Heves Megyei Hírlap, 2006. szeptember (17. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-20 / 221. szám

2006. SZEPTEMBER 20., SZERDA - HEVES MEGYEI HÍRLAP

PF. 2 3

5

Nyugdíjasok látogatása az egerszalóki építkezésen

A Heves Megyei Önkormányzat Örökzöld Nyugdíjasklubjának szervezésében látogatást tettek az egerszalóki gyógyfürdő-beruházás építkezésénél, ahol Barta Krisztina és Kerek Csaba igazgatók adtak tájékoztatást az érdeklődő nyugdíjasoknak az építkezés helyzetéről, majd megtekintették a 8 milliárd Ft-os költséggel épülő nagyberuházást. A kiváló gyógyvizes medencék, ha rövid időre is, felüdülést jelentettek nyugdíjasainknak, akik a délutáni órákban vidám gulyáspartin vettek részt az egyik hangulatos pincében. A klubvezetés köszönetét fejezte ki a Szalók Holding Ingaüanfejlesztő és Hasznosító Zrt. vezérigazgatójának, Farkas Imre úrnak, aki figyelmes munkával biztosította a látogatás lehetőségét mindazoknak, akik segítették, hogy a nyugdíjasklub tagjai egy felejthetetlen nap emlékével távozhattak a fejlődő, gazdagodó településről, Egerszalókról.

Forgony Ferencné klubvezető

Kezet foghattam egy valódi irodalmárral

Egy éve lassan lépegetett, de határozottan foglalt helyet az egri Művészetek Háza pódiumán. Extravagáns magatartása jellemének tükre, életútja nem hasonlítható senkiéhez. A 95 éves Faludy másfél órába tömöríti egész életének érdekesebb pillanatait: szünet nélkül mesél, mesél nekünk, az értelem és egyetemesség világáról, szép és megrázó élményeiről, Einsteinről és a recski táborról. Tervezett és üt rendületlenül, de utolsó „A pokol tornácán” című könyvének bemutatóját már nem érhette meg. Jómagam kezet foghattam egy valódi irodalmárral, kinek csibészes mosolya lankadatlan volt. Az est hatására megtiszteltem őt néhány sorral: Ha találnék még egy üres Csillagot / magamnak az univerzumban: / fólnyúlnék érte, vállamon vinném: / utat mutasson Vad Bolygónk zavaros utcáin. / Nappal erőt adna, este világítana, / éjjel simogatna. / Ráncos csillagkeze remegve mosolyogna...

Szabó Ágnes Eger (dm a szerkőben)

A megyei faipar helyzetéről

helyzetértékelés A megyei asztalosok és faiparosok állásfoglalása

Heves megye nagy múltú faipara az elmúlt 16 esztendő során egyre lejjebb és lejjebb csúszott, mind a foglalkoztatott létszám, mind a jövedelemtermelő képességvonatkozásában. A megszűnő Agria Bútorgyár, valamint a me- gyeszerte bezáró szövetkezetek és az építőipari vállalatok szakemberei többnyire kényszervállalkozóként, önerőből saját vállalkozást alapítottak. Ezek mára 2-20 főt foglalkoztató kisüzemként tevékenykednek. Méreteik folytán főleg a lakosság és a helyi vállalkozások részére szolgáltató, termelő tevékenységet folytatnak, de vannak közöttük exportra termelő üzemek is.

A 2006. április 23-án megválasztott Országgyűlés a szeptember 1-jén bevezetésre kerülő megszorító csomaggal, adótörvényekkel ezeket a vállalkozásokat is ellehetetlenülő helyzetbe hozza: a kétszeresére megemelt járulékalap, házipénztár-adó, a dolgozók bérét csökkentő egészségügyi hozzájárulás emelése.

Ezen intézkedések főleg a munkabéreket terhelik. A faipari vállalkozások jövedelmezőképessége megyénkben nagyon kevés

esetben teszi lehetővé a kormány által elfogadott adótörvények törvényes keretek közötti végrehajtását. Úgy látjuk, hogy a vállalkozások két megoldás között vá-. laszthatnak: 1. A törvény végrehajthatósága érdekében dolgozókat kényszerülnek elbocsátani, aminek következtében növekszik a munkanélküliség, és a termékek iránti kereslet csökken. 2. Megszünteti vállalkozását, és csökkent kapacitással - kibújva az adózás alól - a feketegazdaságba távozik.

