Heves Megyei Hírlap, 2006. április (17. évfolyam, 78-100. szám)
2006-04-29 / 100. szám
2006. ÁPRILIS 29., SZOMBAT - HEVES MEGYEI HÍRLAP mmmm 9 HORIZONT A siker záloga: jó bor, kedvező áron Magyarország kedvenc borászata korszerű feldolgozót épít és pincét nyit Egerben Manapság már egyre többen vallják azt a nézetet, hogy egy igazán ízletes vacsorához akár hétköznap esténként is hozzátartozik az ételhez illő, kellemes pohárka bor. Az üzletek polcain válogatva, ilyen célra nem a rangos italokat rejtő palackokhoz nyúl az ember, hanem megpróbál pénztárcakímélő, ám mégis minőségi nedűt találni. Nos, ha így tesz, előbb-utóbb óhatatlanul találkozik a Varga Pincészet nevével, amely sokszínű és megbízható kínálatával hamar barátjává teszi az igényes fogyasztókat. Nyilván így ítélték ezt meg az egyik legnevesebb áruházlánc vezetői is, akik húsvét előtt nagyszabású akcióval irányították rá még inkább a figyelmet a jeles cég termékeire. (Heves Megyei Hírlap, március 27.: Bikavér: zászlósbor vagy tömegbor?) A Heves megyeiek számára azonban van még valami, ami mostanában érdekessé teszi e badacsonyörsi illetőségű borászatot. Felröppent a hír, hogy a bikavért már eddig is palackozó vállalkozás az eddigieknél is markánsabban meg akarja vetni lábát az egri borvidéken. Az okokról, a miértekről, illetőleg a hogyanokról faggattuk az első számú tulajdonos ügyvezető igazgatót, Varga Pétert és a termelési ügyvezető igazgató Csiszkó Gábort.- A tájékozódni kívánók elég sok ismeretet szerezhetnek az utóbbi időkben egyre nagyobb hírnévre szert tevő Varga Pincészetről. Akár honlapjukról, akár egyéb forrásból tudni lehet, hogy a cég, mely jelenleg Magyarország legnagyobb családi borászata, 1993- ban vásárolta meg a hajdani Badacsonyi Állami Gazdaság egyik kis pincészetét, amely akkor mintegy négyszázezer palackot értékesített. A vállalkozás azonban igen hamar, már 2005-ben piacvezetővé vált. Jelenleg évente közel 10 millió palack bor és pezsgő forgalmazásánál tartanak, 2006-ban 12 millió palack értékesítését tervezik. Mi tette lehetővé ezt a hatalmas felfutást?- Vissza kell nyúlni a kiinduláshoz a magyarázatért - kezdi válaszát a cég alapítója. - Feltétlenül meg kell említenem, hogy Budafokon, azaz egy olyan településen születtem, amelyet a bor és a pezsgő városaként ismernek. Mint majd minden lakó e vidéken, természetesen az én felmenőim is foglalkoztak borral, így - bár kutató közgazdászként helyezkedtem el az egyetem után - természetes kötődésem volt a „pincékhez”. E kapcsolat teljesedett ki akkor, amikor a korabeli legnagyobb borászatnak, a Hungarovinnek (ma Törley) átvettem a gazdasági igazgatói posztját, így szélesebb ismereteket szerezhettem a világ borpiacának működéséről. Az ott látottak, tapasztaltak adták aztán a lökést, hogy a kezdeti szabadidős gmk-zásból, kicsi, családi borászkodásból valami nagyobb felé lépjek.- Voltaképpen tehát tíz év eredményeként jutottak el odáig, hogy - mint a statisztikákból kiolvasható - tavaly önök adták el a legtöbb palackozott bort Magyarországon. Óriási siker.- A startvonalhoz állva át kellett gondolni a helyzetet A tények azt mutatták, hogy az uniós csatlakozást követően csak akkor lehet megkapaszkodni a piacon, ha optimális kereskedelmi és termelési méreteket érünk el. Tudnivaló, hogy a világvezető pincészetei évi százmillió palack fölött értékesítenek. Ehhez a nagyságrendhez kellett igazodnunk.- A hozzá nem értő e ponton gyanakodni kezd! A mennyivarga Péter: - Előre kell tekintenünk...! séghez általánosságban a gyengébb minőséget társítják a laikusok.- A kis méret minőségi előnye, akár kis, akár nagy borászatról van szó, mindössze abban van, hogy különleges fekvésű szőlőültetvények csak kis méretekben találhatók, és borkülönlegesség csak különleges adottságú ültetvényről származó szőlőből készíthető. Ha azonban nem szőlő- és borkülönlegességekről beszélünk, akkor a méretek növekedése egyre kedvezőbb lehetőségeket teremt a minőség javításáralA mennyiség növekedése lehetővé teszi az alkalmazott technológiák és az alkalmazott szakemberi kör bővítését. Természetesen vannak zseniális borászok, akik egyedül is kiváló munkát végeznek, de minél több zseniális borászt tudunk a pincészetünknél alkalmazni, annál magasabb minőséget érhetünk el. Nos, e célkitűzések eléréséhez kellett olyan kiváló munkatársakat találnunk, mint Csiszkó Gábor, aki már kilenc éve vezeti a borászati termelést és irányítja a fejlesztéseket.- Az ön neve nem ismeretlen a Heves megyeiek számára, hiszen valamikor az Egervin ámyékszalai pincéje vezetőjeként tevékenykedett...- Valóban az itteni nagyvállalatnál kezdtem, s mondhatom, igen szerencsés egybeesése a dolgoknak, hogy így nekem is volt megfelelő rálátásom a világpiacra. Emellett magam is közgazdászdiplomával egészítettem ki az eredeti borász végzettséget, tehát nem esett nehezemre alkalmazkodni a cég filozófiájához.- Vagyis ahhoz, hogy a „sokhoz” és a „jóhoz” kell megteremteni a hátteret....- Azt hiszem, szerénytelenség nélkül sorolhatom beruházásainkat. Új szőlőfeldolgozót építettünk, felújítottuk, kibővítettük a tároló épületeket, modernizáltunk mindent. Most, a higiénikusan kezelhető nemesacél tartályokban számítógép vezérli az er- jesztési folyamatokat, a kíméletes préselést követően. Hasonlóan magas színvonalat képvisel új töltőcsarnokunk, amely 10 ezer palack/óra kapacitással rendelkezik. Fejlesztéseink révén jelenleg több mint 3 millió liter az irányított erjesztési kapacitásunk, 14 millió liter bort tudunk tárolni a pincében, és egyszerre másfél millió palacknyi bor tudunk raktározni.- Lenyűgöző adatok. De nem sajnálják a hagyományokat?- Versenyképességet kétféleképpen lehet elérni: nagy meny- nyiséggel vagy egyedi karakterű nagy borok készítésével. Mi ez utóbbiról sem mondtunk le. A Varga Pincészetben helye van a tradicionális, fahordókban érlelt bor készítésének is. Összesen 500 ezer liter régi és új fahordós (barrique) kapacitással rendelkezünk. Nos, szervesen ehhez kapcsolódik, hogy az építkezésekkel párhuzamosan szőlőültetvényeket is telepíteni kezdtünk. A közel kétszáz hektárból 130 hektár a balatoni régióban van, az egri borvidéken pedig két telepítés, együttesen 60 hektár található. Az egyiken Egri Bikavér alapot adó kék szőlőt, a másikon Debrői hárslevelűt telepítettünk. Utóbbiak most fordulnak majd termőre. Egy egri prémiumborral való ki- rukkoláshoz - idézőjelbe téve - nincs más dolgunk, mint kivárni egy jó évjáratot. Egyébként minden tudás és technikai feltétel adott.- Miért volt szükség arra, hogy küépjenek a szűkebb bázisról?- Mint az eddigiekből talán kiderült, mindenképpen növelni kell a termelésünket Ennek hatékonysága, de még inkább a kikerülheteüen kereskedelmi pozíció megteremtése érdekében mindenképpen szükség van 20-25 millió palackos értékesítésre - veszi át a szót Varga Péter. - Magyarországon azonban nincs olyan nagy borrégió, ahol lenne elegendő szőlőalapanyag egy ekkora vállalkozáshoz. A szőlő nagyobbik részét természetesen vásároljuk. Balatoni és soproni borainkat saját és felvásárolt szőlőből badacsonyörsi pincészetünkben készítjük. Az egri és tokaji borokat hosszú távú megállapodások alapján, néhány szőlész-borász családi vállalkozás készíti számunkra. Az egri borok esetében- érdekes módon - részben a saját szőlőnkből. Ezek a borok készen érkeznek palackozásra Badacsonyörsre, de borászszakmailag és pénzügyileg átfogjuk és ellenőrizzük a szőlő- művelés és borkészítés teljes egészét. Ily módon kerül sor évek óta az eredeti Egri Bikavér vagy a tokaji borok - bárki által követhető és minden lépésnél ellenőrizhető- palackozására.- A jövőben is megmaradnak a Sopron, Balaton, Eger és Tokaj régióknál?- Két borvidék van még, ami érdekes lehet a későbbiekben számunkra, viszont a következő két- három évben a már meglévő lehetőségeket szeretnénk jobban kihasználni. A legtöbb fantáziát azonban mindenképpen az egri borvidékben látjuk. Számunkra hagyományosan sokat jelent az egri bor.- Az egri borvidéken kizárólag szőlőtelepítésben gondolkodnak?- Nem, mindenképpen szeretnénk már a közeljövőben feldolgozót és pincét építeni. Sőt ha elkerülhetetlen, akár palackozót is telepítünk ide. (Bár meggyőződésünk szerint a bor palackozása csak csomagolás és nem szükséges, hogy az egri borvidék területén történjen). Jelenleg a Bikavért részben két nagyobb egri borászcsalád készíti számunkra. A kész bort az EBB (Egri Borbíráló Bizottság) és az Országos Borminősítő Intézet minősítése után szállítjuk el, kevéssel a palackozás előtt. A borvidék vezetői és képviselői ellenőrzik a bor minőségét és hitelességét az egri pincékben majd a tartálykocsikban a kiszállítás közben és badacsonyörsi pincészetünkben a palackozás előtt - magyarázza Csiszkó Gábor. - Erre azért is lehetőségük van, mert a bor kiszállítását, illetve töltését minden egyes alkalommal írásban előre bejelentjük az Egri Borvidéki Hegyközségi Tanácsnak. Azt pedig, hogy az engedélyezettnél ne kerülhessen több a kereskedelmi forgalomba, az egri borvidék által kiadott minőségi ellenőrző jegy biztosítja.- Úgy tűnik, mintha érzékeny pontot érintettünk volna...- Igen - folytatja Varga Péter -, néhány egri palackozóüzem tulajdonosa összekeveri a saját érdekeit a borvidék érdekeivel. Piaci sikereink kétségtelenül érzékenyen érinthetik konkurenseinket... Az egri szőlő- és bortermelőknek azonban mindenképpen az szolgálja az érdekeit, hogyha az egri bor minél szélesebb rétegekhez eljut hazánkban és a külföldi országokban egyaránt. Ezzel egyre nagyobb keresletet támasztva az egri szőlő és az egri bor iránt. De nem érdemes sérelmeinkkel hosszan foglalkozni, előre kell tekintenünk! S ez azt jelenti, szeretnénk minél megalapozottabb kapcsolatokat kialakítani egri partnereinkkel. Nem titok, hogy cégünk pár hét múlva jogszabályi változtatásokat is fog kezdeményezni a szőlőtermelők érdekében. Tűrhetetlen ugyanis az a helyzet, hogy az egri termelők közül sokan nemcsak a 2005., hanem még a 2004. évi szőlőjük ellenértékére is várnak. Ez egy egri sajátosság, valószínűleg az okozza, hogy kevés a külső felvásárló, a helyiek nincsenek eléggé versenyhelyzetben. Nem lehet azonban ezzel a problémával addig várni, amíg azt a piac megoldja. Javasolni fogjuk ezért a törvények olyan módosítását, hogy a hegybírók csak abban az esetben adhassák ki a felvásárlónak a bor származási papírjait, ha meggyőződtek arról, hogy a termelő a szőlő ellenértékét megkapta. Mivel a származási papírok nélkül a bor nem minősíthető, a forgalomba hozatali engedély megszerzése így csak akkor lehetséges, ha a szőlőtermelő a járandóságát már megkapta. Nem alakulhat így ki a jelenlegi helyzet, hogy a felvásárló a bort már régen eladta vagy közraktározta, a szőlőtermelő pedig még semmit nem kapott a munkájáért. Kíváncsian várjuk, hogy az egri borvidék vezetőinek és prominens képviselőinek mi a véleményük a javaslatunkról, illetve, hogy nekik mi az elképzelésük, hogyan akarnak segíteni a bajba jutott szőlőtermelőknek.- Akkor kérem, most fejezzük be a beszélgetést egy tradicionális kérdéssel! Mit isznak legszívesebben a cég vezetői? Tudom, a választékot szinte lehetetlen fölsorolni e helyütt. Hiszen ahogy mondani szokták, az ország kedvenc borászatának számos népszerű márkája van. Közismert a Badacsonyi Olaszrizling, Szürkebarát, Balatoni Chardonnay, Muskotály, aztán a vörös Balatoni Zweigelt, Kékfrankos, Merlot, Cabernet Sauvignon. Vagy a csúcsborok, a késői szüretelé- sű Olaszrizling, a Badacsonyi Kéknyelű, a Csabagyöngye és a Badacsonyi Cabernet Sauvignon.- Nálam a pezsgő a favorit vágja rá Csiszkó Gábor -, a Balaton Extra Dry.- A magam részéről egyre inkább a fehérborok felé fordulok, jelenlegi kedvencem a száraz Badacsonyi Szürkebarát - vallja be az első számú cégtulajdonos -, de fiaim, akik feleségemmel együtt szintén a pincészetünkben dolgoznak, és akik éppúgy hobbinak is tekintik e munkát, mint mi ketten Gáborral, nos, ők inkább a vörösborokat kedvelik. A mi javaslatunk: tessék valamennyit végigkóstolni! Szívesen látják, várják a vendégeket a Varga Pincészet Kft. badacsonyörsi központjában
