Heves Megyei Hírlap, 2006. június (17. évfolyam, 127-151. szám)

2006-06-13 / 136. szám

4 MEGYEI KORKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2006. JUNIUS 13., KEDD Örül ha jössz, vár, ha mész a kapu jelkép Tovább erősödhet a két település kapcsolata „Menjetek bé a kapun." Dénes Csaba esperes kért áldást a község új díszére, s mindarra, amit jelképez bodok, detk Hamarosan másfél évtizedes lesz az erdélyi és a mátraaljai település kapcsolata és együttműködése, amelynek egyik újabb eredménye az a székelykapu, amit a Kovászna megyei falu központjában avat­tak fel nemrég. Az eseményre természetesen ellátogattak a detkiek is. Régi jó barátokként köszöntöt­ték egymást a vendéglátók és a vendégek, ez utóbbiak közül töb­ben már szinte hazajárnak a Sepsiszentgyörgy melletti falu­ba. Ám nem kellett sok idő, s már azok sem érezték magukat „idegennek”, akik most először jártak az Olt-parti településen. A házigazdák őszinte és sallang­mentes vendégszeretete, na meg a viszontlátás - vagy éppen az első találkozás - kíváncsi öröme hamar feledtette az utazás fára­dalmait. Ebben volt némi szere­pe a Bodokhoz tartozó Zalán községben főtt kitűnő szilvapá­linkának is, na de az vesse az el­ső követ a fáradt utazóra, aki nem hörpint fel örömmel egy­két kupicányit egy hosszú bu­szozás után az amúgy méreg­erős itókából. A szerencsésen „lazára” szer­vezett háromnapos látogatás so­rán bőséggel nyűt alkalom a köz­igazgatásilag egy egységbe tarto­zó Bodok, Zalán és Oltszem meg­ismerésére, nevezetességeik megtekintésére és lakóikkal va­ló találkozásra, s ugyanígy a kör­nyék látnivalóinak Tüsnádfürdő, a Szent Anna-tó, a környező városok - feltérképe­zésére. A látogatás középpontja természetesen a hivatalos prog­ram volt, nevezetesen a már em­lített székelykapu ünnepélyes felavatása. A ceremónia előtti istentiszte­leten a református templomban gyűltek össze a helyiek és a ven­dégek, mégpedig azok alatt a zászlók alatt, amelyeket Detk ön­Az együvé tartozás meghatározó jelképei Ma még nem látható Detken az erdélyi testvérfalu címere, ám jövőre elkészül az az em­lékmű, amelyen már szerepel majd Bodok jelképe, hirdetve az együvé tartozást S a segítő szándék sem apad el, mert - mint Pelle Sándor bejelentette - a bodoki József Attila Műve­lődési Ház felújításához „jelen­tős összeggel” szándékozik hoz­zájárulni a mátraaljai község. kormányzata segítségével ka­pott a falu magyar közössége. A község címerével - ami a megyé­ben elsőként készült el - ékesí­tett, illetve a millenniumi zász­lók mögé sorakozva vonultak ez­tán az ünneplők a főtérre, ahol a Bodok és Detk címerét is tartal­mazó kapu előtt elsőként Fodor István polgármester méltatta a maholnap másfél évtizedes ba­rátságot, felelevenítve az együtt­működés állomásait. Elismerően és köszönettel szólt a detkiek támogatásáról, amely révén - az említetteken túl - egy vendégházzal, s az Oltón egy új híddal is gyarapo­dott a falu, na meg igaz barátok­kal.- Ez a díszkapu megpecsételi a két község barátságát, s már nem „csak” a falu határában lé­vő tábla, de ez a kapu is méltón hirdeti, hogy Detk a mi testvér­községünk - fejtegette a polgár- mester. Puskás Bálint, a román parla­ment Kovászna megyei képvise­lője egyebek mellett azt hangsú­lyozta: az ember életében fontos jelkép a kapu.- Szeretettel fogadja az érke­zőt, és visszavárja a távozót. Re­mélem, ez a kapu is hasonlóan erősíti a két község, a két közös­ség együvé tartozását - véleke­dett a szenátor. Fodor István Pelle Sándor, Detk polgármes­tere a gondolatot továbbfűzve azt jegyezte meg: Kovászna és He­ves megye kapcsolata Detk és Bodok „egymásra találása” ré­vén épült és erősödött. A folya­matban nyilvánvalóan fontos ál­lomás lesz Románia uniós csaU lakozása, ami a hevesi község­vezető szerint az előnyökön túl alighanem tartogat majd kevés­bé örömteli eseményeket is az ország, s benne a magyar közös­ség számára.- Tudom, hogy a tizennégy esztendővel ezelőtti kézfogás to­vábbra is és egyre szorosabb lesz, s azt is örömmel látom, hogy az elmúlt években milyen jelentős fejlődésen ment keresz­tül a testvértelepülésünk. Bízom benne, hogy Bodok példaként is szolgál a többi erdélyi magyar falunak - fűzte hozzá mindeh­hez Pelle Sándor. FOTÓ: SUHA PÉTER Több tucat lobogót loptak el a város közterületeiről lőrinci Az önkormányzat a kö­zelmúltban a városszépítési ak­ció keretében kétszáztíz kültéri - nemzetiszínű, európai uniós és települési - zászlót vásárolt, ame­lyeket a közterületeken helyeztek el. Pár nap múlva az illetékesek és a lakók meglepődve tapasztal­ták, hogy ezek nagy része eltűnt az Árpád útról. A számvetés után kiderült, hogy összesen nyolc­vanegy zászlót loptak el ismeret­len tettesek. Víg Zoltán polgármester el­mondta: a kár eléri a százezer fo­rintot A körzeti megbízottak né­hány zászlót ugyan megtaláltak, többségüket megrongált állapot­ban. Kiderült, hogy ezeket fiatal­korú elkövetők „heccből” tulajdo­nították el. A város vezetője el­kedvetlenedve számolt be arról is, hogy a településen rendszere­sen ellopják a parkokba ültetett tujákat és muskátlikat ■ (t. o.) Éremgyűjtemény lehetne a város új öröksége gyöngyös A képviselő-testület csütörtöki ülésének egyik fontos témája lesz annak az éremgyűjte­ménynek a sorsa, amelyet a Gyöngyössolymoson élő Dobál Miklós hagyna örökségül a vá­rosra. Az adományozó aktív éve­it Svájcban töltötte, ahol csaknem 1300 éremből álló, a magyar pénzverés és éremművesség be­mutatására alkalmas tematikus kollekciót gyűjtött össze. Az örökhagyó a saját maga ál­tal 500 ezer euróra becsült tár­gyakért cserébe többek között azt kéri az önkormányzattól, hogy biztosítson méltó helyet az Orczy- kastélyban az érmeknek, melyek hozzájárulhatnak a város turisz­tikai vonzerejének a növeléséhez. Az előzetes felmérések, valamint a megyei önkormányzat és a Mát­ra Múzeum szakembereivel foly­tatott egyeztetés alapján úgy tű­nik, a gyűjteménynek a Pampuk- sarkon lévő gloriett adhat majd otthont Ha a testület elfogadja az örök­hagyó felajánlását, akkor a továb­bi szükséges intézkedésekről a szeptemberi ülésen döntenek majd a képviselők. ■J. M. Jelképes telekárak: mennyi az egy forint? Támogatni kellett a részeg sofőrt ellenőrzés Akadt, aki olyan ittas volt, hogy a szondát sem tudta megfújni ludas A község népességét gya- rapítandó, a betelepülni szándé­kozókat - amint arról korábban írtunk - igencsak kedvezmé­nyes árú telkekkel kívánja segí­teni az önkormányzat. Somlai György polgármestertől meg­tudtuk: szép számmal akadnak érdeklődők a lehetőség iránt, igaz, „menet közben” kiderült, az „egyforintos” telkek bizony többe kerülnek.- A négyzetméterenkénti egy forintos vételár egy 1600 négy­zetméteres telek esetében is meglehetősen kedvező. Az vi­szont jelentős költséget okoz, hogy az így biztosított telek után be kell fizetni az általános for­galmi adót - mondta a polgár­mester. Mint jelezte, az adóhi­vatal állásfoglalása szerint az ÁFA nem a vételár, hanem a tel­kek becsült forgalmi értéke, mintegy 800 ezer forint után ro­vandó le. Somlai György abban bízik: ezzel együtt is kecsegtető lehet az ajánlat azoknak a negyven év alatti, legalább két gyermeket nevelő - vagy ezt vállaló - párok számára, akik életkezdésüket náluk képzelik el. Mert épp azért hirdették meg az akciót, hogy a terhek csök­kentésével segítsék a fiatalok le­telepedését. Ez javítaná a népes­ség korösszetételét, ami egy kis­település életében meghatározó fontosságú. Ilyet még a sokat tapasz­talt rendőrök is ritkán láttak. A kapatos autóst nekik kellett eltámogatni­uk az orvosi rendelőig, hogy vért vegyenek tőle. Az illető a beavatkozás hallatán teljesen kivetkő­zött magából. Szilvás Krisztina heves megye Nemzetközi közle­kedésbiztonsági akciót tartott jú­nius 6. és 8. között az Európai Unió közlekedésrendészeti szer­veit magában foglaló szervezet végrehajtó csoportja, a TISPOL Operational Group egy országos akció keretében, így Heves me­gyében is. Az ellenőrzés legfontosabb célja az alkoholt és drogot fo­gyasztó, ittas, illetve bódult álla­potban lévő járművezetők kiszű­rése volt. A rendőrök elsősorban a szórakozó- és vendéglátóhe­lyeknél szondáztatták -meg az autóvezetőket, arra törekedtek, hogy az ilyen helyek közül minél többnek a környékén történjen visszatérő ellenőrzés. Az ellenőr­zési pontokat pedig lehetőség szerint úgy alakították, ki, hogy a szórakozóhelyre érkezők és az onnan távozók számára elkerül­hetetlenek legyenek. A fokozott ellenőrzés során valamennyi el­lenőrzés alá vont személlyel szemben kötelező volt az alko­holszonda alkalmazása. A há­rom nap alatt összesen 1766 jár­művezetőt állítottak meg a rend­őrök. Közülük tizenöt autósnál, illetve motorosnál mutatott po­zitív eredményt a szonda. Hét esetben meghaladta a vezető it­tassága a szabálysértési érték­határt, a 0,8 ezreléket Nekik bí­róság előtt kell felelniük tettükért. Az egyik legittasabb az a Gyöngyösön ellenőrzött sofőr volt, akinél 2,3 véralkohol ezre­léket mértek és aki autójával csak az igazoltatóktól távolabb tudott megállni. Mire a rendőrök odaértek, már a hátsó ülésen ku­porogva próbálta bizonygatni, hogy nem is ő vezette az autót. A legrészegebb azonban valószí­nűleg nem ez a gyöngyösi férfi volt, hanem annak a Trabantnak a vezetője, akit Erdőtelken csíp­tek fülön. Úgy be volt rúgva, hogy sem a szondát nem tudta megfújni, sem vizeletmintát nem tudott adni, még az orvosi vizsgálat helyszínére is a rend­őrök támogatták el. A sikertelen mintavételeket követően pedig olyan agresszívvá vált, hogy meg kellett bilincselni, hogy vért lehessen venni tőle. Hasonló el­lenőrző akciókra - különböző ki­emelt közlekedésbiztonsági cé­lokkal - az év hátralévő részé­ben is számítaniuk kell az autó­soknak.

Next

/
Thumbnails
Contents