Heves Megyei Hírlap, 2006. május (17. évfolyam, 101-126. szám)
2006-05-29 / 124. szám
2006. MÁJUS 29., HÉTFŐ linn T7nivrT nUlUaUl« X Közveszély színhelye lehet-e a választás? jog és valóság Ellentmondásos szabályozás, komoly kételyek a „kampányvétkek” elbírálása körül A plakátok a választási küzdelem jelképei. Arra is utalnak, hogy semmiképp sem élethalálharcról, főleg nem háborúról van szó. Csupán egy alapvető emberi jog gyakorlásáról Otromba sértegetések, becsületsértés, rágalmazás, rémhírterjesztés. Köznyelvi értelmezés szerint sajnos ilyen esetek is hozzájárultak az idei parlamenti választások kampányának eldurvulásához. Eljárások is indultak, de kiderült: a jogi előírások és amit az emberek gondolnak ezekről, nem mindenben találkoznak. Szalay Zoltán heves megye Bár egy konkrét példa révén igyekszünk megvilágítani, miről is szólunk, ám hangsúlyoznunk kell, hogy cikkünk nem valamelyik politikai oldal melletti állásfoglalás. Sokkal inkább a választásokkal kapcsolatos joghézagok, a törvényi, illetve a történeti tényállások, vagyis a paragrafusokba foglalt előírások és a valóság közötti ellentmondások feltárása a cél. A jogalkotók figyelmének felhívása a kampányok körüli szabályozási hiányosságokra, anomáliákra. Április 22-én, az országgyűlési választások második fordulóját megelőző szombat reggel - kampánycsend napján - Egerben a távhővel fűtött lakásokban élők postaládáikban röplapot találtak. Abban arról értesítették őket, hogy az Evat Zrt. májustól jelentősen megemeli a távhő díját. Hihetőnek tűnt, hiszen a cég fejléces papírjára írták. Csupán az volt a baj vele, hogy nem az Evat hivatalos dokumentumaiként kerültek ki. A cégnek egyáltalán nem állt szándékában - miként azóta már ki is derült - növelni a távhőszolgáltatás után lerovandó díjat. Nem tőlük származtak az értesítések. Az Evat vezetése a valótlan állítások terjesztőivel szemben, a fogyasztók megtévesztése miatt, ismeretlen tettesek ellen, még aznap büntetőfeljelentést tett az Egri Rendőr- kapitányságon. Pár nap múlva a rendőrség arról tájékoztatta a közvéleményt, hogy az ügyben fogyasztók megtévesztése vétség gyanúja miatt vizsgálódott. Az ügyészséggel folytatott konzultáció alapján arra a következtetésre jutottak, hogy az említett vétség törvényi tényállásának valamennyi eleme nem teljesült a szórólapon megfogalmazottakkal és annak terjesztésével. Emiatt elsőfokon bűncselekmény hiányában megszüntették az eljárást. Lássuk, hogyan is fogalmaz a Büntető Törvénykönyv (Btk.) 296./A. §. /I/ bekezdése a fogyasztók megtévesztése bűntény kapcsán! „Aki az áru vagy szolgáltatás kelendőségének felkeltése érdekében nagy nyilvánosság előtt a lényeges tulajdonságok tekintetében valótlan tényt, vagy valósat megtévesztésre alkalmas módon állít, illetve az áru lényeges tulajdonságairól megtévesztésre alkalmas tájékoztatást ad, az vétséget követ el.”. A büntetés ezért 2 év szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés. Szakértők szerint a törvényi tényállás első fordulata nem alkalmazható a történtekre, mivel szó sincs a szolgáltatás kelendőségének felkeltése végett való megtévesztésről. A szándék feltehetően a szavazók befolyásolása volt a valótlan tartalmú röpirattal, de ez nem szerepel a fogyasztók megtévesztése vétség Btk- beli leírásában. Jogászok úgy vélik, bölcsebb lett volna rémhírterjesztés miatt büntetőeljárást kezdeményezni. A Btk. 270. §-ában erről ez olvasható: „Aki közveszély színhelyén nagy nyilvánosság előtt olyan valóüan tényt, vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas az emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére, az bűntettet követ el.”. Az érte kiszabható büntetés 3 év szabadságvesztés. Ha alaposabban górcső alá vesszük történetünket, akkor megáll a valótlanság. S az is, hogy emberek nagyobb csoportjában - a központi fűtéses házakban lakóknál - zavart vagy nyugtalanságot keltett a röplap. Igazolja ezt, hogy az Evat vezetői épp a lakosságtól nagy számban érkezett telefonos jelzések után tettek feljelentést. Igen ám, de még mindig kétséges: közveszély színhelyéről van-e szó? Közveszély helyének minősíthető-e a választási kampány?! Nyilvánvaló, hogy legalábbis fiircsa lenne egy alkotmányos alapjog gyakorlásáról ilyet kijelenteni. Ez a törvényi tényállásbeli elem tehát tényleg nem teljesül. Van olyan vélekedés, miszerint a Btk.-nak a választás rendje elleni bűncselekményről szóló 211. §. e.) pontja lehet itt érvényes. Eszerint az követi el ezt a bűntettet, aki választás során az „arra jogosultat a választásban, illetőleg a népszavazásban akadályoz, vagy erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel, illetőleg anyagi juttatással befolyásolni törekszik”. A megtévesztés esetünkben fennáll. Ám annak bizonyítása, hogy a választást kívánták volna befolyásolni a hamis szórólapot jegyzők és terjesztők, nem könnyű. Ráadásul a kilétük megállapítása sem egyszerű feladat. Nem csoda, hogy precedens bírósági döntések sem nagyon ismeretesek az ehhez hasonló ügyekben. A legfőbb kérdés mindezek után: vajon tényleg megtehető szankciók nélkül minden olyan cselekedet választási kampányok időszakában - beleértve a kampánycsendet is ami egyébként máskor, a szokásos mindennapi életben komoly felelősségre vonást is maga után vonhat? A becsületsértések, a rágalmazások és ezek minősített változatai? Nemkülönben emberek és csoportjaik szándékos félrevezetése közösségeket különösen érintő fontos témákban, ami leginkább polgári jogi jogkövetkezményekkel járhat együtt, de - mint látható - bizonyos feltételek megléte esetén büntetőjogi elbírálás alá is eshet? Szerintünk nem! S hogy még tovább menjünk: a Btk. 211. §.-a 3 évi szabadságvesztés-büntetéssel fenyegeti az ajánlásszerzést, ha az erőszakkal, fenyegetéssel, illetve anyagi juttatással történik. Ilyesmire voltak bőven példák. Még 2002-ben több oldalról megerősített hírek szerint arra is, hogy a választópolgárokat szavazásra kisbuszokkal szállították, azokban elmagyarázták nekik, hogy kire kell voksolniuk. Jutalomelőlegképpen pálinkát, s pár ezer forintot, más esetben pedig ebédet kaptak. Ez is jogsértés, s ha a törvényszöveget nézzük, akkor választás rendje elleni bűntény. A tapasztalat viszont az, hogy bírósági ítélet efféle ügyekben csak nagy ritkán születik. Pedig nagyon rendezni lenne muszáj e szabályokat. Amikor a jogalkotóknak amúgy is változtatniuk kell a választásokkal összefüggő rendelkezéseken, érdemes lenne megfontolni a fenti kételyeket, felvetéseket is, s figyelembe venni e jelenségeket a módosítási javaslatok megtételénél. Főleg azért, hogy jócskán mérsékelni, sőt megelőzni lehessen a kampányok fölösleges eldurvulását, helyenként az ellentétek tettlegességig való kiéleződését. A nagy többség ugyanis szeretné békében, kultúrember- hez méltóan gyakorolni ezt az alapvető alkotmányos jogát. ■ Tényleg megtehető választási kampányban minden olyan cselekedet szankció nélkül, ami máskor komoly felelősségre vonást is maga után vonhat? Tölgyessy Péter: „Nagy szemfényvesztés folyik” értékelés A csalások érdemben nem befolyásolhatják a választások eredményét Helyi tévések országos találkozója gyöngyös - Az SZDSZ-nek óriási felelőssége van abban, hogy nincs ma Magyarországon „polgári nyugatos” párt, így döntően a két nagy közül kellett választaniuk az embereknek - minderről Tölgyessy Péter beszélt a Liberális Klubban, ahová Fodor Gábor vendégeként érkezett Mint leszögezte: nincs semmilyen - pártpolitikai - aktualitása jövetelének, csupán egy régóta ismétlődő invitálásnak tett eleget. A pártokról szólva úgy vélte: az utóbbi időszakban az MSZP változott a legtöbbet, bár még mindig gyakorta felfedezhetők kádári vonásai. Viszont a leginkább hajlamos és képes arra, hogy tanuljon a hibáiból, ellentétben a Fidesszel. A polgári szövetség egyik legfontosabb hiányosságaként azt említette, ezúttal sem volt képes megszólítani a nem vallásos jobboldali szavazókat. így eshetett meg, hogy az olyan hagyományosan polgári városokban sem tudott nyerni, mint például Eger. Újságírói kérdésre Tölgyessy kifejtette: a magyar választási rendszer - melynek kialakításában jómaga is meghatározó szerepet játszott - alapjaiban jó, megteremti a lehetőségét a stabil kormányzatok alakításának. Ezt bizonyítja, hogy a rendszer- váltás óta a térségben hazánk az egyetlen, ahol mindegyik kormány végigvitte a ciklusát.- A választási csalásokra sem ad érdemi lehetőséget a rendszer, nem lehet ilyen módszerekkel eldönteni a végkimenetelt - fejtette ki a volt képviselő, megjegyezve: nagy baj, hogy a polgári oldal ebbe a játszmába feledkezettbele, ahelyett, hogy feltárta volna 2002-es választási veresége valódi okait. A kisebb parlamentet célzó kezdeményezéseket firtató kérdésünkre a politikus kijelentette: a választási rendszer kialakításakor is törekedtek erre, ám a működőképesség és a biztonság miatt végül „ez lett belőle”. Úgy vélte, ebben a témában „nagy szemfényvesztés folyik”, miután szavaiban mindenki hangTölgyessy Péter: A választási rendszer alapjaiban jó súlyozza a kisebb parlament iránti igényét, ám posztokról, pozíciókról egyetlen párt sem akar lemondani. Ennek ékes példájaként említette, hogy míg az első országgyűlés 13 bizottsággal és 2 alelnökkel dolgozott, addig legutóbb 25 bizottság és 5 alelnök működött a T. Házban. Ezzel együtt Tölgyessy szerint elképzelhető, hogy most megegyezés születik az ügyben, már csak azért is, mert jelentős társadalmi igény - avagy nyomás - mutatkozik erre. Ám úgy vélte: a létszámnál fontosabb, hogy a választási rendszer továbbra is képes legyen biztosítani az ország kormányozhatóságát. ■ Suha gyöngyös A városi tévé lesz a házigazdája a helyi televíziók országos találkozójának. A program csütörtökön 14 órakor a Bérc Hotelben kezdődik, a Helyi Televíziók Országos Egyesülete közgyűlésével. Rostás Ákos, a GYTV ügyvezető igazgatója - akit a napokban nevezett , ki újabb ciklusra a képviselő-testület - elmondta: szakmai elismerésnek is tekintik, hogy ők adhatnak otthont a hagyományos találkozónak. Pénteken 9.30-tól szerzői és személyiségi jogi kérdésekről tartanak konferenciát, melyen mások mellett Péterfalvy Attila adatvédelmi biztos is az előadók között lesz.
