Heves Megyei Hírlap, 2006. március (17. évfolyam, 51-76. szám)

2006-03-06 / 55. szám

2006. MÁRCIUS 6.. HÉTFŐ - HEVES MEGYEI HÍRLAP HORIZONT 9 Tízéves a területfejlesztés a megyében ÜLJ Hevestherm i NVÍÚSZÁRÓ^ENDSZEREK HEVES MEGYE Egy évtizede született törvény a területfejlesztésről és a terü­letrendezésről. Ez a jogintézmény az alapja napjaink területfejlesztési in­tézményrendszerének, valamint terü­letfejlesztési és területrendezési fel­adatainak. A törvény fő célja a szoci­ális piacgazdaság kiépítése, a fenn­tartható fejlődés feltételeinek megte­remtése, az innováció térbeli terjedé­sének elősegítése, a fejlett és az elma­radott térségek és települések közötti jelentős különbségek mérséklése, a további válságterületek kialakulásá­nak megakadályozása, a társadalmi esélyegyenlőség biztosítása, az ország térszerkezete, településrendszere har­monikus fejlődésének elősegítése. A célokhoz kapcsolódó fő felada­tok: az ország különböző adottságú térségeiben a társadalom és a gazda­ság megújulását elősegítő, térségi erőforrásokat hasznosító fejlesztés- politika kidolgozása, összehangolása és érvényesítése, az elmaradott tér­ségek felzárkóztatásának és fejlődé­sének elősegítése, a gazdaság szer­kezeti megújulásának elősegítése, a munkanélküliség mérséklése, von­zó környezet kialakítása a befektetők számára, valamint a kiemelt térsé­gek íejlesj^é&G. ....„»ly,/, A z intézményrendszerről A területfejlesztési törvény hatására 1996-ban létrejöttek a megyei terület- fejlesztési tanácsok, valamint az Or­szágos Területfejlesztési Tanács (OTT). 1996-1998-ig a Környezetvé­delmi Minisztérium felügyelte a te­rületfejlesztést. Az OTT munkaszer­vezeteként az Országos Területfejlesz­tési Központ (OTK) működik közre. Térségünkben 1997-ben alakult meg az Északkelet-magyarországi Térségi Fejlesztési Tanács, amely a kísérleti PHARE SOP ’97 Program le­bonyolítója volt 1999-ben Egerben lét­rejött a SOP ’97 Programiroda. A prog­ram kapcsán 4,3 milliárd forint támo­gatás érkezett a régióba, amelyből a megye vállalkozásai, önkormányzatai, nonprofit szervezetei és oktatási in­tézményei 1 milliárd forint támoga­tásban részesültek. 1998-tól a területfejlesztésért a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium volt a felelős. 1999-ben törvény hozta létre a regionális fej­lesztési tanácsokat. 2003-ban Borsod- Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, Közműolló Heves megyében valamint Jász-Nagykun-Szolnok me­gyék megalakítják a Tisza-tavi Tér­ségi Fejlesztési Tanácsot, melynek munkaszervezete Kiskörén műkö­dik. 2002-től a területfejlesztés a Mi­niszterelnöki Hivatalhoz került. A 2004. évi LXXV. törvény módosításá­val átalakultak a területfejlesztési ta­nácsok, melyben szavazati joggal megjelentek a többcélú kistérségi tár­sulások vagy tanácsok képviselői is. Megyénkben hét statisztikai kistér­ség - bélapátfalvai, egri, füzesabonyi, gyöngyösi, hatvani, hevesi, pétervásárai - többcélú kistérségi tár­sulása jött létre 2004-ben. a füzesabonyi és a pétervásárai tér­ségben az ipari park kialakítása. Jelentős fejlődés jellemezte ezen időszakot a kommunális hulladék- kezelés területén is. A szilárd hulla­dék esetében - 1999-ben - ISPA- forrásból Jásztelek határában adtak át egy lerakótelepet, amelyben a he­vesi kistérség és Visznek szüárd hul­ladékának elhelyezése vált megoldot­tá. ISPA-forráshól folyamatban van a tiszafüredi lerakó átadása, amelyhez a füzesabonyi Fejlesztések Heves megyét az elmúlt tíz évben az infrastruktúra fejlesztése jellemez­te. 1998-ban adták át az M3-as autó­pálya Füzesabonyig tartó szakaszát, megteremtve ezzel a befektetői tőke megtelepedését a megyében. Jelen­tős fejlődésnek indulnak az ipari par­kok, hiszen létrejön a hatvani, a gyön­gyösi, az abasári, az egri, a bélapát­falvai, és 2005-ben pedig a hevesi ipa­ri park. Jelenleg előkészítés alatt áll Ipari Parkok fejlődése 1996-2005 Ipari Park megnevezése Működő vállalkozás (db) Foglalkoztatott létszám (fő) Egri Ipari Park 66 2840 Hatvani Ipari Park 22 3471 Abasári Ipari Park 3 130 Gyön&ösi Ipari Park 5 405 Bélapátfalvai Ipari Park 32 300 Hevesi Ipari Park Várhatóan 2010-re: 565 kistérség déli területei csat­lakoztak. 1996-tól napjainkig 19 településen, illetve térsé­gében valósult meg szennyvízberu­házás, illetve folyamatban Hatvan város és térségének fejlesztése, Dormánd, Gyöngyöshalász, Tenk, Gyöngyös város csatornahálózatának és szennyvíztisztítójának bővítése. A befejeződött beruházásokkal nagy­mértékben zárult a közműolló, mely helyzet 2006-ban - az átadásra kerü­lő beruházásokkal - még tovább ja­vul. Ezen időszakban 28 településen valósult meg az ivóvízminőség javítá­sa vagy technológia-korszerűsítés. Az alábbi ivó vízminőség-javító programok vannak folyamatban: Sirok az ÉRV Rt-vel közösen 575 mil­lió; Tiszanána község gesztorságával- Tiszanána, Hevesvezekény, Sarud, Újlőrincfalva, Poroszló - 421 millió; Gyöngyöspata község gesztorságával- Detk, Gyöngyöspata, Gyöngyös­halász, Rózsaszentmárton - 576 mil­lió Ft értékben. A beruházások a KIOP 1.1. intézkedéséből kaptak tá­mogatást. Jelentős volt a térségi és a telepü­léseket összekötő úthálózatok fej­lesztése, valamint az önkormányza­tok belső úthálózatának kiépítése, il­letve felújítása. Szeretném kiemelni a Bükkszék-tetői, valamint a bodonyi út felújítását, amelyre a ROP forrásai nyújtottak fedezetet. Hasonlóan eb­ből a forrásból valósul meg az Eger-Egerszalók hőforrás közötti fel­táró út megépítése. SAPARD- forrásból épült meg a nagyrédei be­kötőút, és hazai forrás adott fedezetet a váraszói út felújításához. Decent­ralizált forrásainknak mintegy 40 százalékát fordítottuk az önkormány­zati utak, járdák felújítására és építé­sére. A forrásaink valamivel több mint 40 százalékában az önkor­mányzati tulajdonú épületek építé­séhez vagy felújításához járultak hozzá. Nehézségek évtizede El kell mondani azt is, hogy az elmúlt évtized pgy kicsit a katasztrófák év­tizede is volt, hiszen az árvizek és belvizek jelentős feladatokat adtak a helyi és megyei védelmi bizottság­nak. 1999-ben a megye 118 települé­séből 102-höz volt köthető valamilyen káresemény. Összességében mintegy 3,1 milliárd forint támogatás került folyósításra. (Több mint 4000 lakás szenvedett kárt.) 2000-ben a belvíz okozott gondot: mintegy 37 ezer hek­táron történt védekezés. A károk fel­számolására 246 millió forintot hasz­náltak fel. 2002-ben 174 millió, 2003- ban 110 mil­lió, 2005-ben 310 millió fo­rintot fordítot­tak védeke­zésre és hely- reállításra a megyében. Jól példázza a megye abszorpciós képességét az, hogy a decentralizált alapokban rendelkezésre álló 7765 MFt támogatás 38.234 MFt beruhá­zást indukált. Magyarország 2004-ben csatlako­zott az EU-hoz, és megnyíltak a lehető­ségek arra, hogy a Strukturális és Ko­héziós Alapokból beruházásokat le­hessen támogatni. A rendelkezésre ál­ló öt operatív programból, Agrár- és Vidékfejlesztés, Gazdasági Verseny- képesség, Humán Erőforrás Fejlesz­tés, Környezetvédelem és Infrastruk­túra, valámint a Regionális Operatív Programokból a megye mintegy 21 milliárd forint támogatásban részesült Sós Tamás a Heves Megyei Területfejlesztési Tanács elnöke Heves Megyei Területfejlesztési Ügynökség Kht. Eger, Kossuth L. u. 9. Tel.: 36/521-370 e-mail: hmotanacs@agria.hu EBP i Utakkal, szennyvíztisztítókkal bővült Heves megye infrastruktúrája Decentralizált források alakulása 1996-2005. időszakban 1996-2005, TEKI CÉDE TFC Ossz Beadott pályázatok (db) 990 673 516 2179 Támogatott pályázatok (db) 706 397 315 1418 Megítélt támogatás (mR) 4060 2034 1671 7765 Beruházási érték (m R) 12625 11652 13957 38234 Heves megye kiemelt fejlesztési projektjei 2007-2013 időszakra Projekt elnevezése _______________________ 1 . Elérhetőség roegteremtése-M25-os Foút/autóút M3-Eger 19,7-1. ütem: 2x1 . ütem: 2x2 sávos ffiorsforgalmi úttá fejlesztés 2. Heves megyei-282 000 lakos, 104 település 19,7 29- A program 7 körzet szennyvízkezelését hivatott megoldani: Hatvan II. ütem. Tamamente, Füzesabony, Atsó-Tamamente, Mátraalja, Heves, Detk_______________________- további 10 kisebb település egyedi szennyvízkezelése______________________ 1 5,024-Tenk-Kál-Kápolna-Verpelét-Sirok-Pétervására-Zabar-Ceied-Országhatár o hossz: 71,3 km o Becsült költség 2,852 mdft o hossz: 43,4 km o Becsült költség; 1,736 mdFt- Gyönffiös-Heves-Kisköre-Tisza híd o hossz: 67,1 km o Becsült költség 2,684 mdFt o hossz: 18,9 km- Szurdokpűspöki-Gyönaös o hossz: 20,0 km o Becsült költség: 0,800 mdR o hossz: 13,1 km o Becsült kéltség: 0,524 mdFt- Kisköre-Poroszló o hossz: 23,4 km o Becsült költség 0,936 mdFt- Szarvask&Pédestapolcsány o hossz: 26,4 km 1,056 mdR- Hatvan-Naffikökényes-Veiseg o hossz: 11,8 km 0,472 mdFt o hossz: 15,7 km- Selyp-Gyönflőspata o hossz: 15,3 km o Becsült költség 0,612 mdFt-Eger-Mezfltövesd o hossz: 17,0 km- Hasznosúalyatető-Mátraháza o hossz: 32,2 km o Becsült költség 1,288 mdR 5. Heves megye vízkaretháritási programja 22- Tama patak felső szakagán kialakítandó árvízi tározók (Terpes, Recsk, Vécs, Domoszló)- Laskó és Eger patakokra előirányzott árvízi tározók i, Novaj, Egerfaakta, Kerecsené)- Heves mesében 21 dh záportározó 8,5 r Kórház - Műtőblokk felújítás- Hatvan Kórház ­7. Főutak 114 tormás burtobt megerősítése 7,5- 31. sz. főút- 32. sz. főút 9. Vasút-, légi. vízi közlekedés fejlesztése az elérhetőség javításáért (központlag) 9. (- Hatvan-óvoda t- Heves-Benedek Elek Iskola-Eger-Arany János Iskola 10. TurtszBtai fejesztések 15,5- Város a város alatt jr- műemlék fürdő- Mátraderecske ffió&hely- Egri vár és erődrendszer helyreállítása- Síroki vár- falusi/bor/ bvas/kerékpáros turizmus 11. Tlsza-prog-am 18- Tisza-tó és kapcsolódó folyószakasz vizmrnóségvédelmi fejlesztések- új személytajó és sportkikötők létesítése Kerecsenden felújították az iskolát, Gyöngyösön szennyvíztisztító, Dormándon ravatalozó létesült ffitációia a Mekcsey utcától a Várállomásig, és a Minaret

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents