Heves Megyei Hírlap, 2006. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

2006-07-24 / 171. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2006. JÚLIUS 24., HÉTFŐ Lelki üdvből lett a diadal bullája végvári vigasságok Tizenkét ágyúlövés a nándorfehérvári védők emlékére A katonai hagyományőrzők versenyével megkezdődött az idei Végvári Vigasságok rendezvénysorozata. Ennek keretében Egerben is méltóképp, 12 ágyúlövéssel emlékeztek a nándorfehérvári győzelemre, amely az ország­FOTÚ: GíÜ. GABOR (Folytatás az 1. oldalról) Talán egy mázas kancsóra vagy egy csillogó fülönfüggőre is meg­alkuszik az árusokkal. S hogy mit kezdett volna a lovagtársai nyaká­ban lógó fényképezőgéppel vagy mobiltelefonnal? Valószínű, hogy egy jól irányzott támadás tárgyát képezte volna a csodamasina... Eme „malőröktől” eltekintve azonban a középkor hangulatát - a népvándorlás korától a török időkig - felhőtlenül élvezhették azok, akik a hőség ellenére elza­rándokoltak e történelmi helyre, ahol a szombati nyitónapon egy másik város másik diadala előtt rótták le tiszteletüket a jelenlé­vők: napra pontosan 550 éve, jú­lius 22-én aratott fényes győzel­met Hunyadi János, SzUágyi Mi­hály és Kapisztrán János a török seregek fölött Nándorfehérvár­nál. A nap kétségkívül legtöbb ér­deklődőt vonzó programja a nán­dorfehérvári győzelem tiszteleté­re leadott 12 ágyúlövés volt. A katonai hagyományőrzők délelőtt, a vendégtoborzó város­beli parádé után a vár ágyú­dombján mutatták be röviden csapataikat, köztük Eger legfiata­labb történelmi formációját, a Vé­geknek Tüköri elnevezésűt. Majd stílusosan egy deák eleve­nítette fel a délvidék világra szó­ló fényes győzelmét.- Valódi élethalálharcot vívtak 550 éve a mai Belgrad várában - hangzott el a rövid visszapillantó­ban - hiszen azután, hogy 1453- ban Hódító Mohamed 22 évesen elfoglalta Bizáncot, megnyílt az út a törökök előtt Európa felé. Hu­nyadi János tudta azt, hogy vajmi kevés az esélye a nehéztüzérség­gel felszerelt törökökkel szem­ben. Azzal is tisztában volt, hogy ha Mohamed végzetes hibát nem követ el, Nándorfehérvár védhe- tetlen. Ám Fortuna, mint oly ke­vés esetben a magyar történelem során, rápillantott a védőkre: Mo­hamed nem zárta körül a várat a Duna felől, ahonnan aztán a vár­falon kívül maradt Hunyadi csa­patokat tudott bejuttatni az erő­dítménybe. A harc 1456 június legelején indult, s mintegy 60-70 ezer török nézett szembe az 5-7 ezer magyar védővel. Komoly se­gítséget jelentett a latin nyelven prédikáló Kapisztrán János, aki jelentős erőket vezényelt a falak alá, habár a másfél hónapos harc­nak csak az utolsó napján tudják nak 1526-ig biztosított békét ezeket a csapatokat bevetni. Segí­tett Callixtus pápa is: nem pénz­zel és katonával, hanem egy pá­pai bullával, melyben elrendeli a déli harangszót a várvédők lelki üdvéért. Nem tudta azonban a pár ezer bentrekedt katona, hogy Európában máris harangoznak a lelkűkért, így július 21 -én az utol­só nagy rohamban meghátrálás­ra kényszerítették a törököt Az utolsó éjszaka Dugovics Titusz még a mélybe rántotta a török zászlóst (egy török legenda épp az ellenkezőjéről szól), majd más­nap megkezdődött a visszavonu­lás. Ekkor vetették be a Kapisztrán által toborzott, még Győztesek A katonai hagyományőrzők versenyében legjobbaknak ez­úttal a Debreczeni Aranyke­resztes Lovagok bizonyultak, másodikok lettek az