Heves Megyei Hírlap, 2006. augusztus (17. évfolyam, 178-204. szám)
2006-08-14 / 189. szám
0 2006 AUGUSZTUS 14.. HÉTFŐ HORIZONT Unió: nem szabad a dohányosokat hátrányosan megkülönböztetni Félreértés azt állítani, mint ahogy a médiában néhol szerepelt, hogy az EU „zöld utat enged annak, hogy állásra való jelentkezésnél dohányosokat e szokásuk miatt utasítsanak el”, vagy „úgy véli, a dohányosok hátrányos megkülönböztetése rendben van”. Amint az Európai Unió Alapjogi Chartájában is olvasható, az EU a hátrányos megkülönböztetés minden formáját ellenzi. Az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 13. cikke lehetőséget ad a bizottságnak arra, hogy egyes területeken jogszabályokat alkosson a hátrányos megkülönböztetés ellen. Ennélfogva az EU-jogalkotás tiltja a koron, fogyatékosságon, szexuális irányultságon és valláson vagy meggyőződésen alapuló bármilyen megkülönböztetést a munkahelyen. A tény, hogy az EU-jogsza- bályok nem terjednek ki a dohányosok hátrányos megkülönböztetésére, nem jelenti azt, hogy a bizottság a dohányosok hátrányos megkülönböztetését jogosnak tekinti. Az embereket képességeik és végzettségük alapján kell foglalkoztatni, és semmilyen oknál fogva nem szabad eleve elzárni őket képességeik bizonyításának lehetőségétől. Bármilyen hátrányos megkülönböztetés, amely az említett EU- jogalkotás hatáskörén kívül esik, a tagállamok hatáskörébe tartozik. Jóllehet a dohányosok és a nem dohányzók egészségének védelme érdekében a bizottság támogatja a munkahelyi füstmentes környezetet, ám erősen kételkedik abban, hogy a dohányosok megkülönböztetése politikailag elfogadható. A dohányfüggőség (és az esetleges munkahelyi következmények) kezelésének nem ez a legmegfelelőbb módja. Ugyanakkor füstmentes munkahelyet biztosít, és igyekszik a dohányzásról való leszokásban segítséget nyújtani. Nemzeti kötődés az EU-ban felmérés Hazánkban kevesebben látják a tagság előnyös oldalát Az Eurobarometer felmérése foglalkozott a nemzeti kötődés és az európai uniós identitás témakörével is. Ebből a vizsgálatból idézünk most néhány fontosabb megállapítást. Mint az Eurobarometer felméréséből kiderül, a magyarok 20%- a vallotta, hogy gyakran tekint magára európaiként is, nemcsak magyarként, míg a 25 tagország lakóinak 17%-a állítja, hogy nemzetisége mellett gyakran európainak is érzi magát. Azok aránya, akik néha tekintenek magukra európaiakként is, már magasabb értéket mutat a 25 tagország átlagában (38%), mint Magyarországon (33%), de még ennél is magasabb az arány a 10 tagországban, amely legutóbb csatlakozott az EU-hoz (43%). A magyarok 45%-a vallotta, hogy soha nem tekint magára európaiként is. Hazánkban változatlan az a jelenség, hogy míg az EU 25 tagállamának átlaga felett van azok aránya, akik bíznak az Európai Unióban, a támogatottság és a tagság pozitív megítélése jóval az átlag alatt marad. Azok aránya, akik szerint a tagság jó dolog MagyardfSzág számára, 39% volt 2005 őszén az Eurobarometer adatai szerint. A tagságot nem előnyös dologként megítélők arányánál (42%) jelentősen alacsonyabb a tagságot kimondottan ellenzők aránya (14%), ami azt mutatja, hogy azok többsége, akik nem tartják előnyösnek a tagságot, kimondottan hátrányosnak sem találják azt, tehát a kérdés megítélésekor inkább semleges álláspontra helyezkednek. Magyarország a tagságot előnyösnek ítélők 41 %-os arányával 11 százalékponttal van a 25 tagország átlagos mutatója alatt. Európa-napot ünnepelnek Magyarországon. Sok a kétkedő Magyarországhoz viszonyítva alacsonyabb értéket a tagság előnyös megítélésében csak Svédország (32%), Ausztria (35%), az Egyesült Királyság (37%) és Ciprus (39%) mutatott. ■ „Hazánkban változatlan az a jelenség, hogy míg az EU 25 tagállamának átlaga felett van azok aránya, akik bíznak az Európai Unióban, a tagság pozitív megítélése jóval az átlag alatt marad.” Nálunk a 71% gondolja úgy Magyarországon, hogy az EU-tagság jó hatással van az ország biztonságára, és 52% szerint a szolgáltatási szektorokat is pozitívan befolyásolta a csatlakozás. A foglalkoztatási helyzeten azonban 55% szerint rontott az EU-tagság, és még magasabb, 66%-os azok aránya, aktit szerint a mezőgazdaságra is negatív hatást gyakorol a tagság. Érdekes módon csaknem azonos azok aránya, akik szerint az életszínvonalra jó hatással van a tagság (42%), és akik szerint rossz hatással (45%). Azzal összhangban, hogy a munkanélküliség vezeti az ország számára legsúlyosabbnak ítélt problémák listáját, az európai uniós tagsággal kapcsolatos félelmeknél a megkérdezettek 75%-a jelölte meg a munkahelyek elvesztését, illetve azok más tagországokba történő áthelyezését. Ez azonban csak a második helyet foglalja el a rangsorban: 2005 őszén a gazdák nehézségei kerültek a tagsággal kapcsolatos félelmek listájának élére Magyarországon, 80%-os eredménnyel. Ezeket 73%-kal a nemzetközi bűnözés terjedésétől való félelem követi. Az EU átlagához képest Magyarországon erősebb az aggodalom, hogy a kisebb országok veszítenek hatalmukból (51%). Európai Unió: egyes országok csatlakozásának támogatottsága Az Eurobarometer felmérése szerint Magyarországon az EU átlagát meghaladja az Európai Unió Alkotmányának támogatottsága, a tagországok közül hazánkat csak Belgium előzi meg, ahol 77%-os az Európai Alkotmány támogatottsága. Ez Svédországban a legalacsonyabb, 44%-os. Az EU összes tagállamának átlagát tekintve 49% a további bővítést támogatók aránya, és ettől mindössze 10 százalékponttal marad el az ezt ellenzők aránya. Magyarországon az uniós tagság elnyerése után, 2004 tavasza és 2004 ősze között 9 százalékponttal csökkent az új tagállamok felvételét támogatók aránya, majd enyhe növekedés után 66% volt 2005 tavaszán, és ehhez képest nem változott 2005 őszére sem. Mind a magyarok, mind az uniós állampolgárok összessége Svájcot, Norvégiát és Izlandot látná legszívesebben az EU új tagjai között, bár ezek közül egyik ország sem tervezi, hogy csatlakozási tárgyalásokat indítana. Horvátország megítélésében már jelentős eltérések mutatkoznak, a magyarok 75%-a és az újonnan csatlakozott országok lakóinak 70%-a támogatná tagságát, de a 25 tagország lakói átlagban kevésbé lelkesek, mindössze 51%-uk látná szívesen a horvátokat az unióban. Törökország csatlakozásának támogatottsága 10 százalékponttal haladja meg az EU átlagát a magyarok körében (41%), de a támogatók aránya 10 százalék- pontot csökkent a 2005 tavaszán mért szinthez képest. Az uniós átlagnál nagyobb arányban gondolják a magyarok, hogy Törökország földrajzi és történelmi okok miatt részben Európához tartozik, viszont nálunk alacsonyabb azok aránya, akik szerint az ország csatlakozása erősítené a térség biztonságát. Már kevesebben gondolják azt, hogy az euró hátrányos előnyök A legtöbb megkérdezett az utazás, a tanulás, valamint a munkavállalás szabadságát jelölte meg A szakemberek többek között kiváncsiak voltak arra is, hogy honfitársaink mennyire ismerik az uniós intézményeket, honnan szerzik ezzel kapcsolatos információikat, és arra is, miképpen vélekednek a közös európai fizetőeszköz előnyeiről. A korábbi eredményekhez hasonlóan, Magyarországon az Európai Parlament a legismertebb uniós intézmény, a megkérdezettek 89%-a hallott már róla. Ezt követi az Európai Bizottság 82%-os ismertséggel, illetve az Európai Tanács, amelyről a válaszadók 72%- a hallott már bevallása szerint Az intézmények ismertsége nem változott jelentősen a 2005 tavaszán mért eredményekhez képest. A magyarok 14%-a állította, hogy nem keresi az EU-val kapcsolatos Információkat, illetve 2% nem tudott egy információ- forrást sem megjelölni. A többieknél az elsődleges tájékozódási eszköz a televízió, összesen 70% jelölte meg az EU-val kapcsolatos információk forrásaként, amelyet a többi klasszikus tömegtájékoztatási eszköz követ a rangsorban. Az internet ezeket követve a negyedik helyen áll, 17% mondta, hogy ezen médiatípus segítségével jut az unióval kapcsolatos információhoz. Általánosságban pozitív kép alakult ki az Európai Unióról a magyarok 39%-ában, ez 6 százalékponttal alacsonyabb, mint a 2005 tavaszán mért szint. A semlegesek aránya alig változott, 41%-ot ért el 2005 őszén. 