Heves Megyei Hírlap, 2006. április (17. évfolyam, 78-100. szám)
2006-04-21 / 93. szám
Az eredeti mű és az adaptáció határán- A konferencián az adaptáció témájához mindenképpen hozzá akartam szólni - mondja Fábri Péter író. Részben, mert sok adaptációt készítek, részben, mert jócskán beleástam magam a drámatörténetbe. így határozott elképzelésem van arról, mikor válik eredeti művé egy adaptáció és mikor nem. Harmadrészt a szerzői jogi problémák izgatnak, mert nálunk elképesztő a jogtudatlanság ebben a kényes kérdésben.- Melyik az a pillanat, amikor eredetivé válik egy adaptáció?- Amikor még nem volt szerzőijog, az Erzsébet-kori színházban, kft.-ként működtek a színházak. Ezek közös tulajdona az épület és a darabok, a szövegkönyvek voltak. A történetet nem tudták birtokolni, csak a darabot magát, a jeleneteket, a megfogalmazást. Shakespeare előtt is létezett a Lear király története, csak azt Leirnek írták. Ez a tény azt mutatja, hogy amit nagyon régen tulajdonnak tekintenek a művészek, azok a részletek. Az adaptáció tehát - véleményem szerint - attól válik irodalmi művé, ha a részletek megemelkednek és eltérnek az előzménytől. Másik érdekes probléma - ami például az egri Pál utcai fiúk esetében is fölmerül hogy ismert alaptörténetekből épül föl mai kultúrmitológiánk, mint a Don Quijote, a Pál utcai fiúk vagy a Svejk, melyek velünk élő művek. Az ókori görögök mitológiája sokkal nagyobb szabadságot engedett az akkori mitológia történeteinek fölhasználása terén.- Az ön munkásságában hogyan válik ketté az eredeti és az adaptáció?- Jó néhány olyan adaptációt írtam, melyeket eredeti műnek tekintek, hisz az alaptörténettől annyira elszakadtam, ami ezt bizonyítja. Hogy csak két példát említsek: A három testőr vagy Rinaldo Rinaldini. De rengeteg olyan munkám van, melyek valóban „csak” színpadi adaptációk, hisz az eredeti történet sértetlen maradt, és helyenként még a szöveget is változatlanul hagytam. A szubjekív érzetem tehát az, ha a szövegem saját, akkor az már önálló „eredeti” mű, de ha technikailag alkalmazom színpadra, akkor az adaptáció.- A jógi megítélés hogyan alakul?- Ez a legkevésbé érdekes része a problémának - véli Fábri -, az szinte csak jó modor és nevelés kérdése. Rosszul viselem, amikor műfordításokba belegázolnak. Ha mást akarnak játszani, mint az eddig megszokott vagy elfogadott fordítás, akkor ne azt tegyék tönkre, hanem for- díttassák le újra az egész művet!- Az imént látott Pál utcai fiúk előadást hogyan ítéli meg az előbb említettek alapján?- Ez a történet igazi kultúrmítosz, s ebben a Németh Ákos általi készített adaptációban néhány igazi nagy és jól működő találat van. Ilyen például az osztálytalálkozó keret, mert ezáltal saját emlékeinkből idézzük föl saját történeteinket is meg a Pál utcai fiúk históriáját is. Remek találat, hogy mivel Nemecsek ekkor már nem él, ezért hitelesen játszhatja gyerekszínész a felnőttek között. Ettől mindenki nagyobb, ettől ő tényleg kicsi. Ez a néhány találat végig „megcsinálja” a produkciót, mely részben az adaptáció, részben a rendező, Görög László érdeme. ■ (egres) Deszka a A két éve alakult Deszka idén Egerben tartotta ülését Két napon át olyan drámaírói problémákról volt szó, amely folyamatosan foglalkoztatja az írókat - A Deszka hazánk egyetlen drámaírói szervezete. Az első Drámaírói Találkozót tavaly Sopronban rendezték, idén az egri színházat keresték meg, hogy fogadja be a szakmai összejövetelt. Mi pedig örültünk, hogy a már hagyományos Évad az Évadban rendezvényünk ezúttal is bővül egy szakmai programmal. Pezsdíti a színházban lévő szellemi mozgást, az írók találkozhatnak a közönséggel, az egri előadásokkal - mondta Csizmadia Tibor, a házigazda teátrum igazgató-főrendezője.- Eddigi legfontosabb eredményünk, hogy kiharcoltuk: a minisztérium minden évben hirdesse meg a Katona József-ösztöndíjat, amely évente 50 millió forinttal támogat 20 kortárs magyar dráma színre- vitelét - tájékoztatott Kiss Csaba író-rendező. - Az idei fórumon kiemelten foglalkoztunk az adaptáCsizmadia Tibor kulisszák mögött Közel 50 drámaíró vett részt az egri Deszkán FOTÓ: GÁL GÁBOR ció kérdésével, hogyan lehet klasszikusokat átültetni. Vizsgáltuk a kortárs német színház helyzetét, mi a sikerük titka világszerte. Megtárgyaltuk, miért nincs főszereplője a mai magyar drámának, s hogy mi a trágárság szerepe és helye a kortárs magyar színpadon. Ázt próbáltuk meg körüljárni, hogy színházi eszközként mire jó, mit fejez ki? Úgy gondolom, fontos, hogy Kiss Csaba tudjunk egymás véleményéről, hogy kialakuljon egyfajta párbeszéd. Egyrészt tapasztalatszerzést, ugyanakkor szakmai összefogást is jelent. A vándortalálkozó, úgy tűnik, jövőre otthonra talál: februárban Debrecenben színházi előadásokkal, közönségtalálkozókkal egyhetesre bővül. Terveink szerint minden évben lenne egy díszvendégünk, elsőként 8-10 angol kritikust, igazgatót, dramaturgot hívunk meg, hogy ismerjék meg a magyar drámatermést, fordítsák le, kezdjünk kilépni a földrajzi határok közül. ■ (Pcs) Zalán Tibor a trágárságról Nézői és drámaírói szempontból kell vizsgálni a nyelvi trágárság kérdését a színpadon - véli Zalán Tibor író, költő, drámaíró. Egy drámaíró olyan nyelvet használ, amely szükséges ahhoz, hogy megteremtse az atmoszférát, a figurák közti viszonyt, szituációt. Emellett azonban a nézők jó része a színházban kikapcsolódni, szórakozni akar, az esztétikai örömnek pedig nem része a nyelvhasználat, sokkal inkább a cselekmény szintjén néznek színházat az emberek. Ugyanazt a nyelvhasználatot, melyet elfogadnak egy Bruce Willis-filmben vagy szappanoperában, azt nem tűrik a színpadon, élő emberek szájából. Pedig a színháznak nem kell nevelnie, tükröt állítania, vagy szórakoztatnia. A színháznak igenis meg kell mutatnia mindazt, amit én magam nem merek bevallani hétköznapjaimban. Az árulásaimat, a gyávaságaimat, ostobaságomat, durvaságomat, aljasságomat, mert valamennyien ebből épülünk föl - jó tulajdonságaink mellett. ■ E. B. Tifi-töfi a muzsaji éjszakában A drámaírói kerekasztal szerdai tanácskozásán a káromkodás színpadi problémájáról gondolkodtak a hazai színházi élet jeles képviselői az egri színházban. Háy János (drámaíró): - Én a trágárság fogalmáról alapvetően másképp gondolkodom. Ha egy közeli barátom osztja meg velem legutóbbi orgazmusának részleteit, az belefér kettőnk viszonyába. Ha egy idegen teszi ezt, az trágárság. Olyan intimitással önt nyakon, amihez semmi közöm. Ha a televízió élő egyenesben közvetíti egy rákos beteg szenvedésének utolsó pillanatait, az trágárság, és talán a kibeszélő show-műsorok számomra idegen emberek magánéleti titkaiban való nyilvános turkálása is az. A dialógus a színpadi művekben idéz másokat, tehát nem az író magánszféráját tárja elém, így nem is lehet trágár. Természetesen létezik a hagyományos értelemben vett trágárság, a „csúnya szavak” kimondása. Szerzőként úgy gondolom, hogy egy mai szituációjú darabnál mai nyelven kell megszólalni, egy írónak a nyelv mai állapotát kell tükrözni. Ha így gondolkodom, akkor a hagyományos értelemben vett „csúnya beszéd” a színpadon maximum ellenszenves, vulgáris vagy ügyetlen lehet - de nem trágár, hiszen az aktuális nyelvállapot körülöttünk olyan, amilyen. Szerintem a szexus témájában irodalmunk még mindig messze van a felnőttkortól. Bérezés László (rendező): - Idén télen rendeztem Háy János: Pityu bácsi fia című darabját a kárpátaljai Beregszászon. A muzsaji tanár néni - Muzsaj kis falu Beregszász közelében - biztosított róla, hogy megkaphatom Lacikát, Bálintot és Gyuszkót gyerekszereplőnek, a helyi iskola legtehetségesebb színjátszóit, de csak ha kihúzom a csúnya szavakat a darabból. Ültem a muzsaji éjszakában egy ágyon, és próbáltam kigyűjteni a szövegből, hogy hányszor hangzik el benne a férfi nemi szerv durva megnevezése és az ezzel végzett akció szintén nem szép nyelvi kifejezése. A szerzőről, aki baBérczes László darab úgy jó, ahogy meg van írva. És azt is tudtam legbelül, mindebben mellékes, hogy hányszor hangzik el a színpadon egy bizonyos szó. De mindemellett ott volt egy tanár néni, aki negyven éve tanítja a kárpátaljai magyar ifjúságot Arany János nyelvére a nyelvi túlélésért való napi küzdelemmel. Én meg végül a nemi aktus durva megnevezésének tizenkét előfordulását a darabban a felére csökkentettem, a „mi a f...