Heves Megyei Hírlap, 2006. szeptember (17. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-14 / 216. szám

2006. SZEPTEMBER 14., CSÜTÖRTÖK - HEVES MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 ZABÁNKIG Erdőtelek EZÜSTMISE Ma ce­lebrálja ezüstmiséjét a község ró­mai katolikus templomában Menyhárt József esperes. A hí­vek egykori lelki vezetője hosszú éveken át szolgált a községben, ma is sokan szeretettel emlege­tik. Éppen ezért tekintik nagy megtiszteltetésnek, hogy hajdani plébánosuk most az ő települé­süket választotta ezüstmiséjének bemutatására. Gyöngyös JÁTÉKSZÍN a Gyön­gyösi Játékszín tagjai közé vár mindenkit, aki elmúlt 14 éves, elhivatottságot érez a színészet iránt, és szeretné megmutatni, kamatoztatni tehetségét. A pró­bákat a Mátra Művelődési Köz­pont 2. számú klubtermében tartják minden kedden és csü­törtökön 17 és 19 óra között. Azok az érdeklődők is jelentkez­hetnek, akik csak ismerkedné­nek a színházzal, a zenével, az irodalommal. Istenmezeje pályázatok a községben az önkormányzat, a számítástechnikai alapítvány, il­letve a helyi sportegyesület is nyújtott be pályázatot a „Leader+” programra. A helyha­tóság a jövő évi majális megszer­vezésére, a sportegyesület új fel­szerelésére, míg az informatikai alapítvány új eszközök beszerzé­sére szeretne pályázati forráso­kat szerezni. A településhez tar­tozó Szederkénypusztán a na­pokban kezdenek hozzá a régi iskola épületének felújítási és át­alakítási munkálataihoz. Nagykőkényes EMLÉKMŰ Befe­jezéséhez közeledik a település I. világháborús emlékművének fel­újítása, amelyet megtisztogatnak és restaurálási munkákat is vé­geznek rajta. A munkálatok au­gusztusban kezdődtek és szep­tember 30-ra készülnek el. A fel­újítás a lakosság kérése volt, s csaknem három éve napirenden van már, azonban alapítványi és önkormányzati összefogással csak az idén gyűlt össze a kivite­lezéshez szükséges pénz. Vámosgyörk tervek Szomba­ton reggel 9 órára várja tagjait a Lövész Egylet a lőtéren, ahol kar­bantartási munkákat végeznek - közölte Bódi Zsolt, a szervezet el­nöke. A szervezők célja, hogy a hosszú ideje nem használt pá­lyát rendbe hozzák, és a vízelve­zetést is megoldják a területen. Egyúttal felmérést is végeznek, hogy a pálya megfelel-e a jelenle­gi szabályozásoknak. Szőlő: kivágni vagy nem? döntsd a tőkét! EU-borreform a birtokkoncentráció mellett FOTÓ: GÁL GÁBOR Szőlészek, borászok minieszmecseréje a fórumon: van miért összedugni a fejüket (Folytatás az 1. oldalról) Az érintettek megszondázása után januártól indul majd az uni­ós borreform törvényjavaslat gya­korlati előkészítése, amely várha­tóan 2008, illetve 2009-től lépcső­zetesen lép életbe. A cél a terület­hez fűződő támogatások felszá­molása 2013-ig, mely alapjaiban érinti a hazai ágazatot, közte a megye termelőit is. Az ugyanak­kor tény, hogy nem csak a külső piacokkal, hanem az EU-n belül is komoly verseny van a borok és előállítóik közt, a csökkenő fo­gyasztás mellett ez pedig mára már tarthatatlan helyzethez ve­zetett. Többek közt az is a piaci túlter­melésre vezethető vissza, hogy az uniós álláspont szerint mintegy 400 ezer hektár szőlőültetvényt kell kivágni az érintett EU- országokban a fölösleg újraterme­lődésének megakadályozásához. György Gábor azt viszont ki­emelte, hogy mindez nem elren­delés alapján, csakis önkéntesen mehet végbe, amit az EU a maga eszközeivel ösztönözni kíván. Tá­mogatják a termelés más kultúr­növényre való átállását, vagy pél­dául - ahol lehetőség van rá - a fásítást. Azoknak pedig, akik vég­leg fölhagynak a szőlőtermelés­sel, nyugdíj-kiegészítés is jár. Az évente egyre csökkenő mértékű támogatással érdekeltté is teszik a kevésbé sikeres termelőket, hogy értékesítsék területalapú jo­gaikat a versenyképesebben