Heves Megyei Hírlap, 2006. szeptember (17. évfolyam, 205-230. szám)
2006-09-22 / 223. szám
MÁTÓL A NAGYSZÍNPADON Tanulmány a nőkről Csizmadia Tibor rendezésében Táncjáték a színpadon: Bogármese a két Lázártól Virág és bogarak a mese egyik jelenetében LÁZÁR ERVIN és LÁZÁR ZSÓFIA meséjét eleveníti meg a KFKI Kamarabalett és a Magyar Nemzeti Balett, a Madách Musical Tánciskola közreműködésével. Az egri színház ezúttal is szeretettel és egy különleges történettel várja a legkisebbeket. A népszerű író, Lázár Ervin idén májusban megjelent könyve, a Bogármese a barátságról szól, s arról, vajon sikerül-e - természetesen kalandok sora után - újra megmenteni az erdőt a varázsvirág segítségével. Megismerkedhetünk és együtt kalandozhatunk a csinos Csillagszeművel, a tarka-barka Szivárvá- nyossal, a Páncélfejű grafitbogarakkal, a házsártos szarvasbogárral, Sakti-Baktival, a hétpety- tyes katicával, a pimasz legyekkel és az erdő megannyi csodabogarával. Csillagszemű főhősünk küldetése nem más, mint sok-sok megpróbáltatással megbirkózva a jótékony varázsvirág felkutatása, mely beteg Szivár- ványos barátjának egyetlen gyógyírja lehet. Legyek csoportja a két Lázár történetének egyik jelenetében 1 színház 1 Nagyszínpad szeptember-októberi műsora Szeptember 22. péntek 19.00 Tanulmány a nőkről bemutató előadás Gárdonyi Géza-bérlet 23. szombat 19.00 Tanulmány a nőkről Egri Páholy 26. kedd 14.00 Bogármese Benedek Elek-bérlet 17.00 Bogármese Molnár Ferenc-bériet 27. szerda 11.00 Bogármese Fazekas Mihály-bérlet 15.00 Bogármese Balassi Bálint-bédet 28. csütörtök 11.00 Bogármese Szabó Lőrinc-bérlet 15.00 Bogármese Móricz Zsigmond-bériet 29. péntek 19.00 Tanulmánya nőkről Latinovits Zoltán-bérlet Október 3.kedd 19.00 Szentpéteri Csilla koncertje Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének jótékonysági hangversenye az egri Markhot Ferenc Kórház javára 4.szerda 19.00- Oliver! Radnóti Miklós-bériet 5. csütörtök 18.00 Oliver! Petőfi Sándor-bérlet 6. péntek 19.00 Tanulmány a nőkről Jászai Mari-bérlet 7. szombat 19.30 Aladdin A BotafogoTáncegyüttes előadása, a Művészetek Háza rendezvénye 10.kedd 14.00 Bogármese Móra Ferenc-bériet 17.00 Bogármese Bérletszünet 11. szerda 11.00 Bogármese Mikszáth Kálmán-bériet 15,00 Bogármese József Attila-bérlet 12. csütörtök 11.00 Bogármese Kormos István-bérlet 15.00 Bogármese Vörösmarty Mihály-bérlet 13. péntek 11.00 Bogármese Weöres Sándor-bédet 15.00 Bogármese Fekete István-bérlet 23. hétfő 19.00 Te rongyos élet Gárdonyi Géza-bérlet, díszbemutató 24. kedd 19.00 Samanvaya-Találkozás Klasszikus indiai táncelőadás 26. csütörtök 19.00 Te rongyos élet Bródy Sándor-bédet 28. szombat 19.00 Te rongyos élet Egri Páholy 1 Stúdiószínpad 27. péntek 19.00 A Pityu bácsi fia bemutató előadás 31. kedd 19.00 A Pityu bácsi fia Tanulmány a nőkről A nagy sikerű nyári szabadtéri bemutató után a társulat a kőszínház színpadán is bemutatja a zenés vígjátékot. A kétrészes „zenés válóok” Csizmadia Tibor rendezésében számtalan humoros helyzeten át derít fényt arra, milyen bonyodalmakhoz vezethet, ha valaki tanulmányt próbál írni a nőkről. A Keleti Márton hatvanas években készült filmje és Gyárfás Miklós forgatókönyve alapján írt darab izgalmasan idézi a kor gondolkodását, örökzöld slágereit. Zsuzsa, Éva és Jolán elhatározzák, hogy elválnak férjeiktől. Három korosztály, három indok. Azonban mindhármuk férje beleszeret a fiatal és pályakezdő ügyvédbe, Verába. Most már a férjek siettetnék a válópert. Az asszonyok