Heves Megyei Hírlap, 2006. március (17. évfolyam, 51-76. szám)

2006-03-27 / 72. szám

2006. MÁRCIUS 27., HÉTFŐ - HEVES MEGYEI HÍRLAP HORIZONT 9 Kiváló vezetői intézményüknek párhuzamos portrék Kitüntették dr. Demeter Andrást és dr. Hauser Zoltánt Dr. Demeter András, az Andrássy György Közgazdasági Szakközépiskola igazgatója már­cius 15. alkalmából a Magyar Köztársaság Arany Érdemke­resztje kitüntetésben részesült. Ennyi a rövid hír, aminek apropó­ján hosszasan beszélgettünk az igazgató irodájában. Amikor már kikapcsoltam a diktafont, büsz­kén mutatta a vitrinben látható felvételt, ami őt ábrázolta húsz hónapos kislány unokájával. Azért volt fontos ezzel a „ma­gánmotívummal” kezdenem ezt az írást, mert pontosan jellemzi egykori tanáromat - harminc éve ismerjük egymást -, későbbi kol­légámat, hogy milyen erősen él benne a családi kötődés. Amikor arról váltottunk szót, hogy miben rejlenek az elismerés titkai, De­meter András az iskolai kollektí­va (tantestület és gyerekek) nagy- szerűsége mellett azt a hátteret emelte ki, ami részben a szülői házat, másrészt pedig a saját csa­ládját - feleségét és két, az önál­ló életpályáját már megkezdett nagyfiát - jelenti. „Szolgálni, megfelelni, de embernek marad­ni” - ez volt a szabolcsi tanyavi­lágba született édesapjának az életfilozófiája.- Anyámtól, apámtól nagy hitet örököltem. Különösen apám plántálta belém, hogy ha van egy feladat, azt igényesen meg kell csinálni. Ő maga képes volt a ta­nyasi létből kiemelkedni, elmen­ni Ungvárra a polgári iskolába, aztán Veszprémbe érettségizni. Dr. Demeter András „Szolgálni, megfelelni, de ember­nek maradni”. Bebizonyítani, hogy többre vagy képes, mint ahová besoroltak, mert ha többre vagy képes, akkor mindig tovább tudsz lépni eggyel, mint ahol vol­tál. Apám belém nevelte ezt az igényességet A kitüntetésről szólva azt mondta: nagyon megható volt számára, és meg is lepődött. A fő­városi átvételt követő napon volt a március 15-i iskolai ünnepség, amelyet Demeter András könnye­ket fakasztó percekként élt meg: az egész iskola, közel nyolcszáz gyerek állt sort, és adták át a vi­rágot a diáktanács képviselői, il­letve a tanári testület.- Megköszöntem a tantestület­nek, hogy amióta itt vagyok, igaz­gatóként is, ezt az iskolát együtt formálgathatjuk. Nem könnyű, mert a szakképzési rendszer többször változott 1990 óta. Az ak­kori 13 világbanki iskola sorában, amelyik létrehozta ezt a közgaz­dasági képzést, mi úttörő szere­pet játszottunk azzal, hogy kidol­goztuk a feladatát, a szakmai anyagát, elméleti-gyakorlati köve­telményrendszerét. Mutatja a vi­lágbanki iskola erejét, hogy 1990- től, amióta Országos Szakmai Ta­nulmányi Versenyek vannak köz- gazdaságtanból, számos tanulónk nyer országos döntőt, de többen is rendszeresen eljutnak a legmaga­sabb szintig. Megköszöntem a di­ákjainknak, hogy ők is aktív ré­szesei ennek a folyamatnak. Azt mondtam, hogy akkor vagyok bol­dog, ha odaviszem őket arra a szintre, ahol megérthetik a való­ságot. Értsék a valóságot, és ne engedjék magukat becsapni. Ké­pesek legyenek felfedezni azt, ha valaki be akarja őket csapni, és is­merjék fel azt is, hogy ha valaki értéket mond nekik. Dr. Demeter András szerint a kitüntetés csak egy pillanatnyi visszatekintést tett lehetővé, az ünnep másnapján újra teljes üzemmódban kellett már dolgoz­ni. Nem is lehet kihagyni egy pü- lanatra sem, mert a szakképzési rendszer változásai közepette ed­dig is állandóan készenlétben kel­lett lenni, állandóan „sínre kellett tenni” az iskolát, a szakképzést, és folyamatosan ki kell találni va­lamit, hogy az újfajta szabályozá­soknak eleget tegyenek.