Heves Megyei Hírlap, 2006. május (17. évfolyam, 101-126. szám)

2006-05-12 / 110. szám

2 Táborozás a Himalájában: egyről kettőre a csúcs felé MEZÓSZEMERE, HIMALÁJA A Mezőszemerén élő Kollár Lajos vezette magyar Himalája-expe- díció tagjai megannyi viszontag­ság után elérték végre a nagy hegyet, s az alaptábort. Az el­múlt napokban pedig megkezd­ték a Dhaulagiri 8167 méteres csúcsának megmászásához szükséges táborlánc kiépítést. A hattagú csapat a munkamegosz­tás jegyében teszi a dolgát, így már sikerült fölállítani az 5840 méteren lévő egyes tábort. Az újra romló idővel együtt azon­ban most pár napos pihenő kö­vetkezik majd. A Viharok-he- gyén egyébként megszokott ez az embert próbáló, rendkívül mostoha időjárás. Az expedíció a forrongó tibeti belpolitikai vi­szonyok, a zavargások miatti előre nem várt késéssel együtt sincs sokkal lemaradva a terve­zett menetrendjétől. így ha a he­gyen a körülmények megfelelő­ek lesznek, május második felé­ben kerülhet sor arra, amiért vé­gül is jöttek, s annyi áldozatot hoztak a résztvevők: ekkorra várható a csúcstámadás. A ta­pasztalt hegymászókból álló tár­saság tagjain - úgy tűnik - nem múlik majd. Ők bizakodva, erő­ben és egészségben állnak a nagy kaland utolsó felvonása elé. Már csak a megfelelő időre és időzítésre várnak. ■ KJ Telefonos nap országszerte ma és holnap heves megye Telefonos napot tartanak ma és holnap ország­szerte „Beszéljünk egymással!” mottóval. Alapja, hogy bár a kommunikáció egyre nagyobb teret nyer életünkben, az embe­ri kapcsolatokra az elmagányo­sodás jellemző. Az első telefo­nos lelkisegély-szolgálat 1950- ben indult Londonban, elsősor­ban az öngyilkosságok megelő­zése céljából. Ma már hazánk­ban 28 szolgálat tagja a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgá­latok Szövetségének. A hívásuk ingyenes, a hívó anonim marad­hat. Heves megyében a hatvani, egri, gyöngyösi tagszolgálatok a 80/505-506-os számon várják a hívásokat MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2006. MÁJUS 12., PÉNTEK A fás szárúak birodalma arborétum Minden évszakban tartogat meglepetést Az arborétumalapító emlékoszlopát V. Szabó Ferenc avatta fel fotó: ötvös imre erdőtelek Aki egy szép kertről álmodozik, ne sajnálja az időt, látogasson el az arborétumba! Ott megláthatja, hogy a faisko­lákban a sziklakertbe és a sírok­ra ajánlgatott cukorsüvegfenyő is képes három méter magasra nőni. A többi örökzöldről már nem is beszélve, amelyeket kis cserépben, úgynevezett balkonmixként kínálgatnak, el­hitetve a vásárlóval, hogy a kis szúrós csöppség az ablakpár­kányra való. A 135 évvel ezelőtt született dr. Kovács Józsefnek hála, a kas­télykertben olyan különlegessé­geket láthatunk, amilyenekről a botanikában járatlan nem is hin­né, hogy létezik. Az arborétum alapítója 1895-től kezdte meg a növények telepítését. A kastély eredetileg Buttler Já­nos egri várkapitány tulajdona volt, majd évszázadokkal később dr. Kovács János egyetemi tanár vásárolta meg 1890-ben. Az ő ne­velt fia - aki eredetileg sebész volt - költözött 1895-ben a bir­tokra, s varázsolt itt gazdag élő­fa-gyűjteményt. Sikerült bebizo­nyítania, hogy az Észak-Alföld hideg tele és száraz nyara mel­lett is lehetséges dendrológiai, tájképi kertet teremteni. Elis­mert botanikussá képezte ma­gát, a Kertészeti Egyesülés alel- nökévé választották. Az arborétumba döntően kül­honi fenyőket és lomblevelű nö­vényeket telepített. A kert erede­tileg 11 hektár volt a hozzá tar­tozó gyümölcsössel, 4 hektáros gazdasági udvarral, a kastéllyal és az üvegházzal. A kertépítés­ben Goccsald Antal, jól képzett kertész segédkezett, aki ismerte a nyugati kertkultúrát és - művészetet. Az 1920-as évektől a kert fejlesztése felgyorsult. A hazai és külföldi botanikusokkal kiépített kapcsolatai révén szá­mos növényritkaság került a tu­lajdonába. A dendrológiai gyűj­temény a ’30-as évekre már or­szágos hírnévre tett szert. Az ar­borétum 1983-tól a Bükki Nem­zeti Park kezelésébe került. Dr. Kovács József tiszteletére tegnap emlékoszlopot avattak fel. Az alkotás dr. Berek Lajos ezredes munkája. A kopjafát V. Szabó Ferenc, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság nyugalmazott igazgatóhelyette­se leplezte le. Köszöntőjében pél­daként állította az arborétum alapítóját. Megjegyezte, hogy év­tizedek óta nem telepítenek faso­rokat, holott az autópályák mel­lett is nőhetnének lombos növé­nyek. Arra is ki­tért, hogy a so­kak által szidott multik fonto­sabbnak tartják a környezet szé­pítését, a parko­sítást, mint hon­fitársaink. A ren­dezvényen Bakos Károly polgár- mester posztumusz díszpolgári címet adományozott dr. Kovács József részére. A kitüntetést az arborétumalapító unokája, Ujfalussy Béla vette át a család nevében. Megemlítette, ha sike­rül a kastélyt helyreállítani, s berendeznek egy szobát a nagy­apa emlékére, ott szeretnék elhe­lyezni a kitünte­tést. A vendégsere­get Novák Ká­roly nyugalma­zott arborétum­vezető kalauzolta végig a szépséges parkon. Az ar­borétum 1985-től - épp az ő irá­nyításával - három hektárral és egy mesterséges tóval bővült. A sétát követően sikerült Ujfalussy Bélával, a már ugyan­csak nagyapakorú unokával be­szélgetnünk. 1945-ig gyerek­ként, kamaszként minden nyá­ron itt töltött egy hónapot. Lelké­ben őrzi a kert akkori képét, hangulatát. Kérdésemre el­mondta, hogy a nagyapa is Bu­dapesten töltötte a teleket. A bir­tokot a gabonatermesztésből és a tejtermelésből tartották fenn, de a kastélyt kifűteni nem lehe­tett. Dr. Kovács József az államo­sításkor már idős ember volt. Képzelhető, mit érezhetett, ami­kor kiűzetett ebből a maga te­remtette földi paradicsomból. ■ Négyessy ABASÁRTÓL Eger TURISTÁKNAK A Bükki Vö­rös Meteor Sportegyesület vasár­nap egy 17 kilométer hosszúsá­gú túrát tervez, amelynek a szint- különbsége 460 méter. A bakan­csosokat Jakab Béla túravezető a Volán-pályaudvaron várja, az in­dulás időpontja 6 óra 50 perc. Busszal Bükkszenterzsébetig utaznak, onnan Tarnaleleszre, majd Fedémesre gyalogolnak, s tovább egészen Hevesaranyosig. Ott buszra szállnak, s várhatóan 15.25-re érnek vissza a városba. Egerszólát VEZETŐVÁLTÁS Pályá­zatot írt ki az önkormányzat az Egerszólát-Demjén Általános Is­kola és Óvoda igazgatói posztjá­ra. A jelenlegi vezető, Zvara Jó­zsef több évtizedes elismert munkája után nyugdíjba vonul. A pályázati felhívásra ketten jelent­keztek. A képviselő-testület dön­tése értelmében szeptembertől kerül majd a nyertes az intéz­mény élére - tudtuk megTuza Ferenc polgármestertől. Erdőkövesd gyermeknap az önkormányzat a helyi kisebbségi önkormányzattal együttműködve idén is megszervezi május utolsó vasárnapján a gyermeknapot. Jó időben a sportpályán rendezik meg a vidám programokat, ami­ket ingyenes fagylaltozás követ Eső esetén a művelődési házban várják a kicsiket. Erdőtelek mezőgazdaság ma jus 15-ig adhatják be a regisztrált mezőgazdasági termelők a falu­gazdászhoz a polgármesteri hiva­talban a támogatási kérelmeket. Változás a korábbiakhoz képest, hogy aki új területet akar bejelen­teni, annak földhasználati alap is szükséges. A nyomtatványok szintén a falugazdászi irodában igényelhetők. Gyöngyöshalász továbbjutot­tak A napokban megrendezett néptánc-fesztiválon sikerrel szere­pelt a helyi Tűzkerék és a Szemfiles gyermek-néptáncegyüt- tes. A jó teljesítményüknek kö­szönhetően felléphetnek a regio­nális fesztiválon, amit Sárospata­kon rendeznek meg május 20-án. A helyi megméretésen 24 csoport versenyzett és 6 jutott tovább. Hatvan FILMKLUB Az olasz film­művészet remekeiből tekinthet­nek meg válogatást pénteken­ként a Városi Művelődési Ház és Könyvtárba látogatók. Ma 19 órától Benigni Johnny Stecchi- no" című művét nézhetik meg az