19%-ban él negatív kép az Európai Unióról. A legtöbb megkérdezett az utazás, tanulás, munkavállalás szabadságát jelölte meg, amikor arra a kérdésre kellett válaszolni, hogy mit jelent számukra az Európai Unió. A felsorolt 16 kategóriából mindössze négy, a nyugdíjak, az adók, az oktatási rendszer és az egészségügy és szociális politika területei azok, amelyek kezelésében a magyar válaszadók nagyobb szerepet szánnak a magyar kormánynak, mint az EU-val való együttműködésnek. A válaszok szerint a legkisebb szerepe a terrorizmus elleni küzdelemben van a magyar kormánynak, de még a tudományos és technológiai kutatáson, a környezetvédelmen, a kül- és biztonságpolitikán kívül is jóval nagyobb szerepet szánnak az EU-val közös cselekvésnek. A magyarok többsége szerint pozitív szerepet játszik az Európai Unió a környezetvédelemben (72%), a terrorizmus elleni küzdelemben (68%), a világbéke megteremtésében (64%) és a világgazdaság növekedésében (61%). Kevesebben, de még mindig a válaszadók több mint fele gondolja úgy, hogy az unió pozitív szerepet játszik a szegénység elleni küzdelemben. A ’béke a világban’ kér- ■ »Általánosságban désével kapcsolatban 2005 tavaszához képest fél éven belül 4%-ról 10%-ra nőtt azok aránya, akik szerint az EU e területen negatív szerepet tölt be. A fél évvel korábbi adatfelvételhez képest a 2005 őszén végzett felmérés eredményei nem mutatnak jelentős változást abban, amilyen arányban a magyarok az Európai Unió stratégiai céljait, azaz az egységes fizetőeszközt, a közös külpolitikát, a közös biztonságpolitikát és védelmi politikát, illetve az új tagországok felvételét támogatják. A pozitív kép alakult ki az Európai Unióról a magyarok 39%-ában, ez 6 százalékponttal alacsonyabb, mint a 2005 tavaszán mért szint. A semlegesek aránya alig változott, 41%-ot ért el...” fejlesztések prioritását tekintve a magyar és az uniós vélemények is megegyeznek abban, hogy az egyik legfontosabb terület az EU gazdaságában az oktatás és szakképzés javítása. Á magyar megkérdezettek a korábbi eredményekhez hasonlóan 2005 őszén is a közös védelmi és biztonságpolitikát támogatták a legnagyobb arányban (83%), ez a szint alig változott a felmérések során, hasonlóan az ellenzők arányához. A közös külpolitika támogatottsága sem mutatott változást az előző méréshez képest, 73%-on maradt az arány. 2005 tavaszához képest 2005 őszére nem változott az Európai Monetáris Unió, illetve az euró támogatottsága (64%) sem, míg az ellenzők aránya csökkenést mutatott. Változatlan maradt a fél évvel korábbi méréshez képest az EU további bővítését támogatók aránya is (66%). Az Eurobarometer azt is felmérte, hogyan ítélik meg az EU tagállamai életszínvonalukat és az EU gazdaságának teljesítményét más országokhoz képest Az eredmény jelentős különbséget mutatott ki a magyarok és az EU- átlag véleménye között: a magyarok csupán 2 5%-a gondolja úgy, hogy az EU átlagos életszínvonala jobb az Egyesült Államokénál, ez az arány több mint kétszer ilyen magas az összes tagország átlagát tekintve. Valamivel kisebb, de még mindig jelentős különbséget mutat az EU Japánnal való összehasonlítása, itt a magyarok 29%-a tartja magasabbnak az EU életszínvonalát, míg a teljes EU-ban ez az arány 46%.
