Heves Megyei Hírlap, 2006. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

2006-07-17 / 165. szám

m 2006. JÚLIUS 1?., HÉTFŐ HORIZONT Sebésznek lenni: akárcsak a szerelem dr. FREiu Géza Tehetséggel, szakmai kurázsival, kellő emberi tulajdonságokkal bárki lehet jó orvos Azok a hatvanas évek... A konszolidálódó szocializ­mus idó'szaka volt, a gu­lyáskommunizmuson még innen, de a forrada­lom leverését követő trau­mán talán már túl. Egyes nyugati elemzők már azt a feltételezést is megkoc­káztatták, hogy élhető a rendszer, a fiatalok pedig rá sem hederítettek az egészre. Beatzene, mini­szoknya, csatos Bambi és amit akartok. S akkor jött egy fiatal orvos... Tari Ottó hatvan Dr. Freili Gézát a becs­vágy vezette egy már akkor is bol­dogabb vidéknek számító ország­részből - a Balaton közeléből - Hatvanba. Még most, négy évti­zed múltán is fontosnak tartja megvédem akkori döntését; okkal, hiszen napjainkban is ritkaság, hogy valaki a fejlett-irigyelt Du­nántúl helyett az épp csak ébrede­ző Zagyva-parti várost választja munkássága - sőt, élete - színte­réül. Egy pályakezdő, s mint ilyen, talán idealista orvos kivált nem tenne ilyet - gondolhatnánk.- Fura, hogy itt vagyok...? - kérdi inkább önmagától, miköz­ben a beszélgetőtárs azon agyai, évtizedek óta ismeri ezt az em­bert, mégsem tud róla szinte sem­mit. Persze, egyazon város leve­gőjét szívjuk, nimbusza aligha megkérdőjelezhető. Nem har­sány, hanem tiszteletet parancso­ló tekintély az övé, személyiségé­ben többnyire a háttérben rejtőz­ködő óriási intellektuális lazaság­gal. Na, de mi lehet mindezen túl? Hogy szakmai kurázsi igen, az hétszentség. Mondja is.- Vonzó volt az új kórház, a szel­lemi közeg, a műhely egy fiatal or­vos számára - idézi fel a hatvanas éveket - A kollégák igazi közössé­get alkottak, a felszereltség a kor színvonalához képest kitűnőnek számított; remek volt a hangulataz emberi kapcsolatok is erősödtek. Egyébként nem bonyolult a sé­ma, mitől válik valaki jó orvossá. Dr. Freili Géza közli velünk, ismer­jük őt hiteles forrás.- Ha genetikailag jelen van a hajtóerő, a többi megy magától. Nevezhetjük tehetségnek, a szak­ma szeretetének vagy bármi más­nak. És ha ezek az adottságok em­berileg is alkalmassá teszik az egyént rá, akkor akár jó orvos is válhat belőle. Ilyen egyszerű. A korrajz folytatódik. Az 1970- es évek dr. Freili Géza esetében is a családalapítással - két gyerme­kük született -, otthonteremtéssel teltek. Felesége fogorvos volt, ők is - mint annyian - a nulláról kezd­ték. Akkoriban Lőrinciben éltek, de a szakmai és egyéb szempont­ok miatt Hatvanba költöztek. A családfő minden idejét a munka töltötte ki. S ennél a pontnál a főorvos úr - aligha lövünk le poént, ha elárul­juk: hosszú ideje ő az Albert Schweitzer Kórház sebészetének osztályvezető főorvosa - érdeke­set mond:- Ha valamit vállal az ember, teljes egészében oda kell tennie magák Akár a szerelemben. Hoppá. Ez nem az a racionális megközelítés, amire egy orvostól - kivált egy remek orvostól - számí­tana az ember. S most nem az em­beriességre gondolok (szakmájá­ban az amúgy is több, mint elvár­ható), hanem a szubjektum önkén­telen árnyalására. Nekem tetszik. Na, de vissza az életúthoz! A kórház mind nagyobb hírnevet vívott ki, ami dr. Freili Géza szá­mára munkát és még több mun­kát jelentett. Tisztában voltak ve­le, mire képesek, állandóan meg­mérethették magukat, rengeteget szerepeltek, egymást érték a tu­dományos konferenciák. Az egyik legfőbb állomásként tartja számon a saját pályafutását és a kórház történetét tekintve egy­aránt az érsebészet bevezetését. Egy kisvárosi gyógyintézmény esetében ez az 1970-es évek ele­jén rendkívüli dolognak számí­tott. Dr. Freili az ország orvosai közül nyolcadikként szakvizsgá­zott érsebészetből. Mindez nagy­mértékben hozzájárult az intéz­mény elismertségéhez. A sebész főorvos munkahelyén, a műtőben A fénykor a '80-as évek köze­péig tartott. Nemcsak az egész­ségügyre érvényes ez; mint tud­juk, új idők jöttek, új szemlélet, amely új elvárásokat támasztott az Albert Schweitzer Kórházban is. Aztán következett a rendszer- változás, amely - könnyű a törté­nelmi rálátás birtokában bölcsel- kedni - a maga naiv romantiká­jával olyan helyzeteket produ­kált, hogy utána sok idő kellett a megvilágosodáshoz. Például mindenáron hiteles embereket szerettek volna vezető pozíciók­ba juttatni, sokszor az érintettek szándéka ellenére.- Amikor 1990-ben felvetődött, hogy legyek én az igazgató, szá­mos kifogást támasztottam, de a kollégák biztatására végül benyúj­tottam a pályázatot. A három aspi­ráns közül 80 százalékot értem el. Amikor bementem az igazgatói szobába, összeroskadtam: Úristen, mit kell nekem itt most csinál­nom...? Nem szerettem azt a fel­adatot, akkor is a szakma érdekelt, amit mindvégig gyakoroltam is. Rájöttem, az, ha valaki tisztessé­ges, még nem feltétlenül elég egy intézmény irányításához; akkor még humanitással is lehetett ve­zetni, ám később már nem, ezért önként és a legkisebb fájdalom nélkül lemondtam. Freiti Géza jelenleg az Alberí* ® Schweitzer Kórház legrégebbi gyó­gyítója Épp 40 esztendeje teszi a dolgát, a többi „nagy öreg”, dr. Hal­mos Tibor, dr. Csaba Ágnes, dr. Szabó László mind utána jöttek. Mindez korántsem egy pálya le­zárásának az előjátéka. A főorvos űr köszöni, jól van, szeret, tud és bír is tovább dolgozni. Ha egyszer úgy dönt, hogy ennyi bőven elég volt, valószínűleg csak a szikét te­szi le. Talál majd módot arra, hogy másképp váljon hasznára a közös­ségnek. Sokat sejtető, amit ennek kapcsán elárul: az embereknek segíteni nem csak az egészségügy­ben lehet. Amúgy meg... Szeretne többet olvasgatni, nagy a restanciája e té­ren. Legalábbis szerinte.- Tényleg így van - jelenti ki. - Bennem van a vüág megismerésé­nek az igénye. Sokáig vártak a hatvaniak a kórházukra A hatvaniakat már a XX. szá­zad elejétől foglalkoztatta egy közkórház létesítésének a le­hetősége. Eleinte üzemek - például a cukorgyár - nyújtot­tak széles körű egészségügyi szolgáltatást dolgozóiknak, majd az elsősegélynyújtó he­lyek funkcionáltak oly módon, ami leginkább hasonlított egy kórház működésére. Ám a ko­molyabb betegséggel küzdő­ket Pásztora vagy Gödöllőre kellett szállítani. A század ele­jén járványkórházat tartott fenn a település, a világhábo­rúk alatt középületekben és magánházakban több hadi­kórház működött. Az 1920-as évek második felében a szak­minisztérium, a megye, az ak­kori nagyközség és a Hatvány család - utóbbi másfél millió korona adománnyal - fontol­gatta a kórház megépítését, de a gazdasági válság, majd a II. világháború meggátolta az el­képzelések megvalósítását. Ä világégés után terítékre került a téma, de 19ól-ig kel­lett várni, hégy a Grassalkovich-kastély emele­tén egy 40 ágyas belgyógyá­szati és 30 ágyas sebészeti osztályt alakítsanak ki, míg a földszinten szakrendelés volt. A Hatvani Lexikon szerint az ágyszámbővítés sem tudta megoldani a problémákat, ezért 1963-ban elkezdődött az új, 452 ágyas kórház építése, amelyet 1967. november 7-én adtak át. A nővérszálló 1972- ben, a modern szakrendelő 1987-ben épült fel. A kórház - amely ekkor már 532 beteget fogadhatott - 1989-ben felvet­te Albert Schweitzer nevét. A gyógyintézmény működé­si területe nemcsak a városra és a körzetre, hanem más me­gyékre is kiterjed. A traumato­lógiai osztály 200 ezer beteget lát el. Érsek: Méltó módon elismerni a munkáját Vastapssal köszöntötték A sebészeti műtőben a szakdolgozók a főorvost ritmusa van a munkájának érsek zsolt országgyűlési kép­viselő, a város polgármestere dr. Freili Géza szakmai tudását és emberi tulajdonságait egyaránt követendőnek ítéli meg a fiata­labbak számára. Úgy véli, hogy a sebész főorvos életpályáját a városnak méltóképpen kell elis­mernie, és erre meg is találják majd a megfelelő lehetőséget.- Politikai pályám kezdetén ő irányította a kórházat, később a közös munkánk eredményeként nyertünk többmilliárdos állami támogatást az intézmény felújí­tására - jelentette ki Érsek Zsolt, aki a személyes bizalom alátá­masztásaként azt is elárulta: családja valamennyi, sebészeti beavatkozásra szoruló tagja ­Érsek Zsolt követendőnek ítéli a fi­ataloknak dr. Freili Gézát beleértve a más megyében élő szüleit is - Freili Gézához for­dult problémájával. Amikor dr. kosztura László, az Albert Schweitzer Kórház főigaz­gató-főorvosa a Semmelweis-na- pi ünnepségen dr. Freili Gézát abból az alkalomból köszöntötte, hogy a sebész főorvos 40 eszten­deje dolgozik a kórházban, a je­lenlévő szakdolgozók vastapssal nyilvánítottak véleményt.- Mind a betegek, mind a kol­légák nagyra értékelik dr. Freili Géza munkásságát. Úgy vélik: szakmailag felkészült, rutinos orvos, aki nem véletlenül vezeti hosszú ideje a sebészeti osztályt. Emellett elismertségét jelzi az is, hogy a szakmai vezető testület (a főorvosi kar) elnöke is egyben - jellemezte munkatársát dr. Kosztura László, hozzátéve: em­A főigazgató-főorvos kiváló ember­nek is tartja Freili doktort berileg kiváló, empatikus, udva­rias és türelmes orvost ismert meg benne. MAKSÁNÉ NOVÁK BRIGITTA főmű- tősnő napi munkakapcsolatban áll dr. Freili Gézával.- Emberként is számon tartja a munkatársait - jellemzi az osz­tályvezető főorvost. - Bármivel hozzá lehet fordulni, mint főnök­höz. Nemcsak a felszínt nézi, ha­nem a hátteret is, s utólag mindig beigazolódik a döntése. A műtő­ben gyors, határozott, lelküsme- retes. Ritmusa van a munkájá­nak. Szakmailag követel, de még nem hallottam hangosan beszél­ni. Soha nem fordult elő, hogy azért nem nézett meg egy bete­get, mert nem ér rá. Nála valóban igaz, hogy első a beteg, s minden csak utána következik. A tudása tekintélyt parancsol, én örülök, A főműtősnő szerint főnékénél va­lóban első a beteg hogy vele dolgozhatok, rendkí­vül jó embert ismertem meg dr. Freili Gézában. é

Next

/
Thumbnails
Contents