Heves Megyei Hírlap, 2006. június (17. évfolyam, 127-151. szám)

2006-06-19 / 141. szám

2006. JÚNIUS 19., HÉTFŐ - HEVES MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KORKÉP 5 Sííííííí Operatőr, aki látott bennünket illés györgy elment „Azt csinálhattam egész életemben, amit szívből szeretek” Forgalmi korlátozások ezen a héten a megye útjain Szép és teljes életem volt - ezt mondta pár éve, ami­kor az egri gyerekkorról beszéltünk. Rendíthetetlen optimistaként, olyannyira, hogy receptre kellett volna fölírni a depressziós szá­zadnak. Most, amikor az utolsó kocka is lepergett a nagy vetítőn, s a vége fő­cím stáblistái után hu- nyorgunk kissé a főlgyúlt erős fényben, mit is mond­hatnék, igen, valóban, szép volt, Gyuri bácsi. Hi­telesen fotografált fények és árnyékok. Egy teljes film. Aminek van eleje, kö­zepe és vége. És hosszú utóélete. Mert a film pereg tovább. Kovács János Illés György, Gyuri bácsi, aki a magyar film kályhája volt ülés György volt a magyar film kályhája. Nem csak azért, mert kiindulópontként nemzedékek sora tőle indult el a szakmai ván­dorútra és kalandozásra, de min­denki számára meleg, közvetlen személyisége a zordabb klímá­ban is emberséges környezettel szolgált. Sok rokona, sok ismerőse, akadt a filmen kívül is, de még több utódja, akiknek szakmai boldog őse lehetett. Állandósult rangidős állapotban. De az is ily moccanatlan, hogy a műtermi fé­nyeken kívül máig megmaradt Illés György kétszeres Kos- suth-díjas operatőr 1914. no vember 2-án született Egerben. A magyar film ifjúkorával együtt nőtt fel. 1935-ben ke­rült a filmszakmába, a Ma­gyar Filmirodánál világosító­ként kezdte. 1945-1949 között a Mafirtnál segédoperatőr­ként, majd 1946-tól operatőr­ként dolgozott. 1949-ben ke­rült a Mafilmhez. Kezdetben híradókat és dokumentumfil­meket, 1949-től pedig játékfil­meket forgatott 1949-től ötven éven át tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, ahol az operatőr tanszék vezetője volt és 1990-91-ben a főiskola sugárzó meleg embersége a ma­gyar filmkészítés rangidősének. De nem a rang és az idő jut eszembe most sem, hanem csak annyi, hogy ember. Nem is lehet másként azzal, ki annyi arcot fo­tografált, csupaszított le, öltözte­tett föl a részvétlen lámpák és ke­mény tekintetű objektívek mö­gött. Sokat, majdnem mindent lá­tott, ami velünk történt, majdnem rektora. 1990-ben létrehozta a Magyar Operatőrök Társasá­gát Operatőrként 1949 és 1996 között 66 játékfilm fűző­dik a nevéhez. Stílust terem­tett a Valahol Európában, a Ház a sziklák alatt, s az Isten hozta, őrnagy úr! című ma­gyar filmek fényképezésével Korszakalkotó realista képíró, a képi egység mestere. Iskola­teremtő: művészi teljesítmé­nyéhez fogható pedagógusi munkássága. Oktatói munká­ja során olyan világhírességek kerültek ki az operatőri isko­lából, tfli'nf ZSIGMOND VILMOS. KOVÁCS LÁSZLÓ, JEAN BADAL, HOLTAI LAJOS. mindent tudott és megértett. Megértette a küzdő, szenvedő, bo­lond, mámoros embert, akiben önmagára ismert. Nem kulcslyukon át leshette meg az életet, lopott titkok hatás­vadász reményében, hanem ma­ga volt a kulcs. Ajtót nyitott. Kulcsként önmagunkhoz egy olyan zárban - amit elfeledtünk, vagy szívesen eltagadunk -, hogy aztán ki-ki bátorsága szerint be­léphessen a hetedik szobába. Ha akar. És tudta azt is, hogy az élet a legközönségesebb és legsze­mérmetlenebb, utolérhetetlen rendező. S ez mind megtörténik velünk. Végtelenül önző ember volt. Tüdta, hogy adni a legna­gyobb adomány. És minél többet adhat és vet ki magából, annál több lesz neki. Jelenlétéből távoli generációk melegszenek. Jelző­tűz. Viszonyítási pont. Irányt mutat. Navigál. Távolról is. Illés György jelzőtüzét 92 évig láthat­ta az, aki odafigyelt. S láthatja még, akinek van szeme hozzá. Mozi indul. 1999-ben a Mafilm Róna utca filmgyárában, a kissé lepusztult stúdióépületek és díszletek közt beszélgettünk az élet kiszámítha­tatlanságáról, 85 éves volt akkor. Kis rövid szipkájából szíttá a ciga­lllés György (1914-2006): a fényíró mágus FOTX5: PIUSY ELEMÉR rettáját, apró slukkokban élvezve a dohányzás lopott örömét. Halot­tak napján születni az álmos­könyvek szerint hosszú, tartal­mas életet jósol, dobtam föl a ma­gas labdát. Erre csak annyit mon­dott, hogy talán szerencsés alkat.- A családi génjeimen keresz­tül is inkább a humor és az élet szépségeit kereső és követő szem­lélet alakulhatott ki bennem az évtizedek alatt. Ilyen talajon sze­rencsésen találkozott a személyi­ségem és a film, s így maradha­tott meg a derű. Ráadásul azt csi­nálhattam, amit szívből szeretek. Ez aztán környezetére is kisu­gárzott. Nem nagyon tudok róla, hogy a szakma valaki iránt ilyen egyértelműen kinyilvánította vol­na a szeretetéL- Már az első filmek után igen tudatosan megformálódott ben­nem, hogy az a környezet, a stáb, amellyel együtt dolgozom - vilá­gosítóktól a neves színészekig, sminkesekig bezárólag olyan légkört érezzenek maguk körül, amiben nem a munka nehézsége és izzadságszaga kap életteret. Ezt kellett feloldani úgy, hogy egyfajta filmes családdá átalakul­va az adott körülmények között a legjobb módon nyerhessenek megoldást a problémák. Voltak persze olyan esetek, amikor át­meneti összeütközésre került sor. A legfőbb törekvésem az volt, hogy ezeket a nehéz pillanatokat is humorral és barátsággal pró­báljuk meg áthidalni. Nem utolsó­sorban a közös munka, a film, a produkció érdekében. Ez nagyjá­ból sikerült. Nem nagyon adtam okot arra, hogy kételkedjenek ab­ban, amit mondok vagy teszek. Fiatal maradt és fiatalokkal dolgozott. Pedig a sokat megélt emberek között is ritka az olyan, aki a változó világ számára ellen­szenves jelenségeire nem vissza­húzódással, keserűséggel és düh­vei válaszol. Fontosnak tartotta, szerette és nevelte a fiatalokat, és ami fontos, hitt a jövőjükben.- Ez azért alapvető, mert 1949- től úgy fogtam fel a Színház- és Filmművészeti Főiskolán végzett munkámat, hogy ez nemcsak egy szakmai feladat: bizonyos isme­retanyagot őszintén és tisztán át­adni a következő nemzedéknek. Mindez rendkívül fontos volt az emberformálás szempontjából is. Miként tudok én hozzájárulni ah­hoz, hogy valaki olyan egyéniség­gé váljon, aki a társadalom felől érkező információkat mint szű­rő, átengedi magán, s ebből követ­keztetéseket von le filmen, novel­lában, zenében, festményben. De ehhez egyéniség kell, hogy a tár­sadalom felől érkező információ­kat, lévén érzékenyebb lélek, ha­marabb fölfogja, mint egy átlag­ember. Az nem megoldás, ha a tekintélyem birtokában kijelen­tem valakiről, hogy hülye. Egykori egriként, operatőri szemmel, s mint díszpolgár is el- ragadónak találta a várost. Azt mondta: példa, hogyan lehet egy várost szeretetté alakítani. Az egészsége megőrzésében is sokat köszönhetett Egernek. Ha tehette, évente legalább két-háromszor meglátogatta a Török fürdőt, ahol gondos kezek vették kezelésbe.- Régi vágyam volt - és sajnos maradt - egy, a városról szóló filmes monográfia elkészítése. S ezt a lelkemben még mindig nem adtam föl - mondta. - 1946-47-ben az első nemzetközi úszóversenyről készíthettem tu­dósítást és forgattam elé egy kis vázlatot Egerről, kétperces rövid darabot, zenével. Ákkor mind­össze 60 méter filmet kaptam rá, ami nagyon kevés volt, tekintve az akkori nyersanyaghiányos időket. heves megye Hatvanban, a 30- as és 32-es főút találkozásánál körforgalom épül, ezért az autó­sok jelzőlámpás irányításra, út­szűkületre, sebességkorlátozás­ra számíthatnak. Az építés ide­jén a Horváth Mihály út a Csányi út felől közelíthető meg. A Zagy­va-parti városon áthaladó 30-as főút más részén is nehezebben haladhatnak a csatornaépítés miatt. A szolnoki úton pedig gáz­vezeték-építés nehezíti a közle­kedést. Köztéri munkák miatt forga­lomkorlátozásra számíthatnak a karácsondiak a gyöngyös-heve­si úton, az egriek a novaji össze­kötő úton, s a lőrinciek a