Heves Megyei Hírlap, 2006. június (17. évfolyam, 127-151. szám)

2006-06-14 / 137. szám

2006 JÚNIUS 14 SZERDA - HEVES MEGYEI HÍRLAP PF. 2 3 5 Szeretettel, szaktudással gyógyították meg fiamat Egy elbocsátás hátterében peres ügy A politikai ok akkor is fennállna, ha a városi tv fizetne! Megalakult a Környezetvédők Ifjúsági Köre a Civil Házban Fiam 20 éves, halmozottan sé­rült fiatalember. Ez év április 1- jétől május 4-éig az egri Markhot Ferenc Kórház I. belosztályán állt kezelés alatt, ezt követően került Mátraházára, ahol tovább kezelték május 16-áig. Ezúton szeretném megköszönni dr. Ro­mán Sándor háziorvosnak, dr. Fütő Lászlónak, az I. belosztály osztályvezető főorvosának, dr. Nagy Kálmán kezelőorvosnak, Mátraházán a pulmonológiai osztály vezetőjének, dr. Kludák Istvánnak és az ápolónőknek az áldozatos és lelkiismeretes mun­kájukat, emberséges magatartá­sukat. Köszönöm, hogy mindent elkövettek fiam gyógyulásáért. A szeretet, amely a fiam felé irá­nyult, nagyon jólesett. Köszö­nöm, hogy segítettek a fiamon és meggyógyult. ■ Bereczkiné Palotás Éva (cím a szerk.-ben) Élményekkel gazdagított a babakiállítás Gyöngyösön az Egressy Béni Ál­talános Iskola galériájában volt látható május 8-26. között Baba­városi séta címmel egy gyöngyö­si 8. osztályos lány, Tóth Zsuzsan­na babagyűjtő Barbie-baba kiállí­tása, amely csodás élményt jelen­tett a látogatók számára. Zsuzsa már kicsi korától fogva gyűjti a babákat a vele együttműködő szülei támogatásával. Szomorú, hogy sok kislányt ma már nem érdekel a játékbaba, pedig egyko­ron a legkedvesebb játékok kö­zött szerepelt Az édesanya mun­káját dicséri a sok egyedi tervezé­sű babaruha, az édesapa pedig a míves bababútorok készítésével járult hozzá a látványhoz. A kiál­lítást rengeteg fantázia jellemez­te. Akik megtekintették, egy olyan világba nyertek betekin­tést, amely minden gyermekben és felnőttben felkeltheti az igényt a szépre. Zsuzsa előtt vélemé­nyem szerint nagy jövő áll, ami látszik a kézügyességén, a szép iránt való fogékonyságán. Csodá­latos dolog, hogy ezekre a nyu­gatról származó babákra magyar népviseletet is „komponáltak”. ■ H. Eszter (név és cím a szerk.-ben) A Heves Megyei Hírlap sajátos objektivitását tükrözi, hogy ami­kor én a nézőktől elköszönő cik­kemet megírtam, azt le sem akar­ták hozni. Végül a Pf. Szerkesztő- nője lerövidítve bár, de a lényegi részeket meghagyva közzétette azt. Abban én korántsem hasz­nálok olyan hangnemet, mint a június 9-én pénteken megjelent „Politikai okok, avagy valami más egy vidéki televízióban?” c. cikk­ben a VTV igazgatónője, Bozsik Katalin, akinek a szerkesztőség az első oldalon, kiemelt helyen biztosított reflexiót Ilyen, szemé­lyemet, becsületemet nagy nyü- vánosság előtt lejáratni kívánó cikk mellé illett volna az én vála­szomat is odabiggyeszteni, mint tette azt korrekten műiden más sajtófórum, amelyik a VTV-ből való elbocsátásommal foglalko­zott. A megszólaltatott igazgatónő ugyanis nem tesz mást, mint nem helytálló tényeket állapít meg, és olyan bravúrosan össze­mos két egymástól független dol­got, mintha azok feltételeznék egymást. Nevezetesen: Bozsik Katalin szerint én az ominózus május 4-i adás napján „nem je­lentem meg a szerkesztőségben” (Akkor hogyan is ültem az élő adásban? Hogyan fogadtam már az adás előtt egy órával az első vendéget?) továbbá „adásmene­tét kolléganőjének diktálta be” (a kolléganő férfi volt, és mindösz- sze két nevet út be nekem, mert délelőtt - éppen