Egyelőre nem látjuk, hogy a kormány intézkedéseivel a költségvetés kiadási oldalán is Uyen drasztikus megszorításokat hozott volna. A költségvetés hiányát főleg a hazai vállalkozások terheinek jelentős növelésével próbálja pótolni.

Ezért a fenti megszorítások részünkről elfogadhatatlanok, nem tartják be a fokozatosság elvét. Nem készültek hatástanulmányok, hogy hány kis- és középüzem fog emiatt bezárni, az intézkedés hány munkahely megszűnését eredményezi. Különösen nagy problémákkal néznek szembe azok a vállalkozások,

amelyek telephelybővítés, ill. gépbeszerzés kapcsán tetemes hitelt voltak kénytelenek felvenni, s ennek következtében egyrészről az emelkedő energiaárak, másrészről a csökkenő megrendelésállomány, valamint a megemelkedett adóterhek súlya alatt az elkerülhetetlennek látszó csőd felé sodródnak. A növekvő terhek a lakosságot is érintik, és mivel munkáinkkal a lakosságot szolgáljuk ki, jelentősen csökken a megrendeléseink száma. Ennek következtében a faipari vállalkozásaink nem tudnak tervezni, nem rendelkezhetnek jövőképpel. Tevékenységünk bizonytalanná vált. Ehhez járul még a globalizációs folyamatok eredményeként hazánkba irányuló lengyel, cseh, román, kínai olcsó, sok esetben kérdéses minőségű bútor, melyek a magyar bútor- és faipart további nehéz helyzetbe hozzák.

Kérjük a tisztelt képviselő urakat, észrevételeinket továbbítsák a megfelelő fórumokhoz.

Tegyék megfontolás tárgyává, hogy a megszorító intézkedések bevezetését halasszák 2007 januárjára, másrészt a járulékalap

kétszeresére emelését, melynél alkotmányossági aggályok is felmerülnek.

Utólagosan sajnálattal vesz- szük tudomásul, hogy az ország gazdaságilag eladósodott, melyet több, egymás után következő kormány tevékenysége eredményezett. És a kialakult helyzetről való tájékoztatásuk nem volt korrekt.

Folyamatos, őszülte helyzetértékelést és véleménynyilvánítási lehetőséget követelünk a civil, önkéntes alapon szerveződő szakmai szervezetek számára.

Követeljük, hogy a globalizációs folyamatok enyhítésére érdekegyeztetés jöjjön létre a kormány és a szakmai szervezetek között a nemzeti gazdasági érdekek védelmében.

A konszenzuson alapuló megszorító intézkedések nagyobb hatékonysággal képesek a mindenkori államadóság csökkentésének gazdasági hátterét biztosítani, mint a szűk csoport által összeállított és elfogadott törvények.

Országos Asztalos és Faipari szövetség Heves Megyei Elnöksége

Drága utak, szigorú pályázatok?

reflexió A mérhetetlen költségvetési hiány oka a gátlástalanság

Egy szeptember 1-jén megjelent cikkben Nagy Róbert irodavezető név nélkül rám hivatkozva közölte, hogy szerinte törvényesen történt a közbeszerzési eljárás lefolytatása, az árszint megítélése pedig nem feladata, egyébként sem ért az árak megállapításához. Az utóbbi álü'tása igaz lehet, melyet igazol az is, hogy a Pázsit út építésére adott kivitelezői árakat magasnak találta a közbeszerzési bizottság, és tárgyalást kezdeményezett a kivitelezővel. A tárgyalás eredménye lett, hogy a 9 egységár együttes összegéből 36%-ot engedett a kivitelező, így az általa elfogadásra javasolt ár már nem éri el a hasonló budapesti munkák versenyárának a dupláját Mint a tények bizonyítják, Egerben a pénz nem számít. A felnémeti városrész pályázatánál az árakért kapható maximális pontszám nem éri el az

összpontszám 30%-át, de van a pályázatban egy olyan szubjektív feltétel, amiért több mint 13%- ot lehet adni, és ezzel ellensúlyozni lehet akár 30% árkülönbséget is, és nyertesnek azt kihirdetni, akit a hivatal akar. A kiírás- m^gSSSj ban kettő db JS 900 millió Ft-os referencia- munkát kér a kiíró, ami duplája a kiviteli vállalási árnak, ezzel sikeresen kizárja a pályázatból az 500 millió - 1,5 milliárd Ft közötti magyar tulajdonú vállalkozásokat A 2005. évi útfelújításoknál tényleg igaz az, hogy külső műszaki ellenőrt kértek fel, amikor már a munkák több műit 50%-a ki is volt fizetve. A műszaki ellenőr részletes javaslatot tett a minősítés és az azt követő korrekt elszáeljárás helyett négyszemközti egyezségre.

Úgy vélem, hogy a mérhetetlen költségvetési

molás elvégzésére, amit az építtető teljes egészében figyelmen kívül hagyott, így került sor a törvényes

si hiányt nem az egekbe emelt minimálbér és a nyugdíjasok elviselhetetlen terhe okozza. Ebben sokkal nagyobb szerepe van a politika védernyője alatt tevékenykedő gátlástalan vezetőknek.

(név és cím a szerk.-ben)

A díszkéményért is fizettetnének a cég képviselői vétlen ügyfelükkel

Kaptam egy fizetési felszóh'tást az Intrum Justitia adósságbehajtó cég felszólításával, mely szerint a „társaságunk megbízást kapott az alábbi tartozás behajtására, tekintettel arra, hogy megbízónk, a Heves Megyei Tüzkév Kft felszólítására nem élt egyeztetési jogával. Eredeti számla értéke 1040 Ft, késedelmi kamat 40 Ft, adminisztrációs költség 1500 Ft, végösszeg 2580 Ft”.

Tekintettel arra, hogy egy nádfedelű házban lakom, amelynek tetején ugyan van egy kémény dísznek meghagyva, mivel talán csak fél méterrel emelkedik ki a tető csúcsa fölé, így fűtésre használható eszköz becsatlakozása tűzvédelmi szempontból is tilos lenne, valamint az a tény, hogy a házban gázkonvektorok, valamint gázbojler üzemel, melyek egyike sem csatlakozik a fent em- lített kéményhez, így valószínű, hogy olyan törvény nincs, mivel alkotmányellenes is lenne, hogy el nem végzett kéménytisztítás vagy kémény ellenőrzése címen munkadíjat vagy nevezzük bárminek, kellene fizetnem. Az, hogy a kémény valóban csak dísznek lett meghagyva, azt két alkalommal az ellenőrzések során a behívott kéményseprők ellenőrizték és erről tájékoztatták feletteseiket is. Én magam személyesen több esetben bent jártam a Tüzkév Kft. vezetőjénél, és tisztázva a tényeket, megígérte, hogy többet nem zaklatnak feleslegesen. Ennek ellenére idén megjelent egy új kéményseprő, aki szintén eljött (erre tanúim a szomszédok), meggyőződött róla, hogy valóban semmi nincs csatlakoztatva a kéményhez, azzal távozott, hogy akár dísz, akár nem, mégis fogok fizetni a kémény után. így állok most itt egy felszó- ü'tó fizetési levéllel, és nekem sem pénzem, sem kedvem nincs eleget tenni ennek a tisztességtelen felszóü'tásnak. Most már csak néhány kérdésem maradt, amire nem tudom, hogy remélhetek-e választ: Van-e ebben az országban egy olyan hivatal, olyan fórum, amely védelmet nyújt a megfélemlített öregeknek, nyugdíjasoknak? Létezik-e ebben az országban demokrácia, ahol a kisember ugyanúgy megtalálja az igazát, mint a tőkével bíró vállalat?

Kántor Róbert Ecséd (cím a szerk.-ben)

Tizenkét év stagnálás után változást várunk Hevesaranyoson!

bírálat A lakosság semmit nem tud arról, hogyan gazdálkodik a község javaival a települési önkormányzat

Mint kívülállók, akik nem lettek megkérdezve, szeretnénk a véleménynyilvánítás lehetőségével élni a 2006. augusztus 19-i számukban bemutatott Hevesaranyos település fejlődésével kapcsolatban.

