Heves Megyei Hírlap, 2006. március (17. évfolyam, 51-76. szám)
2006-03-27 / 72. szám
4 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2006. MÁRCIUS 27., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP Bikavér: zászlósbor vagy tömegbor? palackozás, minőség Egyet fizet - kettőt kap: negatív reklám vagy álságos vita? Hiába készülnek kiváló minőségű Egri Bikavérek, a kritikusok szerint a zászlósbor ma még többnyire csak tömegbor. Felvételünk illusztráció Az Egri Borvidék zászlósbora, az Egri Bikavér elleni újabb „merényletről” beszél helyben a szakma: az egyik nagy áruházláncban ugyanis ismét akciós termékként jelent meg a bor. Ráadásul, az ominózus Bikavért előállító dunántúli cég lépése okán a hegyközségi tanács elnöke törvénysértést is emleget. A Varga Kft. vezetője ezzel szemben arra emlékeztet, hogy az utóbbi időszak legtöbb, legnagyobb bor- hamisítási ügyei Egerhez köthetők. Kühne Gábor egri borvidék - Ha valamilyen kedvező dolog történik a védett eredetű borainkkal, rögtön sikerül valahogy megkeseríteni a szánk ízét: tavaly nyáron, amikor Gráf József földművelésügyi miniszter bejelentette, hogy támogatja a védett eredetű borok borvidéken történő palackozásának előírását, két hétre rá egy épp ellenkező értelmű miniszteri levél látott napvilágot. Most pedig, amikor február végén ismét megyénkben járt az agrártárca vezetője, átadtunk neki egy írásos petíciót, amelyben a tavalyi ígéretének betartását sürgettük. Erre megjelent ez a hirdetés... Minderről Varsányi Lajos, az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsának (EBHT) elnöke beszélt annak kapcsán, hogy a közelmúltban az egyik áruházlánc hirdetési újságjában a borvidék eredetvédett zászlós borát, az Egri Bikavért akciósán (egyet fizet - kettőt kap) hirdetik. Ez a Bikavér a badacsonyörsi Varga Kft. terméke. „Két baj is van ezzel" Varsányi Lajos szerint ezzel az üggyel alapvetően két baj is van. Az egyik, hogy törvénytelen, hiszen ellentétes az agrár- rendtartásban foglaltakkal, miszerint nem lehetne beszerzési ár alatt kínálni a bort (de más terméket sem). A másik pedig, hogy - ami régi szívfájdalma a borvidék termelőinek - továbbra sem tudják ellenőrizni, mi kerül az üvegekbe Egri Bikavér címén, hiszen azt több borászat nem is a borvidéken belül palackozza. így pedig - állítja a EBHT elnöke - tulajdonképpen negatív reklámot csinálnak a zászlósbornak, hiszen ellenőrizetlen minőségben, méltánytalanul alacsony áron kerül ki a polcokra, ekképp alkalmas arra; hogy lejárassa az egriek legféltettebb márkanevét. A védett eredetű borok kapcsán Varsányi Lajos arra is emlékeztetett, hogy ezeket - így a Debrői Hárslevelűt, az Egri Bikavért és az Egri Bikavér Superiort, amelyek az egész borvidék „védjegyéül” is szolgál(hat)nának - ma gyakorlatilag bárhol, lényegében ellenőrzés nélkül palackozhatják, nem csak Magyarországon, hanem az egész EU-n belül. Ezt viszont csak úgy akadályozhatják meg, ha - amint arra egyébként a tárca vezetője többször is Ígéretet tett - miniszteri rendelet mondja ki: az Egri Borvidék védett eredetű borait csak és kizárólag a borvidéken belül lehet palackozni. Csak így lehet ugyanis garantálni az előírásoknak megfelelő minőséget.- Mindez sajnos nem is egyedülálló jelenség - tette hozzá Varsányi -, hiszen ugyanennek a cégnek nem is túl régen volt már egy hasonló akciója: akkor is dömpingáron hozta forgalomba az Egri Bikavért, mintegy 30 százalékkal letörve az árakat, ráadásul azt a bort a mai napig nem tisztázott körülmények között felvásárolt alapanyagból készítették. Mindezek ellenére tehetetlenek vagyunk, mert amíg a minisztérium nem biztosítja a borvidék termelőinek részére az ellenőrzés lehetőségét, bárki könnyedén visszaélhet a védett eredetű borok nevével. Arról nem is beszélve, hogy az ilyen akciók gyorsabban terjednek, mint az influenza, s minden esetben „visszamarad”- az alacsonyabb ár, hiszen az áruházláncok így a többi borászatot is rövid úton rá tudják kényszeríteni az árak csökkentésére. Ez pedig nagyon rossz üzenet a termelők felé: az amúgy is roppant alacsony árakat ilyen módszerekkel tovább lehet mérsékelni. Varsányi Lajos szerint téves az a felfogás is, amely a „fogyasztók érdekére” hivatkozva engedi ezeket az akciókat. Az uniós jogszabályok ugyanis noha védik a fogyasztó érdekeit, de rögtön melléteszik a „termelői érdekek” védelmét is - mindezt pedig a tisztességes piaci magatartás jegyében. „Botrányos" Eger- A palackozás csupán csomagolási kérdés - jelentette ki Varga Péter, a Varga Kft. ügyvezető igazgatója. Nézete szerint álságos vita folyik az ügyben, lévén „csak” arról van szó, hogy az Egri Borvidéken vezető pozícióban lévők a palackozásban is érdekeltek, s a 3-4 itteni nagy borászat lényegében monopóliumra törekszik. Hozzátette: családjuk 60 hektárnyi szőlővel rendelkezik a borvidéken, az általuk palackozott bort pedig két itteni pincészettől vásárolják. A kiszállítást folyamatosan ellenőrzik, miként a töltést és a náluk tárolt borokat is.- Magyarországon évente összesen 100-120 millió palack bort állítanak elő, kevesebbet, mint egy-egy jelentősebb európai pincészet - tette hozzá. - Egy modern palackozó akkor lehet gazdaságos, ha ott legalább 10-20 millió palackot töltenek le, mi jelenleg mintegy 10 milliónál tartunk. Az országban pedig elég lenne 3-4 ilyen palackozó. Egri Bikavérből évente 8-9 millió palack kerül forgalomba, ám ennyi drága bort képtelenség lenne eladni. Ezért mondom: el kéne dönteniük az egrieknek, mit is akarnak kezdeni a Bikavérrel, ami jelenleg egy közepes kategóriájú kereskedelmi tömegbor, melynek jó része háromszáz- egynéhány forinton kerül forgalomba. Presztízs-okokból az Egri Bikavér Superior esetében kellene előírni, nem a borvidéken belüli, hanem a termelői palackozást. Azaz: aki ilyen bort készít, azt csak maga palackozhassa le. Varga arra is emlékeztetett: a világ egyik legismertebb borát, a Chiantit például bárhol le lehet palackozni.- A baj itt az, hogy minőségről beszélnek az egriek, miközben az utóbbi időszak legnagyobb borhamisítási ügyei hozzájuk kötődnek. Elég csak a szintetikus édesítőszerek használatára vagy az állami ellenőrzőjegy-hamisításra gondolni... Ráadásul több esetben még a 2004-es és 2005-ös szőlőt sem fizették ki az egri felvásárlók - jelentette ki Varga Sándor Egri Bikavér Superior Ha egy kicsit távolabbról is, de szintén ide tartozik a magasabb minőségi osztályt képviselő Egri Bikavér Superior-ról szóló névhasználati vita. Az ezzel kapcsolatos miniszteri rendeletmódosítás ugyanis a mai napig nem jelent meg, a jelenleg is hatályos rendelet viszont csak 2004. január 1-jétől van életben, így az azt megelőző időszak - egészen pontosan a 2002-es és 2003-as évjáratokról van szó, hiszen a borvidék védett eredetű borainak szabályzata, mely a Superior-ra is vonatkozik, 2002-ben lépett érvénybe - nem tartozik alá. így az első Egri Bikavér Superior- ok legkorábban csak majd idén május közepétől jelenhetnek meg a boltokban, noha a szabályzatba foglalt szigorú előírásoknak - egyes termelők esetében - már a 2002-es évjárat is megfelel. Baleset a 3-ason. Súlyos közlekedési baleset történt vasárnap délután Kápolna község külterületén a 3-as főúton. Eddig még nem ismert okból két autó összeütközött és két személy súlyosan megsérült. A három óra után érkezett bejelentést követően helyszínre érkező rendőröknek előbb teljes, majd félpályás útlezárást kellett alkalmazni a helyszínelés