Heves Megyei Hírlap, 2006. április (17. évfolyam, 78-100. szám)
2006-04-07 / 82. szám
Boldog születésnapot! A Gárdonyi Géza Színház tagja, Olgyai Magda 80. születésnapját ünnepelte. A színésznőt egykori tanítványai, barátai köszöntötték születésnapján. Olgyai Magda nyolcvan éves Olgyai Magda 1926. március 23-án született Szegeden. Színészi pályáját 1951-ben kezdte a Szegedi Nemzeti Színházban, majd a győri Kisfaludy Színház tagja lett. Közben folyamatosan játszott Pécs, Kaposvár, Békéscsaba és Eger színházaiban, főként opera- és operettszerepeket. 1969-től 1981-ig a Miskolci Nemzeti Színház művésze volt. Vendégjátékai alkalmával annyira megszerette Eger városát, hogy nyugdíjba vonulása után itt telepedett le. 1991-től rendszeresen játszott a Gárdonyi Géza Színházban, ahol a közönség karakterszerepei mellett Kálmán Imre Csárdáskirálynőjének Cecíliájaként is találkozhatott vele. Eger városa 2001-ben Nívódíjjal jutalmazta egyedülálló tehetségét és kitartó hűségét. THEÁTRUMI HÍREK Helybe mennek a vidéki társulatok Budapest A Thália Színház hetedik alkalommal rendezi meg a Vidéki Színházak Találkozóját. Idén április 5-18. között 5 helyszínen láthatók a vidéki színházak legizgalmasabb előadásai. Az egri Gárdonyi Géza Színház két előadással mutatkozik be a fővárosban: április 14-én este 7.30-tól a Thália Színház Stúdiójában Ödön von Horvath: Don Juan megjön a háborúból című darabját, 15-én este 7 órától Máté Gábor rendezésében Feydeau: A hülyéje című bohózatot játssza. Csendes László új „szerepben” Csendéleteiből, tájképeiből rendezett kiállítást Csendes László a Senátor-házban. Első egri tárlatának megnyitóján vasárnap barátok, tisztelők köszöntötték a művészt. Kevesen tudták róla, hogy a színpad mellett a festővászon is érdekli, pedig már a hatvanas évektől ragad időnként ecsetet vagy farag szobrot szabadidejében. Csendes László ígéretet tett: ezentúl rendszeresen megmutatja munkáit a közönségnek. MA ESTI BEMUTATÓ Goethe: FAUST bozó ANDREA: En vagyok Mephisto női párja. Egy olyan ördögi nő, aki különböző helyszíneken, különböző alakokban jelenik meg. Érdekes feladat volt az, hogyan lehet mindig másképp megjelenni úgy, hogy a néző tudja, ugyanazt a figurát látja. Ebben sokat segített Nagy Fruzsina jelmeztervező, akivel nagyon jó együtt dolgozni. Szeretem a szárnyaló fantáziáját, és azt is, ahogy a színészekkel dolgozik. Fontos neki, hogy a színész is jól érezze magát a jelmezében. Például néha együtt mentünk vásárolni a kiegészítőket, folyamatosan nézi a próbákat, ha kell, menet közben is változtat, hogy még jobban segítse a szerepformálást. Izgalmas, hogy az előadásban a boszorkány nem hagyományos vasorrú bába. Meg kellett találni, hogy ma milyen egy boszorkány, milyen a boszorkányság, magában a nőben ez hogy van jelen... NAGY FRUZSINA (JELMEZTERVEZŐ): - Jó érzés volt úgy elkezdeni a Faustot, hogy a rendező látta egy munkámat, és eleve azzal szólított meg, hogy pontosan olyat szeretne itt is látni majd a színpadon. Ez a megelőlegezett bizalom felszabadított, bátran kísérletezhettem. Külön öröm volt, hogy a színészeket is be tudtam vonni a jelmeztervezés izgalmába, hozzájárultak kreatív ötleteikkel a végeredményhez, még akkor is, ha némelyik merész, szürreális jelmezben nehéz mozogni a színpadon. csendes László: - Nagyon izgalmas, hogy több szerepet játszom. Mint színházigazgatót, a mindenkinek és minden alkalomnak megfelelni akarás gyötrődése kísért. A Mindenható a tökéletes alkotás csalóka hitében tetszelgő valaki, az Öregdiákot pedig a „minden mindegy” filozófiája mozgatja. A buszsofőr az utasok láttán már csak annyit gondol: úristen, még nyolc óra... nagy ANDRÁS: - Az én két szerepem átfedi egymást (a költő, aki tulajdonképpen a darab szerzője, illetve Wagner). Egy „civil” és egy színházi szerepet kell egymásra csúsztatva és egyszerre játszanom. Margit és Faust - Mészáros Sára és Kaszás Gergő a zárójelenetben kaszás gergő: - Nehéz Faust milyenségéről beszélni, még nehezebb színészileg megragadni, mert a figura nincs erősen ka- rakterizálva, nincs kézzelfogható, konkrét célja, mint például Hamletnek, csak egy általános, nagy kérdésre való válaszkeresés: miért születtünk a Földre. ■ „így ma minden ragyogjon itt, Háttérdíszlet, masina, kellék!” (Goethe: Faust) Ha sikerül, akkor olyan lesz kicsit az én Faustom, mint én magam. Gondolkodó ember. CSANÁDI JUDIT (DÍSZLETTERVEZŐ): - Meglett ember lévén úgy gondoltam, életem egyik legnagyobb élménye lesz a Fausttal szembesülni, a művet megérteni, megfejteni. Aztán elolvastam, és reménytelenül porosnak taMephisto Faust társaságában - Vajda Milán és Kaszás Gergő Nem mindennapi kaland színészként egy szerzőt alakítanom, aki bár színdarabot írt, mégis a konkrét színpadra lépve úgy hat, mint elefánt a porcelánboltban. láltam. Ezt követően hetekig küzdöttem vele. Azon a ponton pedig, amikor már feladtam a megértését és az ezért való küzdelmet is, magától nyílt meg előttem a szöveg jelentése. Ráébredtem, hogy a Faust rólunk szól, a legmélyebb és legszemélyesebb értelemben, itt és most, Egerben, 2006-ban. És ez tényleg életem egyik legnagyobb élménye lett. mészáros Sára: - Goethe alaposan feladta nekünk a leckét. Margit története már az eredetiben is tele van balladai homállyal - megharcoltam vele, mire magamban felépítettem a történetét. De a nehézsége a szépsége is. Szeretem a partnereimet, jó Kaszás Gergő szemébe nézni, látom a pupilláján, hogy nagyon figyel rám. Ebben az előadásban a háttéremberek is any- nyit dolgoznak, mint mi. Ha célba érünk, nagyon meg fogom ölelni őket! FEKETE GYÖRGYI: Azoknak ajánlom az előadást, akik nyitottak az új iránt. Jó ötletnek tartom, hogy rendhagyó látásmóddal, más aspektusból fogalmazza meg a mű gondolatiságát. A klasszikus Faustot így közelebb hozhatjuk a nézőhöz. vajda miláN: Mikor megtudtam, hogy én játszom Mephistót, megijedtem. Minden szerepben elmélyedek, tudnom kell, milyen az az ember, mi mozgatja. Féltem: hogyan merüljek el anélkül ebben a figurában, hogy veszélyesen közel kerülne hozzám az a fajta „rossz”, amihez a civil életben nem szeretném, hogy közöm legyen. Aztán rájöttem, hogy nem kell félni, ez mégis csak egy szerep, nem kell azonosulnom az ördöggel. Csak el kell játszanom. Most ez a „csak” a nagy feladat. ■ Jónás-Pilisy Eldugott vasútállomástól a végtelen óceánig fesztivál Változatos monodrámák sora Sűrű program várta a közönséget a Gárdonyi Géza Színház III. Nemzetközi Monodráma Fesztiválján csütörtöktől hétfőig. Ha csupán a számokat nézzük, hat nap alatt 15 előadást tekinthettek meg az érdeklődők. Ám nem a mennyiség és az idő az, ami a legnagyobb értékét jelenti egy ilyen seregszemlének, hanem az előadások színvonala, mely mindén, mégoly kényes igényt is kielégített. A másik fontos mérce a produkciók stílusbeli változatossága, s az, hogy mely országok színházi hagyományait hordozó előadók léptek az egri színpadra. Hisz a magyar színházművészet képviselőin túl lengyel, német, román, bolgár, cseh, francia, szlovák és erdélyi művészek mutatkoztak be a nagyérdemű előtt ez alatt a néhány nap alatt. Elmondhatjuk tehát, hogy igazi európai fesztivált rendezett színházunk ezen a hosszú hétvégén. Külön öröm, hogy a felütés, a fesztiválindító darab a Gárdonyi Géza Színház saját produkciója, Parti Nagy Lajos Ibusárja volt Nádasy Erikával a főszerepben, Szegvári Menyhért rendezésében. Ez pedig nem csak az alaphangot adta meg az egész eseménysorozathoz, de a mércét is igen magasra helyezte, melyhez részben az előadók, részben a nézők is mérhették az ezt követő produkciókat A következő darab egy különlegesség, Fehér Ferenc különleges táncdrámája volt, mely a Kö- zép-Európa Táncszínházas Horváth Csaba sérülése, s a Nagyvárosi ikonok elmaradása miatt került a programba, nem érdemtelenül. Pénteken délelőtt már Besenczi Árpádnak tapsolhatott a publikum, aki Petőfi hőskölteményével, a Helység kalapácsával érkezett. Délután a híres lengyel színházi élet egy darabját hozta el Bronislaw Wroclawski a lodzi Jarancza Színházból, majd Józsa Imre kápráztatta el a nézőket, amint Hamletet játszott egy kellékes szemszögéből a Katona József Színház monodrámájáJózsa Imre a Hamlet helyettben ban. De pihenni nincs idő, mert máris itt a merlines Várnai Szilárd, aki egy nagyon különleges hangulatú darabban harmincöt szerepet formáz egyfajta néme- tes hangulatú skizofréniában. Szombaton délelőtt a gyerekek Is megkapták meséjüket a Kolibri Színházas Tóth Józseftől, édes-bús mai meséjével, mely még a felnőtt nézőknek is könnyet csalt a szemébe. Délután pedig megérkezett a Szürke angyal, Marlene Dietrich Barbara Ansorg előadásában Esslingenből, aki erejével, szikár egyenességével kápráztatott el. Az erődemonstráció azonban folytatódott, mert ezen az estén lépett színpadra a fesztivál legnagyobb neve, Maia Morgenstern a Bukaresti Zsidó Színházból, aki kegyetlen énekes monodrámával, a Ma este: Lola Blauval bizonyította, a világhír nem véletlenül jut valakinek osztályrészül. S ez az este még nem ért véget, mert a bolgár Ivó Dimchev még csak most következett, aki Lili Handelként egészen különleges, szokatlan és megosztó performance-szal döbbentette meg nézőit Vasárnap a cseh színházművészet egy darabja ért Egerbe japán kimonóban Asagao címmel, majd Clara Schumann leveleiből és a nagy zeneszerző darabjaiból Marilyn Leray Clara Shumannként állt össze előadás a francia Marilyn Leray és a zongorista Romain David előadásában. A fesztivál zárónapján a kassai Écsi Györgyi örvendeztette meg a legfiatalabb színházlátogatókat, majd délután valami olyan történt, amit csak itt, Kelet-Kö- zép-Európában érthetnek igazán, nyelvi határok nélkül. Ekkor lépett színpadra ugyanis a Marosvásárhelyi Ariel Színházból Monica Ristea-Horga, aki szívet szorongató nagyon itteni történettel, játszásmóddal és energiával kápráztatott. A fesztivál slusszpoénjaként pedig ismét honi erő, Csuja Imre foglalta el a színpadot, aki az óceánjáró zongorista történetét mesélte el Lukáts Andor rendezésében. A számok nem mondanak semmit egy ilyen művészeti találkozóról, de azok az élmények, melyeket az Európa minden részéből érkezett művészek szereztek, fólmérhetetlenek. Nyelvi korlátok sem jelenthetnek akadályt, ha az előadó-művészet utat akar találni közönségéhez, essenek földrajzilag bármennyire is távol egymástól, mert a szellem nem ismer határokat. ■ (egres) A Gárdonyi Géza Színház áprilisi műsora ■ Nagyszínpad 7. péntek 19.00 Faust Gárdonyi Géza-bérlet, bemutató előadás 8. szombat 15.00 Faust Remenyik Zsigmond-bérlet 19.00 Faust Hevesi Sándor-bérlet 11. kedd 19.00 Faust Blaha Lupa bérlet 12. szerda 19.00 A hülyéje Németh László-bérlet 13. csütörtök 19.00 A hülyéje Bérletszuner 18.kedd 19.00 A tetovált rózsa Csokonai V. Mihály-bérlet 19. szerda 11.00 Micimackó Bérletszünet 19.00 A Pál utcai fiúk Katona József-bérlet 20. csütörtök 19.00 A hülyéje Dobó István-bértet 21. péntek 19.00 3:1 a szerelem javára Pedagógus-bérlet ■ Stúdiószínpad 12. szerda 19.00 Kísértetek 13. csütörtök 19.00 Kísértetek 19. szerda 17.00 Don Jüén megjön a háborúból 20. csütörtök 16.30 Kísértetek 21. péntek 17.00 Ibusár i
