár, ha szól, az a baj, ha nem szól, az a baj. Ezért most a rendkívül szokat­lan beismerő vallomásért mond­jon le! Mondjon le a kormány is! Majd az eüenzék rendet teremt. Ők még soha nem hazudtak, ők csak az igazat mondják. így te­hát elő a magyar zászlókkal, mert mi igaz magyarok va­gyunk, nem úgy, mint az ország másik fele. Gyújtsuk fel polgár­társaink autóit, törjünk-zúzzunk a saját televíziónkban, verjük agyon saját rendőreinket, mert mi mérgesek vagyunk. Ezzel is hathatósan segítve hazánk szo­rult gazdasági helyzetén. Lesz itt jólét, tizennegyedik havi nyug­díj, euró, meg ami csak elkép­zelhető! Ez az igazság. Ez az igaz­ság! De jó lesz, alig várom... De hát akkor most ki hazudik? És mi is az igazság, ha nem az az igazság, ami az igazság...? Vala­mi nem stimmel. Tényleg, nem szégyeUjük ma­gunkat? László Ferenc nyugdíjas Az Eger meüetti Bátor község­nek van egy híres művész szü­löttje, Dallos Miklós szobrász, aki 1948 óta él Franciaország­ban, Párizsban. Az előző önkor­mányzat és polgármestere, Sán­ta István kapcsolatba lépett a hí­res művésszel, aki a díszpolgár­ságot meghálálandó, világhírű művészbarátainak és saját mű­veinek gyűjteményével ajándé­kozta meg szülőfaluját. Sajnos, a tervezett állandó kiállítás nem valósulhatott meg, az akkor vá­lasztott új önkormányzati testü­let és polgármestere a kulturális vendéghívogatás helyett más irányba kívánta a falu sorsát kormányozni. Bízunk abban, hogy a falu újonnan megválasz­tott képviselői felkarolják az ügyet, hogy a nemzetközi rangú kiállítási anyag megérkezhes­sen Bátorba és állandó kiállító- helyet kapjon, az egész megye dicsőségére és Bátor község hasznára. Vendégcsalogató terv a kiállítás mellé szervezhető nemzetközi művésztelep is, mely sokakat vonzana a gyönyö­rű fekvésű faluba. Egy község­ben, ahol nincs iskola, csak a kultúra és művelődés irányába lehet eündulni, és ennek intéz­ményei hozzák mindazokat az egyéb gazdasági lehetőségeket, amelyek lakhatóvá teszik a fa­lut, és egyben látogatókat is von­zanak. (név és cím a szerk.-ben) ÉL « I é

Next

/
Thumbnails
Contents