azonban megmakacsolják magukat... A szereplők: Görög László, Jordán Adél, Gál Kristóf, Bozó Andrea, Hüse Csaba, Mészáros Sára, Csendes László, Fekete Györgyi. Mészáros Sára és Hüse Csaba jelenete a Tanulmány a nőkről című zenés válóokban fotó: gái gábor Mi zajlik a színfalak mögött? három új tag A Te rongyos élet próbáiról beszél iáró Zsuzsa 2003-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Azóta az Örkény Színház tagja:- Szerettem volna eljönni Pestről, de eldöntöttem: ha nem sikerül Egerben munkát találnom, akkor szabadúszó leszek. Örültem a lehetőségnek, hiszen kevés helyen van olyan fiatal színházvezetés, aki ekkora lendülettel, akarattal viszi jó irányba a társulatot, és egyformán vannak tradicionális, valamint kísérleti előadások Számomra a színészetet a színpad jelenti. Vidéki embernek tartom magam, Nyíregyházán voltam stúdiós a pályám elején. Szeretem, hogy itt sokkal többféle szerepben kipróbálhatom magam, érezhető a közönség szeretete. Drámai alkat vaJáró Zsuzsa gyök, talán épp most ér össze & korom és a személyiségem. Ugyanis a világirodalom nekem való szerepei 35 év fölött kezdődnek. Húszon egy-két évesen éreztem, hogy bár a koromnál fogva naiva szerepeket kellene játszanom, mivel mélyebb tónusú ember vagyok, nem illik hozzám ez a szerepkör. Nagy lelkesedéssel vetettem bele magam a próbákba. Eddig még ismerkedtünk, a munka valójában most kezdődik. Nehéz, mert a történet nem lineárisan alakul, hanem snittszerű- en villantja fel a kor és az elnyomás hangulatát. Schroff Mitón, a Színház-és Film- művészeti Egyetem végzős hallgatója, gyakorlati évét tölti a Gárdonyi Géza Színházban:- Az osztályfőnököm javasolta, hogy az egri színháznál szerezzek gyakorlatot. Tudom, hogy Máté Gábor osztályából korábSchruff Milán ban öten szerződtek ide, és mind jól érezték magukat. Ezért is örültem a lehetőségnek. Szerintem egy fiatal színésznek nem mindegy, hányszor kerül színpadra, milyen szerepeket kap, hogyan tud fejlődni. Persze, én minél nagyobb és nehezebb szerepekre vágyom, de feladatnak tekintem a kisebb vagy karaktermegjelenéseket is. A színpadon arra törekszem, hogy minél őszintébben, igazabban szólaljak meg. Már az egyetem alatt játszottam egy szombathelyi előadásban, majd Veszprémben. Gyerekszínészként kezdtem a pályát, 12 évesen. Először a film vonzott, elmentem egy meghallgatásra, és kaptam is szerepet a Légy jó mindha- láligban. Belekerültem a színházi forgásba, egyik szerep hozta a másikat, majd felvettek az egyetemre. El sem tudtam volna képzelni magam más pályán. Itt, Egerben a közönség a Te rongyos élet előadásában láthat először, amit már próbálunk. Bevallom, nem néztem meg a filmet, ne befolyásoljon, hogyan játszottak, milyen volt az én szerepem. Azon gondolkodtam a napokban, hogy ezeknek a mondatoknak ma mekkora súlyuk van, mennyire maiak. Most kezdek oldottabb lenni a próbákon, még ismerkedünk egymással, miközben elemezzük a darabot. Nincs könnyű dolgunk, más eszközöket kell használnunk, mint a filmvásznon. Szerencsére szabadjára enged a rendező, de segít, hagy érjen bennem, mit is gondolok a szerepről. Bányai Miklós: - Most végeztem a Kaposvári Egyetemen, Babarczy László első végzős osztályában. Itt megtanultam, hogy nagyobb, sokszínűbb lehetőség vidéken játszani, mint a fővárosban. Nagy és felelős feladat színházat csinálni. Több előadást láttam a múlt évadban Egerben, és nagyon tetszett az a folyamat, ami elindult. Tudatos nézőépítő színház működik itt, sokféle előadással, ami