Heves Megyei Hírlap, 2006. augusztus (17. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-28 / 201. szám

2006. AUGUSZTUS 28., HÉTFŐ - HEVES MEGYEI HÍRLAP NAGYTÁLYA 5 Amit négy esztendeje elhatároztak • Utak, járdák rendbetétele, csapadékvíz-elvezetés • Az iskola és az óvoda fenn­tartása • A közintézmények felújítása • Körjegyzőség Makiárral • A kistérségi együttműködés erősítése • Kábeltévés hálózat átépítése Ami az elmúlt években megvalósult • A Radnóti, a Széchenyi, az Arany János, a Váci Mihály utak aszfaltozása, az árkok tisztítása • A közvilágítás cseréje • Az intézmények világításá­nak korszerűsítése • Az óvodai konyha átépítése az uniós szabványok szerint • A Népház felújítása • A ravatalozó és az óvoda tetőfelújítása • A csillagpontos kábeltévé­rendszer kiépítése • A rendezési terv elkészítése • Megalakult a körjegyzőség • Az általános iskola és az óvoda tagintézményként működik • Sikeres kistérségi együttműködés Áthúzódó feladatok a következő időszakra • A Kossuth és a Révai utcák rendbetétele, padkarendezés, csapadékvíz-elvezetés • A Pacsirta utca aszfaltozása • A járdák felújítása • A telkek kialakításának foly­tatása, egyeztetések a befek­tető és a tulajdonosok között Uniós támogatással tervezett beruházások • Részvétel kistérségi pályáza­tokban (Eger-Füzesabony összekötő út, hulladékkeze­lési program) • Pályázat a csapadékvíz­elvezetésre, belterületi utak felújítására A kapcsolat nem szalmaláng számvetés A polgármester mindenkinek köszönetét mond a támogatásért Gyerekek az óvodában. Az intézmény konyháját az uniós szabványoknak megfelelően sikerült felújítani A település polgármestere, He­vesi László először is szeretne köszönetét mondani minden nagytályainak a tizenhat eszten­dőn át tartó támogatásért Szavai szerint külön köszönet illeti az önkormányzati képviselőket, akikkel együtt dolgozott, a pol­gármesteri hivatal munkatársa­it, s személyesen is az alpolgár­mesterként tevékenykedő Maro­si Istvánt. A főállásban pedagó­gus Hevesi László ugyanis az ok­tóber elsejei választásokon már nem indul újra a polgármesteri székért. Viszont - joggal - büsz­ke arra, amit az eltelt időszak­ban a községben sikerült megva­lósítani. Tervezték a belterületi utak felújítását, s a Radnóti, a Széche­nyi, az Arany János, a Váci Mi­hály utak aszfaltozása, a csapa­dékvíz-elvezetés érdekében az árkok rendbetétele meg is tör­tént. Az óvoda konyháját az eu­rópai uniós szabványoknak megfelelően átépítették. Megala­kult a körjegyzőség Maklárral, s egyfajta mikrorégió jött létre, hi­szen a nagytályai általános isko­la és az óvoda a hasonló makiári intézmények tagintézménye­ként működik. Befejezték a Nép­ház, a ravatalozó és az óvoda te­tőszerkezetének felújítását. Ki­épült a csillagpontos kábelteleví­ziós rendszer. Elkészült a tele­pülés rendezési terve, lakásépí­tés céljára szolgáló telkeket ala­kítottak ki, a befektető és a tulaj­donosok között egyelőre még fo­lyik az egyeztetés. Sikeresnek mondható a kistérségi együtt­működés, közös feladattá vált a belső ellenőrzés, az orvosi ügye­let, a gyógypedagógiai. Nagy- tálya kistérségi szintű pályáza­tokban vesz részt. A községnek is érdeke például az, hogy meg­épüljön az Egert és Füzesabonyt összekötő, M25-ÖS gyorsforgalmi út, hiszen így jóval kisebb lenne a Nagytályán áthaladó forgalom. „A 2000-ben kezdődött Orotva-Nagytálya kapcsolat egy élő kapcsolat, amely nem csak Immár hároméves hagyo­mány, hogy májusban, a köz­ség 1771. évi újratelepítésének emlékére falunapot rendeznek a polgármesteri hivatal udva­rán. Idén itt köszöntötték a 100 éves Önkéntes Tűzoltó Egyesületet Az eseményen a helybéliek és a szomszédos a hivatalos intézmények között él, hanem a két település lakói tartják életben. Én személyesen is azt gondolom, hogy e kapcso­lat nem szalmaláng és remé­lem, a gyerekeink is szívesen mennek majd Nagytályára és jönnek majd Orotvára. Mindig fontosnak tartom, hogy érez­zük, nem vagyunk egyedül, vannak, akik mindig szívükön viselik az itteni magyarok sor­ság. Orotva egy összetartó fa­lucska, mindig nagy öröm, ha a barátainkat vendégül láthatjuk. Remélem, ha hamarabb nem is, de az új kultúrotthon avatóján találkozhatunk.” Az idézet egy minapi e-mailből való, Puskás Elemér, az erdélyi Orotva önkor­mányzati vezetője küldte Hevesi Lászlónak. A romániai testvér­községbeliek mutatkoznak be műsoros fellépéssel Persze a szabadtéri főzés, a szórako­zás, a zene sem hiányzik. Eb­ben az esztendőben ez a ren­dezvény adott helyett Andomaktálya, Makiár és Nagytálya termelői borverse­nyének. település, a Hargita megyei falu első emberét - aki egyben az Orotvával közigazgatási egysé­get alkotó Gyergyóditró alpolgár­mestere - 2004-ben nagytályai díszpolgárrá avatták. A két község a Magyarok Vi­lágszövetségén keresztül került kapcsolatba egymással évekkel ezelőtt. A személyes találkozást kétesztendei levelezés előzte meg. A színmagyar Orotván az­óta minden évben nagyon fon­tos esemény a nagytályaiak megérkezése, s hasonló az erdé­lyi látogatók fogadtatása is az anyaországi testvértelepülésen. Rendszerint júliusban utaznak ki a tályaiak Erdélybe. Az orotvaiak 2003-ban, a nagytályai templom felépítésének századik évfordulóján kopjafát ajándékoz­tak testvértelepülésüknek. Az erdélyi testvérfalu csodálatos he­lyen fekszik, Ausztria, Svájc leg­szebb részeihez hasonlítható a táj. A falusi turizmusban nagy lehetőségek rejlenek. „Apró­pénzre” váltották a kontaktust, hiszen a hivatalos utakon túl re­mek baráti, családi kapcsolatok alakultak ki. A hagyományőrző csoportok kölcsönös fellépéseket vállalnak, az iskolák, a gyerekek közötti kontaktus is élő. Akire nem csak ebben a ciklusban lehetnek büszkék DR. marosi István ugyan jelen­leg Budapesten lakik, de a szü­lei továbbra is Nagytályán él­nek, fiuk itt járt általános isko­lába, s azóta is gyakran láto­gatja a települést A Széchenyi-díjas villamosmér­nök annak idején a Budapesti Műszaki Egyetemen végzett „B” képzési formában, amelyben négyéves, kiscsoportos oktatás után még két év szakmérnöki képzés következett. Utóbbinak a végén a diplomamunkát dok­tori címre lehetett előterjeszte­ni. Ez idő tájt kezdett a világ egyre inkább ismerkedni a szá­mítástechnikával, s az egyete­mi kollégium számítástechni­kai körében Marosi István is mind mélyebben „ásta magát” a gépekbe, tanulta ki működé­süket Az egyetem elvégzése után, 1985-től számítógépekkel dolgozott, a Számítástechnikai Kutató Intézetben (SZKI) he­lyezkedett el, ahol éppen akkor indult egy kutatás a karakter- felismerés tárgykörében. Ennek lényege, hogy a programnak a lehető legnagyobb pontosság­gal fel kell ismernie a Karakterfelismerő programért ka­pott Széchenyi-díjat beszkennelt képről a karaktere­ket Az SZKI által kimunkált Recognita elnevezésű karakter- felismerő - angol rövidítéssel: OCR - program gyorsan is­mertté vált Magyarországon, majd Európában. A rendszerváltozáskor, 1989- ben az SZKI-ből alakult meg a Recognita Rt, amely az egyre tökéletesedő programnak kö­szönhetően külföldön is sike­res lett. A fejlesztésért 1991-ben megosztott Széchenyi-díjat ka­pott dr. Marosi István, Kovács Emőke és Tállai Benedek Falunap, térségi borversennyel, bográcsozással Előnyére változott-e az a település, ahol ön jelenleg él? helybeliek véleménye Az útfelújításokat folytatni kell, az általános iskolát pedig igazán jó lenne fellendíteni CSIRKE GYÖRGY NYUGDÍJAS, KÉPVISELŐ- A rendszerváltozásig közös ta­nácsunk volt Makiárral, 1990 óta önálló a nagytályai polgár- mesteri hivatal. Az eltelt idő­szakban elért fontos eredmé­nyek: kiépült a gáz- és a szenny­vízcsatorna-hálózat, a kábeltele­víziós rendszer, bővült az általá­nos iskola, korszerűsödött az or­vosi rendelő. Hagyományt te­remtettünk a falunapból, s ezt a hagyományt bizony jó lenne megtartani, mert úgy gondolom, közelebb kell hozni egymáshoz az embereket. Barátságosak, szorgalmasak a helybeliek, so­kan a mezőgazdaságból, a szőlő­Közelebb kell hozni egymáshoz az embereket termesztésből teremtik elő meg­élhetésükhöz a kiegészítő anya­gi forrásokat. Az elmúlt négy esztendőben útfelújítások tör­téntek, ezt a munkát szeretnénk majd a következő képviselő-tes­tületben is folytatni. MORVÁI ANTALNÉ NYUGDÍJAS, FODRÁSZ- Előnyére változott a község. Szembetűnően megújult az álta­lános iskola, megszépült a kul­túrotthon, s az óvodával sincs semmi probléma. Szükség volt az útépítésekre. Nagyon sikeres, sokak által kedvelt rendezvé­nyünk a falunap, jó ötlet volt a megrendezése. Ebben a kis falu­ban nyugdíjasklub is működik, évente több alkalommal zenés­táncos összejöveteleket, mulatsá­gokat tartunk. Kirándulásokat is szoktunk szervezni, megfordul­tunk már például Hajdúszobosz­lón, Bükkszéken, Berekfürdőn, Jászszentandráson és Parádsas­A nyugdíjasklub zenés-táncos mulatságokat rendez váron. Most ismét Berekfürdőre, az országos nyugdíjas-találkozó­ra készülünk. Itt fel is lépünk majd a műsorban szereplő együt­tesek sorában. Én egyébként negyvennégy esztendeje fodrász­ként dolgozom Nagytályán. KARANYICZNÉ DOBECZ MARIANNA PEDAGÓGUS- A települési iskolában tanítok. Sajnos kevés a kisdiák, sok gye­reket elvisznek a szüleik Egerbe, holott a nagytályai oktatási in­tézmény igazán jó iskola a peda­gógusokat és a felszereltséget te­kintve is. Kis létszámú osztályok­ban dolgozunk, így sokat tudunk foglalkozni a gyerekekkel. Az is­kola tanulói ősszel részt vesznek a szüreti felvonuláson, tartunk Télapó-ünnepséget, március 15- ére és a falunapra is műsorral készültünk. Bízom abban, hogy az itteni iskola fellendül, s mind több szülő látja be, hogy érdeme­sebb ide beíratnia a gyerekét En­Személyre szabottan törődnek a községben a gyerekekkel nek érdekében az elkövetkező ciklusban képviselőként is sze­retnék tevékenykedni. Intézmé­nyünk az elmúlt négy évben is „szívügye” volt az önkormány­zatnak. Nem véletlenül, hiszen a polgármester is pedagógus. t v i i 1 I

Next

/
Thumbnails
Contents