csator­naépítés alá vont területeken. Verpelét és Kisnána között be­szakadt a burkolat, ezért ott is óvatosan kell vezetni, csakúgy, mint Sírok és Pétervására kö­zött, valamint Bükkszék belte­rületén. Az utóbbi községben ivóvízvezetéket fektetnek le. Dormándon szennyvízvezeték épül, ott is indokolt a forgalom- korlátozás. Egerben a Vörösmarty út-Dr. Nagy János utcai csomópont és a Széchenyi utca érintett az út és a járdaburkolat felújításában, ezért ezeken a helyeken lassan szabad haladni, a helyi járatú autóbusz kikanyarodásának elő­segítése végett. Sörpavilont is zsákmányoltak a merész tolvajok heves megye Rendőrségi szóvi­vői tájékoztatás szerint egy adácsi családi házból különféle szerszámokat és műszaki cikke­ket loptak, legalább 150 ezer fo­rint értékben. Egy verpelétiből pedig a bejárati ajtót megrongál­va műszaki tárgyakat és éksze­reket vettek magukhoz illetékte­lenek. Itt a kár is jelentős, hiszen több mint 1 millió forint. Tiszanánán egy hétvégi ház­nak feszítették fel az ajtaját a be­törők, és minden mozdítható ér­téket magukkal vittek. így a bűn­tény révén gazdát cserélt két csó­nakmotor, egy vízisí, egy kávéfő­ző, egy marmonkanna, de még egy sörpavilont is meglovasítot- tak a tolvajok. A tróf easú lybecsléstől a sarangoláson át a koronglövészetig az év erdésze A Mátrában igazolhatták elméleti tudásbeli és gyakorlati jártasságukat erdészeteink munkatársai mátrafüred Az Országos Erdé­szeti Egyesület versenykiírása alapján a Mátra Erdészeti, Me­zőgazdasági és Vadgazdálkodá­si Szakképző Iskola és Kollégi­um adott helyet a kétévenként megrendezett Országos Erdész­versenynek. A16 állami erdőke­zelő zrt. és három magánerdő versenyzőinek a tantermi írás­beli feladatokon túl helyt kellett állni a festői szépségű Mátra er­dőrészeiben tartott terepver- senyszámokban is. Az összetett szakmai, írásbe­li feladatokat követően számot kellett adniuk többek között a komplex felismerés, határazo­nosítás, gyérítésjelölés, fakész- let-meghatározás egyszerű körlapösszeg-méréses eljárásbe­li, továbbá a vad távolságának és a trófea súlyának becslésé­ben, a lőhetőség megállapításá­ban, a rönk számbavételében, a sarangolás választék számbavé­telében szerzett tudásukról. A verseny fontos feladata volt a fegyverhasználat, pontlövészet kispuskával, illetve a koronglö­vészet. A jól felkészült versenyzők közül első lett Vincze .Béla (Északerdő Zrt.), a második he­lyezett Marton János (Ipolyerdő Zrt.), a harmadik Som Árpád (Nyírerdő Zrt.). Női versenyzője is volt a találkozónak, mégpedig Fehér Zsuzsanna, aki kiválóan bizonyította tudását. Vincze Bé­Az erdészek országos versengésének női résztvevője is volt, aki bizonyította felkészültségét la 400 ezer forint értékű külföl­di utat és egy GPS navigációs szoftverrel felszerelt PDA-t, va­lamint oklevelet és vándorkupát kapott. Marton János 200 ezer forint értékű külföldi utat, okle­velet, míg a harmadik Som Ár­pád 100 ezer forint értékű kül­földi utat és oklevelet kapott. A verseny védnökei voltak: Cserép János, az Országos Er­dészeti Egyesület elnöke, Duska József, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója, Kondor István, az Állami Erdészeti Szol­gálat Egri Igazgatóságának igaz­gatója, Luzsi József, a Magáner- dő-gazdálkodók Országos Szö­vetségétől, Pallagi László, az Egererdő Zrt. vezérigazgatója és dr. Vasas Joachim, a Mátra Szakképző Iskola igazgatója. Szervezőként közreműködtek az Egererdő Zrt., Mátra Szak­képző Iskola, Állami Erdészeti Szolgálat Egri Igazgatósága, Bükki Nemzeti Park Igazgatósá­ga, Erdészeti Tudományos Inté­zet, Mátrafüred nyugdíjasai.- A háromnapos szakmai verseny azt bizonyította - mondta Urbán Pál, az Egererdő Zrt. megbízott szervezője -, hogy az erdő- és vadgazdálko­dásban dolgozó fiatal szakem­berek, a természet védelmét is figyelembe véve, kiváló felké­szültséggel rendelkeznek, ami a jövő záloga. ■ Gyenes István

Next

/
Thumbnails
Contents