Heves Megyei Hírlap, 2006. június (17. évfolyam, 127-151. szám)
2006-06-12 / 135. szám
5 2006. JÚNIUS 12., HÉTFŐ - HEVES MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP Nyílt napokon ismerkedhetnek meg a regionális hulladékteleppel Valló útinapló és krónika toronyiránt A szülőföldhöz való kötődést példázza a tizedik kötet TISZAFÜRED, HEVES MEGYE A Ti- sza-tavi Regionális Hulladékgazdálkodási Program keretében nyílt napokat szerveznek a környékbeli lakosoknak. Ennek keretében az elmúlt héten a diákoknak tartottak rendhagyó környezetórákat és üzem- látogatásokat. Június 21-ig pedig naponta reggel 9-től délután 4-ig bárki számára szabadon látogatható a most átadásra kerülő regionális hulladékkezelő és - lerakó telep. Az érdeklődőket szállító autóbuszok délelőtt 10-kor és délután 2-kor indulnak a városi polgár- mesteri hivatal elől a külterületre, ahol az építtető és a projekt kommunikációért felelős cégek képviselői harmincperces „idegenvezetés” során mutatják be a látnivalókat a vendégeknek és válaszolnak a felvetődő kérdésekre. Ezen kívül bárki megtekintheti az épületeket egyénileg is, hogy eloszlathassák magukban az üzemmel szemben támasztott fenntartásokat. A lakosok valós élményei, személyes tapasztalatai a legmeggyőzőbb eszközök arra, hogy lássák a létesítmény biztonságos és korszerű voltát, megépültének szükségességét. Nők, akik anvak és sikeres vállalkozók egér A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Heves Megyei Vállalkozói Alapítvány, valamint az Eger és Vidéke Ipartestület közös programsorozatában néhány sikeres női vállalkozó mutatkozott be a hét végén a Hotel Koronában. A hölgyek a nyelviskola szervezésétől a könyvvizsgáláson át a gyógyításig, a vendéglátástól a virágkötésig sok mindennel foglalkoznak. Az érintettek kerekasztal-be- szélgetésen mondták el, hogy miként indították a vállalkozásaikat, s hogy hová jutottak az évek során. Utaltak rá, hogy nőként müyen előnyökkel és hátrányokkal kellett szembenézniük. Beszéltek arról, hogy miként alakították ki a család és a munka közötti egyensúlyt. heves megye Szép ívet faragott pompás rímekből mostanára a verselő Cseh Károly. Útját - mint tizedik kötetének a címe is jelképezi - lépten-nyomon a vándort a szülőföldjére visszahúzó érzés határozta meg. Erről így vall a gondos válogatás előszavában: „Hazafelé tájoló delejtűmet - mely lehet(ett) egy zsendülő fűszál a tavasz kék hívásában, egy felaranyló kalász, vagy egy deres tetejű templom is - sikerült mindeddig magamnál hordanom, és minden utamról visz- szatalálnom, hol kerülővel, hol toronyiránt.” A Mezőkövesden élő - ám a hevesi megyeszékhelyhez ezer szállal kötődő - költő jelentős mérföldkőhöz érkezett a Toronyiránt című kötetével, amit tizenkét év terméséből állított össze. Mintegy ikertestvéreként az előző, a Bibliás föld című könyvnek, amelyben a természet járást követve rajzolódik ki az idő és a tér. Az az út, amit maga az alkotó is megjárt, s amely után - ötvenen túl - az ember már nemcsak az irányt nézi, hanem meg is áll: körbenézni, szemlélődni, tűnődni. Ettől lettek aztán líraibbak, mélyebb érzéseket tükrözőek a Toronyiránt versei. Jól példázza ezt a Röppályák című költemény: „...mikor a harangszót/ halkan ki-belélegzi mindenük/ udvarnak kertnek sírkertnek/ sóhajt vagy itthon is már csak”.- Valamikor a 13. század táján hangzik fel a templomokból az esti harangszó, hogy a vízen járó hajósok lelke el ne kárhozzon - jelzi a költő ezzel a kultúrtörténeti utalással, hogy mily fontos számára az úgynevezett „kihangosított” vers. - A szavak kongása olyan, mint a harangszó... A költemények másik meghatározó kifejező ereje a fénymotívum, a sugárzás, hiszen az életén átvándorló ember ösztönösen haza, a fény felé tart. „Nagyapám/ udvari fája/ százkarú/ bronzgyertyatartó/ nappal körtével/ lángzik aranylón” - villan fel a hívogató távoli fény a Sugaras körtefa című versben. A „világló motívum” rendre visszatér (Kései ősz, Régi motívum), s gyönyörű sorokban kap helyet a versben: „Mécsesek, gyertyák lángjaként/ nyújtóznak/ a gótikus torCseh Károly: „Nincs sehonnaibb a szülőföldjét megtagadó utazónál..." nyok...” „sugárzó kegyelem tart így/ égi ágain/ tiszta világot”. A tiszta világ iránti vágy kiemelése nem véletlen, Cseh Károly verssorai arra biztatják az olvasót, hogy a mai világ siralmas állapotában vegye észre a szépet is. Es a köröttünk lévő világ gro- teszkségét is. Erre ad példát a Kései ősz, melynek Bécs című részében különös nyelvi zenére jelenik meg a láttatott kép: „Ünnepélyes és fényes a város/ akár mindenszenteki estén a sír./ Lásd, Európában kései ősz van:/ édeskés avarillattal/ bomlik az aranyidő.” Sajátos ciklus áll össze a kötetben a képversekből. így a kereszt alakú, illetve az első görögök által írt trapéz alakú költeményekből, amelyek ezzel a kifejező formával is különös hangulatot teremtenek. Akárcsak a költő egyedi* ám a hagyomány és az újítás jegyében fogant szóalkotásai. Ezek olvastán szinte látja az ember, hogy milyen a „csillámló diófa”, vagy ahogy „lavíroznak lassan a hófelhők”. Valami megfoghatatlan ősi tudás rejlik ezekben a képekben, amelyek - versek tucatjai igazolják - szépen beleillenek a nyelvbe. „Orgona illong” - tündöklik e két szó, amivel a költő ritmikus tömörítését adja annak, hogy az orgona illata terjeng, szállong a levegőben. S itt el is jutunk ahhoz a kötődéshez, amely Cseh Károlyt fűzi a „tájhazához”. A gyökerekhez, az emlékekhez, amelyek hosszas lelki érlelődés után felfeltörnek egy-egy kötetben.- Harminchat éve jelent meg az első versem - említi az ötvenötödik életévéhez közeledő költő, aki nemrég a Miskolci Nemzeti Színházban rendezett ünnepségen a város nívódíját kapta meg irodalmi munkásságáért. - Erre a születésnapra gyűjtögetem a korábbi termés legjavát, hogy egy kötetnyi válogatásban adjam közre őket. Szeretnék elkészíteni továbbá egy olyan antológiát, amelyben horvát, lengyel, szerb, orosz és román műfordítások kapnának Tizenkét év termését tartalmazza a kötet helyet. Miután az Európai Unió országai főként gazdasági kapcsolatokkal kötődnek egymáshoz, jó lenne „összeálmodni” egy versfüzért, amiből felsejlene az egymással és egymás mellett élő népek lelke is. ■ Szilvás István A két középiskola továbbra is ápolja az eredményes kapcsolatot Eperjes. EGER Csaknem egy évtizede már, hogy az egri Kereskedelmi, Mezőgazdasági és Vendéglátóipari Szakközépiskola szakmai és kulturális partnerkapcsolatot alakított ki a szlovákiai Eperjes hasonló képzést folytató oktatási intézményével. Azóta a diákok kölcsönösen részt vesznek a partneriskolák rendezvényein: bemutatókon, versenyeken, jótékonysági ünnepségeken. Kölcsönösen helyet adnak az osztálykirándulások résztvevőinek is. A jelenlegi tanévben például kétszáz itteni tanuló ismerkedett meg a Felvidék nevezetességeivel. Nyaranta a tantestület tagjai pihenhetnek a családtagjaikkal az intézmények kollégiumaiban. A két iskola együttműködési szerződését minden tanévben megújítják. A 2006-2007-es megállapodást a megyeszékhelyünkön írta blá Frantisek Novothny és Németh László igazgató. Pecáztak a zsaruk: gumibot helyett norgászkészség hatvan Nem mintha túl sok jelentősége lenne - mert az elsődleges cél a kollegiális és baráti kapcsolatok ápolása volt -, de ha már horgászverseny, akkor győztest is illik hirdetni. Nos, a sóderosnál a Gyöngyösi Rendőrkapitányság munkatársai fogták ld mind súlyra, mind pedig darabszámra a legtöbb halat. Kis Gábor r. alezredes, parancsnok 149 alkalommal dobta be sikerrel a horgot. Teljesítménye érté- * kéből.mit sem von le, hogy a kopoltyúsok össztömege nem érte el a két és fél kilót. De nem is ez volt a lényeg, hanem a buli és az együttlét. Utóbbinak pedig megfelelt a találkozó, amelyen megyénk öt kapitányságának a képviselői mellett ott voltak a gödöllőiek és az aszódiak is. A résztvevőknek a kellemes délelőttöt követően Nagy Zoltán királyi főszakács remekműve, a mátrai pörkölt került terítékre. Hogy ízlett, az köszönhető a hús mellé a kondér- ba helyezett savanyú káposztának, gombának és csipetketésztának. ■ (t. o.) Sörrobi végleg beállt a Sörnyitókhoz „sörömzene” Rockbandában énekel mostantól az egykori reklám színésze Sörrobi hobbit váltott. A sörösrekeszeket, amelyeken korábban az egyik sörmárka reklámjában aerobikozott, Sörnyitókra cserélte. Szilvás Krisztina EGER Kupak Tamás és a Sörnyitókra. A nagydarab, jókedélyű, lendületes „söredzőt” alakító színész, Szívós Győző a Gárdonyi Géza Színház művésze és a valóságban is ugyanilyen nagydarab, jókedélyű, lendületes. Ráadásul még énekelni is tud. Mindezeknek együtt köszönheti, hogy február végétől Godó Gábor szólógitáros, Szecskó József basszusgitáros, Koncsos Gergely billentyűs-énekes, illetve Tóth József „Ricsi” dobos mellett ő a Kupak Tamás és a Sörnyitók együttes szólóénekese. A színház Hair előadásának próbáin barátkoztak össze, ahol a musical zenéjét a már megyeszerte népszerű, tehetségkutató fesztivált is nyert rockbanda játszotta. Antikor pedig az egykori Sörrobi zenekart keresett, a Sörnyitókkal éppen kapóra jöttek egymásnak, így most igazi „sörömzenét” játszanak.- Jól kiegészítjük egymást - mondja Godó Gábor, az együttes vezetője. - Dallamos rockzenét játszunk, feldolgozásokat és saját számokat egyaránt. Győző is hozott magával néhány dalt, köztük líraiakat is, amelyeket szintén előadunk. A banda már több helyen fellépett a megújult felállásban, legközlebb június 15-én játszanak a Szépasszony-völgyben, az ameriaki autós rockfesztiválon. A jövőre nézve pedig nagy terveik vannak.- Szeretnénk őszre egy lemezanyagot lecsiszolni - árulja el Szívós Győző. - Épp ezért heti rendszerességgel próbálunk. Már van tíz olyan dal, amit érdemes lenne felvennünk. Most is készül két-három újabb dalunk, a Kézifék című számot például már együtt írtuk. Bor, vár és kultúra: ígéretes nyári programok EGER A város kiemelt nyári eseményeiről, a kulturális rendezvények mellett a borral és a várral kapcsolatos szabadidős programokról tájékoztatott dr. Nagy Imre polgármester. Elsőként a június 24-én tartandó Múzeumok éjszakájáról, amely iránt meglepően sokan érdeklődnek. A fesztiválhoz a Vármúzeum első vidéki helyszínként csatlakozott két évvel ezelőtt. Július 6-tól 9-ig tart az Egri Bikavér Ünnepe Szent Donát Napján rendezvénysorozat, amelyet immár 10. alkalommal rendeznek meg. A török időket idéző sátrakban mintegy harminc borászat kínálja nemes nedűit, hozzájuk neves éttermek készítenek „egries” ételeket. A Végvári Vigasságokat július 22. és 30. között rendezik. A hagyományos programok között szerepel többek között a történelmi korok kavalkádja, és a mü- ezzin is ismét imára hív majd a Minaretből. Mintegy 240-260 féle bort lehet megkóstolni az augusztus 11-étől 13-áig tartó Bormustrán. Több mint negyven pincészet vesz részt a rendezvényen, ahol a régió egészét átfogó borkínálatot mutatnak be. Október 17-én pedig ismét megtartják Az Egri Vár napját. Ekkor megnyitják a vár máskor nem látható helyiségeit is. ■ Sz. K.
