Heves Megyei Hírlap, 2006. június (17. évfolyam, 127-151. szám)
2006-06-19 / 141. szám
2006. JÚNIUS 19., HÉTFŐ - HEVES MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KORKÉP 5 Sííííííí Operatőr, aki látott bennünket illés györgy elment „Azt csinálhattam egész életemben, amit szívből szeretek” Forgalmi korlátozások ezen a héten a megye útjain Szép és teljes életem volt - ezt mondta pár éve, amikor az egri gyerekkorról beszéltünk. Rendíthetetlen optimistaként, olyannyira, hogy receptre kellett volna fölírni a depressziós századnak. Most, amikor az utolsó kocka is lepergett a nagy vetítőn, s a vége főcím stáblistái után hu- nyorgunk kissé a főlgyúlt erős fényben, mit is mondhatnék, igen, valóban, szép volt, Gyuri bácsi. Hitelesen fotografált fények és árnyékok. Egy teljes film. Aminek van eleje, közepe és vége. És hosszú utóélete. Mert a film pereg tovább. Kovács János Illés György, Gyuri bácsi, aki a magyar film kályhája volt ülés György volt a magyar film kályhája. Nem csak azért, mert kiindulópontként nemzedékek sora tőle indult el a szakmai vándorútra és kalandozásra, de mindenki számára meleg, közvetlen személyisége a zordabb klímában is emberséges környezettel szolgált. Sok rokona, sok ismerőse, akadt a filmen kívül is, de még több utódja, akiknek szakmai boldog őse lehetett. Állandósult rangidős állapotban. De az is ily moccanatlan, hogy a műtermi fényeken kívül máig megmaradt Illés György kétszeres Kos- suth-díjas operatőr 1914. no vember 2-án született Egerben. A magyar film ifjúkorával együtt nőtt fel. 1935-ben került a filmszakmába, a Magyar Filmirodánál világosítóként kezdte. 1945-1949 között a Mafirtnál segédoperatőrként, majd 1946-tól operatőrként dolgozott. 1949-ben került a Mafilmhez. Kezdetben híradókat és dokumentumfilmeket, 1949-től pedig játékfilmeket forgatott 1949-től ötven éven át tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, ahol az operatőr tanszék vezetője volt és 1990-91-ben a főiskola sugárzó meleg embersége a magyar filmkészítés rangidősének. De nem a rang és az idő jut eszembe most sem, hanem csak annyi, hogy ember. Nem is lehet másként azzal, ki annyi arcot fotografált, csupaszított le, öltöztetett föl a részvétlen lámpák és kemény tekintetű objektívek mögött. Sokat, majdnem mindent látott, ami velünk történt, majdnem rektora. 1990-ben létrehozta a Magyar Operatőrök Társaságát Operatőrként 1949 és 1996 között 66 játékfilm fűződik a nevéhez. Stílust teremtett a Valahol Európában, a Ház a sziklák alatt, s az Isten hozta, őrnagy úr! című magyar filmek fényképezésével Korszakalkotó realista képíró, a képi egység mestere. Iskolateremtő: művészi teljesítményéhez fogható pedagógusi munkássága. Oktatói munkája során olyan világhírességek kerültek ki az operatőri iskolából, tfli'nf ZSIGMOND VILMOS. KOVÁCS LÁSZLÓ, JEAN BADAL, HOLTAI LAJOS. mindent tudott és megértett. Megértette a küzdő, szenvedő, bolond, mámoros embert, akiben önmagára ismert. Nem kulcslyukon át leshette meg az életet, lopott titkok hatásvadász reményében, hanem maga volt a kulcs. Ajtót nyitott. Kulcsként önmagunkhoz egy olyan zárban - amit elfeledtünk, vagy szívesen eltagadunk -, hogy aztán ki-ki bátorsága szerint beléphessen a hetedik szobába. Ha akar. És tudta azt is, hogy az élet a legközönségesebb és legszemérmetlenebb, utolérhetetlen rendező. S ez mind megtörténik velünk. Végtelenül önző ember volt. Tüdta, hogy adni a legnagyobb adomány. És minél többet adhat és vet ki magából, annál több lesz neki. Jelenlétéből távoli generációk melegszenek. Jelzőtűz. Viszonyítási pont. Irányt mutat. Navigál. Távolról is. Illés György jelzőtüzét 92 évig láthatta az, aki odafigyelt. S láthatja még, akinek van szeme hozzá. Mozi indul. 1999-ben a Mafilm Róna utca filmgyárában, a kissé lepusztult stúdióépületek és díszletek közt beszélgettünk az élet kiszámíthatatlanságáról, 85 éves volt akkor. Kis rövid szipkájából szíttá a cigalllés György (1914-2006): a fényíró mágus FOTX5: PIUSY ELEMÉR rettáját, apró slukkokban élvezve a dohányzás lopott örömét. Halottak napján születni az álmoskönyvek szerint hosszú, tartalmas életet jósol, dobtam föl a magas labdát. Erre csak annyit mondott, hogy talán szerencsés alkat.- A családi génjeimen keresztül is inkább a humor és az élet szépségeit kereső és követő szemlélet alakulhatott ki bennem az évtizedek alatt. Ilyen talajon szerencsésen találkozott a személyiségem és a film, s így maradhatott meg a derű. Ráadásul azt csinálhattam, amit szívből szeretek. Ez aztán környezetére is kisugárzott. Nem nagyon tudok róla, hogy a szakma valaki iránt ilyen egyértelműen kinyilvánította volna a szeretetéL- Már az első filmek után igen tudatosan megformálódott bennem, hogy az a környezet, a stáb, amellyel együtt dolgozom - világosítóktól a neves színészekig, sminkesekig bezárólag olyan légkört érezzenek maguk körül, amiben nem a munka nehézsége és izzadságszaga kap életteret. Ezt kellett feloldani úgy, hogy egyfajta filmes családdá átalakulva az adott körülmények között a legjobb módon nyerhessenek megoldást a problémák. Voltak persze olyan esetek, amikor átmeneti összeütközésre került sor. A legfőbb törekvésem az volt, hogy ezeket a nehéz pillanatokat is humorral és barátsággal próbáljuk meg áthidalni. Nem utolsósorban a közös munka, a film, a produkció érdekében. Ez nagyjából sikerült. Nem nagyon adtam okot arra, hogy kételkedjenek abban, amit mondok vagy teszek. Fiatal maradt és fiatalokkal dolgozott. Pedig a sokat megélt emberek között is ritka az olyan, aki a változó világ számára ellenszenves jelenségeire nem visszahúzódással, keserűséggel és dühvei válaszol. Fontosnak tartotta, szerette és nevelte a fiatalokat, és ami fontos, hitt a jövőjükben.- Ez azért alapvető, mert 1949- től úgy fogtam fel a Színház- és Filmművészeti Főiskolán végzett munkámat, hogy ez nemcsak egy szakmai feladat: bizonyos ismeretanyagot őszintén és tisztán átadni a következő nemzedéknek. Mindez rendkívül fontos volt az emberformálás szempontjából is. Miként tudok én hozzájárulni ahhoz, hogy valaki olyan egyéniséggé váljon, aki a társadalom felől érkező információkat mint szűrő, átengedi magán, s ebből következtetéseket von le filmen, novellában, zenében, festményben. De ehhez egyéniség kell, hogy a társadalom felől érkező információkat, lévén érzékenyebb lélek, hamarabb fölfogja, mint egy átlagember. Az nem megoldás, ha a tekintélyem birtokában kijelentem valakiről, hogy hülye. Egykori egriként, operatőri szemmel, s mint díszpolgár is el- ragadónak találta a várost. Azt mondta: példa, hogyan lehet egy várost szeretetté alakítani. Az egészsége megőrzésében is sokat köszönhetett Egernek. Ha tehette, évente legalább két-háromszor meglátogatta a Török fürdőt, ahol gondos kezek vették kezelésbe.- Régi vágyam volt - és sajnos maradt - egy, a városról szóló filmes monográfia elkészítése. S ezt a lelkemben még mindig nem adtam föl - mondta. - 1946-47-ben az első nemzetközi úszóversenyről készíthettem tudósítást és forgattam elé egy kis vázlatot Egerről, kétperces rövid darabot, zenével. Ákkor mindössze 60 méter filmet kaptam rá, ami nagyon kevés volt, tekintve az akkori nyersanyaghiányos időket. heves megye Hatvanban, a 30- as és 32-es főút találkozásánál körforgalom épül, ezért az autósok jelzőlámpás irányításra, útszűkületre, sebességkorlátozásra számíthatnak. Az építés idején a Horváth Mihály út a Csányi út felől közelíthető meg. A Zagyva-parti városon áthaladó 30-as főút más részén is nehezebben haladhatnak a csatornaépítés miatt. A szolnoki úton pedig gázvezeték-építés nehezíti a közlekedést. Köztéri munkák miatt forgalomkorlátozásra számíthatnak a karácsondiak a gyöngyös-hevesi úton, az egriek a novaji összekötő úton, s a lőrinciek a csatornaépítés alá vont területeken. Verpelét és Kisnána között beszakadt a burkolat, ezért ott is óvatosan kell vezetni, csakúgy, mint Sírok és Pétervására között, valamint Bükkszék belterületén. Az utóbbi községben ivóvízvezetéket fektetnek le. Dormándon szennyvízvezeték épül, ott is indokolt a forgalom- korlátozás. Egerben a Vörösmarty út-Dr. Nagy János utcai csomópont és a Széchenyi utca érintett az út és a járdaburkolat felújításában, ezért ezeken a helyeken lassan szabad haladni, a helyi járatú autóbusz kikanyarodásának elősegítése végett. Sörpavilont is zsákmányoltak a merész tolvajok heves megye Rendőrségi szóvivői tájékoztatás szerint egy adácsi családi házból különféle szerszámokat és műszaki cikkeket loptak, legalább 150 ezer forint értékben. Egy verpelétiből pedig a bejárati ajtót megrongálva műszaki tárgyakat és ékszereket vettek magukhoz illetéktelenek. Itt a kár is jelentős, hiszen több mint 1 millió forint. Tiszanánán egy hétvégi háznak feszítették fel az ajtaját a betörők, és minden mozdítható értéket magukkal vittek. így a bűntény révén gazdát cserélt két csónakmotor, egy vízisí, egy kávéfőző, egy marmonkanna, de még egy sörpavilont is meglovasítot- tak a tolvajok. A tróf easú lybecsléstől a sarangoláson át a koronglövészetig az év erdésze A Mátrában igazolhatták elméleti tudásbeli és gyakorlati jártasságukat erdészeteink munkatársai mátrafüred Az Országos Erdészeti Egyesület versenykiírása alapján a Mátra Erdészeti, Mezőgazdasági és Vadgazdálkodási Szakképző Iskola és Kollégium adott helyet a kétévenként megrendezett Országos Erdészversenynek. A16 állami erdőkezelő zrt. és három magánerdő versenyzőinek a tantermi írásbeli feladatokon túl helyt kellett állni a festői szépségű Mátra erdőrészeiben tartott terepver- senyszámokban is. Az összetett szakmai, írásbeli feladatokat követően számot kellett adniuk többek között a komplex felismerés, határazonosítás, gyérítésjelölés, fakész- let-meghatározás egyszerű körlapösszeg-méréses eljárásbeli, továbbá a vad távolságának és a trófea súlyának becslésében, a lőhetőség megállapításában, a rönk számbavételében, a sarangolás választék számbavételében szerzett tudásukról. A verseny fontos feladata volt a fegyverhasználat, pontlövészet kispuskával, illetve a koronglövészet. A jól felkészült versenyzők közül első lett Vincze .Béla (Északerdő Zrt.), a második helyezett Marton János (Ipolyerdő Zrt.), a harmadik Som Árpád (Nyírerdő Zrt.). Női versenyzője is volt a találkozónak, mégpedig Fehér Zsuzsanna, aki kiválóan bizonyította tudását. Vincze BéAz erdészek országos versengésének női résztvevője is volt, aki bizonyította felkészültségét la 400 ezer forint értékű külföldi utat és egy GPS navigációs szoftverrel felszerelt PDA-t, valamint oklevelet és vándorkupát kapott. Marton János 200 ezer forint értékű külföldi utat, oklevelet, míg a harmadik Som Árpád 100 ezer forint értékű külföldi utat és oklevelet kapott. A verseny védnökei voltak: Cserép János, az Országos Erdészeti Egyesület elnöke, Duska József, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója, Kondor István, az Állami Erdészeti Szolgálat Egri Igazgatóságának igazgatója, Luzsi József, a Magáner- dő-gazdálkodók Országos Szövetségétől, Pallagi László, az Egererdő Zrt. vezérigazgatója és dr. Vasas Joachim, a Mátra Szakképző Iskola igazgatója. Szervezőként közreműködtek az Egererdő Zrt., Mátra Szakképző Iskola, Állami Erdészeti Szolgálat Egri Igazgatósága, Bükki Nemzeti Park Igazgatósága, Erdészeti Tudományos Intézet, Mátrafüred nyugdíjasai.- A háromnapos szakmai verseny azt bizonyította - mondta Urbán Pál, az Egererdő Zrt. megbízott szervezője -, hogy az erdő- és vadgazdálkodásban dolgozó fiatal szakemberek, a természet védelmét is figyelembe véve, kiváló felkészültséggel rendelkeznek, ami a jövő záloga. ■ Gyenes István