Örömmel olvastuk, hogy községünkben Faluház épült, 2002, 2003, illetve 2004. évben a Heves Megyei Területfejlesztési Tanácstól közel 20 millió Ft-ot kapott a község. Első évben Faluház építésére, második évben Közösségi Ház építésére, harmadik évben posta, illetve orvosi rendelő tető- szerkezetének felújítására.

A Faluházból végül csak panzió lett, ugyanis a Faluháznak nevezett épületben orvosi rendelő,

posta és egy szerszámosraktár található. Úgy gondoljuk, hogy az a szó, hogy Faluház, ill. Közösségi Ház, nem ezt a jelentést takarja és nem ennek a funkciónak felel meg. 2004. év végén átadásra került a ráépítés, melyben azóta három alkalommal voltak vendégek elég gyér számmal. Véleményünk szerint megépült egy monstrum közpénzen, ami csak a község pénzét viszi, hiszen egész télen fűteni kell, vendég pedig nincs.

Sajnos 16 év alatt nem történt semmüyen lépés annak érdekében, hogy a községben a parkosítás, a virágosítás megtörténjen.

A fenti idő alatt az igények ellenére játszótér sem épült

A cikkben több hozzászóló is szóba hozta a hevesaranyosi bekötőút állapotát. Mi azt hisszük, hogy ebben az ügyben egyedül az országgyűlési képviselőnk, Sós Tamás úr tudna segíteni, hiszen elég gyakran meglátogatja településünket, és ő is szembesül az áldatlan útállapotokkal.

Szóba került a Bükkszékkel összekötő út megépítése is. Nem ismerjük a részleteket, a lakosságot ebben a témában semmüyen módon nem tájékoztatták, az is elgondolkodtató, hogy egyáltalán a községnek mi is az érdeke, hogy mely irányban tudjon kitörni a zsákfaluból, hiszen a legfőbb ok a munkahelyek jobb megközelítése, és nem a bükkszéki strandfürdőbe való eljutás. A temető bővítése kapcsán egy kormányrendelet már 2002. január 1-től kötelezte az önkormányzatokat, hogy amennyiben az egyházközség nem tudja vagy nem kívánja működtetni a temetőt, úgy az önkormányzat köteles azt átvenni. Ez a mai napig nem történt meg!

Rendezvények a faluban: állítólag pezsgő kulturális élet folyik Hevesaranyoson, amit az is alátámaszt, hogy évente egyszer, május 1-jén a fútbaüpályán majálist rendez az önkormányzat, és ezzel a rendezvénnyel az egész éves kulturális program kimerült.

Sajnos a lakosság nem tudja, hogy a község költségvetését mire költik el, hiszen nem kapunk

megfelelő információt erre vonatkozóan. Viszont a Heves Megyei Hírlap 2005. július 7-i száma tájékoztatja olvasóit, mely szerint segítség érkezett a BM-től arra vonatkozóan, hogy a működésképtelen önkormányzatok támogatásának első ütemében Hevesaranyos község 1,5 millió Ft-ot kapott gondjai enyhítésére.

Az önkormányzat jelenleg 8-10 fő közmunkást alkalmaz a munkaügyi központon keresztül községünkben. Hogy ezek az emberek hol vannak és mit csinálnak, azt sajnos nem tudjuk, de azt tudjuk, hogy a polgármester úr lakásán és telkén mindennemű munkát ők végeznek el. A legsúlyosabb gond községünkben a fiatalokkal való nemtörődés. Nem csoda, hogy ezeket a gyerekeket később semmi nem köti szülőfalujukhoz, mert az ifjúsági klub évek óta zárva van, programok szervezése nulla, a kultúrház kihasználtsága szórakozás szempontjából elégtelen, a fiatalokat nem tűrik meg a posta előtt, a buszmegáüóban, a Millenniumi parkban és a vadászháznál sem.

A fentiekre való tekintettel úgy gondoljuk, hogy községünk a huszonnegyedik órán már túl van, ezért is alakítottuk meg a Hevesaranyosért Baráti Kört, amely megpróbál orvosolni a helyzeten.

Hevesaranyosért Baráti Kör