érdeklődők. ■ „Ha sikerül a kas­télyt be lyre állítani, s berendeznek egy szobát a nagyapa emlékére, ott sze­retnék elhelyezni a kitüntetést.” Varga Csaba az Ev tűzoltója pénteki portré Volt, hogy lepergett előtte az élete Tárcaközi bizottság a parlagfűmentes megyéért Varga Csaba zászlós lett a 2005- ös esztendő Év tűzoltója Eger­ben. Munkatársai, főnökei mint­egy 90 ember közül őt választot­ták ki erre a megtisztelő címre. Díszoklevelet és emlékplakettet kapott. Mégis szerény. Úgy mesél a munkájáról, az életéről, mintha magától értetődő lenne, hogy ál­landó készültségben, feszültség­ben, folyamatos életveszélyben él és dolgozik. Másokért Persze, az ő szakmájában természetes, hogy ha szólnak, útnak kell in­dulni, akár az ország másik végé­re is. Ahogyan most, az árvízkor is történt. Égy tűzoltónak nem a katasztrófavédelem a fő munká­ja, de ez is hozzátartozik, Csaba azt mondja, ott segítenek, ahol tudnak. Ő már kiskatonának is úgy vonult be, hogy tudta: tűzol­tó szeretne lenni. A bátyja példá­ját követte. 1983-ban kezdte a szakmát, és sosem fordult meg a fejében, hogy meggondolja ma­gát. Pedig ha valaki akár csak tíz évig is ilyen munkát végez, ah­hoz már komoly elhivatottság kell. Nagy fizikai és lelki terhe­lésnek vannak kitéve, gyakran emberfeletti módon teljesítenek, megoldhatatlannak tűnő helyze­tekben. Csaba azt meséli, egy­szer már az is előfordult, hogy le­pergett előtte az élete. Szarvaskő­nél, amikor egy nyerges vontató beleborult a patakba. Daruval is alig tudták megemelni, csak ép­pen annyira, hogy ő be tudjon alá mászni a sofőrért Ahhoz, hogy egy ilyen eset, a felgyülemlett trauma, feszültség kioldódjon az emberből, bizony idő kell. Külö­nösen, ha mentés közben, a keze­ik között meghal a sebesült. Ga­rázs- vagy lakástűznél ő is ne­megyszer átélt ilyesmit. Nem szí­vesen mesél otthon ezekről, a fe­lesége is azt mondta egyszer, ta­lán jobb, ha nem tud mindenről. Csaba szerint a családja támoga­tása nélkül nem jutott volna idá­ig. És bár félti a lányait, büszke rá, hogy egyikük, ha nem is tűz­oltó, de szintén egyenruhás lett: rendőrnek állt. Ő pedig marad a lángoknál. Még legalább öt évig, de lehet, hogy tovább is. Bár tűz­oltóversenyeken már nem indul, Varga Csaba a bátyját követte a pályán azokat meghagyja a fiatalabbak­nak. Több mint tíz évig verseny­zett, és abban is jó eredményeket ért el, volt, hogy nemzetközi me­zőnyben lett a kilencedik. De, bár jólesik az elismerés, büszke is az elért eredményeire, valójá­ban nem ezért csinálta a tűzoltó­sportot. És nem ezért végzi a tűz­oltást sem. ■ Szilvás K. heves megye A Parlagfűmentes Magyarországért Tárcaközi Bi­zottság munkájának helyi szin­tű megerősítésére megalakult a Heves Megyei Parlagfű-mente­sítési Koordinációs Bizottság. Munkájában az ÁNTSZ, a Heves Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat, valamint a Heves Me­gyei Földhivatal mellett részt vesz a Heves Megyei Munkaügyi Központ, a Heves Megyei Önkor­mányzat és a Heves Megyei Köz- igazgatási Hivatal is. A bizottság feladata a parlagfű-mentesítés­sel kapcsolatos szakmai segít­ségnyújtás a földhasználók és az önkormányzatok részére, illetve az állampolgárok tájékoztatása, bevonása az allergén gyomok el­leni védekezésbe. A MÁV is el­indítja gyomnövény-mentesítési akcióját. Az irtásra és a megelő­zésre idén több mint 1,4 milli­árd forintot fordít a mintegy 140 millió négyzetméter földterület­ért felelős társaság. A permetező vonatok mellett hat munkacso­port motoros kaszával járja a vasúti területeket. A vonalak megtisztítására közmunka-programot indítanak a tartós munkanélküliek bevo­násával, ami csaknem 1300 em­ber foglalkoztatását teszi lehető­vé. A munka a Heves megyét érintő vasútvonalakra is kiter­jed: nagy hangsúlyt fektetnek többek között a Tisza-tó körzeté­nek megtisztítására is. f

Next

/
Thumbnails
Contents