Heves Megyei Hírlap, 2006. május (17. évfolyam, 101-126. szám)

2006-05-06 / 105. szám

3 2006. MÁJUS 6., SZOMBAT GAZDASAG ) HIRSAV Május közepén jön az agrármikrohitel mfb A jövőben a kisvállal­kozások mezőgazdasági ter­mékek előállítására, feldol­gozására és forgalmazására irányuló beruházásaik finanszírozására is igénybe vehetik a Mikrohitel plusz programban nyújtott ked­vezményes kamatozású köl­csönt. Ezt Aladics Sándor, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) vezérigazgató-helyet­tese közölte a sajtóval. Az igényelhető hitel 1-től 5 millió forintig terjedhet, a futamidő hét év. Javult a gazdák hangulata Németország A német pa­rasztszövetség megbízásá­ból a gazdák körében vég­zett és a napokban közzétett közvélemény-kutatás sze­rint a decemberi 88 ponttal szemben az első negyedév végén 104 ponton állt a me­zőgazdaság aktuális helyze­tét és a jövőbeni kilátásokat jelző index. A német gazdák hangulata az elmúlt öt év­ben csak 2001 júniusában volt jobb. A BUX-index 2006. május 5-én 1 Nyitóérték:! ..... ! Záróérték: 1 I 25 330 1 25415 Előző napi ; tózsde nyitása , . záróérték: L ........................\. 2 4 979 _____________i 24800---------------------------­--------------------­p ontra 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 NYERTESEK 2006.05.05. Rßsrvfim- LftofcöáffPtt , Változás MtftóPf Richter 49 000 +5,51 13 677 BorsodChem2 485 +2,69 1801 Egls 33 850 +2,58 2 509 OTP 8 267 +0,82 4 637 Mól 26 200 +0,77 5 724 VESZTESEK ___________forrás, bét t e®*«, m&Km mm* wen Nabl 113-14,39 70 Elmü 32 500-7,42 200 ÁNyomda 6 380-7.00 . 501 Rába 830-2,01 26 Émász 13 700-1,51 1316 A BUX-index az elmúlt napokban 24000 23 750 25 285 04.27 04.28 05.02 05.03 05.04 05.05 forrás; rét MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2006. május 5-én €/Ft $/Ft €/$ i f 260,26 205,14 1,27-0,62 Ft-2,17 Ft +lcent Eladó a tehén - borjastól állattenyésztés Több a tejtámogatás, de nem ettől lesz több a marha A nagykőrösi havi vásárban 200-230 ezer forintba került egy jó tehén, borjastól. Nagyjából ennyi volt fél évtizede is. Noha a szaktárca meg­duplázza a tejtámogatást, a nagykőrösi vásárban mutatkozó nagy borjú­felhozatal arra engedett következtetni, hogy még­sem állítanak be több tejelő tehenet a gazdák. Miklay Jenő Továbbra is utcasarkon literezik vagy házalva próbálják eladni a tejet a nagykőrösi tehenesek. A felvásárlás megszűnt, mert nincs gyűjtőhely. Az egészség- ügyi szakhatóság által három éve bezáratott, korszerűtlen csarnok helyett a városi közgyűléstől követelnek újat a termelők. Az önkormányzatnak nincs pénze tejgyűjtőre, nem is felada­ta. A termelők talán akkor szá­míthatnának figyelemre, ha gaz­dasági tényezők lennének. Nem azok. Alig tucatnyi kisgazdaság működik ma már, becslések szerint legalább félszáz sor­sát pecsételték meg az uniós élelmiszer- törvények. Ugyanez zajlott le Pest megye déli falvaiban. Pél­dául a kiterjedt ta- nyavilágú Jászkara- jenő, Kocsér kör­nyékén nem éri el a százat a regiszt­rált tejtermelők szá­ma. A jelenleg is igen nyomott, 48-55 forint körü­li felvásárlási árakkal csak a szabványok szerint termelő, ál­lami finanszírozásra jogosultak, azaz a minimum háromnál több tehenet tartó gazdaságok tud­nak talpon maradni. Őket tavaly literenként 4,66 forinttal segí­tette a központi költségvetés, és most a szaktárca je­lezte: idén megdup­lázza a támogatást. Ez a kilátás akár in­dokolhatja is a meg­lévő állományok nö­velését, ám a gazda­ságos üzemméret szűk határok közt mozog. Jelenleg ugyanis gazdasá­gonként csak 120 ezer kilogramm a támogatott tejkvóta (tehát maxi­mum 12-15 tehén), feltéve, ha az állományban ötven százalék alatti vérhányadú a kimondot­tan jól tejelő holstein-fríz fajta. A Szent György-napi nagykőrösi vásárban viszont a szarvasmar­ha-szaporulat nagyszámú felho­zatalából arra lehetett következ­tetni, hogy a tehenészetek célja csupán a szintentartás, vagyis a gazdák nem tervezik a tejelő tehenek számának növelését. Egyelőre az sem látható még tisztán, hogy miként befolyásol­ja majd a