Heves Megyei Hírlap, 2006. március (17. évfolyam, 51-76. szám)
2006-03-21 / 67. szám
HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2006. MÁRCIUS 21., KEDD 4 MEGYEI KÖRKÉP Őszi sanzon a tavaszban Győri Zsuzsanna egyedül is képes volt szellemével, tehetségével betölteni a művelődési központ színpadát fesztivál Nagy közönségsikert arattak a programok Eger A Tavaszi Fesztivál részeként a hétvége a színjátszásé volt a Bartakovics Béla Művelődési Központban, illetve a Forrás Gyermek-Szabadidőközpontban, ahol a KREA-TEAM Gyermek -és diákszínházi műhelyek országos találkozóját rendezték meg. Az eseménysorozaton fővárosi, debreceni és novaji együtteseken kívül a vendéglátó város együtteseinek is alkalmuk volt bemutatkozni. Láthatta a közönség a Forrás diákszínpadának Legyek ura című előadását Venczel Valentin és Ivády Erika színpadra álmodá- sában, illetve az Ifjú Tehetségek Műhelyének (ITM) több produkcióját. így HUng-EUrope Feeling címmel az Alkoss kéket európai uniós pályázat regionális döntőjének díjnyertes performance-ét, Stílus-sokk címmel variációkat Queneau Stílusgyakorlatok című művéből Csendes László jászai-díjas színművész rendezésében, melyet a közelmúltban a Merlin Színházban is bemutattak nagy sikerrel. A találkozó kiemelkedő produkciója volt a szintén ITM-es Győri Zsuzsanna Őszi sanzon című önálló estje, melynek gerincét Edith Piaf dalai alkották, szerves egységbe fűzve Ady Endre és Paul Verlaine verseivel. Ez a laza füzér pedig egységes művé, élet-vagy léttörténetté, valódi zenés monodrámává szervesül, remek, már letisztult előadásmóddal. A fiatal művésznő láthatóan és hallhatóan nem csak a hangjával és az alapanyaggal bánik biztosan, hanem a dalok és versek által megfogalmazott gondolatot is képes átadni nézőinek. A méltó, tapsokban megmutatkozó siker nem csak a vállalkozás nagyságának, hanem az előadás átgondoltságának és erejének is szólt. ■ (egres) Tavaszi napfordulón lesz a fényünnep EGER Az emberiség a legősibb idők óta ünnepli a tavaszi napfordulót. Az idén a Tavaszi Fesztivál és a Kepes-centenárium kapcsán dupla ünnepet ül a város: a sötét évszak elmúltára és a fény művészére is emlékeznek. Ma délelőtt 10 órakor a Kepes- központban a fénnyel képzett alkotásokról lesz szó a Fény-szín műhelyben. Délután 5 órakor ugyanitt Bölcskey Miklós intermédia-művész fotográfiáiból nyílik kiállítás. A Skóciában is tanult alkotó 2000-ben Camera Obscura-díjas lett. Az igazi fényparádénak a Művészetek Háza ad helyet este 6 órakor. Ekkor mutatják be azt a klipet, amelyet a Gueen 1986-os népstadionbeli koncertjére készítettek, s amelynek nyomán 1992-ben elkészítette a Lézerszínház a Queen című emlékműsort. Ezt követően várhatóan fél nyolckor kezdődik a Művészetek Házának UV-festékkel történő megrajzolása. Csütörtökön ugyancsak e program folytatásaként nyílik kiállítás Daray Lajos szobrászművész munkáiból, pénteken pedig a Templom Galériában a Nemzetközi Kepes Társaság alkotóinak fénymunkáiból nyílik tárlat. Tanodát működtetnek romák részvételével párád A Heves Megyei Cigány Önkormányzati Képviselők Egyesülete a közelmúltban mintegy 19 millió forintot nyert pályázati úton a HEFOP (Humán Erőforrás Operatív Program) keretből. Berkes Elemér egyesületi vezető arról tájékoztatta lapunk munkatársát, hogy az említett összegből a Parádi Roma Közösségi Házban tanodát szerveznek, ahol mihamarabb különböző képzéseket indítanak el. Az oktatásban részt venni szándékozóknak drámapedagógiai, nyelvi és informatikai, valamint zenei, művészeti kurzusokat kínálnak az elkövetkező hónapokban. A program része egy kéthetes nyári zánkai táborozás hátrányos helyzetű gyermekek részvételével, valamint egy debreceni kirándulás. A 22 hónapos projekt megvalósítása során a munkaügyi központ támogatásával 10 ember foglalkoztatására nyílik lehetőség, s mintegy 45 szociálisan hátrányos helyzetben lévő megyénkben gyermek élvezheti a szabadidős programokat. Népzenei találkozót tervez az új kulturális egyesület A Hatvani Húrszaggatók Citerazenekar az egyesület csaknem minden programján fellép Huszonöt éves születésnap vesz A város legnagyobb költségvetési szerve A rendezvényre meghívták a városi elöljárókat és az intézményvezetőket is. hatvan A Hatvani Kulturális és Művészeti Egyesületet 2005-ben alakították tizenegyen, jelenleg tizennégy aktív tagjuk van. Bóna Tibor, a település egyik legújabb civilszervezetének az elnöke elmondta: bemutatkozó rendezvényüket az elmúlt év októberében tartották a „Közöttünk Élnek” című kiállítás megnyitásával, amikor is felléptek a „Hatvani Húrszaggatók” (az egyesületen belül működő gyermek citerazenekar), amelynek tagjait Balogh Éva és Bódi György citeraművészek, valamint Ziegler Cecília tanítják. A következő alkalommal részt vettek a „Civil sokadalom” elnevezésű rendezvényen, ahol többek között aszfaltrajzversenyt hirdettek általános iskolás gyerekeknek, és a színpadi produkciók között természetesen ott voltak cite- rásaik is. Decemberben pedig Mikulás-gálát rendeztek a városban élő gyerekeknek, de segítettek egy helyi szervezet étel-, ruha- és könyvosztási akciójában is. Az egyesület idei tervei között szerepel egy országos népzenei találkozó megszervezése, amelyre száz zenészt és énekest várnak. Emellett a városi könyvtárral közösen irodalmi pályázatot hirdetnek általános és középiskolás diákoknak „Gyermekszáj” címmel az interneten. Az eredményhirdetésre a városi gyermeknapon kerül sor, a beérkezett pályaművekből pedig előreláthatólag szeptemberben antológiát jelentetnek meg. A további elképzelések között szerepel a citerás gyerekek szakmai táborozásának támogatása; ez tavaly három gyermeket érintett, most azt szeretnék, ha minden zenekari tag részt vehetne a kezdeményezésben.- Idén több kiállítást szeretnénk rendezni hatvani kistérségi képzőművészek alkotásaiból, illetve szeretnénk bemutatni a Hatvan város fejlesztéséhez tartozó, építési engedéllyel rendelkező látványterveket is - tájékoztatott Bóna Tibor. ■ (-ó) A fafaragás ihletője maga az ember egér A közelmúltban a Bartakovics Béla Művelődési Központban dr. Bánszky Pál művészettörténész tartott előadást a népi fafaragás történetéből. Az előadó a népművesség fontosságáról, szépségéről és annak szimbolikus jelentéssel bíró értékeiről mesélt. Hangsúlyozta, hogy a fafaragás a legcsodálatosabb és legtermészetesebb foglalatosság. Az ember a fával dolgozik, a természet adta anyaggal, megmunkálják, kifaragják, s egy örök emléket, dísztárgyat, szobabútort, akár egy játszóteret is készíthet. A természetes anyagokkal való munka örömet okoz az embereknek. A legarchaikusabb szatmárcsekei temetőben található fafaragású oszlopok látványa is páratlan élménnyel szolgál a néphagyományokat őrző embereknek. A régi idők játszóterei is fából készültek. Mint minden tárgynak, élőlénynek is megvan a maga szimbolikus jelentése, a fafaragásban a legnagyobb jelkép az ember. Tehát legyen szó bútorokról, hatalmas oszlopokról, szobrocskákról, a fafaragással készített tárgyak a mai modern kori lakberendezési tárgyak vagy éppenséggel a műemlékek mellett ugyanúgy megállják a helyüket. Lassan minden, hagyománynyal kapcsolatos tevékenység - néptánc, hímzés, szövés - eltűnik a világunkból - mondta dr. Bánszky Pál, aki mégis reméli, hogy lesznek olyan tehetséges fafaragók, akik továbbviszik és megőrzik ezeket az emlékeket. • (V.K.) EGER Huszonöt évvel ezelőtt hozták létre az óvodai és az iskolai gondnokság összevonásával a Városi Ellátó Szolgálatot (VESZ), akkori nevén GAMESZ-t, a gazdálkodó szervezetet. Igazgatójuktól, Molnár Lászlótól - aki alapítója is volt a cégnek - megtudtuk, hogy a közreműködésükkel jött létre a Városi Televízió, a Kepes Vizuális Központ a Vitkovics-házban, valamint hosszú éveken át ők üzemeltették a szépasszony-völgyi szabadtéri színpadot. A kezdetektől ők üzemeltetik a felsőtárkányi úttörőtábort, amely jelenleg az Imókő Gyermeküdülő. Az óvodák, iskolák mellett 2003-tól a bölcsődéket és az egészségügyi alapellátást is hozzájuk kapcsolták. Az igazgató fontosnak tartja, hogy a költség- vetésük meghaladja az 1,6 milliárd forintot, a VESZ a város legnagyobb költségvetési szerve. A céget belső stabilitás jellemzi, hatvanhatan dolgoznak itt, tízen több mint húsz éve a cég munkatársai. A VESZ a pénzügyi, könyvviteli feladatok mellett műszaki, karbantartási feladatokat is ellát. Tavaly fejeződött be 160 millió forint értékben az óvodai, bölcsődei konyhák felújítása, amit ők végeztek. Az óvodákban 70 százalékos készültségben van a vizesblokkok korszerűsítése, és megtörtént a Balassi Bálint Általános Iskola akadálymentesítése. A város mintegy 54 millió forintot biztosított az idén az intézményhálózat különböző felújítására. A vállalkozásban szerzett nyereségüket minden esetben az intézményhálózatra fordítják, amit ők üzemeltetnek. A 25 éves jubileumi ünnepséget pénteken tartották a Kossuth Zsuzsa Gimnázium és Szakközépiskola ebédlőjében. A rendezvényre meghívták a városi elöljárókat, az intézményvezetőket, a képviselő-testületet, a cég nyugdíjasait és aktív dolgozóit. ■ (N.Z.)
