Heves Megyei Hírlap, 2006. március (17. évfolyam, 51-76. szám)
2006-03-20 / 66. szám
2006. MÁRCIUS 20., HÉTFŐ - HEVES MEGYEI HÍRLAP nüMi 5 MEGYEI KORKÉP ■HMH Hmmmmmmmussrnm Eljárási törvénymustra az ügyvéddel (Folytatás az 1. oldalról) Az AB 2003 júniusa végén alkotmánysértőnek minősítette a korábbi Be. rendelkezését, miszerint annak nem jár kártalanítás, aki nem fellebbez az elsőfokú elmarasztaló ítélet ellen. A jogalkotók arra sem vették a fáradságot, hogy azonnal módosítsák a megsemmisített paragrafust, így végül az új Be.-be is alkotmánysértő szakasz került be. Az ilyen anomáliákat a 2003 decemberében hatályba lépett, s az Európai Unió joganyagával már harmonizáló törvény tette helyre. —Melyek voltak az új Be. megalkotásának legfőbb motívumai? — Úgy mondhatjuk, a várakozás az volt, hogy a kényszerintézkedések alkalmazásánál szigorúbbá válnak a feltételek, gyarapodnak a terhelt védekezéshez fűződő jogai, növekszik az ügyész és a védő szerepe a tárgyalási szakaszban, már csak azért is, hogy a bírósági eljárás ne a rendőrségi procedúra megismétlődése legyen. Cél volt az eljárások egyszerűsítése és gyorsítása is. — Mi teljesült e célok közül? — A gyorsabbá válást segíti, hogy nőtt azon büntetőeljárások száma, amelyek esetében a vádlott távollétében is lehet tárgyalást tartani. Beismerő vallomás megtételekor valóban egyszerűsödik a procedúra. Bonyolultabb ügyekben a nyomozás elrendelése előtt a korábbi Be.-ben létezett a feljelentés-kiegészítés intézménye. Ezt eltörölték. Immár 3 nap alatt döntési kényszere van a nyomozó hatóságnak. Ez viszont nem minden esetben segíti az alapos, körültekintő tájékozódást. Elhibázottnak tartom, hogy a nyomozás határidejét két évben szabták meg. Ez ugyan hosszú idő, de nem mindig elégséges. Példa rá a móri bankbéli mészárlásos ügy. Ilyenkor belekényszerítik a hatóságokat a megalapozatlan vádemelésbe, s végül a bíróság nyomozza ki az ügyet. Ugyanakkor az igazságszolgáltató testület akár tíz évig is vizsgálódhat, hiszen ennek nincs jogszabályi korlátja. —A kényszerintézkedések sorában az előzetes letartóztatás, illetve az óvadék szabályaitól vártak „áttörést” a szakemberek...- Az volt az illúzió, hogy az új' Be. révén talán szűkül az előzetes letartóztatás elrendelésének köre. Ez azonban a tapasztalatok szerint nem következett be. A háziőrizet, mint kényszerintézkedés alkalmazása ugyanakkor túl drága, hiszen nincs rá sem elég pénz, sem elég ember. Az új Be. szerint az eljárások előkészítését a rendőrség végzi. Megint csak a móri ügyre emlékeztetek: elkapják a gyanúsítottat, 72 óráig bűnügyi őrizetbe veszi a rendőrség, majd a nyomozási bírónak egy vaskos dosszié alapján gyakorlatilag órák alatt döntenie kell arról, megalapozott-e a bűntény gyanúja, s a kényszerintézkedés. Súlyos bűnügyben merje ugyan azt mondani, hogy nem tartóztatja le az őrizetben volt gyanúsítottat?! Kényszerpályán mozog... Ami az óvadékot illeti, a kezdeti lendület után ez is elsikkadóban van. Tudvalévő, hogy a törvény szerint csak akkor van mód óvadék megállapítására, ha a gyanúsított a szökésével, elrejtőzésével veszélyeztetheti az eljárás sikerét. Kezdetben több ilyen kérelem is befutott, de a többségüket elutasították. Már csak azért is, mert az említett feltételnek nem feleltek meg az ügyek. Manapság már nem is igen alkalmazzák. Elvétve találkozhatunk ilyennel. A legsúlyosabb gazdasági bűncselekmények esetében, s csak a leggazdagabbak élnek vele. Említhetem Heves megyei példának, hogy egy nagyobb értékre, üzletszerűen elkövetett csalás bűntettének elkövetésével három személyt gyanúsítottak megalapozottan. Közülük kettőjüknek volt pénze, s esetükben 5, illetve 4 millió forint óvadék megfizetését tette lehetővé a bíróság. A harmadik társuk - lévén szegényebb - maradt a rács mögött — Előrelépést reméltek szakemberek, állampolgárok a pót- magánvád jogintézményétől is... — Hazánkban nagyon erős az officialitás, a hivatalból való vádképviselet elve, a magánvád kivétel. Utóbbi kisebb vétségek, mint magánlaksértés, könnyű testi sértés, rágalmazás, becsületsértés esetén alkalmazható. Ma már bizonyos esetekben, amikor az ügyész nem emel vádat, akkor a sértettnek módja van pótmagán- váddal élni. Ezzel csak az a baj, hogy pont akkor nem lehetséges, amikor logikus lenne, s akkor igen, amikor nincs is rá szükség. Ugyanis akkor indítványozható pótmagánvád, ha az ügyész nem Iát bűncselekményt. Ez azonban inkább jog-, és nem ténykérdés. Ha az ügyész azt mondja, hogy az adott ügyben nincs elég bizonyíték a bűncselekmény gyanújához, és a feljelentést elutasítja - ez szubjektív megítélés -, akkor viszont nem lehet pótmagánvád- dal élni. Holott e kérdés elbírálása valójában a bíróságra tartozna.- Nőtt az ügyész és a védő szerepe a tárgyalásokon?- Ez az elképzelés sem igazán vált be. Az volt a cél, hogy majd a vád képviselője, illetve a védő kérdezi elsősorban a feleket. Ezzel szemben továbbra is a bíró a felelőse a tárgyalási szakasznak. Szűkültek a védői jogosítványok a nyomozati szakban, hiszen korábban az ügyvéd a tanúkihallgatásokon jelen lehetett, most viszont ezek tartalmáról is csak a nyomozás befejezésekor, az iratismertetéskor tájékozódhat. Roppant furcsának találom azt is, hogy ha nincs meghatalmazott védő, akkor a nyomozó hatóság rendel ki ügyvédet Ez bizony kételyeket vet fel. Úgy vélem, az ügyvédi kamarában kijelölhető lenne egy testület, amely a kiren- deléses védelemről határozna. Például szakterületek szerint, hogy ki járna el a fiatalkorúak, a közlekedési, a személy elleni ügyekben.- Van-e módjuk a jogalkalmazóknak arra, hogy észrevételeiket eljuttassák a jogalkotókhoz?- Valamikor még társadalmi vitára bocsátották a jogszabály- tervezeteket, például az SZDSZ megküldte nekem is a készülő törvényjavaslatokat véleményezésre. Napjainkban ez már nincs így. Igaz, talán azt is mondhatják, én sem keresem a jogalkotókat, hogy tapasztalataimat átadjam nekik. Hasznos lenne visszatérni arra a gyakorlatra, hogy a jogalkalmazásban résztvevő ügyvédek, jogtanácsosok ismeretei is tükröződjenek az eljárási jogszabályokban. Elvégre ők dolgoznak elsősorban velük. Dr. Magyar Elemér Tájékozódás az interneten A fiatalabbak figyelnek a divatra (Illusztráció.) Bár a gyakori internetezők 40 százaléka vásárol valamilyen rendszerességgel az interneten keresztül, az esetek többségében Inkább kisebb értékű termékeket: könyveket, CD-ket, DVD-ket vesznek ily módon. A legelterjedtebb számlakiegyenlítési mód az átutalás, az online fizetés még nem hódított teret magának: mindössze a vásárlók egynegyedére jellemző. Míg az online rendelés a gyakran netezők körében is csak egy kisebbségre jellemző, addig az, hogy vásárlás előtt az interneten keresnek információt, általánosnak mondható: közel 90 százalék él ezzel a lehetőséggel, és keresi fel a gyártók, forgalmazók honlapját, szakmai web-oldalakat vagy vásárlói fórumokat. A kutatás (az NRC Piackutató és a TNS Hungary közös felmérése) az online vásárlás mellett az internet-használók általános, vásárlással kapcsolatos attitűdjeire is koncentrált. Eszerint elmondható, hogy az internetezők háromnegyed része szívesen próbál ki teljesen új termékeket, és körülbelül ugyanennyien élnek az akciók adta lehetőségekkel. 80 százalékuk hajlandó a jobb minőségű árura több pénzt áldozni, míg 90 százalékuk széles körben tájékozódik, mielőtt nagyobb értékű terméket vásárol. A nők körében sokkal inkább jellemző az üzletekben való nézelődés, vásárolgatás, számukra igen fontos, hogy ne csak virtuális formában találkozzanak a kiválasztott termékkel, de meg is érinthessék azt, mielőtt a vásárlás mellett döntenének. Velük gyakorta megtörténik, hogy olyan dolgokra is szemet vetnek egy üzletben, amire a vásárlás előtt még nem is gondoltak. 60 százalékuk saját bevallása szerint impulzusvásárló, míg ez az arány a férfiak esetében jóval alacsonyabb. A nők mintegy fele, a férfiaknak viszont csupán egynegyede tölti szívesen szabadidejét azzal, hogy sorra járja az üzleteket, még akkor is, ha végül nem is vásárol semmit, csak nézelődik. A nőkről továbbá elmondható, hogy a férfiaknál többet adnak a divatos öltözködésre, igyekeznek követni a divatot. Ők azok, akik érzékenyebbek az akciókra, leárazásokra: 82 százalékuk ha teheti, akciós terméket vásárol, míg a férfiak 70 százaléka használja ki az árleszállítások ( adta lehetőségeket. A férfiakat a márkahűség jellemzi inkább: kétharmaduk az esetek többségében ragaszkodik a megszokott márkákhoz. A nőknek csupán fele kötelezi el magát valamilyen brand mellett, ők szívesen próbálnak ki új dolgokat, akár új márkákat is. Az életkor emelkedésével a divatkövető magatartás meglehetősen háttérbe szorul. A 35 év felettieknek csupán egyharmada gondolja úgy, hogy ő lépést tart a divat alakulásával, míg a 14-17 évesek kétharmad része öltözködik a trendnek megfelelően. A fiatalok szívesebben nézelődnek, vásárolgatnak akár cél nélkül is, ők hajlamosabbak az impulzus- vásárlásra, de érzékenyebbek az árakra: számukra az akciós termékek a legvonzóbbak. A 25-34 év közötti internetezők jellemzően márkahűek - 63 százalékuk általában a megszokott márkákat vásárolja -, és hajlandóak többet áldozni a magasabb minőséget képviselő termékekre. (163656-179001) Ne a szóbeszédnek higgy! Légy a fültanúnk? Győződj meg a saját füleddel arról, hogy mire képes a Vodafone hálózat! Jelentkezz az országos Térerőpróba 256 helyszínének egyikén, és térj haza személyes tapasztalatokkal, na meg egy értékes nyereménnyel! A Térerőpróba következő helyszínei: vodafone március 1-tői és a kapcsolódó nyeremé meghirdetett helyszínein akik a helyszínen a teszt« tsz. An és az adó A részvétel feltételeiről oldalon, vagy a Térerőpróba átékban azok vehetnek részt, eljes körűen kitöltötték. 2006. 03. 21. Besenyőtelek, 7.30-10.00 Bevásárló udvar 200«. 03. 28. Hatvan, 7.30-11.30 Fő út mentén Grassalkovich úton, Damjanich Szakképzési Intézetnél