-t keresel itt”-ből „mi a túró” lett, Lacika, Bálint és Gyuszkó hitelesen és erősen játszott, nem lett botrány, és remélem a munkácsi nyugdíjasok is úgy mentek haza, hogy történt valami fontos. Mert nem az adott szavak voltak a fontosak, hanem amit - velük együtt - el akartunk mesélni. ■ Jónás Péter ÍGY irtok ti Avagy a Don Juan és A hülyéje Budapesten A két előadás a Vidéki Színházak Találkozóján a Thália Színházban is nagy sikert aratott. A társulat telt ház előtt játszott. A vendégjátékra számos színikritikus, színházzal foglalkozó újságíró is kíváncsi volt - mi meg az ő véleményükre... „...sok tehetség, fiatalos lendület, játékkedv, jóféle színészi energia volt benne, főleg az első felvonásban - a további két részt laposabbnak találtam. Viszont a második felvonás alatt megértettem, hogy ezt a szörnyen avíttas, mégis elnyű- hetetlen szerzőt is van értelme játszani, ha valaki olyan intenzitással veszi komolyan a komikus szituációt, mint Anger Zsolt rendező.” (Stuber Andrea) * „...az egriek amúgy üdítő A hülyéje című előadására (a Thália Színházban vendégszerepeit) is ráfért volna alaposabb dramaturgiai munka. De ne legyünk telhetetlenek, mert Feydeau A balek címmel ismert, Hamvai Kornél által briliánsán újrafordított bohózata jó szórakozás Máté Gábor rendezésében. Összeszokott színészcsapat működteti a pontosan elemzett bohóság gépezetét. Eljátsszák, hogy mindenki másba habarodik bele, mint akihez tartozik, mindenki kielé- gületlenül lót-fut, nagy kalandra vágyik, de hoppon marad, hogy aztán visszaálljon az addigi világrend. Jó móka, remek alakításokkal.” (Bóta Gábor Magyar Hírlap) * A Feydeau-darab meg van írva. Tehát érdemes nekilátni, vannak benne jó szerepek. Szerintem jó volt a színészi játék - szinte mindenkit meg lehetne említeni. A rendezés pergő volt, különösen az első két felvonás volt jó, a harmadik egy kissé leült. Ez valószínűleg Feydeau „hibája”. (Farkas Éva - Magyar Rádió) Színész-zenekar az Európa Napokon A Gárdonyi-színház színészzenekara, a Hegedűs, az áruló is fellép a Dobó téren. Hazánk uniós csatlakozását ingyenes rendezvénysorozattal ünnepli Eger városa április 30. és május 9. között. A nyitónapon, április 30-án este 7 órától a város főterén csap a húrok közé a színész-zenekar. Európai színházi álmok és nemzetközi fesztivál Laurent Maindon francia rendezővel ülök egy bor mellett a Dobó utcán, és álmodozunk. Színházról, fesztiválról, Európáról. Szombaton délelőtt lengyel, szerb, erdélyi, francia és magyar színházigazgatók részvételével konferenciát tart az egri színház egy jövőbeli lehetséges nemzetközi színházi fesztiválról. Jónás Péter- Forgách András: Vitellius című darabját rendeztem Nantes-ban, szerettem volna, ha lenne egy magyar nyelvű iker-rendezése is - magyarázza Laurent Maindon. - Ezért jöttem először Egerbe, hiszen Loire-Atlantique testvérmegyéje Hevesnek. Négy hónappal később Csizmadia Tibor megnézte a rendezésemet Nantes-ban. Elkezdtünk gondolkodni további kapcsolatokról is. Tavaly októberben egy hetet tanítottam drámajátszást az egri főiskolán, akkor született meg egy európai fesztivál ötlete. Utána szerepeltem az egri monodráma-fesztiválon egy rendezésemmel, és most konferenciát tartunk egy újabb fesztivál-ötletről három másik európai színházigazgatóval együtt.- Mi lenne ennek a fesztiválnak a lényege?- Egy adott téma köré (például: Titkok és hazugságok) születne 5-6 rendezés. Ezeket a darabokat aztán mindegyik partnervárosban bemutatnánk, tehát az egyhetes utazó fesztivál két éven belül mind az 5-6 helyszínen lezajlana. Nagyon fontosnak tartom, hogy a különböző kultúrák, nyelvek, színházi látásmódok között legyen párbeszéd, a másság megismerése gazdagítson minket. Álmaim szerint egy ilyen hét alatt a fesztivál körül megmozdulna az egész város, a mozik, iskolák, éttermek segítségével létrejöhetne egy színes, populáris eseménysorozat. A színházi fesztivál kapcsán bemutatkozhatna az adott város, ország is. A Gárdonyi Géza Színház áprilisi műsora ■ Nagyszínpad 22. szombat 19.00 Faust Kelemen László-bérlet 24. hétfő ' 19.00 FRANCIA EST az Egri Szimfonikus Raiffeisen szezonbérlet Zenekar hangversenye 25. kedd 15.00 Faust Ady Endre-bérlet 26. szerda 19.00 Faust Radnóti Miklós-bérlet 27. csütörtök 18,00 Faust Petőfi Sándor-bériet 28. péntek 19.00 Faust Jászai Mari-bérlet 29. szombat 19.00 Faust Egri páholy ■ Stúdiószínpad 26. szerda 19.00 Ibusár 27. csütörtök 18.00 Ibusár
