Heves Megyei Hírlap, 2006. augusztus (17. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-11 / 187. szám

Bessenyei Zsófia színházi világai Bessenyei Zsófiát nem láthatjuk többé az egri színpadon. Besse­nyei Zsófia elment. Távozott kö­zülünk alig hatvanévesen, egy szó, egy integetés nélkül. ■ De Bessenyei Zsófia, a színész­nő itt marad emlékeinkben, itt marad mindörökre azoknak a gondolataiban, akik láthatták azokon a bizonyos világot jelen­tő deszkákon. S ezek a deszkák, lehetnek bárhol ebben a földi vi­lágban, a színész számára való­ban a mindenséget jelentik. Mert ez a kifejezés nem azt ta- kaija, hogy mindenki vüághírű- vé válna, sokkal inkább azt, hogy aki hittel lép a közönség elé, annak ebben a színrelépés­ben van az egész világ. Bessenyei Zsófiának is min­dent jelentett a színház. Nem menekülhetett előle, még ha né­ha szeretett volna is. A teátrum azonban erős béklyót fon papjai, papnői köré. Olyan erőset, mely elszakíthatatlan, széttéphetet- len. Még az elmúlás sem oldoz- hatja ki ezeket a csomókat, mert a kapcsolat megmarad. Megma­rad a kollégák együttjátszó em­lékezetében, meg a nézősereg memóriájában, ahogy egy-egy alakítást, egy-egy jelenetet vagy akár csak egy-egy emlékezetes hangsúlyt fölidéznek a földi színpadon már nem játszótól. így gondolunk most mindany- nyian Bessenyei Zsófiára, a szí­nésznőre, felidézve alakját régeb­bi és nemrég látott előadásokból. Mert így, a színpadon állva ma­rad meg mindannyiunk számára nem osak Egerben, de mindenütt, ahol megfordult pályája során. Debrecentől Kaposváron, Buda­pesten és Győrön át egészen Ege­rig, ahol életének és színészi pá­lyájának utolsó másfél évtizedét leélte. S ahol annyi szép, emléke­zetes pillanattal ajándékozott meg mindannyiunkat. S most kényte­len búcsúzni tőle a város, a szín­ház, a közönség. De Bessenyei Zsófia színészvilága a búcsú után is itt marad. Él tovább az egri szín­ház falai között s az egri színház- szeretők óvó emlékezetében. ■ Egres Vendégségben a társulat Vendégjátékkal kezdi a 2006/2007-es évadot a Gárdo­nyi Géza Színház: a társulat Össztánc című produkciója is részt vesz a XV. Zempléni Fesz­tiválon. Idén már két héten át, közel 40 helyszínen, több mint 60 programmal várják a szerve­zők a zenei, színházi csemegék­re éhes vendégeket. Lesz újra opera, táncszínházi produkciók, kamara- és nagyzenekari kon­certek, gasztronómiával egybe­kötött különleges rendezvények, és minden este szól a jazz. A sokszínű eseménysorozat ré­sze az egriek Össztánc című elő­adása, melyet két estén is láthat a közönség: augusztus 20-án este 8 órától Kassán, a Szlovák Nemzeti Színházban, valamint augusztus 23-án este 8 órától a sátoraljaújhe­lyi Latabár Színházban. A darab Gyöngyösi Tamás koreográfiájá­val, Szabó Máté rendezésében, szavak nélkül meséli el mindazt, ami az elmúlt évszázadban, a cso­dákkal és tragédiákkal teli XX. században történt velünk. I Augusztus 24-25-26-án 21 órától újra OLIVER! a Líceum udvarán! Világhírű musical Szegvári Menyhért rendezésében Egy újabb egri színházi nyár gazdagság Más struktúrában, fontos értékeket felvonultatva Ha eddig még nem látta, a líceumban most ne szalassza el! FOTÓ: GÁL GÁBOR Oliver! Az előadás gyermekszereplői profikat meghazudtoló fegyelmezettséggel és lendülettel vesznek részt a produkcióban Augusztus 24-25-26-án 21 órá­tól még átélheti a világhírű mu­sical megható történetét és fül­bemászó dallamait a Líceum ud­varán. Az Oliver egy árvaházi kisfiú szívfacsaró meséje, mely­ben a jók győznek, a rosszak megbűnhődnek, a vicces és jólel­kű zsiványok megnevettetnek, a rosszak gonoszságán fel lehet háborodni, történetén meg lehet hatódni. Mindehhez fülbemászó világhírű dalok társulnak.- Ez az ártatlan, tiszta lelkű kis­fiú tényleg „föld alatti”, sötét ala­kokkal, helyzetekkel találkozik. Szeretném az ő szemével láttatni a XIX. századi London és műiden kor zsebtolvajainak, árvaházai­nak kegyetlen, szikár atmoszférá­ját - vallja Szegvári Menyhért rendező. - Egy kisember küökő- dik ebbe a mocskos, durva világ­ba egyedül, és árván, tétován ke­resi az otthont és önmagát Mind­ebben természetesen a mese ér­dekel elsősorban, nem akarunk a Horgas Eszter Vükén György oldalán remekelt a Gershwin-esten Tűztánc. Az Új Világ új utakat nyitott és mutatott a táncművészetben Férfibánat Húsé Csaba és Görög László a Tanulmány a nőkről című darabban Ugyan reggelente már köd ül a városra, melyből csak az Eged teteje kandikál elő, de a nyárnak, az egri színházi nyárnak még nincs vége, hiszen augusztus utolsó hétvégéjén ismét benépe­sül a fő játszóhely, a Líceum ud­vara, hogy ismét közönség elé kerüljön a Gárdonyi Géza Szín­ház idei legnagyobb nyári szín­házi vállalkozása, a Szegvári Menyhért rendezte Oliver című musical. Ez az alkalom mintegy lekerekíti és csattanós véget ad ahhoz az eseménysorozathoz, mely végigvonult a város egész nyarán. Hiszen még június közepén kezdődtek a nyári produkciók a Csizmadia Tibor által rendezett Tanulmány a nőkről című zenés válóokkal a Kis-Dobó téren, ahol a nagyérdemű édes-bús önma­gára ismeréssel találkozhatott bizonyos nosztalgiára okot adó kedves és szeretett dalok kísére­tében. Könnyedség és vidámság vezette hát be a nyarat Görög László, Jordán Adél, Gál Kristóf, Bozó Andrea, Hüse Csaba, Mé­száros Sára, Csendes László és Fekete Györgyi szereplésével. S valóban, a felütés láthatóan jól sikerült, hisz lelkes nézők töltöt­ték meg a kis, otthonos térre föl­állított széksorokat s a vendég­lők teraszait, ismét bizonyítva, hogy ezt a játszóhelyet mennyi­re szeretik az egriek. A nyár fő produkciója azon­ban idén is a Líceum udvarára került, mégpedig immár hagyo­mányosnak mondható műfajjal, a musicallel. Lionel Bart világhí­rű darabja, az Oliver bemutatá­sa minden színház életében ko­moly vállalkozást jelent. Hiszen nem csak jó és kiválóan éneklő színészekre, de rengeteg gyer­mekszereplőre is szükség van az előadás létrehozásához. Talán éppen azért, mert jó néhány színjátszó, színészmesterséget oktató csoport működik a város­ban, olyan gyermekszereplő­gárdát sikerült verbuválni, mely a magasra tett lécet is képes volt átugorni. Ám a gyermekek mel­lett a profi színészektől is kima­gasló alakításokat láthatott a nagyérdemű. Ilyen például Mé­száros Máté Faginje, Nádasy Erika Nancyje, vagy Szívós Győ­ző megrázó játéka Bill Sikes sze­repében. Természetesen ennek a produkciónak a sikere nem csak Szegvári Menyhérten, a rende­zőn és a játszókon múlt, hanem fontos szerepet játszott benne a koreográfus Bóbis László is, aki elévülhetetlen érdemeket szer­zett a musical létrehozásában. Ez a nyár volt az első, amikor a korábbi években megszokott táncfesztivált nem önállóan, ha­nem a Gárdonyi Géza Színház égisze alatt rendezték meg. A plakátok három táncos produk­ciót hirdettek, de az időközben változékonnyá váló időjárás mi­att a nagy zeneszerző születésé­nek 250. évfordulójára készült Mozart-táncok című produkció előadása elmaradt. Remélhető­en a kőszínházi évadban lesz le­hetőség arra, hogy mégis lát­hassa Eger közönsége is többek között Barta Dóra újabb koreog­ráfiáját. Az első táncos este Gershwin és a dzsessz jegyében Vukán Györggyel és Horgas Eszterrel, valamint a Budapest Táncszín­ház táncosaival telt A művészek forró hangulatú estével ajándé­kozták meg a közönséget. A fő táncos produkció azon­ban két estén át a Szegedi Kor­társ Balett Új Világ című alkotá­sa volt Juronics Tamás rendezé­sében és koreográfiájával. Az eredetileg a Szegedi Szabadtéri Játékokra készült nagyszabású alkotás itt, egy kisebb, zártabb térben is megtalálta helyét a Szabó Sipos Máté vezényelte Eg­ri Szimfonikus Zenekar közre­működésével. A tűzből és vízből fogalmazott történet méltán ara­tott zajos sikert. Amikor a közön­ség egy előadás végén úgy érzi, nem maradhat a helyén, s fóláll- va tapsolja meg a művészeket, az minden kritikánál és szónál többet mond a produkcióról. Az egri szimfonikusok azon­ban nem pihentek, hisz ők még tartoztak egy koncerttel a közön­ségnek és Mozartnak - pótlandó némiképp az elmaradt balettelő­adást A Mozart in C címet vise­lő koncertnek a Minorita temp­lom adott jó otthont. Ez volt tehát az egri színházi nyár, melyet a Gárdonyi Géza Színház prezentált a közönség­nek, és az ide látogatóknak. S ennek a nyárnak a hajnali kö­dök ellenére nincs még vége, mert Oliver hamarosan színre kerül megint a Líceum udvarán. ■ E. B. korhű realizmus hibájába esni. Minden klasszikus, jó mesében a pozitív főhős szembesül a világ rossz oldalával, majd győztesen kerül ki ebből a találkozásból. Ez a kisfiú úgy láthatja az alvilági környezetet, mint egy szürreális rémálmot. Ami persze közelebb­ről nézve sokszor lehet kedves is, vicces is, engem mégis az izgat, hogy mi történik Oliver lelkében. Ha komolyan vesszük a mesét, a gyermeki látásmódot, akkor a na­gyon szerethető, lelkesítő, pezsgő tánc- és dalbetétek mellett meg kell mutatnunk a kicsit borzon­gató, egyben szürreális mesevüá­■ Jegyek még korlátozott számban kaphatók a szervező irodán (Eger, Széchenyi u. 5.), meg­rendelhetők telefonon a 36/518-347-os, vagy 36/518-348-es számon hétköznapokon 10-13 és 14-18 óráig; valamint az előadások kezdete előtt egy órával a hely­színen; e-mailen: szervezés @gar donyiszin haz.hu címen. got is: hogyan merül meg ez a tisz­ta kisfiú az uderground-mo- csárban. Mindezt persze azért kell elmesélnünk, hogy annál job­ban meg lehessen hatódni, ami­kor természetesen a végén a jó mégis győzedelmeskedik. Egy iz­galmas, látványos musicalre, egy­ben egy igazi klasszikus mesére várjuk a kedves nézőket! ■ pcs I r t *

Next

/
Thumbnails
Contents