mind a közönséget, mind a színészt kielégíti. Még nem alakult ki a saját karakterem, a főiskolán mindenfélét csináltam, szeretem mindenben kipróbálni magam. A Te rongyos életben kisebb szerepem van, ez egyfajta bemelegítésnek is. Nehéz, mert nincs megírva a szerep, sokat bíz rám, ugyanakkor meg kell birkóznom az új közösBányal Miklós séggel is, be kell illeszkednem - amiben egyébként eddig mindenkitől csak segítséget kaptam. Maga a történet nagyon érdekes, rengeteg képsor jelenik meg, mellyel bemutatjuk, miként képzelték el az osztályok közötti egyesítést 55 évvel ezelőtt. ■ pilisy cs. k i Pityu bácsi és fia története az egri stúdiószínpadon Háy János író, költő, drámaíró. Első színpadi műve, A Gézagyerek a 2001/2002-es évadban elnyerte a színikritikusok szavazatai alapján a legjobb új magyar dráma díját Senák című drámája ugyanezen kitüntetésben részesült a közelmúltban - a Nemzeti Színházban van műsoron. A drámákat több nyelvre lefordították, és a hazai neves rendezések mellett szerte Európában is játsszák. Háy János, a kortárs magyar drámairodalom egyik legjobb szerzője Háy János: - Négy darabom van, nem is akarok többet írni. Műfaji pontosításként az istendráma alcímet kapták - az utolsót, a Pityu bácsi fiát kivéve, ami ördögjáték. A Senák a hatvanas, a Gézagyerek a kilencvenes, A Herner Ferike faterja napjaink, a Pityu a '70-es, '80-as években játszódik, de nem céljuk a korábrázolás. A Pityu bácsi „tartalmát” nagyon egyszerűen össze lehet foglalni: egy vidéki házaspár, Jani és Marika 1972-ben meglátogatja Pityu bácsit Pesten, egy angyalföldi panellakásban, és elmennek metrót nézni, majd Pityu bácsi fia utazik le hozzájuk vidékre, akivel váratlanul megtörténik a tragédia. Én is faluról kerültem Budapestre, gimibe. Tizennégy éves koromig Vámosmikolán éltem. Sok-sok otthonkeresővel együtt pontosan ismerem a darab alaphelyzetét: hogy milyen nehézségekkel jár az asszimilálódás egy új, itt történetesen egy fővárosi közegbe. Hogyan lehet megőrizni a múltat, az addigi életet De igazából nem érdekel a szociológiai háttér, amikor írtam, a darabban megfogalmazható bölcseleti alapkérdések izgattak. A történet egyik fontos felvetése a véletlen- szerűség és sorsszerűség kettőse. Miért történnek meg a dolgok, mi motiválja a figurákat, van-e okokozati rend a világban. Sokszor megtapasztaljuk, hogy bár megtörténnek a végzetes lépések (pl. a férj megcsalja a feleséget), ám a megszokott állapot nem változik, míg jön egy banális véletlen, egy elcsípett e-mail vagy sms, és mindenki élete a feje tetejére áll. A reális háttérnél sokkal fontosabb, hogy olyan kérdéseken gondolkodnak a szereplőim, amelyek engem is foglalkoztatnak. Részlet a darabból jani: Sata Árpád, Marika: Nádasy Erika. „jani: Milyen szar lehet egy áramszünet Benn ragadni a Duna alatt, úristen, azért jó, hogy nem lakunk Pesten. MARIKA: Én egyszer kipróbálom, aztán többet nem, azt biztos nem bírnám ki, a Duna alatt jani: Meg minden mozog. Marika: Hogy érted, hogy mozog? jani: Hogy az emberek is, meg a járművek is. Aki megáll, azt fellökik, annyira mozognak Azért van annyi karambol, mert valaki meg akart állni, de ott aztán nem lehet megállni, mert mozog az egész város, még a házak is mozognak, elmozdulnak a képkeretek, megrepednek a falak, hullik a vakolat, olyan, mintha állandóan földrengés lenne. Marika: Világvége. jani: Mért világvége? Marika: Azt képzeltem mindig úgy, hogy minden mozog. Hogy akkor Budapest már olyan, mint a világvége. ” k *
