Heves Megyei Hírlap, 2006. május (17. évfolyam, 101-126. szám)
2006-05-15 / 112. szám
2006. MÁJUS 15., HÉTFŐ HORIZONT X- *v M Haragos Tisza árja űzte Ónána lakóit árvíz Nyaranta a béke és a pihenés paradicsoma, ám régen falvakat tett földdel egyenlővé Jellegzetes táj a tiszai. Az Alföld síkjából messziről kiemelkedik egy fasor, amelyen túl a folyó kanyarog. Békeidőben. Mert bizony az áradáskor mutatott haragos arcától rettegnek az alföldi emberek. Ők tudják csak, milyen, amikor a jeges víz elönti kertjeiket, beszivárog pincéikbe, vagy a tavaszi ár hosszan áztatja házaik falát. A tiszai ember ismeri a folyót, féli, s tiszteli. Szuromi Rita ns» Pár hete tucatnyi teherautó közt araszoltunk Tiszanána felé. A faluban a legtöbb ablakszemet már csillogóra pucolták, itt- ott egy-egy húsvéti dísz is ékítette a rámát. Innen néhány kilométerre azonban senki nem foglalkozott a feltámadási ünneppel. A több száz zsákoló, gátat figyelő embert egyetlen dolog érdekelte: legyőzni a vizet, amely ha medréből kitör, elpusztíthat mindent, mit emberi kéz alkotott. Alkalmi kalauzunk Tiszaná- nán azt mesélte, az ő nagyanyja akkor született, amikor a folyó 1888-ban áttörte a gátat. Ladikkal vitték keresztelni, s még öregasszony korában is sokszor emlegette a '88-as nagy árvizet. Arra is emlékeznek még itt, hogy az egykori ónánaiakat éppúgy az áradások űzték be a távolabb fekvő mostani faluba, ahogy a tiszahalásziak is a haragvó víz miatt voltak kénytelenek elhagyni településüket. Az idei tetőzés előtti napokban, még gőzerővel folyt a munka a kiskörei deppóniában. Itt készültek a homokzsákok, amelyek az elhaborlódás és hullámverés ellen védték a gátat. Fejes Lőrincnek, a Köti-Kövízig szakaszmérnökének szinte szusszanni sem volt ideje. Ma már, hogy túl vagyunk a második legmagasabb vízálláson, s hogy jól vizsgáztak a gátak és az emberek, felszabadultabban idézi a múltat:- Talán a legtöbb Tisza-parti ember nem tudja, Vásárhelyi Pál már nem érhette meg azt, hogy Fejes Lőrinc: „A most látható használt gátak magja 150 éves” az ország második legnagyobb folyójának mentén megkezdődjenek a szabályozási munkák az ő tervei alapján. Abban az évben halt meg ugyanis, amikor Széchenyi István megtette az első kapavágást Tiszadobon, az Andrássyak telkén. Ekkor, 1846- ban kezdődött meg a második honfoglalás, vagyis a tiszai gátak kiépítése. Ma már belegondolni is rossz, hogyan nézhetett ki az Alföld, amikor gátak nélkül egy-egy nagyobb áradás elmosta a lakott területeket. A szakaszmérnök erre is tudja a választ:- A folyó 1879-ben a földdel tette egyenlővé Szegedet. 1888- ban átszakította a gátat Sarud alatt. Sarudtól Szolnokig több ezer hektárt borított összefüggő víz. Két egykori Heves vármegyei falu lakóinak is menekülniük kellett, Ónána és Tiszahalász lakói ú fdiyamatos árvizek miatt költöztek a biztonságosabb mai Tiszanána és Újlőrincfalva területére. Persze, mint minden rosszban, valami jó még ezekben az árvizekben is akad. Egy-egy nagyobb áradás mindig figyelmeztette az itt élőket, hogy tovább kell magasítani a gátakat. így aztán komolyabb töltéserősítést végeztek 1895-ben, 1912-ben, s 1970-ben, amikor a folyó ismét megmutatta: erősebb, mint maga az ember, aki gátak közé akarja szorítani.- A most látható és használt gátak magja 150 éves, ezért is nevezzük őket Széchenyi- vagy Vásárhelyi-töltésmagnak - mesél tovább Fejes Lőrinc. - Ezeket az első, eredeti védelmi rendszereket magasította, erősítette tovább az ember, ha a természet figyelmeztette gyengeségére. A szakaszmérnök érdekes tényre is felhívja a figyelmünket: a már emlegetett 1888-as árvíznél sokkal nagyobb vízhozamot regisztráltak, holott most a vízállás 1,5-2 méterrel is magasabb volt. Ennek okai pedig a XXI. századi folyószabályozás és vízgazdálkodás problémáira hívják fel a figyelmet.- Az Új Vásárhelyi-terv elkészítésének ötlete az 1998-2000. évi nagy árvizek után épp a közép-tiszai vízügyi igazgatóságnál merült fel - idézi fel a szakember -, hiszen megannyi jel intett minket arra, hogy át kell gondolni a jelenlegi helyzetet. Egyik nagy problémánk a lefolyási viszonyok javítása. A hullámteret mostanra sűrű növényzet nőtte be, mi tréfásan azt szoktuk mondani, itt még a vaddisznó is hason csúszva közlekedik. Egy-egy árvíz idején az lenne az ideális, ha a vízhozam fele a mederben, másik fele a hullámtérben haladna. A mostani viszonyokat tekintve azonban a hullámtérben a víznek csak a 15-20 százaléka halad, a többi a főmedret terheli. Ezért kellene a hullámteret ismét tágas erdővé vagy legelővé alakítani. Ezek a viszonyok eredményezik az évről évre kialakuló árvízi rekordokat. Fontos lehet a A nagy árvizek okairól Sokan hajlamosak csupán a monszunszerű esőket vagy a kiadós téli havazást okolni az utóbbi évek nagy árhullámaiért Kevesen gondolnak arra, hogy az elhanyagolt állapotú hullámtér éppúgy okozhatja az egyre magasodó vízszintet, mint a helytelen erdőgazdálkodás, a túlzott fakitermelés vagy az urbanizáció. Természetes folyamat, hogy a Tisza főmedre is iszapolódik, amely tény szintén közrejátszik a vízszint emelkedésében. A szakemberek többsége ezért sem a gátak egekig történő emelését favorizálja, hanem a hullámtér karbantartását tekinti elsődlegesnek. vésztározók kialakítása is, amelyből mintegy 10-15 kellene ahhoz, hogy biztonsággal lehessen kezelni a tavaszi hóolvadás vagy esőzés után levonuló árt. A tervezett tározók összesen 1,5 milliárd köbméter vizet lennének képesek befogadni. Csak összehasonlításként: a Tisza-tó- ban a nyáron 132 millió köbméter vizet tárolunk. Mára az egy hónapig tartó árvízi védekezés bekerült a folyó nagy támadásait megörökítő évkönyvbe. Ezúttal Heves megyében sem emberéletben, sem lakóépületben nem esett kár. A törmelék, a szerves hulladék vagyis katré elszállítása folyamatos, ahogy az önkormányzatok is már a nyári idegenforgalmi szezonra készülnek. Habár már az első fokú készültség is megszűnt, mi több, megkezdődött a folyó nyári duz- zasztási szintjének beszabályozása, a szakaszmérnökségen mégis tudják: ezzel itt nem fejeződött be az árvízi történet. A Ti- sza-tó jobb és bal partján 19 kilométernyi gát habolódott el - ebből Heves megyét 4,4 kilométer érinti Tiszanána és Sarud közt -, s ezek helyreállítása mindennél sürgetőbb. A folyó ugyanis jövőre sem kérdi: felkészültetek? Áradás után máris duzzasztanak Az elmúlt