Heves Megyei Hírlap, 2006. május (17. évfolyam, 101-126. szám)
2006-05-25 / 121. szám
4 Közgyűlést tartanak a megyeszékhelyen EGER Közgyűlést tartanak ma délelőtt fél 9-től a Városházán a település vezetői. A személyi ügyek, igazgatói, kuratóriumi kinevezések megvitatása után a szociális, a lakáshoz jutási, illetve az ösztöndíjak támogatásáról szóló rendelettervezetekről tárgyalnak. Ezt követően a költségvetési előterjesztések, beszámolók ismertetésére kerül sor, végül a prémiumelosztásokat is megvitatják a képviselők. Kiváló keris diákok találkozója egér A Kiváló Keris Diákok Szakmai Klubja harmadik találkozóját tartja ma délután 3 órától az Egri Kereskedelmi, Mezőgazdasági, Vendéglátóipari Szakközép-, Szakiskola és Kollégium könyvtárában. A rendezvény programjai között szerepel kulturális bemutató és az elmúlt két év fejlesztésének bemutatása is. Életmódtanácsok az elhízás ellen EGER Segítség, elhízom! címmel hangzik el előadás az Életmód Klubban, a Tízeshonvéd u. 20/A alatt ma este 6 órától. A rendezvényt Fűrész János tartja. Császár Zoltán tart fogadóórát EGER Császár Zoltán, az 1. számú választókerület képviselője, az urbanisztikai és ügyrendi bizottság tagja fogadóórát tart holnap a Városházán. A politikust délután 4 órától kereshetik fel. Gyógynövény-ismertető népfőiskola egér Ingyenes gyógynövény-ismertető „kirándulásra” várja tagtársait és minden érdeklődőt a Eleves Megyei Életreform Népfőiskola szombaton 9 órától a Berva- lakótelepen. Megközelíthetőség a 10-es autóbusszal. A gyógynövényeket Tóth Sándorné ismerteti. MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2006. MÁJUS 25., CSÜTÖRTÖK A Művészetek Háza is kopogtat fejlesztések Át kell gondolni a Templomgaléria lehetőségeit, funkcióját FOTÓ: PIL1SY ELEMÉR A Templomgaléria vizesedése miatt egyre nehezebb lesz kulturális programot rendezni ott A város intézményei közül most a Művészeket Háza jutott el oda, hogy a Forrás Gyermek és Ifjúsági Központ rekonstrukciója után joggal várhat teljes körű felújítást - jelezte Kelemen Éva igazgató. Szuromi Rita EGER Jó ideje már, hogy a város egyik legnagyobb kulturális, köz- művelődési intézményét nem Ifjúsági Háznak, hanem Művészetek Házának nevezik. Belső kialakítása azonban még mindig az egykori fiataloknak szóló centrumot idézi - hangoztatta Kelemen Éva, aki ígéretet tett rá, hogy bár több nagyszabású munka közepén tartanak, a jövőben rendszeresebben tájékoztatják a lakosokat az itteni tervekről, aktuális átalakításokról. Az utóbbi években a Széchenyi utcai épület mellett szakmai gondot kellett viselni a Templom Galériára, a Vitkovics-házra, a Művész mozira és a Nagy Zsinagógára is. Mindez funkcionális átgondolást igényelt. A Vitkovics-ház felújítása együtt történt a Szent Miklós városrész rehabilitációjával. Elkészült a Több ingyenesen látogatható esemény szőke csilla sajtószóvivő szerint az idén több egri cég szponzorálási kedvének köszönhetően bővült az ingyenesen látogatbarokk hatású pincehelyiség, a Művészklub, amelynek technikai felszerelését a közeljövőben végzik el. A programok jövőre indulnak itt. A Széchenyi utcai épület rekonstrukcióját öt ütemben tervezi az önkormányzat a Norvég Alap támogatásával. A munkákról annyi tudható, hogy az első üteme 70 milliós lesz, s ható rendezvények köre, illetve több nagy esemény részvételi költsége is csökkenthető volt az anyagi támogatásuk okán. megváltozik majd a volt Ifjúsági Ház belső arculata, bútorzata, színösszetétele és hatása. Komolyabb megfontolást igényel a Templom Galéria sorsa. Az épület fűtésgondjai miatt eddig is csak tavasztól őszig volt használatos az egykori Rossztemplom, most pedig a vizesedés okoz komoly gondokat. Célszerű lesz töprengeni e kiállító- hely lehetőségein. A Zsinagóga a Forrás kiköltözésével, a Művészetek Háza felügyelete alatt, újabb kiállítóteret biztosít. A jövőben komolyabb installációs rendszer kialakítására kerülhet sor, ám addig, amíg a Kepes-központot itt sikerül elhelyezni, hosszabb távú kiállításokat rendeznek. Az idén e helyen mutatkozik be Popovits Zoltán finn-magyar szobrászművész, illetve terveznek egy British CouncU-kiálh'tást is. Átgondolják a Művész Mozi működését is. Erről már Ponyi László, a mozi vezetője beszélt. A jövőben tematikus vetítéseket terveznek. így került a tervek közé az 1956-os események felidézésre, az elmúlt 15 év filmszemle-díjas filmjeinek a játszása, az Eszterházy Károly Főiskolával közösen szervezendő friss filmek sorozata. Terveznek rendszeres adást a Városi Televízióban a mozgóképkultúra népszerűsítésére. A Filmművészeti Nyári Egyetemet a tervek szerint 2007-től az Uránia mozival közösen már a Tavaszi fesztivál Idején rendeznék meg, bevonva így az eseményekbe az akkor még itt tartózkodó főiskolai hallgatókat is. A közeljövő rendezvényei közül kiemelték a június 13-tól az Érsekkertben induló zenepavilonbeli rendezvényeket, amelyeket ezentúl minden hét keddjén 19 órától tartanak. Idén jelentősen bővül, s öt napon át tart a Múzsák Nyara programkínálata. A sofőr magyarázza: Jobbra ház, balra torony megvezetett idegenek Nálunk boldog-boldogtalan bárhol, bármit mutogathat, büntetlenül (Folytatás az 1. oldalról) Tietze Nándor a saját keserű példáján is érzékeltette, hogy tőlünk nyugatra mennyire komolyan veszik az ilyesmit. A csoportot kalauzoló egri szakember mellé 1992-ben München főterén odalépett a helyi turisztikai szakmai szervezet képviselője, s rendőr kíséretében arra kérte, ugyan mutatná meg a hivatalos idegenvezetői engedélyét. Tietze megmutatta a magyar idegenvezetői igazolványát, mire a bajor kolléga közölte: az ide nem érvéEgy 1995-ös rendelet alapján idegenvezetői tevékenységet csak az végezhet, aki Magyar- országon kiállított idegenvezetői igazolvánnyal rendelkezik, és bejegyeztek Köteles viselni a nyes. „Számomra megrendítő, 500 márkás bírság ellenében kaptam csak vissza az útlevelesorszámmal ellátott fényképes azonosító kártyát Aki idegen- vezetést jogosulatlanul végez, arra 30 ezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki a fogyasztóvédelmi felügyelőség. met, amit a rendőr elvett. Ezzel az egész úti keresményem ráment erre a kaiandra” - emlékezik a tanulságos epizódra. A helyi tarifák szerint egy gyakorlott, szakmailag elismert és tapasztalt idegenvezető a 3 órás egri kalauzolásért mintegy 15 ezer forintot kérhet, ugyanez idegen nyelven nagyjából 20-25 ezer forintba kerül. Az interneten is kínált kétnapos, Tokajt, Egert és Hollókőt érintő túra idegen nyelven, négy személy résiére, a vezető gépkocsijával 130 ezer forintba, illetve 530 euróba kerül. Az idegenvezetői szakképesítést idehaza többnyire már érettségi birtokában egy féléves, hét hónapos, heti kétszeri foglalko- zásos tanfolyamon meg lehet szerezni. De létezik további lehetőség az idegenvezetői emelt szintű, egyéves szakképzésre is. ■(KJ) Helyszínen megbírságolható zugkalauzok Vége a lerakott gazdátlan veszélyes hulladékok korának szeméthézag A mostanival szemben korábban a települések tizedénél egyáltalán nem létezett hulladékbegyűjtés A Tisza-tavi Regionális Hulladékgazdálkodási Program az Európai Unió Kohéziós Alapja segítségével sokrétűen szolgálja a térségben élők érdekeit A mezőkövesdi átrakóállomást például - a környezeti terhelés mérséklésére tekintettel - egy már meglévő működő hulladéklerakó területére építették. Az állomásról a hulladék tömörítve kerül ki, így a távoli hulladéklerakóra való szállítás is kisebb környezet- terheléssel jár. A Tisza-Tavi Regionális Hulladékgazdálkodási Program során számos problémát kellett megoldani. A legtöbb meglévő helyi hulladéklerakó ugyanis a környezetre ártalmas volt, megfelelő védelmi rendszer híján komolyan elszennyezhették a talajt, illetve a talajvizet is. A háztartási hulladékok közül a veszélyes hulladékot - például a használt elemeket, a különféle vegyszermaradékokat - nem mindenütt gyűjtötték külön. Ráadásul ezeket a kis, zömmel községi hulladéklerakókat egyáltalán nem is őrizték és ellenőrizték, így ezekre a helyekre gyakran került veszélyes hulladék. A korábbi elaprózott „egy település - egy hulladéklerakó” rendszerről bebizonyosodott, hogy nem hatékony hulladékbegyűjtési módszer, és nem felel meg a korszerű nemzetközi hulladékkezelési programok gyakorlatának sem. A Tisza-tavi régiós hulladékgazdálkodási program indokoltságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a korábbi hulladékkezelési adatok szerint az érintett településeknek alig 73 százalékában működött a teljes begyűjtés, s hét százaléknál a begyűjtés csupán részleges volt. A települések tizedénél csak az intézményi szilárd hulladék begyűjtése volt megoldott, míg a lakóhelyek tíz százalékánál korábban egyáltalán nem is létezett hulladékbegyűjtés. Ráadásul a hulladéknak mindössze hat százalékát gyűjtötték szelektíven, ezt az arányt azonban a közösség érdekeinek, illetve az EU irányelveinek megfelelően is jelentősen növelni kell az elkövetkező időszakban. Szerencsére mindehhez a programnak köszönhetően már rendelkezésre állnak a feltételek. A lehetőség adott. Most már csak a helyiek szándékán múlik a mielőbbi átállás a környezet- barát rendszerre. Ha a háztartásokban keletkező hulladékot szelektíven, vagyis anyagfajtánként külön, egymástól elkülönítve gyűjtik, akkor az így gyűjtött hulladék újrahasznosítható. Megfelelő kezelés után a hulladék másodnyersanyagként újrafelhasználható. Ebben az esetben a hulladék tehát nem szemét, hanem érték.
