Heves Megyei Hírlap, 2006. augusztus (17. évfolyam, 178-204. szám)
2006-08-21 / 195. szám
3 2006. AUGUSZTUS 21., HÉTFŐ - HEVES MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KORKÉP Kerecsent! KIÁLLÍTÁS a Hagyományok Házában (Bereksor út 49.) lévő helytörténeti kiállítás kedden és csütörtökön 8-tól 12 óráig látogatható, de ettől eltérő időpontban is kínálkozik lehetőség a tárlat megtekintésére. Bővebb felvilágosítást a polgármesteri hivatalban kaphatnak az érdeklődők. Kisköre BERUHÁZÁS A Tisza-ta- vi Ingatlan Beruházó és Szolgáltató Kft. tulajdonosi köre a napokban - szakemberek bevonásával - egyeztetett a helyi polgár- mesteri hivatalban a tervezett termálfürdő kialakításának részleteiről. A megjelentek áttekintették a benyújtott tervdokumentációt is. A jóváhagyás alapján a képviselő-testület augusztus 29-i ülésén várhatóan el is fogadja az anyagot. Ezt követően elkezdődhet a project engedélyeztetési eljárása. Mátraderecske jubileum a helyi hagyományőrző népdalkor idén ünnepli fennállásának 25. évfordulóját. Ez alkalomból jubileumi népzenei találkozót szerveznek a településen augusztus 25- én és 26-án. Az ünneplők tiszteletére fotókiállítás nyílik a negyed- százados kör legemlékezetesebb szerepléseiről, 26-án pedig nagyszabású gálaműsorral köszöntik a jubiláló dalosokat. Pétervására közmeghallgatás Az önkormányzat vezetése kedden 17 órakor a művelődési házban tart közmeghallgatást. A fórumon Pál László polgármester tájékoztatást ad az elmúlt időszak legfontosabb történéseiről, különös tekintettel a laktanya hasznosításáról. A rendezvényre minden érdeklődőt várnak. A művelődési ház színházlátogatást szervez az „Oliver” című musicalre. A darabot Egerben, a Líceum udvarában augusztus 24. és 26. között nézhetik meg. Jegyeket az intézményben rendelhetnek a színházbarátok. Vlsonta LIGNITVASAR A Mátrai Erőmű Rt. ismét megkezdi a visontai bányában termelt lignit lakossági értékesítését. Időpontok: kedden és szerdán 7 és 13 óra között. A lignitet szeptember 15-ig 10 százalék kedvezménynyel, mázsánként 380 forintos áron biztosítják. Az igényeket hétfőtől péntekig 8 és 11 óra között a 37/328-001-es telefonszám 47-48-as mellékén jelezhetik. A megrendelő konkrét időpontot kap a szállításra Az élni akarásra épített szobor Szent István szellemi hagyatéka örökre megmarad ostoros Szépen kizöldült, pedig azt hittük, hogy ki se kel mostanra - állapította meg elégedetten egy idős asszony a frissen kialakított emlékpark gyepét nézegetve. A későbbiekben lombos pihenőhely, s szemet gyönyörködtető arborétum várja majd itt a helybelieket. A park előterében elterülő dombon kapott helyet a település első, rég megálmodott köztéri alkotása, Szent István szobra, amelyet az ünnepet megelőző napon avattak fel. Király Róbert egri szobrász- művész fehér lepellel takart műve előtt elsőként Koncz Gábor érdemes művész szólt az ünnepi esemény résztvevőihez. Mint megemlítette: akárcsak Szent István szellemi hagyatéka, az alakját őrző kő is örökre megmarad. Ezután három, az alkalomhoz illő verset mondott el, köztük Wass Albert Üzenet haza című költeményét, amelyben vissza-visszaköszönő refrén volt az a sor, hogy: „A kő megmarad...” Az Árpád Fejedelem Tagiskola diákjainak műsora után Kisari Zoltán polgármester idézte fel a szoborállítás és a parképítés előzményeit, egyben köszönetét mondott mindazoknak, akik támogatták terveik megvalósítását. Ezt követően dr. Szaló Péter, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára lépett a talapzathoz. Mint beszédében kiemelte, ez a település szálláshely formájában már az Árpád-korban is létezett. Szent István az ilyen szálláshelyekre építette a későbbiekben a köz- és az egyházi igazgatást, s hozta létre a modern államot.- István király a közösség élni akarására épített, arra az erőfeszítésre, amiről önök itt most tanúságot tettek - mondta az államtitkár, majd Kisari Zoltán polgármesterrel együtt leleplezte az államalapító formailag monumentális és dinamikus, tartalmilag pedig kemény és céltudatos kifejező erővel ható szobrát, amelyet Mikolai Vince pápai prelátus, kanonok áldott meg. Az esemény további részében Fodor Lászó, a Dobó István Vármúzeum régésze emlékezett meg Szent Istvánról, aki - mint felidézte -, a nép apostolaként püspökségeket szervezett. így A monumentális szobor az államalapító nagyságát jelképezi, a kősziklába vésendő dombormű pedig a település történelmét jeleníti majd meg fot&iínártmábton 1004 körül az egrit, melynek várbeli temploma - a hagyományok szerint - oly közel állt a szívéhez, hogy építését személyesen felügyelte a ma is Királyszékének nevezett dombról.