Heves Megyei Hírlap, 2006. március (17. évfolyam, 51-76. szám)
2006-03-27 / 72. szám
2006. MÁRCIUS 27., HÉTFŐ - HEVES MEGYEI HÍRLAP HORIZONT 9 Kiváló vezetői intézményüknek párhuzamos portrék Kitüntették dr. Demeter Andrást és dr. Hauser Zoltánt Dr. Demeter András, az Andrássy György Közgazdasági Szakközépiskola igazgatója március 15. alkalmából a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje kitüntetésben részesült. Ennyi a rövid hír, aminek apropóján hosszasan beszélgettünk az igazgató irodájában. Amikor már kikapcsoltam a diktafont, büszkén mutatta a vitrinben látható felvételt, ami őt ábrázolta húsz hónapos kislány unokájával. Azért volt fontos ezzel a „magánmotívummal” kezdenem ezt az írást, mert pontosan jellemzi egykori tanáromat - harminc éve ismerjük egymást -, későbbi kollégámat, hogy milyen erősen él benne a családi kötődés. Amikor arról váltottunk szót, hogy miben rejlenek az elismerés titkai, Demeter András az iskolai kollektíva (tantestület és gyerekek) nagy- szerűsége mellett azt a hátteret emelte ki, ami részben a szülői házat, másrészt pedig a saját családját - feleségét és két, az önálló életpályáját már megkezdett nagyfiát - jelenti. „Szolgálni, megfelelni, de embernek maradni” - ez volt a szabolcsi tanyavilágba született édesapjának az életfilozófiája.- Anyámtól, apámtól nagy hitet örököltem. Különösen apám plántálta belém, hogy ha van egy feladat, azt igényesen meg kell csinálni. Ő maga képes volt a tanyasi létből kiemelkedni, elmenni Ungvárra a polgári iskolába, aztán Veszprémbe érettségizni. Dr. Demeter András „Szolgálni, megfelelni, de embernek maradni”. Bebizonyítani, hogy többre vagy képes, mint ahová besoroltak, mert ha többre vagy képes, akkor mindig tovább tudsz lépni eggyel, mint ahol voltál. Apám belém nevelte ezt az igényességet A kitüntetésről szólva azt mondta: nagyon megható volt számára, és meg is lepődött. A fővárosi átvételt követő napon volt a március 15-i iskolai ünnepség, amelyet Demeter András könnyeket fakasztó percekként élt meg: az egész iskola, közel nyolcszáz gyerek állt sort, és adták át a virágot a diáktanács képviselői, illetve a tanári testület.- Megköszöntem a tantestületnek, hogy amióta itt vagyok, igazgatóként is, ezt az iskolát együtt formálgathatjuk. Nem könnyű, mert a szakképzési rendszer többször változott 1990 óta. Az akkori 13 világbanki iskola sorában, amelyik létrehozta ezt a közgazdasági képzést, mi úttörő szerepet játszottunk azzal, hogy kidolgoztuk a feladatát, a szakmai anyagát, elméleti-gyakorlati követelményrendszerét. Mutatja a világbanki iskola erejét, hogy 1990- től, amióta Országos Szakmai Tanulmányi Versenyek vannak köz- gazdaságtanból, számos tanulónk nyer országos döntőt, de többen is rendszeresen eljutnak a legmagasabb szintig. Megköszöntem a diákjainknak, hogy ők is aktív részesei ennek a folyamatnak. Azt mondtam, hogy akkor vagyok boldog, ha odaviszem őket arra a szintre, ahol megérthetik a valóságot. Értsék a valóságot, és ne engedjék magukat becsapni. Képesek legyenek felfedezni azt, ha valaki be akarja őket csapni, és ismerjék fel azt is, hogy ha valaki értéket mond nekik. Dr. Demeter András szerint a kitüntetés csak egy pillanatnyi visszatekintést tett lehetővé, az ünnep másnapján újra teljes üzemmódban kellett már dolgozni. Nem is lehet kihagyni egy pü- lanatra sem, mert a szakképzési rendszer változásai közepette eddig is állandóan készenlétben kellett lenni, állandóan „sínre kellett tenni” az iskolát, a szakképzést, és folyamatosan ki kell találni valamit, hogy az újfajta szabályozásoknak eleget tegyenek.- Mindig is alkalmazkodnunk kellett. Építettük a nyelvi laborokat, a tanirodákat, a szakképzésben pedig új utakat is keresve bekapcsolódtunk az érettségit követő felső szintű szakképzésbe. Jó utat választottunk, s ezt az is mutatja, hogy amit csinálunk, beleillik a Bologna-folyamatba. * Az Eszterházy Károly Főiskola rektoráról, dr. Hauser Zoltánról e cikk terjedelmét bőven meghaladó „háttéranyagot” biztosítottak az intézmény szakemberei abból az alkalomból, hogy kitüntette őt a Magyar Köztársaság elnöke. Ezek alapján kényelmesen meg lehetne írni arról, hogy nemzeti ünnepünk alkalmából a főiskola első embere a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét vehette át az Országházban. A rektor rögtön „átlát a szitán”, amikor arra kérem, hogy foglalná ő össze, mik azok a momentumok a munkájában, az életében, ami miatt érdemessé lett erre a kitüntetésre. Mint fogalmaz, „érdekes probléma, mit emel ki ilyenkor az ember”, aztán belefog egy három évtizeddel ezelőtt indult történetbe. Saját sorsának véletlen, tudatos, illetve ösztönös elemei olyan összetalálkozásáról beszél, amiben egy korábban sem a tanárképzésben, sem máshol nem oktatott szakma alapjait - autodidakta módon - elsajátította, s az akkor alakuló (oktatás- technológiának hívott) csoportban huszonévesen tanította. Ma már mindazokat az ismereteket, amelyeknek az alapjait valamikor 1975-ben, Erdész Ede irányításával az oktatástechnológia csoportban kezdtek el tanítani, a fi* Dr. Hauser Zoltán iskola egyik legkorszerűbben felszerelt egységében oktatják. A kívülállónak a rektor szavai nyomán az az érzése támad, hogy magának az egri főiskolának a fejlődési titka fejlik itt fel éppen. Az, hogy nagyon kell szeretni valamit (Hauser Zoltán esetében a hetvenes években még kuriózumnak számító mozgóképkultúra volt a szeretett elfoglaltság, amivel amatőr filmesként ismerkedett meg), s amikor pedig lehetőségek adódnak, élni kell azokkal. A rendszerváltozás utáni, benne a '93-as felsőoktatási törvényt követő időszak története erről a mentalitásról és az ennek megfelelő cselekvésről szólt az Eszterházy Károly Főiskolán. De nincs ez másként a március 1-jén hatályba lépett új törvénnyel, illetve az annak előkészítése során Egerben képviselt hozzáállással sem. Ebből is fakadóan sokáig lehetne sorolni azokat az eredményeket, amelyekben Magyarország nagy egyetemeivel van versenyben a ma már tízezer hallgatóval rendelkező intézmény. Apropó, egyetem. Dr. Hauser Zoltán e nagy célt elérhetőnek látja a lendületben lévő, ez iránt elkötelezett intézményi közösséggel. Idestova két és fél évszázaddal az után, hogy Eszterházy püspök megálmodta az egri egyetemi képzést, és ehhez a képzéshez impozáns épületet emeltetett, megvalósulhatna Egerben az államilag elismert egyetemi jogállás. Hauser Zoltánnak van persze egy másik szenvedélye is, ami szintén összefűz sorsot, jellemet, jelent és jövőt. Ez nem más, mint a bor. Családja egy Sárospatak melletti sváb kis községben bortermeléssel teremtett magának valamivel jobb életminőséget a „csupán” alkalmazásban lévőknél. A borral való foglalkozás nagy türelmet, hozzáértést és fegyelmet követel. Az édesapa elvárásai ennek megfelelően szigorúak voltak. Hauser Zoltán számára ma a borral való foglalkozás alkotási lehetőség, kulturális misszió és az a fajta rekreáció, ami másoknak a tenisz, vagy egy jóféle kirándulás. Fontos tényező az életében, hogy mint három évtizede a főiskolai oktatómunkába, ebbe is együtt vágott bele barátjával, dr. Kis-Tóth Lajossal, a főiskola általános és fejlesztési rektorhelyettesével, akivel jól kiegészítik egymást ebben a „hobbiban”, de az intézmény irányításában is. Ami pedig egy akkora intézmény, mint a főiskola irányításához elengedhetetlen, az a kiegyensúlyozott családi háttér. Hauser Zoltán a feleségét, aki szintén pedagógus, a főiskolán ismerte meg. Három felnőtt gyermekük van, a nagyobbik fiú közgazdászként dolgozik, húgai, az ikerlányok még a felsőoktatásban tanulpak. Merre tart a turizmus napjaink Magyarországán? EGER Sűrű programot bonyolít le mostanában az Egri Hozam Klub, melynek legutóbbi ösz- szejövetelén a turizmus 2006- os lehetőségeiről, illetve a régiót érintő kérdéseiről esett szó. Ez utóbbiról dr. Szegvári Péter a Regionális Fejlesztési Holding Rt. képviseletében tartott előadást a klubtagoknak. A vezérigazgató elmondta: a holding létrehozásáról tavaly ősszel hozott döntést a Parlament. Az országszerte 34 szervezetet tömörítő társaság alapvető célja a vállalkozások segítése a pályázatírástól a finanszírozás különféle kérdésköreiig. Pál Béla, turizmusért felelős politikai államtitkár arról tájékoztatta a megjelenteket, hogy a gazdaság fejlesztésében három területnek szánnak kiemelt szerepet: a modern iparnak - az autógyártástól, a biotechnológián, a gyógyszer- iparon, a megújuló energián át, a gépgyártásig - Magyarország logisztikai szerepe erősítésének a régióban, valamint a turizmusnak, hiszen hazánk Előtérben konferenciaturizmus Pál Béla szerint szükség van olyan korszerű konferenciahelyszínekre - mint amilyen Egerben is található -, amelyek alkalmasak kisebb tanácskozások megrendezésére. természeti adottságai, történelmi-kulturális öröksége, elhelyezkedése arra predesztinálja az országot, hogy sikerességét a turisztikai ágazat is biztosítsa. Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy az elmúlt évben rekordévet zárt a magyar turizmus, és a jövőben is jók a kilátásai. A fejlesztési irányok ezen a területen is adják magukat: a gyógy- és egészségturizmus például, hiszen Magyarország a világ öt gyógyvíznagyhatalma közt található. Az északmagyarországi térség az államtitkár szerint kiemelt támogatást kapott eddig is, és ilyen figyelemre számíthat az egerszalóki gyógyfürdő, csakúgy mint az egri műemlék fürdő további fejlesztése. Pál Béla előadásában kitért történelmi-kulturális örökségünk megőrzésének kérdéseire, érintve az Egri Vár további rekonstrukcióját, az erődrendszer helyreállítását, valamint Eger „Város a város alatt” elnevezésű projectjét, illetve Heves megyéből a Siroki Vár helyre- állítását, a mátraderecskei gyógyhely további bővítését, a falusi, a bor-,' a lovas és a kerékpáros turizmus bázisának fejlesztését is. Mondandóját összegezve legfontosabb turisztikai célú fejlesztési területként az államtitkár a Balatont, a fővárost, a Duna-men- tét, és a Tisza vidékét nevezte meg. Kitüntetéssel köszönték meg a várossá avatást kisköre A közelmúltban a Belügyminisztériumban a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztjét vehette át Szén József, a Tisza- parti város polgármestere.- Tudtam arról, hogy az itt élők kezdeményezték ezt az Szén József állami elismerést - meséli az előzményeket a megye legfiatalabb városának polgármestere. - Nagyon jólesett, hiszen mi lehet az ember számára nagyobb érdem, mint az, amikor azok köszönik meg a munkáját, akikért dolgozik. Nem is vártam azt, hogy ennek folytatása lesz. A polgármester ma is megha- tottan idézi fel e pillanatokat, ugyanakkor nem győzi hangsúlyozni, hogy az igazi elismerés nem az Érdemkereszt, hanem a lakosok szeretete: így köszönték meg mindazt a munkát, amelynek eredményeként a nagyközségből város lett.- Minden elismerés jólesik - mondta -, de nem hiszem, hogy ettől a hétköznapok során bármi is változik. Ugyanúgy tesszük a dolgunkat, mint eddig is, legfeljebb megerősítve érezzük magunkat, hogy jó irányba haladunk. A kitüntetés, a megbecsülés ad erőt a következő időszakhoz, amely nem lesz tétlen, hiszen március 30-án mi leszünk a házigazdái a Tisza-tavi Polgár- mesterek Randevújának. Pál Béla