húsmarhaállományt az éppen ellenkező folyamat, a tá­mogatások csökkenése. Az EU országosan valamivel több mint kétszázezres állományt támogat, de ennél lényegesen többre je­lentettek be igényt. Ennek az a következménye, hogy aprózódik a keretösszeg. Amíg tavaly 31 ezer forint jutott állatonként, idén alig 19 ezer forintra számít­hatnak a gazdák. A baromfiágazat sok szereplője számít a pénzre, ami kevés Az uniós agrárminiszterek ked­di döntése után máris megindult a lobbimunka a madárinfluenza miatt érkező EU-támogatás irán­ti részesedésre. Mint a hét elején ismertté vált, Magyarország 6 milliárd forintos visszamenőle­ges támogatásban részesülhet, de a pontos részletek még nem világosak. A tagállamoknak egy­előre akciótervet kell beadniuk a finanszírozásra. Eközben a Ba­romfi Terméktanács arról be­szél, hogy becslései szerint az ágazatot 13-15 milliárd forintos kár érte, ami körülbelül fele-fele arányban oszlik meg a tárolás és a fagyasztás költségei, valamint a piacvesztés között. ■ Lapunk arról értesült, hogy még a Belügy­minisztérium is számít az EU-s pénz egy részé­re, mondván: sokba került a zárlat alá vont területek őrzése. Természetesen a hűtőtárolók és a feldolgozók is tartják majd a markukat, a termelők pedig már azt mondják, hogy nekik csak az jut, ami marad. Nagy baromfi- feldolgozók csődje és végleges le­állása áll küszöbön, pénzügyi vész van például a Zalabaromfi Rt-nél, ahol a vezérigazgató le is mondott. A kerekegyházi Porvan Zoltán 50 millió forintra becsüli a maga csirkefarmjának veszte­ségét, de még nem tudja, hogy mennyi jut majd neki az uniós támogatásból. A terméskilátások már nem rosszak Oroszországban Módosultak az orosz terméskilá­tások az év eleji 66-72 millió ton­nás gabonatermés-előrejelzés­hez képest. A moszkvai magyar mezőgazdasági attasé jelentése szerint a jelenlegi prognózisok többsége már 72-79 millió ton­nával számol. ■ Az agrárkor­mányzat azért akarja csökken­teni a jól tejelő holstein-fríz faj' ták arányát, hogy a vegyes hasznosítású fajták (pl. ma­gyar tarka) irányába vigye el az állomány összetételét. A kukoricahiány oka az EU? intervenció Tele vannak a raktárak, de drága a termény Az állattartókat nemcsak a madárinfluenza, hanem a kukorica magas ára is sújtja. Bálái F. István- Kiskunfélegyházára a Dunán­túlról és Észak-Magyarországról hozatjuk a takarmányt, miköz­ben tőlünk néhány kilométerre tele van a tároló kukoricával - panaszkodott lapunknak Fiiszár Károly, a Kiskun Brokev Kft. ügyvezetője. A cég takarmány­keveréssel és baromfitartással foglalkozik, s a madárinfluenza mellett újabb nehézséggel kell szembenéznie: felment a kukori­ca ára, de még jó, ha lehet egyál­talán árut találni a piacon ebből a terményből. A 2004-es és 2005-ös kiemelkedő magyar ter­més ugyanis az intervenciós raktárakban fekszik, tehát az EU tulajdona, a szabadpiaci árat pe­dig a magas intervenciós felvá­sárlási ár nagyon megemelte. Ősszel még 2200 forintért is le­hetett egy mázsát kapni, ma pe­dig 2500 forint a kukorica ára, ami szállítással együtt 2700-ra is felmegy. Fiiszár Károly azt mondja, hogy cége a telepre szál­lítva legfeljebb 26 ezer forintot tudna fizetni tonnánként, ezért ha a jelenlegi állomány a fel­dolgozókhoz kerül, leállnak a pulykaneveléssel. Sákán Antal, a sertéstartók or­szágos érdekvédelmi szerveze­tének elnöke arra panaszkodik, hogy ha az intervenciós raktá­rakból mondjuk Portugáliába szállítanak szemestakarmányt, az EU ezt tonnánként 50 euró szállítási támogatással segíti, miközben a magyar állattartó, ha kukoricát akar venni elfogad­ható áron, csak nehezen talál, pedig tele vannak a magyar- országi raktárak. A Mezőgazdasági és Vidék- fejlesztési Hivatal 103 eurót fize­tett az intervencióra felajánlott kukorica tonnájáért, ez nagyon kedvező árnak bizonyult, ezért vannak most tele a raktárak az EU kukoricájával. Az Alföldön tele vannak a raktárak kukoricával, mégis a Dunántúlról vagy Észak-Magyarországról hozatják a szemestakarmányt az állattartók

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents