Heves Megyei Hírlap, 2006. június (17. évfolyam, 127-151. szám)

2006-06-13 / 136. szám

1*1 íívuo. jymuo jlo., ntuu : slSiillfe1 llfg' ji GAZDASAG m Mm ' * + V' mi ^ * <,*' M M M x í Drágul a megélhetés megszorítás Az áfaemelés nehezíti a kisebb boltok helyzetét is HIRSAV Zuhanórepülésben a forint és a BUX erőteljesen gyengült teg­nap a forint az euróval szemben: délután már 268 forint körül járt a közös de­viza árfolyama. A BUX négyszázalékos csökkenés­sel 19 400 pont alatt is járt. Szakértők szerint az esést az válthatta ki, hogy a beje­lentett intézkedések mellő­zik a szerkezeti reformokat. Kevesebben szálltak meg a hotelekben április végéig a kereskedel­mi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma 0,6 százalékkal volt kevesebb mint egy évvel korábban. A díjbevétel viszont 10,4 szá­zalékkal nőtt - közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Beszélő pénzautomaták gyengén látóknak A k&h bank országszerte 29 hangos információkat adó, vakokat segítő készpénz­automatát üzemeltet. Töb­bek között Pécsett, Kiskun­félegyházán, Sátoraljaújhe­lyen és Bácsalmáson is meg­találhatók ilyen ATM-ek. Pannon A BUX-index 2006. június 12-én 20 600 15.30,3 New ¥ork+ 20400 ......... .......... Változás: -3,34% V ..I.... 19473 I Nyitóérték: 19916 09.00 11.01 Előző napi záróérték: 20146 13.00 15.00 16.30 FORRÓS: BfT NYERTESEK Forrás 1260 +8,62 0,28 Kárpótlási 1OOO Danubius 5 300 +7,61 0,10 + 1,83 30 Démász 15 950 +0,41 17 TVK 879 +0,11 VES2TTESEK FORRÁS: BÉT Richter 36300 -7,52 5 599 OTP 5 740 -4,33 14 101 Graphisoft 1 724 -3,96 4 791 19 Mól 19 790 -0,58 7085 MTelekom 870 -0,57 7 085 A BUX-index az elmúlt napokban 2210«............................. 21 Hitit 21 li® ......... 2 1800 a 21616 21500 21200 21 241U . „„„„ 21085 Al20 925 20900 20600 20300 20 000____ 201®61 p «nű> Ö5.30 05.31 06.02 06.06 06.07 06.09 /"aP FORRÁS: BÉT MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2006. június 12-én. €/Ft $/Ft €/$ f f — 265,61 210,43 1,26 +1,88 Ft +1,95 Ft Ocent EU-átlag: 25 132 A gáz- és villanyáremelé­sek, valamint a 15 száza­lékos áfakulcs növekedé­se érinti a legsúlyosab­ban a lakosságot a szom­baton ismertetett megszo­rító intézkedések közül. Szakértők szerint újabb gázáremelés várható. Tóth Marcella Harmincmilliárd forinttal emel­kedhetnek a lakosság terhei szeptember és december között a kedvezményes áfakulcs növe­kedéséből adódó élelmiszerár­emelkedés miatt - vélekedik Pi­ros László, az Élelmiszer-feldol­gozók Országos Szövetségének főtitkára. Az élelmiszerek fo­gyasztói árában nem jelenik meg teljes egészében az áfaeme­lés hatása, elsősorban az ágazat­ra jellemző erős verseny miatt. A szakértő szerint a magasabb árak miatti többletköltségnek a hatvan százaléka terheli a lakos­ságot, a negyven százalékát a beszállítóknak kell lenyelniük. A megközelítően harmincszáza­lékos gázáremelés és a 14 száza­lékos áramdrágulás azonban nem feltétlenül mutatkozik majd meg az árakban. Magyar- országon ugyanis a kereskedők az áraikat sokkal inkább a jöve­delmekhez alakították, és nem a költségeikhez. A reálbérek befagyasztása miatt a fogyasztás jelentős visz- szaesésére számít az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitká­ra. Vámos György szerint a gáz- és a villanyár, illetve az áfa emel­kedése nehéz helyzetbe hozhat­ja azokat a kisebb boltokat, ame­lyek kénytelenek lesznek áthá­rítani a vásárlókra a terheket. A vevők ugyanis a megszorítá­sok miatt még inkább árérzéke­nyek lesznek - tette hozzá. A földgáz árát a kormány a nemzetközi szintre akarja felzár­kóztatni, a későbbiekben pedig várhatóan a támogatási rendszer is átalakul. A jövőben csak a rá­szorulók terheit ellentételeznék. Gyurcsány Ferenc szerint ősz vé­géig úgy alakítják át a gázár-tá­mogatási rendszert, hogy azzal ne a leggazdagabbak járjanak jól - értesült az MTI. A miniszterel­nök csak annyit közölt, hogy az ősz végére egy 2,5-3 éves prog­ramot dolgoznak ki, amely sze­rint szakaszosan építik be a rendszerbe az ártámogatásokat. Gál J. Zoltán kormányszóvivő tegnapi tájékoztatóján kijelentet­te: idén nem lesz további gázár­emelés. Az őszi drágítás egy át­lagosnak mondható 60 négyzet- méteres lakásban havi 1600 fo­rintos többletkiadással jár. A hazai lakossági gázár jelen­leg mintegy negyven százalék­kal alacsonyabb az európai uniós átlagnál - mondta el kérdésünk­Szeptemberre négyszázalékos lesz az Infláció AKÁR NÉGY SZÁZALÉKRA tS fel­pöröghet szeptemberben az infláció amiatt, hogy augusz­tustól megközelítően harminc százalékkal emelkedik a gáz, s 10-14 százalékkal a villa­mos energia lakossági fo­gyasztói ára, s szeptembertől 20 százalékra nő a 15 száza­lékos áfakulcs. Németh Dá­vid, az ING elemzője szerint a gázáremelés 0,8, míg az áfakulcs növelése egy száza­lékkal emeli az inflációt. re Hegedűs Miklós, a GKI Ener­giakutató Kft. ügyvezető igazga­tója. A lakossági gázár alakulását alapjában véve rfieghatározza az orosz importgáz ára. Az import ára az utóbbi időben 10-15 szá­zalékkal emelkedett. Csak ez a költségnövekedés önmagában 15-20 százalékos fogyasztói ár­emelést tesz indokolttá. Ma Magyarország közel 300 dollárt fizet ezer köbméter orosz forrásból érkező gázért. Azaz egy köbméter importgáz körülbelül 63 forint. Erre rakódnak rá a gáz tárolása és értékesítése során fel­merülő további költségek, vala­mint az értékesítési lánc szerep­lőinek haszna is. Ezért a szakér­tők úgy gondolják, hogy támo­gatások nélkül mintegy száz fo­rintos köbméterenkénti lakossá­gi gázár lenne reális. Győri Péter, a Budapesti Mód­szertani és Szociális Központ szakmai vezetője ugyanakkor ar­ra hívta fel a figyelmet: az ener­giaárak csak akkor tükrözhetik a valós beszerzési költségeket, ha az áremelés a hazai jövedelmi vi­szonyok között minden rászoruló számára jogszerűen hozzáférhe­tő, garantált szociális támogatás­sal együttesen valósul meg. További hitelt igényelhetnek a kisvállalkozások az MFB-től December végéig még csaknem 331 milliárd forint szabad fejlesz­tési hitelt igényelhetnek a mik­ro-, kis- és középvállalkozások, valamint az önkormányzatok a Sikeres Magyarországért hitel- programok keretében - tájékoz­tatott a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. Az egy évvel ezelőtt meghirdetett programban a bank több mint ötvenféle beruházási célra ad kedvezményes, 2,5-6,8 százalék közötti kamatozású, és hosszú, 7-20 éves lejáratú fej­lesztési kölcsönt. A 42 hitelinté­zet közvetítésével, refinanszíro­zásban nyújtott hitelek az ország háromezer pontján igényelhetők. A program meghirdetése óta mintegy 3400 vállalkozás és ön- kormányzat már több mint 214 milliárd forint hitelt kapott az 545 milliárd forint keretből. A fu­tamidő átlagosan nyolc év, az igé­nyelt hitelek nagysága pedig 55 millió forint. A legtöbb vállalko­zó technológiafejlesztéshez, -kor­szerűsítéshez és a termelő inf­rastruktúra-fejlesztéshez kért kölcsönt. Az agrárfejlesztési hi­telkeretnek viszont eddig csupán az egynegyedét (mintegy tízmil- liárd forintot) hagyták jóvá. ■ Összesen 3400 vállalko­zás több mint 514 mil­liárd forint hitelt kapott. A legdinamikusabban az egy éve átalakított önkormányzati hitelprogram fejlődik. A konst­rukció keretében a másfél évvel ezelőtti indítás óta több mint 64 milliárd forintot hagyott jóvá az MFB; ez magába foglalja a Panel Plusz hitelprogram keretében fo­lyósított összeget is. Az igények gyors növekedése miatt fel kel­lett emelni az induló hatvanmil- liárd forintos keretösszeget. Mindkét ügyfélkörben máso­dik helyre kerültek a környezet- védelemhez kapcsolódó beruhá­zási célok. Az egészségügyi szol­gáltatások fejlesztésében lema­radtak az önkormányzatok, vi­szont a vállalkozók körében megnőtt a humán-egészségügyi ellátást szolgáló beruházásra igényelt összeg nagysága. ■ VG Tízmilliárdok folynak el a költségvetésből spórolás Jobban kellene gazdálkodni az állami cégeknél az Állami Számvevőszék szerint Az állami cégek veszteségeinek lefaragásával is több tízmilliárd forintot spórolhatna az állam. Egy nemrég nyilvánosságra ho­zott számvevőszéki jelentésből kiderül: öt év alatt 290 milliárd forint veszteséget termeltek az állami kézben lévő, tartósan veszteséges gazdasági társasá­gok. Emiatt az állam jelentős be­vételi forrásoktól esik el, miután az említett cégek nem fizetnek adót. A vállalatok sok esetben csak állami támogatással, jutta­tással maradhatnak fenn. Az összesen 97 vizsgált társaság 2000 és 2005 között 920,5 mil­liárd forint támogatást kapott. Évente több tízmilliárd forint­tal kell kistafírozni a MÁV-ot. A jelenleg száz százalékban álla­mi tulajdonú vasúttársaság négy év alatt összesen 120,8 milliárd forintos veszteséget halmozott fel. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint a tár­saság veszteségeiért elsősorban az állam felelős, mert 2000 és 2005 között nem vállalta fel, hogy a megrendelt közszolgáltatások minden költségét kielégíti. A tarifaemelések mértéke rendre elmaradt a szükséges szinttől, s régóta húzódik a ked­vezményrendszer átalakítása. A hét végén bejelentett intézke­dések között szerepel a közleke­dési kedvezmény- és tarifarend­Megterhelők a költségvetésnek a veszteséges állami cégek. szer átalakítása, konkrétumok azonban egyelőre nem ismertek. A mindenkori kormányok adós­ságátvállalással, hosszú lejáratú hitelekhez nyújtott kezességvál­lalással próbálták kihúzni a MÁV-ot a bajból. Az alacsonyan tar­tott hatósági árak, valamint a magán­kézben lévő erőművek térhódítá­sa a leginkább ludas abban, hogy a Magyar Villamosművek a vizs­gált időszakban - 2004 kivételé­vel - végig veszteséges volt - ál­lapítja meg az ÁSZ. A vállalat fo­lyamatosan felemésztette saját tartalékait, amelyek 2000-ben még harmincmilliárd forintra rúgtak, majd 2004-re 3,8 milliárd- ra csökkentek. A cég a működési veszteségeket hitelekből pótolta, tízmilliárdos kölcsönt vett fel álla­mi garanciavállalással. A Magyar Televízió (MTV) szintén a hosszú ideje vesztesé­ges állami cégek közé tartozik, a csődhelyzet elkerülése érdeké­ben évről évre rendkívüli támo­gatást kap a költségvetésből. A veszteség egyik oka, hogy a té­vé reklámbevétele 1997 óta 17,6 milliárd forintról kétmilliárdra apadt. A másik ok a túlmérete­zett létszám. Ezt annak ellenére nem sikerül lefaragni, hogy a televízió öt év alatt kapott másfél milliárd forintos leépítési támo­gatást kapott. ■ B. K. Kell a tarifaemelés a MÁV-nak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents