Heves Megyei Hírlap, 2006. szeptember (17. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-16 / 218. szám

HEIIBSI ÍV- "/ BgS ; «■ SgffigSg GAZDAS AG Csaknem 13 milliárd forint szja-felajánlásból összesen 12,77 milliárd fo­rintot ajánlott fel 1,34 millió magánszemély a személyi jövedelemadó kétszer egy százalékából - közölte az APEH. A civil szervezetek­nek 7,5, az egyházaknak 3,7 milliárd forint jutott. r Újrahasznosító üzemet építenek Bátonyterenyén háztartási elektronikai hul­ladékokat hasznosító üzem építését kezdi meg a Nógrád megyei Bátonyterenyén az Electro-Recycling Group Kft. Az 1,2 milliárd forintból épülő gyár első lépcsőben 50-60, később 80-100 dolgo­zónak biztosít megélhetést. Csökkent az infláció az euróövezetben augusztusban az euróöve- zetben átlagosan 2,3 száza­lékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint tavaly ilyenkor. Az euróövezet átla­gában júliusban 2,4 százalé­kos volt a tizenkét havi fogyasztóiár-emelkedés. A BUX-index 2006. szeptember 15-én 23100 Nyitóérték: 22884 Változás: -0,68% j ! Záróérték: 1 22 9001 A 1 22 854 [ 22 800 22700 1 J 22600 22 500 15 30, a New York-i j 22 400 tőzsde nyitása pont/ 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 / 0ra FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2000.00.15. BmUm tjtató&tftj ÄMÄliSBR Synergon 1 120 +4,58 284 Fotex 649 +3,84 486 Émász 18 600 +3,33 340 Démász 19 440 +0,73 1048 Mól 21260 +0,28 4563 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Rész«»» l.ltnknáfíFfl »ozás SÍI Millió Ft OTP 6 900-2,43 7509 Rába 913-1,51 81 Graphlsoft 1500-1,25 10 Richter 47 750-0,73 3354 IEB 3 899-0,33 8 A BUX-index az elmúlt napokban 23000 22 600 22200 21800 21400 21000 20600 20200 ____________________ p ont- 09.06 09.07 09.08 09.11 09.12 09.13 FORRÁS: BÉT MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2006. szeptember 15-én. €/Ft $/Ft €/$ “ J|r 272,84 214,68 1,27-0,67 Ft-0,90 Ft Ocent Eladott és begyűjtött üveg- és műanyag csomagolások* ezertonna 10,4 10,5 „Jt! 2004 mm Üveg Műanyag * Az ÖKO-PannoríKht. rendszerében mért adatok EUROPRESS GRAFIKA W ~ / Marad a betétdíj rendszere visszaváltás A gyártók inkább a szelektív gyűjtést erősítenék Csomagolástechnikai kö­vület a betétdíj - állítják az üdítőital- és ásványvíz­gyártók, akik azt szeret­nék, ha a környezetvédel­mi tárca a visszaváltási rendszer helyett inkább a szelektív gyűjtést fej­lesztené. Ám a tárca most épp a német gyakorlatot vizsgálja, ahol még a fém­doboz is betétdíjas. Dián Tamás Régi vita az italgyártók és a kör­nyezetvédők között, hogy vajon mi terheli kevésbé a környezetet: az újratölthető palackok forgal­mának növelése, vagy a szelektív hulladékgyűjtési rendszer fej­lesztése. Az érintett cégek azzal érvelnek, hogy az emberek ma már nem kedvelik a körülmé­nyes visszaváltást, s arra hivat­koznak, hogy az eldobható palac­kokat sokkal többen vásárolják. Kertész Béla, a Csomagolás- és Anyagmozgatási Szövetség veze­tője szerint eljárt az idő a vissza­térő palackok felett. „A piac ezt egyszerűen nem igényli - jelen­tette ki. - Ráadásul az újratölthe­tő palackok begyűjtése, tisztítása és ismételt felhasználása rendkí­vül költséges.” A visszaváltható termékek kötelező aránya a sör esetében a legmagasabb: a teljes mennyiségnek legalább a 65 szá­zalékát kell a gyártóknak betétdí­jas csomagolásban forgalomba hozmuk. Igaz, ez az ágazat kivé­telnek számít, mivel ők kifejezet­ten lobbiztak ezért - ez volt az ára annak, hogy kiszoríthassák a piacról az olcsó, külföldi dobozos söröket. A szénsavas üdítőitalok gyár­tói azonban még a saját öt száza­DÁNIÁBAN szinte alig lehet olyan üdítőt vagy sört venni, ami ne lenne visszaváltható. Még a fémdobozokra is van legalább egy koronás (körül­belül 36 forintos) betétdíj. A visszaváltás nem okoz prob­lémát, mivel a legkisebb bol­tokban is megtalálhatók az lékukat is sokallják, és az ás­ványvizesek sem boldogok attól, hogy termékeik egy százalékát visszaváltható palackban kell for­galmazniuk. A cégek a nem visz- szaváltható palackok után termé­szetesen termékdíjat fizetnek, ám ez nem olyan sok, hogy ne tudnák kigazdálkodni. Ráadásul még itt is spórolhatnak: ameny- nyiben vállalják, hogy támogat­ják a szelektív gyűjtést, akkor csak úgynevezett hasznosítási díjat kell fizetniük. „Műanyag palackok esetében ez 18,2 forint, a fémdobozoknál pedig 6,5 forint kilónként” - mondta Pribelszki Edina, a leg­nagyobb szelektív begyűjtést erre szolgáló automaták. Igaz, a rendszert nem mostanában kezdték kiépíteni. A dán kor­mány 1981-ben rendelte el, hogy csak visszaváltható cso­magolásban lehet italt forgal­mazni. Azóta ez a szabá­lyozás némiképp enyhült az uniós irányelvek miatt koordináló ÖKO-Pannon Kht. kommunikációs csoportvezetője. Az ő rendszerükben jelenleg 681 település 4147 szelektív gyűjtő­szigetén 4,3 millió lakos szelek­tálhatja a csomagolási hulladé­kokat. Ebben az évben 54 száza­lék az előírt újrahasznosítási arány, ám 2012-re el kell érniük a 60 százalékot. Ám hiába a cégek által is tá­mogatott szelektív igyekezet, ha a környezetvédelmi tárca a be­tétdíjrendszert ugyanennyire favorizálja. Most például éppen az EU-n belül legszigorúbbnak tartott német gyakorlatot vizs­gálják. Ott még a italos alumí­nium dobozokat is visszavált­ják, bár ezeket eredeti formá­jukban nem lehet újra felhasz­nálni. Az új öteletek között fel­merült a visszaváltó automaták működtetése is. Ezek a a vonal­kód alapján ismerik fel a külön­böző palackfajtákat, s nagyon hatékonyak: Németország ut­cáiról például eltűntek az üres palackok és dobozok, mivel ha valaki ezeket eldobja, mindig akad, aki felveszi és beváltja az elhajított csomagolást. Példamutató üvegvisszaváltó rendszer Dániában JÓ TANÁCS A pénztárnál már sokkal többe került becsapva Olvasónktól az egyik nagy áruházlánc szekszárdi üzletében számlázáskor többet kér­tek az ártáblán lévő ösz- szegnél. A vevő' reklamált. A panasz jogos - reagáltak a fogyasztóvédelemnél. Az eset neve: árdrágítás. Ez pedig komoly szabálysértési, illetve fogyasztóvédelmi bír­ságot vonhat maga után. A terméken mindig azt az árat kell feltüntetni, amit a vásárlónak a pénztárnál fi­zetnie kell - szól a fogyaszt tóvédelmi törvény. Ha sza­bálytalanságot tapasztalunk, határozottan álljunk ki jo­gainkért. Sérelmünket je­gyezzük be a vásárlók köny­vébe, amelyet a kereskedő­nek jól látható és hozzáfér­hető helyen kell tartania. Ez azért is fontos, mert az esetnek így nyoma marad. A hatóság ugyanis panasz- bejelentésre vizsgálatot in­dít, amelynek éppen a vásár­lók könyvének ellenőrzése a sarkköve. A vizsgálatra azonban csak 30 napon be­lül kerül sor. Mire tehát az ellenőrök a helyszínre, men­nek, előfordulhat, hogy az ártáblának már híre-hamva sincs. Ott lesz viszont a pa­naszkönyvi bejegyzés. A fenti hibánál szerencsés esetben a kereskedő önként orvosolja a kellemetlenséget. Vizsgálatkor a fogyasztóvé­delem kötelezheti az üzletet az árkülönbözet megfizetésé­re. Adott esetben magas fo­gyasztóvédelmi bírságot szabhatnak ki. A területileg illetékes összes felügyelőség elérhetőségét, így a Tolna megyeiét is meg­találjuk a www.fvf.hu hon­lapon. ■ Rados Virág kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer. hu pazarlás A haszontalanná vált csipkártyákkal csaknem 400 milliót dobott ki az APEH az ablakon Tegnap csaknem száz új adónyo­mozó tett le ünnepélyes esküt. A Vám- és Pénzügyőrség Orszá­gos Parancsnokságának (VPOP) nyomozói létszáma három ütem­ben, összesen négyszáz fővel bő­vül az év végéig. Az új adónyo­mozók egyrészt a vámhatóság dolgozóiból kerültek ki, más­részt pedig a rendőrségtől érkez­tek. De akadt olyan is, aki a civil szférából csatlakozott. Az új nyo­mozókra a megszaporodott fel­adatok miatt van szükség. A pénzügyőrök ugyanis a tegna­pi naptól a korábbinál jóval több gazdasági bűncselekmény ügyé­ben nyomozhatnak. Ez pedig éves szinten több ezerrel növeli az esetek számát. A rendőrség 3500 folyamat­ban lévő bűnügyet ad át a vámo­soknak, amelyekben ezentúl ki­zárólagos joggal csak ők nyo­mozhatnak. A korábban felraj­zolt bűnügyi térkép­nek megfelelően osztják majd meg a munkát a vámnyo­mozók, s mivel a legfertőzöttebbnek a főváros bizonyul, itt dolgozik majd a legnagyobb csapat. A sorban a következő az Észak-Alföldi Régió, itt is megerősített gárda nyomoz majd. Miközben a vámosoknál töb­ben üldözik az adócsalókat, ad­dig az elmúlt években az Adó­■ A feleslegessé vált eszközöket az APEH-dolgo- zók azonosítá­sára fogják majd használni. és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) csaknem négyszáz- millió forintot adott ki szinte fe­leslegesen. Az adóhatóság ko­rábban ugyanis tízezer vál­lalkozásnak adott elektronikus beval­láshoz szükséges csipkártyákat és le­olvasókat térítés- mentesen. Mindezt az időközben meg­szűnt Informatikai Minisztérium fedezte. Ezek az eszközök azonban ma már nem szükségesek az elekt­ronikus bevalláshoz, mivel ez ma az ügyfélkapu segítségével történik. Ezért a feleslegessé vált leolvasókat és csipkártyákat a cégeknek vissza kell adniuk az APEH-nak. „Amikor ezeket bevezették, nem volt más megoldás, mert még nem működött a kormány­zati elektronikus azonosító rendszer, az ügyfélkapu. A leg­nagyobb adózóknak azonban valahogyan lehetővé kellett ten­ni az elektronikus bevallást, ezért volt szükség a csipkár- tyákra és leolvasókra” - mond­ta el érdeklődésünkre Nagy József, az APEH főosztályvezető­je. A feleslegessé vált eszközö­ket a jövőben az adóhatóságnál, valószínűleg a belső levelezés­ben a dolgozók azonosítására használják majd. ■ Tóth M. A VPOP új nyomozati hatáskörei* ■ fogosulatlan gazdasági előny megszerzése m A számvitel rendjének meg­sértése ■ Csődbűntett ■ Hitelező jogtalan előnyben részesítése ■ Adócsalás m Munkáltatással összefüggés­ben elkövetett adócsalás a Az EU pénzügyi érdekeinek megsértése m Az adóra, járulékra vagy költségvetési támogatásra elkövetett csalás * AMELYEKBEN SZEPTEMBER 15-TŐL CSAK A VÁM­ÉS PÉNZÜGYŐRSÉG JÁRHAT EL FORRÁS: 2006. ÉVI LXI. TÖRVÉNY i

Next

/
Thumbnails
Contents