hét közepén meg kezdődött a Tisza-tó nyári szintjének a beállítása, amely 725 centiméter, plusz-mínusz öt centi. Mostantól mesterségesen szabályozzák a folyó apadását, amely nem haladhatja meg a napi 60 centimé tért. Egy hirtelen apadás ugyanis komoly károkat okozhatna az átázott gátakban. Ezért az elmúlt hét szerdáján megkezdték a duzzasztást, a felvízen tartják a nyári szintet, az alvízen lassú apadást engednek. Tiszta víz, tiszta part, mindehhez tiszta szándék Előadások ízléses lakásokról vándorkiállítás A stílus is fontos a lakberendezésnél Eltávolítják az elhullott állatokat tisza-tő A regionális idegenforgalmi iroda a Tisza-tónál szeretné az idei esztendőben már hagyománnyá fejleszteni, hogy a vendégvárás jegyében minden tavasszal felhívják a figyelmet környezetünk állapotára, megtisztítására, szépítésére. A „Tiszta Tisza-tóért” elnevezésű akciót immár harmadik alkalommal indítják útjára. Az idei évben is a szükséges eszközök biztosításával és „tízórai csomaggal” igyekeznek ösztönözni mindazokat, akik a környezetünkért felelősséget éreznek. Éppen ezért május 20-ig újra számítanak az iskolák, az oktatási intézményeken belüli osztályok, továbbá szakkörök, valamint a munkahelyi kollektívák, s az egyesületek részvételére. A legeredményesebben megszervezett kezdeményezéseket - tekintettel a személyenként elvégzett munkára, különösképpen a kezelt terület nagyságára - külön jutalmazzák. Tavaly az új ökotanösvényre hajókázott a legszorgalmasabb csoport. Heves megyei diákok - poroszlóiak, tiszanánaiak - élenjárói voltak eddig ennek a nemes szándékú akciónak. Most, hogy az árhullám levonult és sok uszadékot hagyott hátra a töltésoldalakon, kiváltképp hasznos lenne, ha minél többen csatlakoznának a felhíváshoz. ■ B. S. EGER A Lakberendezők Országos Szövetsége és a helyi lakberendezők közös országos vándorkiállítást nyitottak az elmúlt hét végén a Bállá Bútorboltban - tudtuk meg Cseh Vanda vezető tervezőtől. A tárlat május 20- ig látogatható. A rendezvényt megelőzően előadások hangzottak el a stílusokról és a lakberendezésről általában. A jelenlévők hallhattak egyebek mellett az épület-felújításokról, a külső és belső burkolatokról, az épületdíszítés lehetőségeiről - ezen belül a gipszstukkókról -, a lakástextíliákról, érintve a függönyök és drapériák használatát, a legújabb fürdőszoba trendekről. A lakástextíliák összetételéről, alkalmazásáról, fajtáiról Béres Irma beszélt a hallgatóságnak FOTÓ: ÖTVÖS IMRE bükkszenterzsébet Olvasónk jelezte szerkesztőségünkben, hogy a Daracs-patakban állati tetemek szennyezik a vizet. Elhullott birkát és kutyát is látott a betelefonáló. Az információt továbbítottuk a polgármesteri hivatalnak, ahol közölték, hogy hozzájuk nem érkezett ilyen jelzés. Ennek ellenére megvizsgálják a szóban forgó szakaszt, és amennyiben rábukkannak az állati hulladékra, haladéktalanul eltávolítják azt. Kérik továbbá a lakosságot, hogy ilyen vagy ehhez hasonló észrevétellel mielőbb forduljanak a hivatal munkatársaihoz, hogy mielőbb megtehessék a szükséges lépéseket. Heteken át megfeszített erővel küzdöttek a gátakon, illetve azok környékén az emberek, hogy megóvják településeiket
