Heves Megyei Hírlap, 2006. augusztus (17. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-08 / 184. szám

5 2006. AUGUSZTUS 8., KEDD - HEVES MEGYEI HÍRLAP TARNABOD ¥ Amit négy esztendeje elhatároztak • iskolafelújítás, az oktatás színvonalának emelése • polgármesteri hivatal felújítása • óvodabővítés Ami az elmúlt négy év alatt megvalósult • iskola teljes külső és belső felújítása, informatikai fej­lesztése • polgármesteri hivatal teljes külső és belső felújítása, fű­téskorszerűsítése, irodánkén­ti munkaállomásainak ki­alakítása, informatikai fej­lesztése • orvosi rendelő teljes felújítá­sa, átalakítása • új óvoda nyitása a Máltai Szeretetszolgálattal együtt • ravatalozóház felújítása • konditerem berendezése a Tutor alapítvánnyal együtt • romanapok megszervezése • munkahelyteremtés, új üzem átadása a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal együtt • szelektív hulladékgyűjtés • befogadó program indítása • lakásfenntartási támogatás • óvodakonyha technológiai cseréje • közmunkaprogramban mun­kahelyteremtés Még ebben a ciklusban kívánják teljesíteni • üzemrész-és óvodaavatás Távlati tervek a következő ciklusra • népházfelújítás • iskolabővítés • falufőtér kialakítása • idősbarát önkormányzat megteremtése Uniós segítséggel valósítanák meg • csapadékvíz elvezetése • gázellátás Uj élet költözött a településre számvetés A befogadó program megoldotta az eddigi gondok jelentős részét Tarnabodon az új ciklus tulaj­donképpen egy időközi válasz­tással indult 2001 decemberé­ben. A lemondott polgármester megüresedett székébe Pető Zol­tánt választották, akit - elmon­dása szerint - alaposan megle­pett az itt talált helyzet. A falu­ban jószerivel csak a víz és a vil­lany jelentette az infrastruktú­rát, az intézmények düledeztek, állandósult a pedagógushiány. Ennek következtében az iskola csupán gyerekmegőrzőként funkcionált, aki tehette, elköltö­zött a faluból, maguk után hagy­va az üres, omladozó ingatlano­kat. Ebből a helyzetből kellett egy élhető falut varázsolni.- Az egyik legnagyobb sike­rünknek az ifjúságért tett intéz­kedéseket tartom - összegez Pe­tő Zoltán polgármester. - Az el­múlt ciklusban az iskolánk kül­sőleg, belsőleg teljesen megújult, a színvonalat pedig mi sem mu­tatja jobban, mint az, hogy az idén már valamennyi nyolcadi­kosunkat első nekifutásra felvet­ték a középiskolák. Kialakítot­tunk egy konditermet, ahol a fi­atalok hasznosan tölthetik el sza­badidejüket. Mostanra a gyerek­létszám indokolja, hogy a követ­kező ciklus egyik fő feladata az iskola legalább négy tanterem­mel történő bővítése legyen. Az óvodások is kinőtték mostanra a régi épületet. Az újat, amelyet a Máltai Szeretetszolgálat segítsé­gével alakíthattunk ki, még eb­ben a ciklusban felavatjuk. Itt 90 kisgyermekkel kezdik meg ősz­től az oktatást és nevelést. Jelen­tős változások történtek a hivatal munkájában is. Amikor ideke­rültem, egy számítógépen és egy írógépen folyt az adminisztráció, s minden munkatárs egy terem­ben zsúfolódott össze. Ma külön munkaállomásokon dolgoznak az egyes szakterületeken tevé­kenykedők, s ezzel lényegesen komfortosabb lett az ügyfelek ki­szolgálása is. A falu életében a legnagyobb változást természetesen az önkor­mányzat, Magyar Máltai Szere­ztető Zoltán azt vallja, a