idejére - tájékoztatott Oravecz Éva, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtó- referense. Az egyik sérültet, egy nőt csak a tűzoltók segítségével tudták kiszabadítani az összeroncsolódott járműből. Az eljárást a Füzesabonyi Rendőrkapitányság folytatja fot&lénart Márton Kozmetikázásra szoruló tájékoztatók heves megye A helyi fogyasztó- védelmi felügyelőség import és hazai kozmetikai készítmények forgalmazási feltételeit célzó vizsgálata tarka képet tárt föl. A vizsgálatot megyénk 17 kiskereskedelmi üzletében végezték, ebből egy üzletlánc tagja, 5 úgynevezett olcsó termékeket árusító egység (100 Ft-os), 11 pedig szaküzlet volt. A kozmetikai termékek köre rendkívül széles, ezért egy-egy üzletben a termékek ellenőrzése csak szúrópróbaszerű lehetett. Főleg a dekor- kozmetikumokra koncentráltak, a vizsgált és kifogásolt termékek zömét ezen árufélék képezik. A kifogásolási arány majdnem teljes: a 17 közül 16 egységben tártak fel szabálytalanságokat. Valamennyi vizsgált üzletben ellenőrizték a forgalmazás általános feltételeinek teljesülését. Két üzletnél állapították meg az üzletkörbe nem tartozó termékek árusítását: a működési engedélyen szereplő kozmetikai termékek mellett ruházati cikkeket, órákat is forgalmaztak. Egy egység működési engedélyét az üzemeltető nem módosíttatta, pedig a székhelye több mint egy éve megváltozott. Két üzletben az egységárak feltüntetése teljeskörűen hiányzott: ez az egyik helyen körülbelül 60 kozmetikai terméket, a másiknál 35 tételt jelentett. Négy üzletben a beszerzési bizonylatokat vagy azok másolatát nem tudták bemutatni. Három helyen a vásárlók könyvét nem helyezték ki, ebből egy helyen hitelesítve sem volt. A panaszfórumokról szóló tájékoztató egy üzletben nem volt kitéve, egy másik egységben pedig hiányos volt. A 17 üzletben több mint 10 ezer kozmetikai terméket ellenőriztek, hogy az adott kozmetikai termék címkézése megfelel-e az egészségügyi miniszteri rendeletben foglaltaknak. Címkézéssel kapcsolatos hiányosságot a vizsgált termékek több mint tizedénél, 1174 esetben állapítottak meg. 288 esetben a magyar nyelvű címke teljesen hiányzott. Kifogásolták 327 úgynevezett „make up” dekor- kozmetikai termékre vonatkozóan, hogy még a megnevezés sincs ráírva a címkére. Előfordult, hogy por alapú, kisméretű terméknél csak annak színéből következtethettek, hogy a szemkömyékre való, vagy arcfesték. A kozmetikai termék egyedi csomagolásán jól olvashatóan, közérthetően, egyértelműen és maradandóan fel kell tüntetni a Veszélyes kenceficék A minőségmegőrzési idő lejárta után a kozmetikai termékek nem forgalmazhatók. Öt egységben mégis találtak összesen 70 (9 különféle tétel) lejárt minőségmegőrzési idejű terméket az eladótérben forgalomban tartva. Összértékük meghaladta a 40 ezer forintot. használati útmutatót, ha indokolt. A kozmetikai és testápolási cikkek csak a használati és kezelési útmutatót tartalmazó vásárlási tájékoztatóval együtt hozhatók forgalomba. Ezzel szemben több mint ezer termékhez nem volt használati-kezelési útmutató. A vizsgálat során szabálytalan címkézés, illetve használati-kezelési útmutató hiánya miatt 14 esetben összesen 678 ezer forint értékű kozmetikai termék további forgalmazását kötötték feltételhez. Kilenc alkalommal került sor a forgalmazás betiltására mintegy 40 ezer forint értékű, lejárt minőségmegőrzési idejű kozmetikai készítmény és 14 ezer forint értékű, MDGN tartalmú veszélyes termék árusítása miatt. A fogyasztóvédők összesen 780 ezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szabtak ki. A három szabálysértési bírság összértéke 70 ezer forint volt, két üzletben a felelőst szabálysértési figyelmeztetésben is részesítették. ■ (KJ) \