- Mindig is alkalmazkodnunk kellett. Építettük a nyelvi laboro­kat, a tanirodákat, a szakképzés­ben pedig új utakat is keresve be­kapcsolódtunk az érettségit köve­tő felső szintű szakképzésbe. Jó utat választottunk, s ezt az is mu­tatja, hogy amit csinálunk, bele­illik a Bologna-folyamatba. * Az Eszterházy Károly Főisko­la rektoráról, dr. Hauser Zoltán­ról e cikk terjedelmét bőven meg­haladó „háttéranyagot” biztosítot­tak az intézmény szakemberei abból az alkalomból, hogy kitün­tette őt a Magyar Köztársaság el­nöke. Ezek alapján kényelmesen meg lehetne írni arról, hogy nemzeti ünnepünk alkalmá­ból a főiskola első embere a Ma­gyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét vehette át az Országházban. A rektor rögtön „átlát a szitán”, amikor arra kérem, hogy foglalná ő össze, mik azok a momentu­mok a munkájában, az életében, ami miatt érdemessé lett erre a kitüntetésre. Mint fogalmaz, „ér­dekes probléma, mit emel ki ilyenkor az ember”, aztán bele­fog egy három évtizeddel ezelőtt indult történetbe. Saját sorsának véletlen, tudatos, illetve ösztönös elemei olyan összetalálkozásáról beszél, amiben egy korábban sem a tanárképzésben, sem más­hol nem oktatott szakma alapjait - autodidakta módon - elsajátí­totta, s az akkor alakuló (oktatás- technológiának hívott) csoport­ban huszonévesen tanította. Ma már mindazokat az ismereteket, amelyeknek az alapjait valami­kor 1975-ben, Erdész Ede irányí­tásával az oktatástechnológia cso­portban kezdtek el tanítani, a fi* Dr. Hauser Zoltán iskola egyik legkorszerűbben fel­szerelt egységében oktatják. A kívülállónak a rektor szavai nyomán az az érzése támad, hogy magának az egri főiskolának a fej­lődési titka fejlik itt fel éppen. Az, hogy nagyon kell szeretni vala­mit (Hauser Zoltán esetében a hetvenes években még kurió­zumnak számító mozgóképkul­túra volt a szeretett elfoglaltság, amivel amatőr filmesként ismer­kedett meg), s amikor pedig lehe­tőségek adódnak, élni kell azok­kal. A rendszerváltozás utáni, benne a '93-as felsőoktatási tör­vényt követő időszak története er­ről a mentalitásról és az ennek megfelelő cselekvésről szólt az Eszterházy Károly Főiskolán. De nincs ez másként a március 1-jén hatályba lépett új törvénnyel, il­letve az annak előkészítése során Egerben képviselt hozzáállással sem. Ebből is fakadóan sokáig le­hetne sorolni azokat az eredmé­nyeket, amelyekben Magyaror­szág nagy egyetemeivel van ver­senyben a ma már tízezer hallga­tóval rendelkező intézmény. Apropó, egyetem. Dr. Hauser Zoltán e nagy célt elérhetőnek lát­ja a lendületben lévő, ez iránt el­kötelezett intézményi közösség­gel. Idestova két és fél évszázad­dal az után, hogy Eszterházy püs­pök megálmodta az egri egyetemi képzést, és ehhez a képzéshez impozáns épületet emeltetett, megvalósulhatna Egerben az álla­milag elismert egyetemi jogállás. Hauser Zoltánnak van persze egy másik szenvedélye is, ami szintén összefűz sorsot, jellemet, jelent és jövőt. Ez nem más, mint a bor. Családja egy Sárospatak melletti sváb kis községben bor­termeléssel teremtett magának valamivel jobb életminőséget a „csupán” alkalmazásban lévők­nél. A borral való foglalkozás nagy türelmet, hozzáértést és fegyel­met követel. Az édesapa elvárásai ennek megfelelően szigorúak vol­tak. Hauser Zoltán számára ma a borral való foglalkozás alkotási le­hetőség, kulturális misszió és az a fajta rekreáció, ami másoknak a tenisz, vagy egy jóféle kirándulás. Fontos tényező az életében, hogy mint három évtizede a főiskolai oktatómunkába, ebbe is együtt vágott bele barátjával, dr. Kis-Tóth Lajossal, a főiskola általános és fejlesztési rektorhelyettesével, akivel jól kiegészítik egymást eb­ben a „hobbiban”, de az intéz­mény irányításában is. Ami pedig egy akkora intéz­mény, mint a főiskola irányításá­hoz elengedhetetlen, az a kiegyen­súlyozott családi háttér. Hauser Zoltán a feleségét, aki szintén pe­dagógus, a főiskolán ismerte meg. Három felnőtt gyermekük van, a nagyobbik fiú közgazdászként dolgozik, húgai, az ikerlányok még a felsőoktatásban tanulpak. Merre tart a turizmus napjaink Magyarországán? EGER Sűrű programot bonyolít le mostanában az Egri Hozam Klub, melynek legutóbbi ösz- szejövetelén a turizmus 2006- os lehetőségeiről, illetve a régi­ót érintő kérdéseiről esett szó. Ez utóbbiról dr. Szegvári Péter a Regionális Fejlesztési Hol­ding Rt. képviseletében tartott előadást a klubtagok­nak. A vezérigazgató elmondta: a holding létrehozásáról tavaly ősszel hozott döntést a Parlament. Az ország­szerte 34 szervezetet tömörítő társaság alap­vető célja a vállalkozá­sok segítése a pályá­zatírástól a finanszíro­zás különféle kérdésköreiig. Pál Béla, turizmusért felelős politikai államtitkár arról tá­jékoztatta a megjelenteket, hogy a gazdaság fejlesztésé­ben három területnek szánnak kiemelt szerepet: a modern iparnak - az autógyártástól, a biotechnológián, a gyógyszer- iparon, a megújuló energián át, a gépgyártásig - Magyaror­szág logisztikai szerepe erősí­tésének a régióban, valamint a turizmusnak, hiszen hazánk Előtérben konferenciaturizmus Pál Béla szerint szükség van olyan korszerű konferencia­helyszínekre - mint amilyen Egerben is található -, amelyek alkalmasak kisebb tanácskozá­sok megrendezésére. természeti adottságai, törté­nelmi-kulturális öröksége, el­helyezkedése arra predeszti­nálja az országot, hogy sike­rességét a turisztikai ágazat is biztosítsa. Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy az elmúlt évben re­kordévet zárt a magyar turiz­mus, és a jövőben is jók a kilátásai. A fejlesztési irányok ezen a területen is adják magukat: a gyógy- és egészségtu­rizmus például, hiszen Magyarország a világ öt gyógyvíznagyhatalma közt található. Az észak­magyarországi térség az államtitkár szerint kiemelt támogatást kapott ed­dig is, és ilyen figyelemre szá­míthat az egerszalóki gyógyfür­dő, csakúgy mint az egri mű­emlék fürdő további fejlesztése. Pál Béla előadásában kitért történelmi-kulturális öröksé­günk megőrzésének kérdései­re, érintve az Egri Vár további rekonstrukcióját, az erődrend­szer helyreállítását, valamint Eger „Város a város alatt” elne­vezésű projectjét, illetve Heves megyéből a Siroki Vár helyre- állítását, a mátraderecskei gyógyhely további bővítését, a falusi, a bor-,' a lovas és a ke­rékpáros turizmus bázisának fejlesztését is. Mondandóját összegezve legfontosabb tu­risztikai célú fejlesztési terü­letként az államtitkár a Bala­tont, a fővárost, a Duna-men- tét, és a Tisza vidékét nevez­te meg. Kitüntetéssel köszönték meg a várossá avatást kisköre A közelmúltban a Bel­ügyminisztériumban a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemke­resztjét vehet­te át Szén Jó­zsef, a Tisza- parti város pol­gármestere.- Tudtam ar­ról, hogy az itt élők kezdemé­nyezték ezt az Szén József állami elisme­rést - meséli az előzményeket a megye legfi­atalabb városának polgármes­tere. - Nagyon jólesett, hiszen mi lehet az ember számára na­gyobb érdem, mint az, amikor azok köszönik meg a munkáját, akikért dolgozik. Nem is vár­tam azt, hogy ennek folytatása lesz. A polgármester ma is megha- tottan idézi fel e pillanatokat, ugyanakkor nem győzi hangsú­lyozni, hogy az igazi elismerés nem az Érdemkereszt, hanem a lakosok szeretete: így köszönték meg mindazt a munkát, amely­nek eredményeként a nagyköz­ségből város lett.- Minden elismerés jólesik - mondta -, de nem hiszem, hogy ettől a hétköznapok során bármi is változik. Ugyanúgy tesszük a dolgunkat, mint eddig is, legfel­jebb megerősítve érezzük ma­gunkat, hogy jó irányba hala­dunk. A kitüntetés, a megbecsü­lés ad erőt a következő időszak­hoz, amely nem lesz tétlen, hi­szen március 30-án mi leszünk a házigazdái a Tisza-tavi Polgár- mesterek Randevújának. Pál Béla

Next

/
Thumbnails
Contents