Heves Megyei Hírlap, 2006. szeptember (17. évfolyam, 205-230. szám)
2006-09-11 / 213. szám
HORIZONT Az Albert Schweitzer az első fecske magánosítás A félelmet főként az ismeretek hiánya és a politika gerjeszti? Megyei kórház: jól dolgozik az önkormányzat biztosa A városvezetés tizenegy pontban foglalta össze a kórházzal kapcsolatos elvárásait hatvan Megyénk nagyobb, ön- kormányzati tulajdonú gyógyin- tézményei közül elsőként az Albert Schweitzer Kórház és Rendelőintézetet privatizálták. Pontosabban - és ezt minden érintett fontosnak tartja leszögezni - nem klasszikus magánosítás ez, hiszen az ingó és ingatlan vagyon értékesítéséről szó sincs, hanem „csupán” a szolgáltatást szervezték ki. Utóbbi azt is jelenti, hogy az „eladó” nem kap pénzt a portékáért, ugyanakkor megszabadul a minimálfeltételek biztosítására fodítandó plusz terhektől, ami a hatvani kórház esetében az évvégére több száz mibiós nagyságrendű lehet, amibe az energiaárak növekedéséből adódó többletköltséget még bele sem kalkulálták. A tranzakciót ellenzők egyik érve éppen abból adódik, hogy mivel az önkormányzatnak nem származik bevétele az ügyletből, értékesítés helyett a szocialista dominanciájú városvezetés - úgymond - elajándékozta a gyógyintézményt Érsek Zsolt országgyűlési képviselő, polgár- mester ezzel szemben úgy vélekedik, ez ferdítés, hiszen a kórház továbbra is a városé marad, ami garanciát jelent az önkormányzatjövőbeni érdekérvényesítő lehetőségeire is. A hivatalos álláspont szerint ugyanaz történt, mint a középfokú oktatási intézmények esetében, amelyeket néhány éve működtetésre átadták a megyei önkormányzatnak, de az ingatlanok továbbra is helyi tulajdonban maradtak, s szolgáltatásaikat ezen túl is az itt élők veszik igénybe. A magánosítást bírálók arra is panaszkodnak, hogy a képviselő- testületnek a kellő információk hiányában kellett döntenie, miközben az érintetteket - köztük a dolgozókat és az érdekképviseleti szerveket - meg sem kérdezték. A polgármester ezeket az állításokat is cáfolja. Elmondta: először júniusban kereste meg vételi szándékával a Hosplnvest Zrt. az önkormányzatot; a képviselő- testület engedélyezte a tájékozódást a cég számára, amely ezt követően ajánlatot tett a szolgáltatások átvételére. (A kiszervezés nem számított újdonságnak a kórház működésében, hiszen számos részterületen - röntgen, diagnosztika, labor, műveseállomás - már több-kevesebb ideje a magánszektor működteti a gyógyítást A színvonal ezek vonatkozásában - általános megítélés szerint - rohamosan emelkedett.) A városvezetés 11 pontban foglalta össze elvárásait. A részvénytársaság ennek alapján vállalta, hogy minden dolgozót tovább foglalkoztatnának az átvételkor meglévő bérrel; lenne 13. havi fizetés, rendkívüli és fizetés nélküli szabadság, beteg- szabadság és táppénz, jubüeumi jutalom, közalkalmazotti és műszakpótlék, valamint ügyeleti díj is. A munkába járáshoz költség- térítést biztosítanának, de megilletné a dolgozókat étkezési hozzájárulás, végkielégítés, munka- és védőruha, szálló, a képzés és a továbbképzés támogatása, továbbá az üzemorvosi szolgáltatás is. A zrt elfogadná a kórház területén jelenleg is működő munkavállalói, érdekvédelmi és szakmai érdekképviseleti szervek működését, s az arra jogosultakkal kollektív szerződést kötne. Még ebben az évben kicserélnék a nyílászárókat, majd pedig felújítanák és szigetelnék az épület homlokzatát, biztosítanák a minimumfeltételeket személyi és tárgyi területeken, valamint az itt található gyógyvízre alapozva elkészíttetnék egy wellness-központ megvalósíthatóságának tanulmánytervét. A zrt. vállalta azt is, biztosítja az önerőt a majdani - összességében 4,3 milliárd forint értékű - pályázatokhoz, amelyek egyebek mellett műtőblokk kialakítását célozzák.- Természetesen a döntés előtt minden érintettel tárgyaltunk - mondta Érsek. - Számos szakmai fórumon jómagam is részt vettem; a főorvosi kar kétszer is pozitívan foglalt állást a magánosításról, a főnővéri testület pedig menet közben módosította álláspontját. Megkérdeztük a dolgozókat is, akik előbb nagy többséggel egyetértettek a tervekkel, s csak később, véleményem szerint a hangulat befolyásolása után változtattak álláspontjukon. A képviselő-testület augusztus 24-én zárt ajtók mögött határozott a feladatok kiszervezéséről. Eközben Cser Ágnes, az egészségügyi dolgozók szakszervezetének országos vezetője kifejtette: műiden fórumon megtámadják a döntést, mivel szerintük jogilag kifogásolható, hogy közbeszerzési eljárás mellőzésével, pályáztatás nélkül születik meg a magánosítás. A hivatalos álláspont ezzel szemben az, hogy miután nem kerül sor vagyonátadásra, ezért az említett lépések nem kötelező jellegűek. Érsek Zsolt úgy véli, ha nem közelednének az önkormányzati választások, nem lenne ekkora felhajtás a történtek körül. Az Albert Schweitzer Kórház a kormányzat egészségpolitikájának a mintaprojektje, így várható, hogy politikai támadásoknak lesz kitéve. A támadók a pártközpontokból kapják az utasításokat és a jogi segítséget. A döntést követő napon a város és a kórház, valamint a Hosplnvest vezetői már alá is írták a szerződést A zrt vezérigazgatója elmondta: két héten belül valamennyi dolgozóval tárgyalnak, s aki úgy nyilatkozik, hogy szeretne átmenni az Albert Schweitzer Kórház Egészségügyi Szolgáltató Kft.-be, azt a cég a jelenlegi javadalmazási feltételekkel átveszi. A határidő szeptember 15-én jár le, s információink szerint az alkalmazottak 95 százaléka az intézmény dolgozója marad. ■ (Tari) (Folytatás az 1. oldalról) E fejlesztési célok megvalósításához uniós forrásokat remélnek elérni. Mint dr. Benkár József hozzátette, a hosszú távon meghatározó szakmai irányvonalként az intézmény kidolgozta az időskorúak ellátását biztosító, az agy- és szívérbetegségek gyógyítására szolgáló Geriátriai Centrum, a Celebro-Kardiovaszkuláris- Angiológjai Központ és a rákbetegek gyógyítását szolgáló Sugárterápiás Onkológiai Intézet szakmai anyagait, ehhez kapcsolódóan pe■ „Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a kórház pénzügyileg is stabil maradjon.” dig több fejlesztési projektanyagot. Természetesen - mutatott rá - e stratégiai fejlesztési irányok végleges kijelölését, figyelemmel a várható egészségügyi reformra is, még számos szakmai egyeztetés fogja megelőzni a megyén belül, illetve a régiókban működő többi fenntartóval és a kórházakkal is. A Markhot Ferenc Kórház jövőjét illetően a fenntartó önkormányzatnak és az intézmény vezetésének elképzelése, hogy az továbbra is megyei intézményként szolgálja a járó- és fekvőbeteg-ellátást - szoros együttműködésben a régióban és a megyében működő más gyógyító intézményekkel. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a kórház pénzügyileg is sta- bü maradjon. Benkár szerint az ennek érdekében kinevezett ön- kormányzati biztos első két hónapos tevékenységének pozitív hatásai már érezhetőek: más mellett egyre inkább kezd teret nyerni a felelős gondolkodás, melynek révén felszínre kerültek a kórház teherbíró képességét meghaladó olyan kötelezettségvállalások is, amelyek átalakítása működésre fordítható forrásokat szabadít fel. Sőt, kikristályosodtak a már többször elhatározott és elkerülhetetlen struktúra-átalakítás végrehajtásának konkrét lépései is. ■ Hatvan segítené Gyöngyöst és Egert is- Az Albert Schweitzer Kórház az egyik első fecske az egészségügy reformjában. Meggyőződésem, hogy a következő néhány évben számos kórházat felszámolnak országszerte, s mi ezt szerettük volna elkerülni. Megyei politikusként fontosnak tartom, hogy az egri és a gyöngyösi intézmények is aktív kórházként működjenek 2008 január 1-je után is; ehhez Hatvan minden lehetséges segítséget megad a számukra. Ne feledjük, az egészségügy reformja a betegekről szól - szögezte le Érsek Zsolt Az intézmények közötti együttműködésben vannak tartalékok nagy rendszer A kórház olyan, mint egy tankhajó: nehezen fordul, és veszélyes ebben siettetni gyöngyös A Bugát Pál Kórház Kht. ötvenmillió forintos hitel felvételére kapott felhatalmazást a tulajdonos önkormányzattól. A kht. ügyvezető igazgatója, dr. Sebes Gábor lapunknak elmondta: rulírozó hitelről van szó, amit egyfajta biztonsági tartalékként használhatnak fel esetleges akut problémáik ellensúlyozására. A képviselő-testület zárt ülésén állást foglaltak arról is a képviselők, hogy továbbra is az önkormányzat felügyelete alatt működjön a kórház, jelentősebb változtatások nélkül megtartva területi ellátási kötelezettségéből adódó jelenlegi feladatait, s ezeken belül megőrizve az aktív ellátások dominanciáját.- Eszerint a jelenlegi struktúrában alapvető változásokat nem kíván végrehajtani az ön- kormányzat. Ezzel együtt kisebb átalakítások szükségesek lehetnek, szóba jöhet az orvoshiány miatt „határon működő” osztályok összevonása kritikus esetekben, vagy a krónikus ellátási formák, például az ápolási osztály beillesztése az ellátási szerkezetbe - magyarázta a határozat részleteit az ügyvezető igazgató. Mint hozzátette, szűkebb pátriánk település- szerkezeti, demográfiai és megbetegedési, illetve halálozási mutatói egyértelműsítik, hogy a megyének szüksége van mindhárom kórházra. Dr. Sebes Gábor: Szakmai alapú döntésekre van szükség fotó:s.p.- Egyértelműen politikai döntést kíván, hogy a kórházak együttműködése, feladat- és kapacitásmegosztása miként történhet a jövőben. Viszont ennek a döntésnek szakmai alapon kell megszületnie - fűzte hozzá dr. Sebes Gábor. Arra is kitért, hogy a megyén belüli kapacitásokat lehet némileg szűkíteni, átcsoportosítani, de az bizonyos: a döntő részüknek továbbra is helyben kell maradnia, függetlenül a közigazgatási rendszer esetleges módosulásától.- Továbbra is fenntartom azt a véleményemet, hogy nagyon sok területen - például a laboratóriumok vagy a képalkotó Inkább lassan, de biztosan Dr. Sebes Gábor szerint nem vitatható az egészségügy szerkezet-átalakításának szükségessége. Ám úgy véli, „a kórház olyan, mint egy nagy tankhajó: lassan fordul. ” S ezért komoly veszélyeket rejt, ha túlzottan felgyorsítva, ráadásul a biztos pillérek hiányában kell irányt változtatni. osztályok esetében - a kórházak közötti szorosabb együttműködésben rejlenek tartalékok, szakmai és gazdasági értelemben egyaránt. Ennek az együttműködésnek a jelenleginél tartalmában is többnek kell lennie. Az most is működik, hogy az egyes kórházigazgatók egyeztetnek, és esetileg közösen oldanak meg problémákat. Hogy a későbbiekben ez miként változik, az ugyancsak politikai döntés kérdése. Abban viszont biztos vagyok, s a magam részéről szorgalmazom is, hogy közös logisztikai, szakmai rendszerekkel hatékonyabbá tehető az ellátás az állami finanszírozás mértékét figyelembe véve is - utalt az egyik lehetséges megoldásra a gyöngyösi kórház igazgatója. ■
