Heves Megyei Hírlap, 2006. augusztus (17. évfolyam, 178-204. szám)
2006-08-21 / 195. szám
111 m s * \ Rövid áttekintő megyetörténet: a kezdetektől napjainkig 2006 AUGUSZTUS 21.. HORIZONT Marad« vagy megy-e a megye? reformok A főjegyző szerint a hatáskörök átszervezése mutathat kiutat Megyeháza, Fazola-kapu. Végleg lakatot tesznek rá? (Folytatás az 1. oldalról) Az igazgatási szolgáltatási hatékonyság elvét eló'térbe helyező megoldás során erőteljes állami intézkedések, községegyesítések révén csökkent a helyi önkormányzatok száma, miközben területük, népességük és hatáskörük erőteljesen megnöve-kedett - bocsájtotta előre dr. Benkár József megyei főjegyző a modellekről szólva. - Következményeként leszűkült a középszintű önkormányzatok feladata. Ezt az utat elsősorban az észak-európai országok választották, ezért is nevezik az így szervezett közigazgatást skandináv modellnek. Ez kis számú, de jelentős lélekszámmal rendelkező, ám komoly hatásköröket gyakorló, jelentős közfeladatot ellátó helyi önkormányzatokat és gyenge önkormányzati középszintet feltételez, illetve kíván meg. A másik modell a helyi önkormányzatok politikai-emberi közösségi jellegét igyekszik inkább kidomborítani. E modell ellenállt a községegyesítéseknek, s nagyszámú, de csekély lakosú, csak az alapfeladatokat ellátó helyi önkormányzatok jellemzik, amelyek erős önkormányzati középszintet és erősJársulási hajlamot követelnek még.- A két modell ismeretében mi történt nálunk az 1989-1990- es rendszerváltás során?- A helyi önkormányzatokról szóló 1990-es LXV. törvény megfeledkezett arról, hogy a nagyszámú, ugyanakkor kis lélekszámú, kevés erőforrással rendelkező települési önkormányzati modell erős önkormányzati középszintet feltételez. Ha tehát a törvény Európa egyik legliberálisabb önkormányzati jogszabályaként több mint 3000 helyi önkormányzat megszületését tette lehetővé akkor, ezzel együtt erős, komoly hatásköröket gyakorló és jelentős anyagi eszközökkel rendelkező megyei önkormányzatokat is létre kellett volna hozni.- Ebben az esetben okkal vetődhet fel a kérdés: vajon ma van-e közigazgatási értelemben vett regionalizációs kény\ szerhelyzet?- Erre kétféle markáns válasz olvasható: Az egyik álláspont szerint nincs, mert hogy közigazgatási régiók a gazdasági fejlődés eredményeképpen kialakult gazdasági - területfejlesztési - régiók alapján jöhetnek létre. Azaz a közigazgatásnak kell követnie a társadalmi, gazdasági folyamatokat és nem fordítva. A másik álláspont regionalizációs kényszer- helyzetet érzékelve úgy foglal állást, hogy elérkezett az idő az EU- követelményeknek megfelelő regionális struktúrák kialakítására. A19 megyei önkormányzat, a 22 megyei jogú város, s a Budapesttel együtt 42 regionális típusú hatáskörrel rendelkező köz- igazgatási szerv túlzottan atomizálja a rendszert. A több mint 3000 települési önkormányzat, a súlytalan megyei önkormányzatok, a túlsúlyos dekoncentrált szervek, tervezési, statisztikai régiók, területfejlesztési janácsok, azaz a területi középszint megtöbbszörözése és együttes működése egy ilyen kis országban pazarló és szemben áll az EU-s követelménnyel, az átláthatósággal is. Azaz: szükség van a közigazgatás reformjára. Álláspontom szerint a középszintre vonatkozó célzott ideális állapotot egy hosz- szabb időszak alatt, két részben lenne célszerű megvalósítani. Első körben - az európai trendnek megfelelően - erős középszintté kellene tenni a megyéket. Ezt követően folytatható lenne egy további integrációs folyamat a hatékonyság, teljesítményfokozás érdekében, amely a természeti környezethez, a természetes vonzás- körzetekhez jobban igazodó módon léphetné át a megyehatárokat. A megyei önkormányzatok képesek lennének fogadni a többletfeladatokat, hatásköröket. Az elmúlt 15 év balfogása volt minden politikai éra részéről, hogy a megyéket ilyen kiüresedett, hatáskör nélküli közigazgatási szintként kezelték. Pótcselekvések sokaságát produkálták, amitől közigazgatásunk rendkívül bonyolult, áttekinthetetlen lett.- Milyen konkrét reformlépésekre gondol?- A megyei területfejlesztési tanácsokat meg kellett volna már szüntetni, a tanács hatásköreit és forrásait a megyei önkormányzatok számára kellett volna biztosítani. Az Önkormányzati törvény bő 10 évvel ezelőtti módosítása megnyitotta az utat a főjegyző részére telepíthető hatósági jogkörök előtt. Hatósági jogkört ennek ellenére a főjegyző csak két területen gyakorol: az első fokú illetékhatóság esetében, illetve kiadja a nem állami, nem ön- kormányzati fenntartásban működő oktatási intézmények működési engedélyét Szűk szakmai FOTÓ: GÁL GÁBOR területek ezek, luxus, hogy nincsenek jobban kihasználva ezek a lehetőségek. A megyei közigaz-' gatási hivatalok ugyanakkor jó néhány elsőfokú hatósági jogkört gyakorolnak. Ezeket a hatásköröket a megyei önkormányzati hivatalhoz, a főjegyzőhöz telepíthe- tőnek tartom. Ezen túl több más hatáskör is jobb helyen lenne itt. A közigazgatási hivataloknak tisztán hatósági másodfok szerepet kellene játszaniuk és végre a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét is elláthatnák a jelenlegi törvényességi ellenőrzéshez képest. Ez megoldhatná az önkormányzatok gazdaságipénzügyi ellenőrzésének kérdését is. A bíróságok tehermentesülnének, ítélkezési tevékenységükben nagyobb részt fordíthatnának az elvi állásfoglalásokra. Vagyis mindenki nyerne a változtatással és ez nem lenne ellentétes az uniós elvárásokkal szemben sem. ■ (Kühne) Az egész országot behálózó királyi várbirtokok igazgatása tette szükségessé területi tagolásukat, ezért már István király gondoskodott a birtokok igazgatási szervezetének kiépítéséről. A birtokkerületek legnagyobb egységének elnevezése a szláv nyelvekben határt jelentő „mega” kifejezésből megye lett, a központját képező vár megyéje (határa). Innen ered az elnevezés: vármegye. Számuk kezdetben 45-re tehető, de a XII. század derekán már 70-ről tudunk. Élén a várispán állott, aki a király tisztviselője volt. A királyi várbirtokok nagyarányú el- adományozása következtében a XIII. század második felében mindenütt létrejöttek a nemesi vármegyék. Élén a király személyét is képviselő ispán áll, akit a XV. századtól már főispánnak neveznek. Kialakult az „örökös főispán” tisztség intézménye, melyet egyes főpapok is megszereztek. így lett például az egri püspök Heves és Külső- Szolnok örökös főispánja. A vármegye jelentősége a Habsburg-uralom alatt növekedett: a nemzeti ellenállás központja lett, ugyanakkor a hatalom gyakorlásának legfontosabb kerete is volt. A megyei közgyűlésen olvasták fel a kormányhatóságoktól érkező rendeleteket. Ha törvényesnek találták, a közgyűlés intézkedett annak végrehajtásáról, ha azonban nem, a végrehajtást megtagadták, és az uralkodóhoz tiltakozó felterjesztést intéztek. Ebből fejlődött ki a megyék jogszabályalkotási hatásköre, mely a helyi követelmények, életviszonyok figyelembevételét célozta. Trianon 63 vármegyéből 33- at hagyott meg, ezekből csak 10 maradt területében érintetlen, míg 23 „csonka” vármegye keletkezett. 1923-ban több csonka vármegyét egyesítettek, amelynek következtében 25 vármegyei törvényhatóság jött létre, megőrizve korábbi elnevezésüket. 1950-ben, a tanácsrendszer létrehozásával jött létre a ma is „élő” 19 megyés tagozódás. Itt sem a méret a lényeg összefogás Nem a régió a legjobb megoldás Hagyomány és szakmaiság szövetség A spontaneitás veszélyeket hordoz- Bár még a választási programunk elfogadása előtt állunk, abban konszenzus mutatkozik az egyesületen belül, hogy ilyen megyére, mint a mostani, amelyik csak intézményfenntartói szerepre van kárhoztatva, nincs szükség - jelentette ki Lakatos István, Sirok polgármestere, az Összefogás Heves Megyéért Egyesület (ÖHME) elnöke. Hozzátette: ma Magyarországon három legitim politikai köztestület működik: a helyi és a megyei önkormányzatok és az Országgyűlés. Meggyőződése, hogy szükség van a megyékre, de úgy, hogy tartalommal töltik meg azokat, azaz hatásköröket és hozzá megfelelő pénzügyi hátteret biztosítaLakatos István: Miskolc sincs közelebb, mint Budapest nak. Azt viszont nem hiszi, hogy a jelenlegi helyzetre a régiók kínálják a legjobb megoldást. - A ’80-as években ugyanis már voltak az államnak regionális törekvései, ám az akkor meghozott döntések egyáltalán nem hozták meg azokat az eredményeket, amelyeket reméltek tőle - emlékeztetett az ÖHME elnöke. - Az pedig egyáltalán nem igaz, hogy az uniós forrásokat csak régiós szinten lehet lehívni. Hollandia például alig nagyobb mint a Dunántúl, és mégis 11 megyéje - vagy ha úgy tetszik régiója - van. Ez pedig azt mutatja, hogy nem a méret az, ami számít. Éppen ezért jobbnak látnánk, ha a megyékhez rendelnék a feladatokat és a forrásokat, miközben a közgyűlés létszámát 20-25 főre csökkentenék és megszüntetnék az olyan párhuzamos rendszereket, mint amilyenek a megyei területfejlesztési tanácsok - foglalta össze Lakatos István.- Meggyőződésem, hogy a megyékre, mint közigazgatási egységekre feltétlenül szükség van, és nem csak a történelmi hagyományok miatt - hiszen Európa talán legrégebbi közigazgatási középszintje a magyarországi (vár)megyerendszer - hanem szakmai szempontok miatt is - fogalmazott Derecskéi Csaba, Bátor polgármestere, a Heves Megyei Települések Szövetségének elnöke. - Egy esetleges átszervezés mikéntjéről ugyanakkor természetesen lehet beszélni, de csak megfelelően alapos egyeztetések és előkészületek után - vélekedett - Ez viszont csak úgy képzelhető el, hogy az érintettekkel, akikért ezt az re lenne szükség egész megyerendszert működtetni kellene - azaz a lakossággal és a települési önkormányzatokkal - kölcsönös konzultációt folytatnak az illetékesek, illetve a reformért felelős szakemberek. A spontaneitás ugyanis ebben a kérdésben rendkívüli veszélyeket hordoz. Derecskéi arra is emlékeztetett, hogy 1990, a rendszerváltás óta nem tisztázott, hány szintű közigazgatásra lenne szükség valójában az országban, ekképp e kérdéskör egyetlen eleméhez hozzányúlni kifejezetten súlyos szakmai hibának látszik. Szavai szerint csak egy többéves folyamat eredményeként, közmegegyezésen alapulva jöhetne létre az új középszintű közigazgatási modell. Hozzátette ugyanakkor, jelen pillanatban sokkal célravezetőbbnek látszik, ha a már meglévő kereteket, azaz á megyei ön- kormányzati rendszert töltik meg tartalommal. f ft i *
