Heves Megyei Hírlap, 2006. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
2006-07-17 / 165. szám
m 2006. JÚLIUS 1?., HÉTFŐ HORIZONT Sebésznek lenni: akárcsak a szerelem dr. FREiu Géza Tehetséggel, szakmai kurázsival, kellő emberi tulajdonságokkal bárki lehet jó orvos Azok a hatvanas évek... A konszolidálódó szocializmus idó'szaka volt, a gulyáskommunizmuson még innen, de a forradalom leverését követő traumán talán már túl. Egyes nyugati elemzők már azt a feltételezést is megkockáztatták, hogy élhető a rendszer, a fiatalok pedig rá sem hederítettek az egészre. Beatzene, miniszoknya, csatos Bambi és amit akartok. S akkor jött egy fiatal orvos... Tari Ottó hatvan Dr. Freili Gézát a becsvágy vezette egy már akkor is boldogabb vidéknek számító országrészből - a Balaton közeléből - Hatvanba. Még most, négy évtized múltán is fontosnak tartja megvédem akkori döntését; okkal, hiszen napjainkban is ritkaság, hogy valaki a fejlett-irigyelt Dunántúl helyett az épp csak ébredező Zagyva-parti várost választja munkássága - sőt, élete - színteréül. Egy pályakezdő, s mint ilyen, talán idealista orvos kivált nem tenne ilyet - gondolhatnánk.- Fura, hogy itt vagyok...? - kérdi inkább önmagától, miközben a beszélgetőtárs azon agyai, évtizedek óta ismeri ezt az embert, mégsem tud róla szinte semmit. Persze, egyazon város levegőjét szívjuk, nimbusza aligha megkérdőjelezhető. Nem harsány, hanem tiszteletet parancsoló tekintély az övé, személyiségében többnyire a háttérben rejtőzködő óriási intellektuális lazasággal. Na, de mi lehet mindezen túl? Hogy szakmai kurázsi igen, az hétszentség. Mondja is.- Vonzó volt az új kórház, a szellemi közeg, a műhely egy fiatal orvos számára - idézi fel a hatvanas éveket - A kollégák igazi közösséget alkottak, a felszereltség a kor színvonalához képest kitűnőnek számított; remek volt a hangulataz emberi kapcsolatok is erősödtek. Egyébként nem bonyolult a séma, mitől válik valaki jó orvossá. Dr. Freili Géza közli velünk, ismerjük őt hiteles forrás.- Ha genetikailag jelen van a hajtóerő, a többi megy magától. Nevezhetjük tehetségnek, a szakma szeretetének vagy bármi másnak. És ha ezek az adottságok emberileg is alkalmassá teszik az egyént rá, akkor akár jó orvos is válhat belőle. Ilyen egyszerű. A korrajz folytatódik. Az 1970- es évek dr. Freili Géza esetében is a családalapítással - két gyermekük született -, otthonteremtéssel teltek. Felesége fogorvos volt, ők is - mint annyian - a nulláról kezdték. Akkoriban Lőrinciben éltek, de a szakmai és egyéb szempontok miatt Hatvanba költöztek. A családfő minden idejét a munka töltötte ki. S ennél a pontnál a főorvos úr - aligha lövünk le poént, ha eláruljuk: hosszú ideje ő az Albert Schweitzer Kórház sebészetének osztályvezető főorvosa - érdekeset mond:- Ha valamit vállal az ember, teljes egészében oda kell tennie magák Akár a szerelemben. Hoppá. Ez nem az a racionális megközelítés, amire egy orvostól - kivált egy remek orvostól - számítana az ember. S most nem az emberiességre gondolok (szakmájában az amúgy is több, mint elvárható), hanem a szubjektum önkéntelen árnyalására. Nekem tetszik. Na, de vissza az életúthoz! A kórház mind nagyobb hírnevet vívott ki, ami dr. Freili Géza számára munkát és még több munkát jelentett. Tisztában voltak vele, mire képesek, állandóan megmérethették magukat, rengeteget szerepeltek, egymást érték a tudományos konferenciák. Az egyik legfőbb állomásként tartja számon a saját pályafutását és a kórház történetét tekintve egyaránt az érsebészet bevezetését. Egy kisvárosi gyógyintézmény esetében ez az 1970-es évek elején rendkívüli dolognak számított. Dr. Freili az ország orvosai közül nyolcadikként szakvizsgázott érsebészetből. Mindez nagymértékben hozzájárult az intézmény elismertségéhez. A sebész főorvos munkahelyén, a műtőben A fénykor a '80-as évek közepéig tartott. Nemcsak az egészségügyre érvényes ez; mint tudjuk, új idők jöttek, új szemlélet, amely új elvárásokat támasztott az Albert Schweitzer Kórházban is. Aztán következett a rendszer- változás, amely - könnyű a történelmi rálátás birtokában bölcsel- kedni - a maga naiv romantikájával olyan helyzeteket produkált, hogy utána sok idő kellett a megvilágosodáshoz. Például mindenáron hiteles embereket szerettek volna vezető pozíciókba juttatni, sokszor az érintettek szándéka ellenére.- Amikor 1990-ben felvetődött, hogy legyek én az igazgató, számos kifogást támasztottam, de a kollégák biztatására végül benyújtottam a pályázatot. A három aspiráns közül 80 százalékot értem el. Amikor bementem az igazgatói szobába, összeroskadtam: Úristen, mit kell nekem itt most csinálnom...? Nem szerettem azt a feladatot, akkor is a szakma érdekelt, amit mindvégig gyakoroltam is. Rájöttem, az, ha valaki tisztességes, még nem feltétlenül elég egy intézmény irányításához; akkor még humanitással is lehetett vezetni, ám később már nem, ezért önként és a legkisebb fájdalom nélkül lemondtam. Freiti Géza jelenleg az Alberí* ® Schweitzer Kórház legrégebbi gyógyítója Épp 40 esztendeje teszi a dolgát, a többi „nagy öreg”, dr. Halmos Tibor, dr. Csaba Ágnes, dr. Szabó László mind utána jöttek. Mindez korántsem egy pálya lezárásának az előjátéka. A főorvos űr köszöni, jól van, szeret, tud és bír is tovább dolgozni. Ha egyszer úgy dönt, hogy ennyi bőven elég volt, valószínűleg csak a szikét teszi le. Talál majd módot arra, hogy másképp váljon hasznára a közösségnek. Sokat sejtető, amit ennek kapcsán elárul: az embereknek segíteni nem csak az egészségügyben lehet. Amúgy meg... Szeretne többet olvasgatni, nagy a restanciája e téren. Legalábbis szerinte.- Tényleg így van - jelenti ki. - Bennem van a vüág megismerésének az igénye. Sokáig vártak a hatvaniak a kórházukra A hatvaniakat már a XX. század elejétől foglalkoztatta egy közkórház létesítésének a lehetősége. Eleinte üzemek - például a cukorgyár - nyújtottak széles körű egészségügyi szolgáltatást dolgozóiknak, majd az elsősegélynyújtó helyek funkcionáltak oly módon, ami leginkább hasonlított egy kórház működésére. Ám a komolyabb betegséggel küzdőket Pásztora vagy Gödöllőre kellett szállítani. A század elején járványkórházat tartott fenn a település, a világháborúk alatt középületekben és magánházakban több hadikórház működött. Az 1920-as évek második felében a szakminisztérium, a megye, az akkori nagyközség és a Hatvány család - utóbbi másfél millió korona adománnyal - fontolgatta a kórház megépítését, de a gazdasági válság, majd a II. világháború meggátolta az elképzelések megvalósítását. Ä világégés után terítékre került a téma, de 19ól-ig kellett várni, hégy a Grassalkovich-kastély emeletén egy 40 ágyas belgyógyászati és 30 ágyas sebészeti osztályt alakítsanak ki, míg a földszinten szakrendelés volt. A Hatvani Lexikon szerint az ágyszámbővítés sem tudta megoldani a problémákat, ezért 1963-ban elkezdődött az új, 452 ágyas kórház építése, amelyet 1967. november 7-én adtak át. A nővérszálló 1972- ben, a modern szakrendelő 1987-ben épült fel. A kórház - amely ekkor már 532 beteget fogadhatott - 1989-ben felvette Albert Schweitzer nevét. A gyógyintézmény működési területe nemcsak a városra és a körzetre, hanem más megyékre is kiterjed. A traumatológiai osztály 200 ezer beteget lát el. Érsek: Méltó módon elismerni a munkáját Vastapssal köszöntötték A sebészeti műtőben a szakdolgozók a főorvost ritmusa van a munkájának érsek zsolt országgyűlési képviselő, a város polgármestere dr. Freili Géza szakmai tudását és emberi tulajdonságait egyaránt követendőnek ítéli meg a fiatalabbak számára. Úgy véli, hogy a sebész főorvos életpályáját a városnak méltóképpen kell elismernie, és erre meg is találják majd a megfelelő lehetőséget.- Politikai pályám kezdetén ő irányította a kórházat, később a közös munkánk eredményeként nyertünk többmilliárdos állami támogatást az intézmény felújítására - jelentette ki Érsek Zsolt, aki a személyes bizalom alátámasztásaként azt is elárulta: családja valamennyi, sebészeti beavatkozásra szoruló tagja Érsek Zsolt követendőnek ítéli a fiataloknak dr. Freili Gézát beleértve a más megyében élő szüleit is - Freili Gézához fordult problémájával. Amikor dr. kosztura László, az Albert Schweitzer Kórház főigazgató-főorvosa a Semmelweis-na- pi ünnepségen dr. Freili Gézát abból az alkalomból köszöntötte, hogy a sebész főorvos 40 esztendeje dolgozik a kórházban, a jelenlévő szakdolgozók vastapssal nyilvánítottak véleményt.- Mind a betegek, mind a kollégák nagyra értékelik dr. Freili Géza munkásságát. Úgy vélik: szakmailag felkészült, rutinos orvos, aki nem véletlenül vezeti hosszú ideje a sebészeti osztályt. Emellett elismertségét jelzi az is, hogy a szakmai vezető testület (a főorvosi kar) elnöke is egyben - jellemezte munkatársát dr. Kosztura László, hozzátéve: emA főigazgató-főorvos kiváló embernek is tartja Freili doktort berileg kiváló, empatikus, udvarias és türelmes orvost ismert meg benne. MAKSÁNÉ NOVÁK BRIGITTA főmű- tősnő napi munkakapcsolatban áll dr. Freili Gézával.- Emberként is számon tartja a munkatársait - jellemzi az osztályvezető főorvost. - Bármivel hozzá lehet fordulni, mint főnökhöz. Nemcsak a felszínt nézi, hanem a hátteret is, s utólag mindig beigazolódik a döntése. A műtőben gyors, határozott, lelküsme- retes. Ritmusa van a munkájának. Szakmailag követel, de még nem hallottam hangosan beszélni. Soha nem fordult elő, hogy azért nem nézett meg egy beteget, mert nem ér rá. Nála valóban igaz, hogy első a beteg, s minden csak utána következik. A tudása tekintélyt parancsol, én örülök, A főműtősnő szerint főnékénél valóban első a beteg hogy vele dolgozhatok, rendkívül jó embert ismertem meg dr. Freili Gézában. é
