Heves Megyei Hírlap, 2006. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
2006-07-13 / 162. szám
3 2006. JÚLIUS 13., CSÜTÖRTÖK - HEVES MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP WwSESmm Porosáé FESZTIVÁL Nyolcadik alkalommal szervezte meg a helyi Lila Akác Nyugdíjas Népdalkor a Népdalkörök Fesztiválját a település Rendezvény-terén. Az eseményen tizenöt csoport vett részt, s valamennyien díjat kaptak. A dalos ajkú nyugdíjasok produkcióira sokan voltak kíváncsiak. Recsk BÜSZKESÉG Széles körű helyi összefogással és pályázati támogatással az óvoda udvarán száz négyzetméteres fedett színt alakítottak ki a gyerekek örömére. A „Csengővárat”, amelynek tornyot is építettek és haranggal szereltek fel, a község új büszkeségének tartják. A létesítményben játékos programokat szerveznek. Sarud LUBICKOLOK A hét végén kezdetét vette a Tisza-tavi strandszezon. A becslések szerint mintegy 1300 ember mártózott meg a kellemes hőmérsékletű vízben. A településen egyébként zajlik a vis maior-keretből az útárkok rendbetétele, továbbá az árvízben megrongálódott épületek helyreállítása. Szentdomonkos falunap a résztvevők általános tetszésére rendezték meg az első Falunapot az iskola udvarán, melyen - többek között - hagyományőrző együttesek léptek fel. Hangversenyt adott a tarnaléleszi Szűk Mátyás Ifjúsági Fúvószenekar is. A kultúrházban Matyiké Tibor helyi festőművész alkotásaiból nyitottak kiállítást. Az eseményen részt vett az erdélyi testvérközség, Csíkszentdomokos önkormányzatának küldöttsége is. Tenk TESTÜLETI ÜLÉS A közelmúltban megtartott testületi ülésen a képviselők beszámolót hallgathattak meg a napközi otthonos óvoda és a Szent Imre Általános Iskola éves munkájáról, amit a település vezetői jónak ítéltek. Az apróbb hiányosságok elsősorban a szűkös pénzügyi keretekből adódnak - hangzott el az ülésen. Terpes FELLÉPNEK Továbbra is aktívan tevékenykedik a helyi Hagyományőrző Asszonykórus. Meghívást kaptak a bükkszenterzsébeti férfi kórus megalakulásának 25., jubileumi évfordulójára, amelyet ünnepélyes keretek között július 22-én tartanak. Az asszonykórus legutóbb Egerben, a Bartakovics Béla Művelődési Központban lépett fel nagy sikerrel a „Ködellik a Mátra” címmel rendezett népzenei találkozón. Terv van, már lehet pályázni sportcsarnok Mintegy 800 millióba kerül a legújabb beruházás A leendő sportcsarnok főbejárata. A létesítményben akár több mint félezer néző is elfér fot&t.o. A fenntartást az önkormányzat vállalja A csatornahálózat megépítése mellett, a rendszerváltás óta a második legjelentősebb beruházására készül az önkormányzat. Ha elképzeléseik valóra válnak, két éven belül átadhatják a városi sportcsarnokot, amely egyéb rendezvényeknek is otthonául szolgálhat. A látványterv elkészült, most már csak az anyagiakat kell előteremteni. Tari Ottó hatvan A sportcsarnok megépítésére legalább olyan régi az igény, mint az uszodáéra volt. Ennek nemcsak az az oka, hogy nézőtérrel ellátott aréna nem található sem a városban, sem a környéken, hanem az is, hogy kul- túrházból és hasonló funkciójú létesítményekből is szegényes a kínálat. A kézilabda, kispályás futball és más mérkőzéseket, tornákat többnyire a Kodály Zoltán Általános Iskola tornatermében rendezik meg, de nyilvánvaló, hogy az ottani csarnok nem erre a célra készült. A kulturális programok lebonyolítása esetében talán még lehangolóbb a kép, hiszen a vasutas művelődési otthont - a Dalit - kivéve nincs közösségi célokra alkalmas, száz embernél többet befogadó helyiség a városban. (A Sessanta rendezvényterem jellegénél fogva más kategóriába tartozik.) Mindezeket figyelembe véve döntött úgy a képviselő-testület 2005-ben, hogy - amennyiben a körülmények engedik - elkezdik egy új sportcsarnok építésének az előkészületeit. Révész Péter, a városháza főosztályvezetője szerint erre kedvező alkalmat kínált az is, hogy a település vezetése napirendre tűzte a Népkert struktúratervének a kialakítását, s ebbe szervesen illeszthető ezen objektum megépítése. Több árajánlat megismerését követően a grémium arról is határozott, hogy a beruházásnak maximum 800 millió forintból kell megvalósulnia, hiszen a lehetőségeket figyelembe véve a költségvetés ekkora összeg önerejének biztosítását teszi lehetővé. (A tervek között akadtak 2,5 milliárdba kerülő megoldások is.) A finanszírozásról Érsek Zsolt polgármester elmondta: érsek ZSOLT: A sportcsarnok fenntartását az önkormányzat vállalja majd, de nem mondanak le a bevételekről sem. Ezekre vonatkozó számítások azonban egyelőre még nem készültek. olyan pályázatot keresnek, amelynek a saját része 5, de legfeljebb 10 százalékos; ezt még képesek vállalni, noha utóbbi esetében már 80 millió forintot kell előteremteniük a pénzügyi illetékeseknek. Mindenekelőtt európai uniós pénzekre számítanak a kohéziós alapból, ezért a lehető legrövidebb időn belül elkészítik a pályamunkákat. Úgy számolnak, hogy kedvező esetben idén év végére rendelkezésre állhatnak az építési engedélyek, majd - ha kandidálásuk sikerrel jár - 2007-ben el lehet kezdeni az építkezést Ha minden az elképzelések szerint alakul, az épületet 2008 közepén birtokukba vehetik a helybeliek. A sportcsarnok fenntartását az önkormányzat vállalja majd, de nem mondanak le a bevételekről sem. Ezekre vonatkozó számítások azonban egyelőre még nem készültek. Mint látható, a vázolt folyamatban még sok a „ha”, ám az eredmény nem az önkormányzaton múlik - jelentette ki a település első embere, aki a legutóbbi képviselő-testületi ülésre meghívta a látványterveket készítő M. Team Pannon Kft. munkatársait is. A prezentáció során bemutatott, részletesen kidolgozott elképzelések elnyerték a városvezetés tetszését. A koncepció szerint a sportcsarnok teljes küzdőteres rendezvények esetén 300 nézőt fogadhat be, de kisebb átalakításokkal 550 személyesre bővíthető, így alkalmassá válik koncertek, kulturális műsorok lebonyolítására is. Az előkészítés során felvetődött, hogy miért szükséges önálló sportcsarnokot építeni, amikor az oktatási intézmények többsége nem rendelkezik minden igényt kielégítő tornateremmel; voltak, akik úgy vélték, jobb lenne inkább valamelyik iskola mellé építeni egy korszerű objektumot, amelyet a tanítási órákon túl sportcsarnokként hasznosíthatnának az itt élők. Érsek Zsolt és a testület többsége ezzel szemben úgy véli, mindenképpen szükség van az önálló egységre, egyrészt azért, mert az iskolákban - a Baross Gábor Általános Iskola kivételével - nem állt volna rendelkezésre elegendő hely az építéshez (hacsak az udvarokat fel nem számolják), másfelől pedig eleve sportcsarnokot szerettek volna létesíteni, nem tornatermet. Addig húzták a kötelet... az öreg Mag Tamás Bálint - így hozta a sors - már nem érhette meg, hogy az egymástól alig nyolcszáz méterre fekvő két falut elválasztó sorompóról végleg lekerüljön a rozsdás lakat. Pedig a nógrádi település, Cered korábbi legidősebb embere a fejébe vette, hogy ha egyszer megnyílik a határ, elsőként csoszog át a szlovákiai Tajtiban élő rokonaihoz. Utódai viszont néhány napja már szabadon jönnek-mennek az idő marta sorompó égnek álló rúdja alatt. A sajátos szépségű községet és az átellenben elterülő Taj- tít - akárcsak a Medvesalján fekvő Almágyot, Ó- és Újbás- tot, Alsótoldot, Vecseklőt, Medveshidegkutat - történelmi idők fűzik egymáshoz. S maga a történelem volt az is, ami összekuszálta a hivatalos és az emberi kapcsolatok erősnek hitt szálait. A hűvössé vált, mindent átszövő politika dupla sorompót telepített az ott élők, tágabb értelemben véve pedig a két ország közé. Évtizedek után lehetett csak egyáltalán beszélni, s tenni valamit a kettészakítottság ellen. Megfontolt diplomaták, lobbizó közigazgatási vezetők, távlatokban gondolkodó üzletemberek sürgették a megoldást. A konkrét lépések megtételéhez a két ország uniós csatlakozása és a lakosság kitartása adott újabb erőt. S az a határvonalnál szinte évente megrendezett baráti kötélhúzás, amikor is nekiveselkedett egymásnak a szlovák és a magyar oldal, de nem a győzelem volt a fontos, hanem az együvé tartozás kifejezése. MÁRA FELNYÍLT A SOROMPÓ. Kis lépés ez a történelemben, ám nagy lehetőség a szomszédos kistérségek és régiók gazdasági, turisztikai együttműködésében éppúgy, mint a kultúrában vagy a rokoni szálak ápolásában. Határtalanul nagy... Mégsem dobják a szemétbe a mérgező patikaszereket gyógyszer-visszagyűjtés Egyre többen élnek a közelmúltban bevezetett új lehetőséggel, leadják a lejárt medicinákat Az elmúlt mintegy fél év tapasztalatai alapján sikeres a lejárt gyógyszerek visszagyűjtése. A gyógyszertárak ugyanis kötelesek visszavenni a lakosságtól a háztartásokban maradt, fel nem használt gyógyszereket. KJ heves megye Egyre többen élnek a lehetőséggel Hevesben is, hogy a környezetet kímélve szabaduljanak meg a fölöslegessé vált gyógyszerektől. A veszélyes hulladéknak számító mérgek többsége ugyanis korábban a háztartási szemétbe kerülve szennyezte a talajt és a talajvizet. 2005. december elsejétől a gyógyszertárak kötelesek visz- szavenni a lakosságtól a háztartásokban maradt, fel nem használt, illetve lejárt szavatosságú gyógyszereket. Mára minden patikában kötelezően ott található egy hulladékgyűjtő tartály, amibe bedobható a háztartásokban összegyűlt fölösleges gyógyszer. Az egészségügyi miniszteri rendelet minden közforgalmú és fiókgyógyszertárra vonatkozik. A megyeszékhely központi Zalár Patikájába példáid hetente átlagosan mintegy 50-100 kilogramm régebben kiváltott, fel nem használt, illetve lejárt szavatosságú patikaszert adnak le. Mint Szilágyi lózsefné gyógyszertárvezető elmondta: már korábban is komoly lakossági igény volt a házi patikaszerek begyűjtésére, de most, hogy a lehetőség már hivatalosan is adott rá, egyre többen fegyelmezetten élnek is vele. Az egyutas gyűjtőedények tartalmát a gyógyszer-nagykereskedők rendszeresen elszállítják, az ő felelősségük a megfelelő ártalmatlanítás és elhelyezés. A zárt gyűjtőtartályokat a patikák vagy a közforgalom előtt nyitva álló helyiségben, vagy a lakosságtól elzárt területen helyezhetik el. Ez utóbbi esetben a gyógyszertár szakszemélyzete veszi át a fölösleges orvosságokat, és teszi a tárolóba. Erre a megyében is általában a kisebb vidéki patikák esetén van példa. De a gyakorlat műküdik, ha nem is a városihoz hasonló, mennyiségekkel. Magyarországon évente kétezer tonna gyógyszerhulladék keletkezik, amely a lakosság által fel nem használt, lejárt szavatosságú orvosságokból, és azok csomagolásából tevődik össze. Ennek jelentős része a korábban jellemzően a kommunális hulladékba került, és veszélyes anyagként szennyezte a környezetet. A maradványgyógyszerek begyűjtése és megsemmisítése egyúttal uniós kötelezettség. Ha lehetőség van rá, mindenki tegye meg, ami tőle telik, vagyis: „Dobja be mindenki a magáét!”. A szaktárca, a környezetvédelmi minisztérium internetes honlapjáról - www.ktm.hu - is további fontos információk tudhatok meg például a szelektív hulladékgyűjtésről. ▲ J I I I I