gri vitéző oskolások, harmadikok a hollókői Szent László Vitézei, negyedik helyen pedig az új egri csapat, a Végeknek Tü­köri tagjai végeztek. friss katonai erőket - s a fényes győzelem 1526-ig békét biztosí­tott az országnak. A pápa nem te­hetvén mást, a lelkek üdvéért ki­adott bullát a diadal bullájává vál­toztatta... A történelem eme fényes győ­zelmét megvívó várvédők előtt - akik közül sokan pár héten belül a pestis áldozatai lettek - tiszte­legtek 12 ágyúlövéssel, illetve ez­úttal a déli harangszó is hangsú­lyozottan idézte tettüket. A déli szieszta után a várudvaron meg­kezdődtek a hadijáték-bemuta­tók, illetve a versenyek. A csapa­tok íjászatban és kelevézhajítás- ban mérték össze tudásukat, fel- készültségüket zsűri értékelte. Látványos hadibemutatók zaj­lottak a palota előtt, ahol az An­jou Udvari Lovagok a lovagi ne­velésről, a Debreczeni Aranyke­resztes Lovagok a Szent György legendából mutattak be részlete­ket. E program - lévén katonai hagyományőrző hétvége volt - vasárnap is folytatódott, a Zsongvölgyi Haditorna Egylet, a Zenthus János Katonai Hagyo­mányőrző Egyesület, a hollókői Szent László Vitézei Haditorna- társaság, a Debreczeni Dósa Gyalogos Bandérium, a gyömrői Szent László Haditorna Egyesü­let és az egri Vitézlő Oskola pro­dukcióival. A már hagyományos vásári for­gatag idei érdekessége volt Simmer Sándor, aki a látogatók szeme előtt kezdett neki egy tölgy­farönkből kifaragni azt az egri vi­tézt, amelyet tervei szerint a vi­gasságok végére fejez be. Munká­ját - amelyen a nyitónapon lánc­fűrésszel, baltával és teknővájó kapocskával kezdett dolgozni - a várban helyezik majd el. Az idén tízéves történelmi fesztivál visz- szatérő vendégével, a csongrádi egykori lakatos-rézművessel ké­sőbbi számunkban olvasható be­szélgetés. ■ (szuromi) ABASARTOL ÄpC FOHÁSZ Július 29-én, szom­baton „Mindenkit hazavárnak” mottóval szentmisét tartanak a művelődési ház teraszán a közle­kedőkért Ennek keretében meg­áldják a gépjárműveket és a ke­rékpárokat, majd kérik Szent Kristófot, az autóvezetők, fuvaro­sok és zarándokok égi pártfogó­ját az útra kelők megsegítésére. Átány PARLAGFŰIRTÁS Folyama­tosan zajlik a község belterületén található telkek ellenőrzése, hi­szen az önkormányzat komolyan veszi a parlagfű-mentesítési prog­ramot. Mint azt Gönczi Mihály polgármester elmondta, Átány kevéssé fertőzött a parlagfű pol­lenjeitől. Azokon a területeken, ahol mégis találnak az allergén gyomnövényből, a telektulajdono­sokkal irtatják ki a füvet. Eddig a felszólításra mindenki eleget tett kötelezettségének. Bélapátfalva KONCERT Szomba­ton 20 órakor az Apátsági temp­lomban kezdődő nyitó hangver­sennyel indul az augusztus 6-áig tartó V. Bükki Művészeti Napok és nyári zeneakadémia. A műsort a Budapest Saxophone Quartet és Gyöngyössy Zoltán, Liszt-díjas fuvolaművész adja. Közreműkö­dik a rendezvény főszervezője, Jónás Krisztina énekművész. Feldebrő JÓGA Tornafoglalkozá­sok indítását tervezik a könyvtár­ban ősztől. Az izomerősítő, lazító, nyújtó, valamint jógaelemeket tartalmazó gyakorlatokat gyógy­tornász irányításával végzik majd a résztvevők, az igényeknek meg­felelően heti egy vagy két alka­lommal. Érdeklődni és jelentkez­ni Vadásziné Varga Éva könyvtár- vezetőnél lehet személyesen vagy a 36/48Ö-020-as telefonon. Füzesabony felújítás A helyi sportklub rekonstrukciójának el­ső ütemére 5 millió forintot fordí­tanak pályázati támogatásból, il­letőleg a város önerejéből. Az öl­tözőre magastetőt építenek, s megtörténik a vizesblokk felújítá­sa is. Gyöngyös véradás Kiszállásos véradást tart a Magyar Vöröske­reszt területi szervezete ma a B- BRAUN munkatársai részére. Az egészségügyi dolgozók délelőtt 11 és délután 3 óra között szá­mítanak a segíteni szándékozók jelentkezésére. A szervezők azt is kérik a donoroktól, hogy személyi igazolványukat, valamint TAJ- kártyájukat ne felejtsék el ma­gukkal vinni. Egy ember, aki magával vitte Egert és hazahozta a világot filmművészet Illés György operatőr életútjának méltatásával nyílt meg a 32. nyári egyetem EGER Rendhagyó módon, nem ün­nepi szónoklatokkal, a magyar film jelentőségének méltatásával, hanem egy ember életútjának fel­idézésével nyűt meg szombaton a 32. Filmművészeti Nyári Egye­tem. A szokatlan kezdéshez az szolgáltatott szomorú okot, hogy az idei nyáron hiányzott az Urá­nia mozi nagyterméből Illés György, a legendás operatőr, aki a rendezvénynek örökös rektora és szellemi atyja volt. A közelmúltban elhunyt Gyuri bácsi alakját a Magyar Operatő­rök Társaságának filmje idézte, ahol tanítványai körében veszi át a Legenda díjat Az ismerős, az egri nyári egyetemen is megfor­dult filmesek mellett feltűnt an­nak a stúdiónak is a képe, ame­lyet ülés György alapított, s ahol operatőrök generációi készítették el első filmkockáikat.- Hiányzik közülünk egy kis ember, akit szellemisége, látás­módja tett naggyá - mondta meg- hatottan Kiss Lajos, az Uránia igazgatója, aki rövidre fogott üdvözőbeszédét ülés György mél­tatásának szentelte. Kitért arra, hogy a legendás filmes úgy izgul­ta végig az itt vetített filmeket, mint saját alkotásait. Szerette e várost és szeretettel tért ide min­dig vissza, hiszen tudta, ő itt ba­rátok közt, otthon van. Eger alpolgármestere, dr. Törőcsik Miklós is Gyuri bácsira, a város díszpolgárára emlékezett.- Egy szelíd patriarcha volt, aki­től mi sem állt távolabb, mint a nyilvános ünneplés. S mi mindig is büszkék voltunk rá, hiszen Egerben látta meg a napvilágot, s ez a város volt az, amelynek fé­nyeit, arcait, utcáit figyelve kiala­kult látásmódja, mellyel iskolát teremtett. Ebben a városban ta­nult meg Illés György látni, s ké­sőbb láttatni. Elvitte Eger szelle­miségét a világba, hogy aztán ha hazatér, a világot hozza el szülő­városának - mondta az alpolgár­mester, nem megfeledkezve ar­ról sem, hogy Gyuri bácsi e vá­rosban nézte meg első filmjeit, ide kötötték első mozgóképes él­ményei, melyek elindították őt a pályán. A nyári egyetem hallgatói az idén egy napot szentelnek Illés György mun­kásságának. Holnaptól pedig már a legújabb magyar filmtermés levetíté- se következik foiű: ötvös imre- Világosítóként kezdett, s ez kitűnő alap volt a fények szerepé­nek megismerésében - fogalma­zott dr. Törőcsik Miklós. - S a vá­ros arra is büszke lehet, hogy az a fajta látásmód, amely az arco­kon, a kendőzetlen érzelmeken keresztül filmjeiben megjelent, ugyancsak itt érett, formálódott. Az egyetem nyitóprogramja ezek után természetesen Illés György egyik emlékezetes alkotá­sának, a Makk Károly rendezte Ház a sziklák alatt című film ve­títése volt A résztvevők a vasár­napot a német filmnek szentel­ték, ma pedig ismét a „Papa” öt munkáját láthatják az érdeklő­dők az Uránia moziban. ■ (szuromi)

Next

/
Thumbnails
Contents