ter­melő vállalkozásoknak. Ez egyér­telműen a birtokkoncentráció, a gazdaságos üzemméret megte­remtése felé mutat. A területi ala­pú jogok felszámolásával felsza­baduló forrásokat, közösségi pén­zeket pedig az eddigi tömegter­melés helyett például a bormar­ketingre és a minőségi borterme­lés ösztönzésére lehet majd föl­használni. Elhangzott, hogy a borreform­javaslat kizárja a cukrot, és a mustsűrítmény egyszázalékos arányú borfeljavító felhasználását támogatja. Míg a jelenlévők közül többen inkább a jóval olcsóbb cukrozás lehetősége mellett tör­tek lándzsát. A borreform kereté­ben egyszerűsödne a megjelölés is. Két kategóriát vezetnének be: a földrajzi megjelöléssel rendel­kező, illetve az ezzel nem rendel­kező borokét, és megszűnne az „asztali bor” megnevezés. A fó­rum résztvevői szerint a minősé­gi boroknál a fajta és az évjárat, a helyi jellemzők feltüntetése is alapvető elvárás. Az eszmecsere résztvevői kö­zül többen bírálták a szőlőmel- léktermék, a törköly termelő álta­li földolgozásának buktatóit, hogy ezt a jelenleg hatályos ma­gyar szabályozás gyakorlatilag el­érhetetlenné teszi az érintettek számára. Például a saját házi le­párlók működtetésére kirótt ma­gas kaucióval, jövedéki letéttel. Fajtafrissítés, üzemméret-növekedés György Gábor szerint az EU évi 1,2 milliárd eurót (mintegy 330 milliárd forintot) fordít borászati támogatásra, ebből 500 milliót költ a felesleges, eladatlan mennyiség lepárlá­sára és tárolására. A borre­form következtében ezen fel­szabaduló forrásokat a mar­ketingre, technológiai fejlesz­tésre és fajtafrissítésre fordít­hatják a gazdaságosan terme­lő, megfelelő üzemméretű bo­rászatok. Míg az EU régi 15 tagállamában ez a borászat mellett elterjedtebb gyakorlat. Az EU a reformmal gyakorlati­lag kivonul majd a bortámogatás­ból - értékelte az elhangzottakat Tarsoly József egri hegybíró. Pe­dig szerkezetváltásra, korszerű­sítésre, a kulturált borfogyasztás ösztönzésére és befektetésre len­ne szükség az újvilági borok nö­vekvő térnyerésével szemben - érvelt. Az európai piacra bekerülő és a szabályozás szerint bornak nem minősülő termékeket védővám­mal kellene sújtani - javasolta Thummerer Vilmos, és nem sza­badna borként forgalomba hozni ezeket. Felvetette: a birtokszerke­zetnél ne a szövetkezeti borászkodás legyen a minta, s a kicsiket sem kellene kizárni a tá­mogatási pénzekből, mint ahogy az a legutóbbi Agrár és Vidékfej­lesztési Operatív Program kiírá­sa esetén megtörtént Kisebb vita alakult ki a résztvevők közt: az ideális termőterület-méret és a gazdaságosság kérdésében han­goztattak eltérő vélekedést. Az a szónoki kérdés is elhangzott, hogy miből akar és fog megélni ez az ország, amikor a mai hazai 67-68 ezer hektárral a korábbi tö­redékére csökkent a szőlő-bor ágazat súlya. ■ Kovács János SZALAY ZOLTÁN Szemben a pályán János bácsi, aki jócskán elté­vesztette az autópályára való felmenetel helyes irányát, különös - ma oly jellemző - magyarázatát adta tettének. Az idős férfi a sztráda azon oldalára merészkedett kocsi­jával, ahol szembe jött vele minden gépjármű. Tévedésé­re két kilométer megtétele után sem ébredt rá, csak egy karambol késztette megállás­ra. Egy másik jármű - elke­rülendő a balesetet - az árokban landolt, majd ki­gyulladt. Többen megsérül­tek, maga János bácsi is. még érdekesebb, ahogy az idős mazsola kommentálta kórházi ágyán egy bulvárlap­nak a sztorit. Közölte, az út­jelző tábla volt az ok, mert rosszul helyezték ki. Hozzá­tette: „ezért a főváros főpol­gármestere a felelős..., vagy nem?”. Sajnos, azt már nem kérdezték tőle, vajon miért nem fékezett le és állt félre, amikor látta, hogy csak szemből halad a forgalom. Mindenesetre a bajkeverő in­dokolása ma igen tipikus ha­zánkban. Nem magukban keresik a hibát a vétők, ha­nem áthárítják a felelőssé­get. Kormányzatra, önkor­mányzatra, közéleti szemé­lyiségekre, esetleg a szom­szédra. A SZEMLÉLET A BAJ. Az Öreg esetében csakúgy, mint ami­kor sokan az önmaguk által elrontott életükért másokat okolnak. Miként önálló, fele­lős gondolkodás, cselekvés helyett államtól, hivatalos szervektől, rokonoktól, isme­rősöktől várják: tegyék a szá­jukba a sült galambot. A markukat tartják segélyért, támogatásért, s ordítva köve­telőznek, ha nem kapnak, vagy nem nekik elegendőt. Mint János bácsi, ők is szem­be mennek a pályával, amit a mai kor követelményei je­lölnek ki mindünknek. Ha nem vigyáznak, bizony úgy járhatnak, mint példánk ne­gatív „hőse”. Faludi és dr. Mánya a Falugazda listáinak élén heves megye Faludi Sándor és dr. Mánya Kristóf vezeti a Nem­zeti Összefogás a Falvak és Gaz­dák Védelméért Falugazda Egyesület megyei önkormányza­ti választási listáit. A most lezá­ruló ciklusban mindketten tag­jai voltak a megyei közgyűlés­nek, kezdetben a Fidesz irányí­totta Polgári Frakció tagjaként, majd függetlenként. Faludi az említett egyesület alapító elnöke, Mánya pedig az alelnöke. A tízezer főnél kevesebb lelket számláló települések listájának élén áll Faludi Sándor családi gazdálkodó, a leköszönő megyei közgyűlés mezőgazdasági bizott­ságának elnöke. Őt követi Szabó Elemér noszvaji hegybíró, dr. Bessenyei Ákos tarnamérai házi­orvos, Veres Lászó egerfarmosi gazda, Várhelyi Dénes színmű­vész és F. Molnár Gabriella nép­művelő, televíziós szerkesztő-ri­porter. A tízezer főnél népesebb települések listáját dr. Mánya Kristóf gyermekorvos vezeti, majd dr. Tombácz Adrienn egri osztályvezető főorvos és Lovász András gyöngyössolymosi sző­lész-borász következik. Az egyesület célja egyebek mellett az, hogy megállítsák a vi­dék sorvadását, a falurombolás folyamatát, felszámolják a töme­ges falusi szegénységet. Meg kí­vánják védeni az ezeréves me­gyerendszert és az állami egész­ségügyet. ■ ANYATEJES VILÁGNAP HATVANBAN Az anyatejes világnap alkalmából rendeztek találkozót a térségben élő kismamáknak és picinyeiknek az Ady Endre Könyvtárban. Dr. Éger Csaba, a hatvani ÁNTSZ vezetője szerint a szoptató anyák kicsinyei ellenállóbbak a különböző betegségekkel szemben. Harkány Lászlóné városi vezető védőnő elmondta: a felméré­sek egyértelműen bizonyították, hogy nagyon jó a csecsemőknek, ha leg­alább fél évig szophatnak, hiszen számukra a legjobb táplálék az anyatej. A hangszerek királynője: orgonazene a templomban egér Csütörtökön 19 órakor a Mi­norita-templomban ad koncertet Rákász Gergely koncertorgonis­ta, ahol többek közt arra is vá­laszt kaphatunk, hogy ki hívta ki Bachot zenei párbajra, hogy tisz­telgett Liszt Ferenc Bach előtt, s miért mondta Mendelssohn Bach egy művére: „Ha az Univerzum elpusztulna is, ebből az egyből új­já lehetne építeni az egészet.” Az interaktív hangverseny fő­szereplője a zeneirodalom nagy orgonaszerzői mellett Rákász Gergely, aki 15 évesen adta első hangversenyét, később sikerrel játszott szerte Európában és az Egyesült Államokban. A látvány­koncert gondolatával új távlato­kat nyitott a klasszikus előadás­módban: koncertjei izgalmas ze­netörténeti barangolások, így hallgatva a zenét, nem csak hall­juk, de értjük is azt.- Sokan vannak a hallgatóim között, akik miután megismer­tek, visszajárnak a hangverse­nyeimre, mert szeretnének töb­bet tudni a zenéről, és ezt az in­teraktív összekötő szövegekből megkaphatják. Öt év után ráéb­redtem, milyen keveset beszél­tem a közönségemnek az orgo­náról; erről a csodálatos, egye­dülálló, semmihez sem hasonlít­ható hangszerről. Meg akarom mutatni azt a hihetetlen komple­xitást, emberi és isteni nagysá­got, amely ezt a hangszert körül­lengi. ■ I é i I

Next

/
Thumbnails
Contents