az esti adás mi­att - fodrásznál ültem).” Bűnlajst­romom” folytatódik: „a műsor­kezdés előtt 15 perccel derült ki, hogy nem egy, hanem három vendége van!” A15 perc az kere­ken 55 perc. (Hogy egy vendég helyett hárommal beszélgetek, ugyanannyi időtartamban és té­mában, az csak inkább előnyére válik egy műsornak.) Ugyanis az esti fél nyolcas kezdés előtt, az el­ső vendég háromnegyed-hét előtt, a másik kettő hét órára ér­kezett. A képek „televíziós formá­tumúvá alakítása” és a két plusz név beúása az adásmenetbe, ke­reken 6 percet vett igénybe! Ak­kor mivel is veszélyeztettem az élő adást? A „helyzettel történő szembesítéskor”, - amely telefo­non történt - a megengedhetetlen hangnemet és minősítést éppenhogy az igazgatónő hasz­nálta, amikor első mondatában azért vont felelősségre: „Mit ke­res a Wass Albert téma egy nyug­díjas magazinban??” Ha nem így kezdte volna, akkor most nem ál­lítanánk vendégeimmel együtt - akik hallottak műiden mondatot hogy igenis politikai oka volt a kúúgásomnak. Furcsa az is, hogy az igazgató­nő által a cikkben elmondottak az „elbocsátásféle-levelében” egy­általán nem szerepeltek. Annál inkább a következő zavaros in­doklás: „ Nem elfogadható állás­pontom szerűit, hogy a televízió műsorszerkesztése, illetve a szer­kesztéshez kapcsolódó szakmai elvárások, vagy értelmezések kü­lönbözősége miatti eltérő vélemé­nyeket személyeskedések, erköl­csi értékrendbeli, mondvacsinált különbözőségek és politikai vá­daskodások mögé rejtsük...” Ez tehát a felmondás, a fenti álh'tá- sok nélkül. Utólag álmodott tehát Bozsik Katalin a rám olvasott bű­nökről? A legfelháborítóbb a ve­le készült interjúban az utolsó mondata, amely személyemet mélyen megalázza. Nem keveseb­bet állít, mint azt „ha lenne a te­levíziónak 750 ezer forintja, ak­kor ezzel a kifizetéssel a politikai tisztogatás vádjától megválthat­ná magát F. Molnár Gabriella, aki ezt munkajogi megegyezés fejé­ben kérte”. Ez egyáltalán nem így van. A politikai ok minden körülmények között fennáll és fenn fog állni. De igaz az is, hogy elbocsátásom miatt munkaügyi bírósághoz for­dultam. Annak első lépcsője volt az ügyvédem által kiszámolt kö­vetelés, peren kívüli megegyezés­re ajánlása. Ezt ön nem fogadta el, tehát marad a jogos per, amely­ben felelniük kell a kényszervál­lalkozóvá tételemért, a színlelt szerződésekért és egyéb bűncse­lekmény gyanús munkáltatói „té­vedésekért”. Majd ezután derül ki, hogy kinek a szakmaisága is kérdőjelezhető meg valójában?! ■ F. Molnár Gabriella * Lapunk részéről a fenti írás köz­readásával a vitát lezártnak te­kintjük. (aszerk.) Civilek az egészségesebb életért lelkes csapat Az Egri Egészség- és Környezetvédő Egyesületről Szerencsésnek mondhatjuk ma­gunkat mi egriek, mert váro­sunkban igen színes a paletta a nyitott, érdeklődő, új ismeretek után vágyó polgárok számára is. A számos kiváló kulturális program mellett lehetőség van az egészségmegőrzés különböző módjainak megismerésére is az Egri Egészség- és Környezetvédő Egyesület jóvoltából. A szervezet 1989-ben alakult, az ismert újságúó Pécsi István vezetésével, s majd két évtizedig működött, de halála után sem szűnt meg. Követői tovább foly­tatják a megkezdett tevékenysé­get, s a hagyományt megőrizve, de megújulva szerveznek elő­adásokat az egészséges életmód­ról, a betegségek megelőzéséről és a gyógyításról. A rendezvé­nyeknek a Megyei Művelődési Központ ad helyet a Knézich Károly utcában, s ez a helyszín könnyen megközelíthető. A széksorok minden alkalommal megtelnek az érdeklődőkkel, a meghívott vendégek ismert, jó nevű természetgyógyászok. Kövesdi Natalia a budapesti Élet­fa központ vezetője előadást tar­tott a makrobiotikus táplálkozás­ról, az ételek elkészíté­séről, Tóth János a mágnes gyógyító ha­tásáról, Aranyi Lászlóné az asztro­lógiáról, dr. Csikay Erzsébet a min­denkit foglalkoz­tató kérdésről, az orvoslás és a ter- mészetgyógy- ászat kapcsolatá­ról beszélt. Vendég volt Bokor Kata­lin, aki saját módszerével gyógy­ult ki súlyos betegségéből és az­óta segíti embertársait, s osztja meg gyógyulásának titkait Meg­nyerő és hiteles egyénisége olyan érdeklődést váltott ki, hogy e hó 28-án ismét ellátogat Egerbe jó tanácsaival, és egyút­tal konzultációt is tart. A második félév szeptember­ben indul: dr. Dömölky Lídia az E számokkal is­nek, a vezetőségnek Pat­kós Attilának, Varga Miklósné Mariká­nak, Bodolósz II- dikónak, merteti meg a hallgatóságot, melyek rej­télye bizonyára sokakat foglalkoz­tat Az előadások mindenki szá­mára nyitottak, várják a régi és új érdeklődőket. Köszönettel tarto­zunk és gratulálunk a szervezők­hogy lelkes munká­jukkal lehető­vé teszik a találkozást a ne­ves szakemberekkel. „Űt nélkül nem járhatsz Igazság nélkül nem láthatsz Elet nélkül nem élhetsz” Éljük hát egyre egészségeseb­ben életünket! ■ (Név és cím a szerkesztőségben) A Környezetvédő Ifjúsági Kör ala­kuló ülését április 26-án tartot­tuk meg a Civil Ház nagy tanács­termében. A jelenlévők a tájékoz­tatást követően hasznos ötletek­kel, javaslatokkal egészítették ki a megbeszélést Fő célunk, a kör­nyezet-, természetvédelem lénye­gének megértése. Május 20-án a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának a szerve­zésében, a felsőtárkányi Oktató és Látogatóközpontban a Mada­rak és Fák napja alkalmából meg­rendezett terepi madármegfigye­lésen vettünk részt. Az idő kedve­zően alakult A programot madár- gyűrűzéssel nyitottuk meg (örvös légykapó, fenyves cinege, barátka poszáta). A középiskolás diákok nagy érdeklődéssel hallgatták az előadást, melyet Fitala Csaba, a Bükki Nemzeti Park Igazgatósá­gának munkatársa tartott. Sok színes fotót is készítettek a kör­nyékről, és magáról az esemény­ről. Ezt követően távcső segítségé­vel figyelhettük meg a madara­kat a magasban, és a fák között Ezúton is köszönjük az előadó­nak a kimerítő, alapos beszámo­lóját, és a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága által nyújtott lehető­séget Bővebb információ az Ifjúsági Köf tevékenységéről az alábbi el­érhetőségeken kérhető: 36/410- 126 (8.00-12-00), 06/30/268- 3165, valamint székhelyükön: Életfa Környezetvédő Szövetség, 3300 Eger, Bajcsy-Zs. utca 9. (Eg­ri Civil Ház). Köszönet a becsületes buszsofőrnek A Budapesti Műszaki Egyetem építészmérnök hallgatója va­gyok. Május 12-én délután az Agria Volán járatával utaztam ha­za Egerbe és az autóbusz kalap­tartóján felejtettem a féléves raj­zaimat Az agria volános illetéke­sek segítségével hétfőn Dobó Szi­lárd gépkocsivezetőtől érintetle­nül visszakaptam rajzaimat, aki a kocsit figyelmesen átnézve megtalálta és megőrizte számom­ra. Köszönöm az Agria Volán kol­lektívájának ezt a tisztességes hozzáállást ■ (név és cím a szerk.-ben) Biztonságos megoldást sürgetnek a gyalogosok Múltidéző, pünkösdi falunap emléktábla Egykori kántortanítójukról is megemlékeztek Egerben a Barkóczy utcán, a földhivatal épülete előtti járdá­ról a zebrára lelépni tilos! Ez vo­natkozik minden gyalogosra, hi­szen az itt közlekedő járművek átvették a hatalmat! Jó lenne, ha az illetékesek legalább egy órán keresztül figyelnék a forgalmat ezen a szakaszon, de ne egyen­ruhában! Próbáljanak meg átkel­ni a zebrán, de vigyázzanak, ne­hogy valamelyik autó kereke „rálépjen” a lábukra! A gyalogos tanácstalanul áll a járdán, majd a zebrára lelépve kérdezi saját magától: megkockáztassam az átkelést, vagy ne? A kocsik ara­szolnak - vagy robognak - egy­más után. Inkább a gázpedáúa lép rá a vezető, hogy azon a frá­nya zebrán minél hamarabb túl­jusson, mint a fékre. A dolog már csak azért is félelmetes, mert ezen a szakaszon az isko­lák közelsége miatt rengeteg di­ák közlekedik. Mivel a közelben található a buszpályaudvar is, rengeteg az idős, vidékről érke­ző utas, akik ha ezen az útvona­lon szeretnének a városba lejut­ni, ugyancsak veszélynek van­nak kitéve. Nagyon kevés az a gépkocsive­zető, aki megáll, és türelmesen megvárja, amíg a gyalogos elha­lad a zebrán. Sürgős, megnyugtató, bizton­ságos megoldást várunk, mielőtt súlyos baleset történne. ■ (név és cím a szerk.-ben) A falunap egyik programja volt az ünnepi szentmise után, el­hunyt szüléink tiszteletére - ta­nítványaik által - az iskola falán elhelyezett emléktábla avatása, felszentelése. Megható érzés volt szüléinknek pedagógiai mun­kásságukról, emberi magatartá­sukról hallani az elismeréseket, és olvasni a márványtáblába vé­sett szöveget. TISZTESSÉGGEL EMBERSÉGRE NEVELTEK! FARAGÓ ANTAL FARAGÓ ANTALNÉ TANÍTÓINKRA, AKIK EBBEN AZ ÉPÜLETBEN 1954- 1976-ig TANÍTOTTAK. A HÁLÁS TANÍTVÁNYOK 2006. Köszönetünket fejezzük ki Ferjancsik Ferenc kanonok úr­nak, aki felszentelte az emlék­táblát és beszédével ünnepélyes­sé tette az eseményt, közben méltatva szüléink kántortanítói munkáját is. Köszönjük Sós Tamás ország- gyűlési képviselő úrnak, hogy az eseményt jelenlétével meg­tisztelte. Köszönjük a falu pol­gármesterének Válóczi István­nak, hogy meghívott bennünket e csodálatos napra, és Gál Sán­dornak, akik szintén megemlé­keztek róluk. A kisiskolások szép kis műsorral kedveskedtek, köszönjük tanárnőjüknek, aki betanította őket. Mélyen sajnál­juk, hogy az iskola 70 év után be­zárja kapuit. Köszönetünket fe­jezzük ki szüléink hálás tanítvá­nyainak, akik 30 év után sem fe­ledkeztek meg egykori tanítóik­ról, és akik a „Fedémesi Kalen­dárium 2006” c. kiadványban megszólalnak. Köszönetét mondunk Fehér Jánosnak és Fehér Jánosnénak, akik szintén nagy elismeréssel írnak régi tanítóikról. Végül köszönetét mondunk minden falubelinek, akik a rossz idő ellenére is eljöttek, hogy ta­lálkozhassanak velünk és részt vehessenek e rendkívül megha­tó, torokszorító eseményen. Na­gyon jó volt találkozni régi osz­tálytársakkal, iskolatársakkal. ■ A Faragó testvérek Szemetes, elhanyagolt közterek A minap Egerben a színház előt­ti megállóban a reggeli forgatag­ban egy kiborított útszéli sze­métgyűjtő és annak tartalma akadályozta a forgalmat, de ez senkit sem zavart. Fél óra múl­tán sem történt változás. A gya­logos forgalom egyre nagyobb lett: a szemétbe belerúgtak, jó esetben megcsóválták a fejüket. Az arra járó diákokat sem zavar­ták a holmi földi apróságok. Ek­kor a homlokomra csaptam: em­ber, te sem hajoltál le azért a sze­metes edényért! Megfordultam, és felállítottam „szegényt”. A színház árkádja alatt két boros­üveg hevert. A randalírozók a to­tózó előtti telefonfülke oldalát is bezúzták. ■ Simon Imre

Next

/
Thumbnails
Contents