- Az itteniek ősei között talán még olyan is akad, aki ezer éve éppen az egri püspökség kis kerek templomában vette fel a kereszténységet - zárta mondandóját Fodor László, akinek a beszéde után a helybéli Holló József mondta el az erre az alka- Szent István-parkot, majd kezde- lomra írt A honalapító című ver- tét vette a vasárnap estig tartó fásét. Ezután nyitották meg a lunapi kavalkád. ■ Sz. I. Domborművűn a település történelme A süttői mészkőből készült alkotás mellett elhelyezkedő sziklatömbre a település múltját faragja majd Király Róbert A szobrászművész ezen a domborművön örökíti meg a helybeliek életét a községnek nevet adó Istoros-patak eredésétől kezdve a természeti csapásokon át a jeles történelmi eseményekig be- zárólag. Ez a mű egy esztendő múlva kerül majd a helyére. ÁLLÁSPONT síke SÁNDOR Szavakban nagyok A NEMZET ÖSSZEFOGÁSA. Nem lehetett nehéz előre látni, hogy a szónoklatok erre a gondolatra alapozva futják be a maguk nagy, vagy kevésbé nagy ívét. A pátosszal teli mondatoknak az az előnyük, hogy a hallgatóság nem néz a szavak mögé, nem töri azon a fejét, hogy a világ mennyire felel meg a sodró beszédekben megfogalmazott elvárásoknak. Például annak az igénynek, hogy bizonyos dolgokban mégiscsak össze kellene tartani és tartozni. a kicsinyes ember nem tud nagyvonalú lenni. Ez első hallásra is egy tautológia, hiszen éppen azért kicsinyes valaki, mert nem nagyvonalú. Vannak bizonyos emberi vonások, amelyek helyből kizárnak néhány másikat. Az önző, egoista jellemtől miként is várhatnánk el, hogy törődjön embertársával és főként, hogy összefogásban - „népben, nemzetben ” - gondolkodjon? AZ ELVONT ESZMEFUTTATÁS síkjáról letérve nézzünk egy konkrét, még az ünnep előtt napvilágra került esetet: Igaly Diána sportlövő olimpiai bajnokunk azért nem tud a versenyekre rendesen felkészülni, mert gyakorló fegyvere zaja állítólag zavarja a dél-budai városrészben élő kisgyerekek délutáni alvását. Ki is tiltották a sportembert a lőtérről. Vannak persze a környéken másfajta zajforrások bőven, s a skeet- lövő puskájának hangja műszerrel se mutatható ki ezek közül. Mégis a helyiek csak ezeket a durranásokat vélik kihallani a gépek és az autók zúgásának egyvelegéből. A HIVATAL BÜSZKE Olimpiai bajnokára - nyüatkozta a polgármesteri szóvivő. (Büszkeségeink, jelképeink vannak, szívből lelkesedünk...) A tilalom ugyanakkor marad. Sebaj, legalább szavakban nagyok vagyunk! Megerősített „igen” hat évtizednyi boldog házasság után gyémántlakodalom A csontok kopnak, ám az egymás iránt érzett tisztelet és a szeretet változatlan maradt gyöngyös Hat évtizeddel ezelőtt, 1946. augusztus 18-án, Szúcson esküdött örök hűséget egymásnak Kovács Ferenc és felesége, Póczos Ilona. Hogy az akkori igent mennyire komolyan gondolták, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a hét végén - hat évtizednyi házasság után - ismét megerősítették egykori fogadalmukat. A nyudíjas pedagógus házaspár néhány éve már gyermekeik közelében, Érden lakik, ám gyémántlakodalmukat Heves megyében, Gyöngyö- sön ülték meg. Ezekben a na- | pókban pedig egy kis „mátrai g pihenést” élveznek az egyik 5 szállodában, szintén gyermeke- £ ik ajándékaként. Hatvan év után. Gyermekeik tanúskodtak a fogadalom megerősítésénél Házasságukból egy fiuk és egy lányuk született, s ki mások lettek volna most a tanúik, mint ők. Az unokák pedig - Peti, Bence és Gergő - zenével, verssel és prózával köszöntötték nagyszüleiket. Megható pillanatok voltak, amikor a legifjabb leszármazott elevenítette fel azokat az állomásokat, amelyek a nagyszülők együtt töltött hatvan évének legfontosabb mérföldkövei voltak. Elsőként a „szűcsi kislány” és a „tarnaleleszi legény” házasság- kötését, majd gyermekeik születését, a hivatásuk gyakorlásának helyszíneit, szakmájuk iránti elhivatottságukat, az unokák világrajöttét, a nyugdíjaséveket. Mindazt, amit egyetértésben, békességben és egymást tisztelve élt meg az idős, ám ma is jó egészségnek örvendő házaspár. S hogy mi kell hat évtizednyi boldogsághoz? Feri bácsi hangzatos szavak nélkül is bizonyította: elszántság, a kimondott szó becsülete, és jó kedély. Hiszen amikor az anyakönyvvezető - aki egyébként a keresztlányuk - feltette a kérdést: megerősíti-e hatvan éve tett fogadalmát, egy sokat mondó mosoly kíséretében úgy válaszolt: de meg ám, nagyon is. S ugyanígy megerősítette az „igent” felesége is, majd természetesen csókot váltott az „ifjú” pár, mint egykor, közös életük kezdetén. Ékes bizonyságát adva: bár az anyakönyv aláírásához már fel kell tenni a szemüveget, a csontok, izmok, forgók sem úgy en- gedelmes- kednek már az akaratnak mint egykor, de a békés szeretet és egymás tisztelete, megbecsülése jottányit sem kopott. ■ „Hogy az akkori igent mennyire komolyan gondolták, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a hét végén - hat évtizednyi házasság után - ismét megerősítették egykori fogadalmukat.”