roma és nem roma lakosok élete három ponton találkozik: a kultúra, a munka és a gyer­meknevelés területén. Mind­három terület kiváló alkalom arra, hogy az elfogadás és az egymás mellett élni tudás ké­pessége erősödjön. Bodon nem falunapot, hanem a ro­mák világnapján áprilisban romanapot honosítottak meg. tetszolgálat és az egykori ISZCSM közös projektje, a hajléktalanbe- fogadó-program jelentette. Az Európában is példa nélkül álló projekt ékes példaként szolgált arra, hogy egy település, egy mi­nisztérium és egy karitatív szer­vezet hogyan tudja orvosolni a pe­rifériára szorult családok válság- helyzetét: nem pénzzel és segély- lyel, hanem lehetőséggel, amely- lyel ezen családoknak kell tudni élni. Ezt a programot természete­sen jelentős anyagi eszközökkel is támogatták, amelyből a falu egész lakossága profitált: vásárol­tak falubuszt, amely lehetővé tet­te korai indulásaival a távolabbi munkahelyek esetleg vonatcsat­lakozási elérését, sőt kialakítot­tak egy jelenleg 30 helybelit fog­Az esemény országszerte is­mert, több neves cigányvezető is ellátogatott már erre a kul­turális rendezvényre, ahol énekkel, tánccal, zenével, me­sével mutatják be a kisebbsé­gi kultúra tradícióit, sajátos­ságait Hollai Kálmán roma színművész pedig ennek nyo­mán vállalta, hogy megszer­vez és tanít egy romákból álló amatőr színészi formációt lalkoztató üzemcsarnokot is. Mindez azt eredményezte, hogy lassan eltűntek a faluból az üres házak, sőt az OTP segítségével még arra is futotta, hogy a romos épületeket eldózerolják, ezáltal pedig változzon az utcakép. Az önkormányzat másik nagy eredménye az önerőből megépí­tett új ravatalozó, amely immár méltó búcsúhelyet biztosít az el­hunytak hozzátartozóinak.- Terveink bőven maradtak - folytatja a polgármester. - Ez ré­szint abból adódik, hogy koráb­ban Tarnabod jövőképébe nem terveztek gázellátást, így a me­gyében egyedüli település a mi­énk, ahol nincs gázhálózat A sok teendő miatt ebben a ciklusban nem jutott elég idő az idősekre, s ezt egyik nagy hiányosságunk­nak érzem. A következő évek fel­adata lesz egy idősbarát önkor­mányzat feltételeinek kialakítá­sa, a fokozott figyelem a szépko- rúakra. De nem feledkezünk meg a fiatalokról sem, hiszen napiren­den marad az iskola bővítése, s természetesen folytatni kívánjuk a befogadó programot is, mert az elmúlt egy év tapasztalatai azt bi­zonyították, hogy a vidékfejlesz­tés és a szociálpolitika számos ponton jól kiegészítik egymást és képesek egy település fejlődését előremozdítani. Akikre ebben a ciklusban büszkék lehetnek gazsó ferencné pedagógus. Az idős néptanító generációkat ok­tatott a helyi általános iskolá­ban. Ő maga 1953-ban érkezett házasságkötése után Tama- bodra. Ekkortól egészen nyugdí­jazásáig, 1991-ig folyamatosan Gazsó Ferencné a mai napig nép­szerű a faluban tanított, Tarnabodon nemzedé­keket nevelt és bocsátott útjára. A rendszerváltozás előtt tanács­tagként segítette a falu fejlődő sét Mindezek mellett 34 éven át a községi könyvtár munkáját is vezetőként irányította. A nagy munkabírású, mindig megbíz­ható asszony a rendszerváltás után mostanáig tagja a képvise­lőtestületnek és alpolgármester. Szavára minden korosztály ad. Ács lászlőné nyugalmazott pos­tavezető. Az asszony 1968 óta 38 éven át dolgozott a helyi pos­tán. Itt született és azóta is folya­matosan Tarnabodon él a csa­Ács Lászlőné nyugdíjas, de meg­őrizte aktivitását ládjával együtt Ma már.nyugdí­jas, ugyanakkor azonban na­gyon is megőrizte az aktivitását A közelmúltban megalakult nyugdíjas baráti társaság fő szervezője, s egyik vezetője. Szor­galmazza, hogy a faluban az idősek minél tartalmasabban tölthessék el a szabadidejüket Az önkormányzat természetesen a következő esztendőkben is szá­mít munkájára, kitűnő ötleteire. Romakultúra az egymás elfogadásáért Előnyére változott-e az a település, ahol ön jelenleg él? vélemény A munkahelyteremtésnek az egész falu örül, sokan évek óta most először tudtak elhelyezkedni OROSZ LÁSZLÓ MEÓS- Amióta megszülettem, azaz 1952 óta Tarnabodon élek, ezért fontos számomra, hogyan alakul a falu jövőképe. Nagyon örülök az informatikai eszközök szétsze­relését végző üzemcsarnoknak, ahol sokadmagammal munkát találtam. Jelenleg meós vagyok. Sokáig önkéntes tűzoltóparancs­nokként teljesítettem szolgálatot Ami még nagyon hiányzik, az egy polgárőrség. Szeretném, ha a jövőben sikerülne megszervezni egy polgárőr egyletet, hogy a fa­lubeliek békésen tudjanak alud­ni. Abban a tudatban, hogy éjsza­ka is vigyáznak tárgyaikra. Fon­Szeretném, ha előbb-utóbb nálunk is lenne polgárőrség tos, hogy javuljon az úthálózat, bár tudom, egyszerre nem lehet minden problémát felszámolni és megoldani. Összességében a leg­nagyobb dolognak azt tartom, hogy Tarnabodon ismét el tud he­lyezkedni az, aki akar. KISS GYULA MUNKÁS- Előnyére változott meg a telepü­lésünk: megszépült az iskolánk, és van végre munkalehetőség a faluban. Vágyak persze marad­tak. Én szeretném, ha több bolt lenne és nagyobb választék. A be­fogadó program valóban hasznos volt. Ezt azért is merem állítani, mert én 1998-tól 2005-ig munka nélkül voltam, s már azt hittem, többé el sem tudok helyezkedni. Ám a Máltai Szeretetszolgálat se­gítségével megépült ez a szerelő­csarnok és végre találtam mun­kát, megélhetést Én 10 éve va­gyok itt, mégis úgy érzem, hogy régi helybeliként ez a program A befogadó program munkalehető­séget adott a helyieknek is nekem is teremtett újrakezdési lehetőséget. Elégedett vagyok az­zal is, ahogy a fiatalokkal foglal­kozik az önkormányzat A felnőt­tek, az idősebbek pedig eljárhat­nak bárhová, sem Eger, sem Gyöngyös nincs messze. BERKI ATTILA MŰVEZETŐ- Gyerekkorom óta élek a község­ben, így lehetőségem van folya­matában figyelni a változást. Az utóbbi négy évben nagyon sokat fejlődött Tarnabod, ami lemérhe­tő az emberek hozzáállásában, gondolkodásában, igényességé­ben is. Amióta az önkormányzat és a Máltaiak összefogtak, lénye­gesen jobb lett Bodon élni. Az is változás, hogy eddig a falu elhe­lyezkedése miatt szinte lehetet­len volt munkát találni, minden főút elkerül bennünket. Most azonban van falubusz, sőt meg­nyílt ez az üzemcsarnok is. Utób­biban úgy oldották meg a foglal­Sokat változott az emberek men­talitása, hogy van munka koztatást, hogy családonként egy embert vettek fel, tehát 30 csa­ládnak van biztos megélhetése. Ami még jó lenne, az a gáz és a szennyvíz, akkor tényleg úgy él­hetnének a tarnabodiak, mint minden más településen élők. I I 4 I ’ i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents