Heves Megyei Hírlap, 2006. március (17. évfolyam, 51-76. szám)

2006-03-20 / 66. szám

2006. MÁRCIUS 20., HÉTFŐ - HEVES MEGYEI HÍRLAP nüMi 5 MEGYEI KORKÉP ■HMH Hmmmmmmmussrnm Eljárási törvénymustra az ügyvéddel (Folytatás az 1. oldalról) Az AB 2003 júniusa végén alkot­mánysértőnek minősítette a ko­rábbi Be. rendelkezését, misze­rint annak nem jár kártalanítás, aki nem fellebbez az elsőfokú el­marasztaló ítélet ellen. A jogalko­tók arra sem vették a fáradságot, hogy azonnal módosítsák a meg­semmisített paragrafust, így vé­gül az új Be.-be is alkotmánysér­tő szakasz került be. Az ilyen ano­máliákat a 2003 decemberében hatályba lépett, s az Európai Unió joganyagával már harmonizáló törvény tette helyre. —Melyek voltak az új Be. meg­alkotásának legfőbb motívu­mai? — Úgy mondhatjuk, a várako­zás az volt, hogy a kényszerin­tézkedések alkalmazásánál szi­gorúbbá válnak a feltételek, gya­rapodnak a terhelt védekezéshez fűződő jogai, növekszik az ügyész és a védő szerepe a tár­gyalási szakaszban, már csak azért is, hogy a bírósági eljárás ne a rendőrségi procedúra meg­ismétlődése legyen. Cél volt az eljárások egyszerűsítése és gyor­sítása is. — Mi teljesült e célok közül? — A gyorsabbá válást segíti, hogy nőtt azon büntetőeljárások száma, amelyek esetében a vád­lott távollétében is lehet tárgya­lást tartani. Beismerő vallomás megtételekor valóban egyszerű­södik a procedúra. Bonyolultabb ügyekben a nyomozás elrendelé­se előtt a korábbi Be.-ben létezett a feljelentés-kiegészítés intézmé­nye. Ezt eltörölték. Immár 3 nap alatt döntési kényszere van a nyo­mozó hatóságnak. Ez viszont nem minden esetben segíti az alapos, körültekintő tájékozódást. Elhibázottnak tartom, hogy a nyo­mozás határidejét két évben szab­ták meg. Ez ugyan hosszú idő, de nem mindig elégséges. Példa rá a móri bankbéli mészárlásos ügy. Ilyenkor belekényszerítik a ható­ságokat a megalapozatlan vád­emelésbe, s végül a bíróság nyo­mozza ki az ügyet. Ugyanakkor az igazságszolgáltató testület akár tíz évig is vizsgálódhat, hi­szen ennek nincs jogszabályi kor­látja. —A kényszerintézkedések so­rában az előzetes letartózta­tás, illetve az óvadék szabálya­itól vártak „áttörést” a szak­emberek...- Az volt az illúzió, hogy az új' Be. révén talán szűkül az előzetes letartóztatás elrendelésének kö­re. Ez azonban a tapasztalatok szerint nem következett be. A háziőrizet, mint kényszerintéz­kedés alkalmazása ugyanakkor túl drága, hiszen nincs rá sem elég pénz, sem elég ember. Az új Be. szerint az eljárások előkészí­tését a rendőrség végzi. Megint csak a móri ügyre emlékeztetek: elkapják a gyanúsítottat, 72 órá­ig bűnügyi őrizetbe veszi a rend­őrség, majd a nyomozási bírónak egy vaskos dosszié alapján gya­korlatilag órák alatt döntenie kell arról, megalapozott-e a bűntény gyanúja, s a kényszerintézkedés. Súlyos bűnügyben merje ugyan azt mondani, hogy nem tartóztat­ja le az őrizetben volt gyanúsítot­tat?! Kényszerpályán mozog... Ami az óvadékot illeti, a kezdeti lendület után ez is elsikkadóban van. Tudvalévő, hogy a törvény szerint csak akkor van mód óva­dék megállapítására, ha a gyanú­sított a szökésével, elrejtőzésével veszélyeztetheti az eljárás sike­rét. Kezdetben több ilyen kére­lem is befutott, de a többségüket elutasították. Már csak azért is, mert az említett feltételnek nem feleltek meg az ügyek. Manapság már nem is igen alkalmazzák. El­vétve találkozhatunk ilyennel. A legsúlyosabb gazdasági bűncse­lekmények esetében, s csak a leg­gazdagabbak élnek vele. Említ­hetem Heves megyei példának, hogy egy nagyobb értékre, üzlet­szerűen elkövetett csalás bűn­tettének elkövetésével három sze­mélyt gyanúsítottak megalapo­zottan. Közülük kettőjüknek volt pénze, s esetükben 5, illetve 4 millió forint óvadék megfizetését tette lehetővé a bíróság. A harma­dik társuk - lévén szegényebb - maradt a rács mögött — Előrelépést reméltek szak­emberek, állampolgárok a pót- magánvád jogintézményétől is... — Hazánkban nagyon erős az officialitás, a hivatalból való vád­képviselet elve, a magánvád kivé­tel. Utóbbi kisebb vétségek, mint magánlaksértés, könnyű testi sér­tés, rágalmazás, becsületsértés esetén alkalmazható. Ma már bi­zonyos esetekben, amikor az ügyész nem emel vádat, akkor a sértettnek módja van pótmagán- váddal élni. Ezzel csak az a baj, hogy pont akkor nem lehetséges, amikor logikus lenne, s akkor igen, amikor nincs is rá szükség. Ugyanis akkor indítványozható pótmagánvád, ha az ügyész nem Iát bűncselekményt. Ez azonban inkább jog-, és nem ténykérdés. Ha az ügyész azt mondja, hogy az adott ügyben nincs elég bizonyí­ték a bűncselekmény gyanújá­hoz, és a feljelentést elutasítja - ez szubjektív megítélés -, akkor viszont nem lehet pótmagánvád- dal élni. Holott e kérdés elbírálá­sa valójában a bíróságra tartozna.- Nőtt az ügyész és a védő sze­repe a tárgyalásokon?- Ez az elképzelés sem igazán vált be. Az volt a cél, hogy majd a vád képviselője, illetve a védő kérdezi elsősorban a feleket. Ez­zel szemben továbbra is a bíró a felelőse a tárgyalási szakasznak. Szűkültek a védői jogosítványok a nyomozati szakban, hiszen ko­rábban az ügyvéd a tanúkihall­gatásokon jelen lehetett, most vi­szont ezek tartalmáról is csak a nyomozás befejezésekor, az irat­ismertetéskor tájékozódhat. Rop­pant furcsának találom azt is, hogy ha nincs meghatalmazott védő, akkor a nyomozó hatóság rendel ki ügyvédet Ez bizony ké­telyeket vet fel. Úgy vélem, az ügyvédi kamarában kijelölhető lenne egy testület, amely a kiren- deléses védelemről határozna. Például szakterületek szerint, hogy ki járna el a fiatalkorúak, a közlekedési, a személy elleni ügyekben.- Van-e módjuk a jogalkalma­zóknak arra, hogy észrevétele­iket eljuttassák a jogalkotók­hoz?- Valamikor még társadalmi vitára bocsátották a jogszabály- tervezeteket, például az SZDSZ megküldte ne­kem is a készü­lő törvényjavas­latokat vélemé­nyezésre. Nap­jainkban ez már nincs így. Igaz, talán azt is mondhatják, én sem keresem a jogalkotókat, hogy tapasztalataimat átadjam nekik. Hasznos lenne visszatérni arra a gyakorlatra, hogy a jogal­kalmazásban résztvevő ügyvé­dek, jogtanácsosok ismeretei is tükröződjenek az eljárási jogsza­bályokban. Elvégre ők dolgoznak elsősorban velük. Dr. Magyar Elemér Tájékozódás az interneten A fiatalabbak figyelnek a divatra (Illusztráció.) Bár a gyakori internetezők 40 százaléka vásárol valamilyen rendszerességgel az interneten keresztül, az esetek többségében Inkább kisebb értékű terméke­ket: könyveket, CD-ket, DVD-ket vesznek ily módon. A legelterjed­tebb számlakiegyenlítési mód az átutalás, az online fizetés még nem hódított teret magának: mindössze a vásárlók egynegye­dére jellemző. Míg az online ren­delés a gyakran netezők körében is csak egy kisebbségre jellemző, addig az, hogy vásárlás előtt az interneten keresnek informáci­ót, általánosnak mondható: kö­zel 90 százalék él ezzel a lehető­séggel, és keresi fel a gyártók, forgalmazók honlapját, szakmai web-oldalakat vagy vásárlói fóru­mokat. A kutatás (az NRC Piackutató és a TNS Hungary közös felmé­rése) az online vásárlás mellett az internet-használók általános, vásárlással kapcsolatos attitűd­jeire is koncentrált. Eszerint elmondható, hogy az internetezők háromnegyed ré­sze szívesen próbál ki teljesen új termékeket, és körülbelül ugyanennyien élnek az akciók adta lehetőségekkel. 80 százalé­kuk hajlandó a jobb minőségű árura több pénzt áldozni, míg 90 százalékuk széles körben tájé­kozódik, mielőtt nagyobb értékű terméket vásárol. A nők körében sokkal inkább jellemző az üzletekben való néze­lődés, vásárolgatás, számukra igen fontos, hogy ne csak virtuá­lis formában találkozzanak a ki­választott termékkel, de meg is érinthessék azt, mielőtt a vásár­lás mellett döntenének. Velük gyakorta megtörténik, hogy olyan dolgokra is szemet vetnek egy üzletben, amire a vásárlás előtt még nem is gondoltak. 60 százalékuk saját bevallása sze­rint impulzusvásárló, míg ez az arány a férfiak esetében jóval ala­csonyabb. A nők mintegy fele, a férfiaknak viszont csupán egy­negyede tölti szívesen szabadide­jét azzal, hogy sorra járja az üz­leteket, még akkor is, ha végül nem is vásárol semmit, csak né­zelődik. A nőkről továbbá el­mondható, hogy a férfiaknál töb­bet adnak a divatos öltözködésre, igyekeznek követni a divatot. Ők azok, akik érzékenyebbek az ak­ciókra, leárazásokra: 82 százalé­kuk ha teheti, akciós terméket vásárol, míg a férfiak 70 százalé­ka használja ki az árleszállítások ( adta lehetőségeket. A férfiakat a márkahűség jel­lemzi inkább: kétharmaduk az esetek többségében ragaszkodik a megszokott márkákhoz. A nők­nek csupán fele kötelezi el magát valamilyen brand mellett, ők szí­vesen próbálnak ki új dolgokat, akár új márkákat is. Az életkor emelkedésével a di­vatkövető magatartás meglehe­tősen háttérbe szorul. A 35 év fe­lettieknek csupán egyharmada gondolja úgy, hogy ő lépést tart a divat alakulásával, míg a 14-17 évesek kétharmad része öltözkö­dik a trendnek megfelelően. A fi­atalok szívesebben nézelődnek, vásárolgatnak akár cél nélkül is, ők hajlamosabbak az impulzus- vásárlásra, de érzékenyebbek az árakra: számukra az akciós ter­mékek a legvonzóbbak. A 25-34 év közötti internetezők jellemző­en márkahűek - 63 százalékuk általában a megszokott márká­kat vásárolja -, és hajlandóak többet áldozni a magasabb minő­séget képviselő termékekre. (163656-179001) Ne a szóbeszédnek higgy! Légy a fültanúnk? Győződj meg a saját füleddel arról, hogy mire képes a Vodafone hálózat! Jelentkezz az országos Térerőpróba 256 helyszínének egyikén, és térj haza személyes tapasztalatokkal, na meg egy értékes nyereménnyel! A Térerőpróba következő helyszínei: vodafone március 1-tői és a kapcsolódó nyeremé meghirdetett helyszínein akik a helyszínen a teszt« tsz. An és az adó A részvétel feltételeiről oldalon, vagy a Térerőpróba átékban azok vehetnek részt, eljes körűen kitöltötték. 2006. 03. 21. Besenyőtelek, 7.30-10.00 Bevásárló udvar 200«. 03. 28. Hatvan, 7.30-11.30 Fő út mentén Grassalkovich úton, Damjanich Szakképzési Intézetnél

Next

/
Thumbnails
Contents