Heves Megyei Hírlap, 2006. március (17. évfolyam, 51-76. szám)

2006-03-04 / 54. szám

Ul. rS\ . ÍXA^ULaÍ'C*'1­MNftMMM 2006. MÁRCIUS 4., SZOMBAT - HEVES MEGYEI HÍRLAP .....................................................................................................mi..........mm mm HO RIZONT ga^aaii8a«^^^^aiBa^^MMMB8aaBMKaa8He«M«M«M»BBiWMi[iiiiMimMríírMíií 5 RSMHHM&ffiBHNBSHHMMMMNHnMMHMMNMNMMMNMMMMnNMMMHNi nemzetbiztonság Aranybányák zagytározói, elhagyott veszélyes hulladék, illegális bevándorlók és cigarettacsempészek jelentik a legnagyobb rizikót Magyarországon. TERROR HELYETT SZENNYEZÉS FENYEGET Magyarországon nem jó kémkedni - az Európa Tanács szerint Európában igazán jó kül­földi kémnek lenni - álla­pítja meg az Európa Ta­nács (EJ) főtitkárának most kiadott jelentése. A CIA Európa területén működő titkos börtönei ügyében vizsgálódó testület veze­tője, Terry Davis arra még min­dig nem talált bizonyítékig, hogy az Egyesült Államok terrorista­gyanús szermélyeket őrzött vol­na a kontinensen. Annyit sike rült megállapítania: 46 tagor­szága közül alig akad olyan, amely hatékony szabályozással védekezne a területén működő külföldi ügynökök ellen. Kivétel­ként egyedül J\íagyarországot említi az EJ, kiemelve, itt parlamenti bizottság is vizs­gálódik a hírszerzők után. jelent a csempészet is. Az NBH a szervezett bűnözés szempontjá­ból különösen a cigarettacsempé­szetet tartja aggályosnak, amely­nek két formája is elterjedt. A csempészek egyrészt a Nyugat- Európában gyártott dohányárut legálisan keletre viszik az EU-ból, majd onnan az adók megfizetése nélkül visszacsempészik az uniós országokba, és feketén értékesí­tik. Másfelől a főleg Ukrajnából, Romániából és Távol-Keletről származó hamisítványok kerül­nek az országba. Ezeket vagy itt értékesítik vagy Nyugat-Európá- ba szállítják tovább. Tavaly egy cigarettacsempész szervezet elle­ni nyomozás során kiderült, hogy a banda egyik tagja gazdasági tár­saságokon keresztül több mil­liárd forint értékben váltott át csempészetből származó pénzt Nem véletlen - állapítja meg az NBH -, hogy a korábban ember- csempészettel foglalkozó bandák ma már komoly fantáziát lámák a cigarettában is. ■ A távol-keleti be­vándorlók gyakran ta­nulmányi vízummal ér­keznek, de az egyetemre már nem jutnak el. Hazánkra és egyben az Euró­pai Unióra leselkedő egyik legna­gyobb veszély az illegális beván­dorlás, részben a szervezett bűnö- részben a növekvő terror­fenyegetettség miatt. A már-már hagyományosnak számító em­bercsempészet vagy menekült- státus-igénylés mellett azonban az NBH európai szinten is kurió­zumnak számító esetekre is rá­akadt. Ezekben az esetekben az illegális bevándorlók a törvényi kiskapukat használják fel, legáli­san érkeznek az országba és ille­gálisan maradnak itt. Egy ízben - állításuk szerint - múzeumláto­gatás céljából érkezett volna egy kisebb afrikai csoport Magyaror­szágra. Egy kisváros helytörténe­ti múzeumát keresték meg, még az érkezők nevét és útlevélszá­mát is közölték. Tudományos kí­váncsiságuk azonban kimerült a múzeum fogadókészségéről szóló szándéknyilatkozat megszerzésé­ben, ennek birtokában ugyanis igényelhettek beutazóvízumot Különösen kedvelt módszer­ré vált a távol-keleti illegális bevándorlók között a tanulmá­nyi vízumban rejlő lehetőség kiaknázása. A 2004-2005-ös tanévben egy főiskola kimon­dottan külföldi diákoknak szervezett költségtérítéses képzést. A szorgalmukról hí­res távol-keleti diákok döntő többsége befizette ugyan az el­ső félévet, ám tanulmányi ví­zuma birtokában köddé vált, többségük valószínűleg Nyu- gat-Európába távozott. Ezek azonban kivételek, az ille­gális bevándorlók többsége turis­taként igényel beutazóvízumot, vagy egy kamion rakterében lépi át a határt A bevándorlók első­sorban volt a szovjet utódálla­mokból, illetve Törökországból és a Kaukázus térségéből érkeznek Magyarországra, de döntő több­ségük tovább is utazik. Ez alól a környező országokból érkező magyar származású bevándorlók kivételek: ők nem átszállóhely­ként, hanem célországként tekin­tenek hazánkra. Az elmúlt években válto­zott a magyar védelmi po­litika: nem ellenséges or­szágokkal, hanem koráb­ban ismeretlen jelensé­gekkel kell megküzdeni. Farkas Károly - Gyükeri Mercédesz Magyarországot komolyabb ve­szély nem fenyegeti, sem belső, sem külső ellenség nem áskáló­dik hazánk ellen - derül ki a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) éves összegzéséből. Ezt lapunk­nak Tálas Péter, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Straté­giai Védelmi Kutatóközpontjának vezetője is megerősítette. „Sze­rencsés helyzetben vagyunk, terrortámadástól a közeljövőben valóban nem kell tartanunk” - közölte. „Az elmúlt években jelentős szemléletváltáson ment keresz­tül a magyar védelmi politika, most már valóban a magyar nem­zetet fenyegető problémákra kon­centrál” - mondta lapunknak a biztonságpolitikai szakértő. Tény, hogy a nemzetbiztonsági kihívá­sok nagyot változtak az elmúlt tizenöt évben. Már nem az ellen­séges blokk országaival kell meg­küzdeni, hanem olyan jelensé­gekkel, amelyek korábban szinte ismeretlenek voltak. Ilyen az ille­gális bevándorlás, a bűnözés, a környezetvédelmi kockázatok vagy akár a szélsősé­ges hazai szervezetek. Magyarország terrorfenyege­tettség szempontjából kedvező helyzetben van: nincs többmilliós elszegényedett iszlám közösség, és politikai okokból sem számít merényletek célországának. Kör­nyezeti problémák viszont akad­nak: ilyenek a Duna és a Tisza vízgyűjtő területein már műkö­dő, illetve tervezett aranybányák ciános zagytározói. Egy ilyen tá­rozó sérülése okozta a 2000 ele­jén majdnem harmincmilliárdos kárral járó tiszai ciánkatasztró­fát. Akkor nemcsak a folyó élő­világa károsodott, hanem ve­szélybe került sok százezer em­ber, köztük Szolnok teljes lakos- ! ságának vízellátása. ABalkánésNyugat-Európakö- zött tranzitállamnak számító Ma- gyarország esetében kockázatot A zöldhatáron érkezők az utóbbi években egyre nagyobb gondot okoznak a határőröknek Illegálisan behozott dohányárut semmisítenek meg a vámosok. A cigarettacsempészet a szervezett bűnözés egyik fő pénzforrásává vált. Nemzetbiztonsági esetek az elmúlt év krónikájából egy huszonöt éves magyar fia­tal, R. Csaba az Ericsson számi tógépes rendszerébe hatolt be, s bizalmas adatokat szerzett meg amelyeket aztán magának a svéd mobilgy ártó óriásnak készült eladni Az Ericsson jel­fedezte ugyan a behatolást, ám úgy döntött, inkább kivár. Azt már a rendőrség derítette ki, hogy a hacker egyedül dolgpzott TATA És TATABÁNYA közelében több mint háromszáz ismeret­len eredetű, veszélyes anyagot tartalmazó hordót találtak a rendőrök még 2004 őszén. A nyomozás során derült ki, hogy egy szegedi vegyipari cégtől származik a többton­nányi festékanyag, amelyet megsemmisítés helyett egy szegedi bandának adtak át. Utóbbi hasonló anyagok el­tüntetésére szakosodott: el­szállították, majd az ország másik végén bérelt területen, raktárban sorsukra hagyták a hordókat. TAVALY ÁPRILISBAN egy kOSZOVÓi albán férfi osztrák rendszámú autójában talált távimnyításos pokolgépet a határőrség RöszkénéL A bomba, amelyet egy kutya fedezett fel, a gép­kocsi üzemanyagtartályánál volt. A tűzszerészek kiszerelték a pokolgépet, a határátkelőt ad­dig kiürítették. A férfi azt állítot­ta: nem tudott a szerkezetről

Next

/
Thumbnails
Contents