Heves Megyei Hírlap, 2006. június (17. évfolyam, 127-151. szám)
2006-06-06 / 130. szám
2006. JÚNIUS 6., KEDD - HEVES MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 ZABÁNKIG Ká! BERUHÁZÁS Saját erőből mintegy 40 millió forintos fejlesztés zajlik a településen. Átemp- lommal szemben a varroda előtti közterületet térkővel burkolják, vi- rágosrtják, s egy díszkutat is építenek. A Szabadság út szintén teljesen új burkolatot kap, s parkot és parkolót alakítanak ki a Szent István téren. A temetőben készül az új ravatalozó. Poroszló NÓTAEST Június 17-én, szombaton kulturális programnak ad otthont a település tájháza. Délelőtt tíz órakor kezdődik a falusi népi ételek kóstolója, majd délután 3-kor a Lila Akác Népdalkor lép fel. Négytől nótaest lesz Simon Ferenc és társai előadásában. Róz$a$zentmárton felajánlás A Petőfi-parkban újabb három eszközzel gyarapodott a játszótér. Ezúttal rugós lovat hálós mászókát és hintát szereltek fel. A játékokat a képviselő-testület tagjainak e célra felajánlott tisztelet- díjából vásárolta meg az önkormányzat. Sírok VÁRNAPOK Idén június 16-17-18-án tizedik alkalommal rendezik meg a Siroki Várnapokat. A programok az első napon 15 órakor kezdődnek az Aranykard Sárkányos Lovagok bemutatójával, majd 18 órától a Si-Rock amatőr rockzenekarok fesztiváljával. Szombaton és vasárnap lova- gitorna-bemutatókkal, kézműves- foglalkozásokkal várják az érdeklődőket. Szombaton este színházi előadással, a zárónapon pedig a Szilaj dobcsoport, majd Marót Viki és a Nova Kultúrzenekar koncertjével és tűzijátékkal zárni a nap. i >Ja. k'qí Szentdomonkos közügyek a község önkormányzatának legutóbbi ülésén először a helyi gyermekvédelem tevékenységéről tájékozódtak a képviselők, majd döntöttek az önhikis pályázat benyújtásáról. Idén négymillió forint támogatásra lenne szükség az önkormányzati feladatok ellátásához. Szó esett a július 8-án első alkalommal megrendezendő falunap előkészítéséről is. Tiszanána FELÚJÍTÁS Két ütemben újítják fel a polgármesteri hivatalt. Megkezdték a tető- és a födémszerkezet korszerűsítését amelyet június végére be is fejeznek. A következő ütemben az épület belsejét tatarozzák. A munka 20 millió forintba került a kivitelező az önkormányzat közhasznú társasága. Avar István a díszpolgár kitüntetés A Nemzet Színésze ismét szülőföldje színpadán FOTÓ: ÖTVÖS IMRE Avar István volt a nagyszabású falunap díszvendége, a valódi sztárja, s immár a község díszpolgára is ő EGERCSEHi Avar István, a Nemzet Színésze nem először állt a helybéli kultúrház színpadán szombaton. Hatvan évvel ezelőtt rendszeresen fellépett itt, az amatőr színjátszókor tagjaként. Most az ünnepségen, amikor Tóth Andrásné polgármestertől átvehette a díszpolgári címmel járó oklevelet, a meghatottságtól csaknem olyan félszeggé vált, mint amilyen kisfiúként lehetett a pályája kezdetén. Az önkormányzat tavaly októberében alkotott rendeletet az „Egeresein Díszpolgára” cím alapításáról és adományozásának rendjéről. A címre minden év február 15-ig tehetnek javaslatot a civil szervezetek, a közösségek, az önkormányzati képviselők. Az első kitüntetést a falu leghíresebb szülöttének szavazták, elismerve ezzel művészi munkásságát és szülőföldje iránti szeretetét. Avar István tizennégy éves korában bányamunkásként már családfenntartó volt, miután édesapja hadifogságba került. Nem készült színi pályára - a papi hivatás tetszett neki igazán -, de mert szépen szavalt, társai biztatására, édesapja hazatértét követően Budapestre utazott, hogy felvételizzen a Színház- és Film- művészeti Főiskolára. Előbb azonban le kellett tennie a szakAz ünnepelt színművész méltó elismerései Avar István munkásságát hetett át, 1978-ben SZOT-díjat több magas állami kitüntetéssel ismerték eb 1963-ban és '69-ben Jászai Mari-díjjal, 1972-ben Érdemes Művész lett, 1976-ben Kossuth-díjat veérettségit, azután 1950-ben az első próbálkozásra felvették. A diplomáját 1954-ben vehette át, majd a pécsi társulathoz szerződött. Mindent játszott: operettet és vígjátéki szerepeket, drámai hősöket, tragédiát. A temérdek sok színházi munka mellett rendszeresen feljárt Budapestre, első filmjeinek forgatására. Már 1958-ban hívták a fővárosba a Nemzeti Színházhoz. Akkor még nem mondott igent, de két évvel később elfogadta a Madách Színház invitálását. Később, 1966 és 1985 között a Nemzeti Színház tagja volt, de aztán visz- szament a Madách-ba, és nyugdíjazásáig vezető művésze volt. Gyapay Yvett színművésznővel 1960-ban kötött házasságot Az asszony, bár szép jövőt jósoltak neki, fiuk, István születése után feladta karrierjét, és férje sikereiben osztozott Avar István az utóbbi években a Pesti Magyar Színházban lép kapott, 1980-ban Kiváló Művész címmel tüntették ki. A Greguss-díjat 1990-ben vehette át, majd 2001-ben A Nemzet Színészévé választották. fel vendégként. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán színpadi beszédet tanít, 1987-től egyetemi, 1988-tól tanszékvezető egyetemi tanár. 1973-tól 1990-ig országgyűlési képviselő, a kulturális bizottság tagja volt. A rendszerváltozást követően több párt is hívta, de már csak a színművészetnek él. Tóth Andrásné polgármester beszédében személyesen is megköszönte, hogy Avar István a sikerei közepette sem felejtette el szülőhelyét, gyakran beszél nyilatkozataiban Egercsehiről, az itt élő emberekről, a fiatalságáról. Azt kívánta, hogy még hosszú, boldog éveket tölthessen erőben, egészségben, békességben családja és művésztársai körében. Avar István számára meglepetéssel is készültek a szervezők. Meghívták az osztályát, akiket a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanított. Akik tehették, eljöttek Egercsehibe, s egy kedves műsorral lepték meg a tanár urat Ugyancsak sikerült a díszpolgárnak örömet szerezniük az óvodásoknak, akik versekkel, játékokkal, az általános iskolásoknak táncukkal és az asszonykórus tagjainak, akik bányászdalokat énekeltek a tiszteletére. Avar István munkatársunk kérdésére elmondta, hogy a kitüntetés előtt épp oly lámpalázas volt, mint a nagy színházakban. Mosolyogva megjegyezte, hogy nem való neki már az efféle izgalom. Hét mélyaltatásos műtéten esett át. A hivatását annyira szereti, hogy előfordult: 39,5 fokos lázzal is színpadra állt. Meggyőződése, akkor hiszi el neki a közönség, hogy ő az, akit alakít, ha önmaga elhiszi ugyanezt. Az ünnepség előtt azt mondta: könnyebb a mások által leírt gondolatokat közvetíteni, mint a saját érzéseit. Amikor átvette a kitüntetést, a meghatottságtól tényleg képtelen volt beszélni. Csak annyit mondott: „Köszönöm szépen... Mondanom kellene valamit, de nem tudok... Meg vagyok illetődve”. Amikor mellé lépett a színpadra a felesége, Gyapay Yvett, az ünnepelt rámutatott: „Mindennek ő az oka. Kitartott mellettem, hűségesen, türelmesen.”. ■ Négyessy Zita ÁLLÁSPONT Nemes erény a pontosság ÁLLANDÓ EMBERI ÉRTÉKEINK múlóban vannak sajnos. Az olyanok, mint a tisztelet egymás iránt, az empátia, az áldozat- és segítőkészség, az udvariasság, mások eredményeinek megbecsülése, vagy a szeretet. De elengedhetetlen követelmény a pontosság is, amely sokak szemében nem tűnik lényegesnek. Ám ha belegondolunk, enélkül nehéz eleget tenni a fentebb felsoroltak kívánalmainak. MENNYIRE TISZTELJÜK például üzleti partnereinket, ha nemtörődömségünk, vagy döly- fösségünk miatt várakoztatjuk meg rendre őket?! Menynyire szeretjük a kedvest, ha a randevúnkról késünk el ostobán, nem is sejtve, mekkora lelki törést okozunk neki?! Ha egyeztetünk valakivel időpontot találkozásra, arra késve elmenni nemcsak nagyfokú illetlenség, hanem bunkóság is. A tanulás, a munkavégzés során még inkább fontos erénynek kell(ene) lennie a precizitásnak. joggal háborgunk, ha a vízvezetéket, gázt, villanyt javító, vagy az építési vállalkozó rendre nem akkor érkezik, amikorra ígéri. Ha a i i V pénzespostás akár egy nappal is később hozza a várt összeget. Ha a rendelőintézetben hiába ácsorgunk kora reggeltől, amikor az orvos 50-60 perccel a kiírt rendelési idő kezdete után kullog be, s elalvása miatt még csak elnézést sem kér. S persze, szomorúak vagyunk, ha szerettünk, belefeledkezve a szórakozásba, hajnalig nem tér haza, mert fittyet hány arra, hogy aggódnak érte. talán nem kell megmagyarázni, miért egyik legnemesebb emberi értékünk a pontosság, amit a királyok erényének is titulálnak. Magunk is megtapasztalhatjuk a fontosságát, legfőképp úgy, ha mi is mindig betartjuk másokkal szemben. Gyűlik már az aprópénz az erdélyiek üdültetésére Pünkösdi játszóház várta a gyerekeket esős ünnep Királyokká, királynékká válhattak a hagyomány iránt érdeklődők nagyréde Beérkeztek a településről az első adománygyűjtő dobozok a Magyar Vöröskereszt megyei irodájába. A Szőlőskert Rt borászatának és hűtőházának a dolgozói, s a helyi általános iskola dolgozói és diákjai csaknem 20 kiló aprópénzt gyűjtöttek. Az erdélyi gyerekek nyári üdültetésére kezdeményezett adományozási kampány során több mint 200 gyűjtődobozt helyeztek ki a megye iskoláiban, munkahelyein. Várják a lakosság aprópénz-felajánlásait a szervezet öt területi irodájában is. A Vöröskereszt a tavaly súlyos árvízkárt szenvedett Siménfalva térségéből érkező 30-35 kisgyerek és kísérőik részére kíván egyhetes pihenést szervezni augusztusban. A szervezők reményei szerint a felajánlott aprópénzből a költségek nagy részét fedezni tudják. A táborozás támogatására több közéleti személyiség, s gazdasági szervezet képviselője is jelezte adományozási szándékát. A Vöröskereszt idén is megszervezi a hagyományos szociális táborokat, továbbá - immár nyolcadszor - a vak és gyengénlátó gyermekek nyári üdültetését. Ehhez a Mobilitás regionális irodájától, valamint a Heves Megyei Közgyűlés Egészségügyi és Szociális Bizottságától nyert pályázati támogatást. ■ Sz. I. eger Pünkösdi foglalkozásra várták a látogatókat Piros pünkösd napján... címmel a Dobó István Vármúzeumban az ünnep hétfőjén. Az Eger Vára Barátainak Köre Egyesülettel és a Kiss Áron Magyar Játék Társasággal közösen szervezett, délután kettőig tartó programra az esős idő ellenére is ellátogattak a szülők, nagyszülők a gyerekekkel.- Kifejezetten a pünkösdi népszokásokhoz illő kézművesfoglalkozásokat kínáltunk - mondta Erdélyi Anita, a program szervezője. - Elkészíthették a gyerekek a pünkösdi királyt és királynét, gyöngyökből karkötőt fűzhettek és a fejükre Pünkösdi királyt és királynét is készítettek az ünnepi játszóházban a gyerekek fotó: lénárt marton kerülhetett a pünkösdi királyi korona is. Ezen kívül pedig kukoricahéj- babát is összeügyeskedhetett bárki a játszóházban. Mindebben természetesen szakavatott felnőttek segítettek a kicsiknek. A szervezők jó idő esetén szabad téren tarották volna a foglalkozást, amely úgy még több érdeklődőt vonzott volna, de a gyerekek így is nagyon lelkesek voltak. A rendezvény mindenki számára ingyenes volt, az alapanyagokat is a szervezők biztosították. Az elkészített ékszereket, papírkoronákat, hurkapálcás pünkösdi királyokat és királynékat, babákat a gyerekek haza is vihették magukkal emlékbe. ■ Sz. K. SZALAY ZOLTÁN
