Heves Megyei Hírlap, 2006. február (17. évfolyam, 27-50. szám)
2006-02-06 / 31. szám
A NAP TÉMÁJA HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2006. FEBRUÁR 6.. HÉTFŐ cianid A tiszai ciánszennyezés hat évvel ezelőtt több mint ezer tonna hal pusztulását okozta. Ma is több tucat olyan bánya működik, amely hasonló veszélyt jelent a magyarországi folyókra. NEM MÚLT MÉG EL A CIÁNVESZÉLY A tiszai ciánszennyezésre emlékeztek a napokban Szolnokon. A hat évvel ezelőtti tragédia bármikor megismétlődhet, mivel a Kárpát-medencében ma is hasonló technológiával termelnek ki aranyat. Europress-összeállítás Hat évvel ezelőtt érte el a Szamost a romániai Nagybánya nemesfémbányájából érkező cián- szennyezés. A magyarországi folyókon két hét alatt levonuló szennyeződés 1241 tonna hal pusztulását okozta. Nagybányán azóta is folyik a kitermelés, ám nem ez az egyetlen veszélyforrás a magyarországi vizekre: egy brüsszeli tanulmány szerint 25 romániai, hat ukrán egy szlovák és 11 magyar ipari létesítmény lehet ökológiailag veszélyes a Tisza vizére. A középkori Magyarország Európa és a nagy földrajzi felfedezések előtt az akkor ismert világ legjelentősebb aranytermelője volt. A XX. század végén azonban a korábbi, már kimerültnek, vagy gazdaságtalanul működő lelőhelyeknek felvetődött az újrahasznosítása. A közelmúltban a kanadai Tournigan Gold Corporation vette tervbe, hogy újra aranyat és ezüstöt bányásznak a szlovákiai Körmöcbányán. A településen működött a középkorban Magyarország s egyben Európa legnagyobb aranybányája. A legendás körmöd arany a kontinens termelésének 80 százalékát adta, a XVIII. században azonban hanyatlásnak indult a bányaművelés. A település lakosai a „Városunk az aranynál is többet ér” jelszó alatt tiltakoznak a kanadai A csongrádi Kompállomáson markolóval szállították el a haltetemeket. 2000 februárjában több mint ezer tonna hal pusztulását okozta a szennyezés. cég tervei ellen. A helyiek szerint az újrainduló aranybányászat veszélyeztetné a gyönyörű középkori város és a környező falvak ökoturizmusát. A nyílt színi fejtés óriási zajjal járna, a por belepné a településeket. A legnagyobb veszélyforrás azonban az, hogy a termelést csak úgy tartják gazdaságosnak, ha itt is azt a cianidos technológiát használnák, amely a Tiszán okozott ökológiai katasztrófát 2000- ben. Körmöcbánya - szlovák neAz időjárásra fogják a katasztrófát márciusra tűzték ki o ciánperben az újabb tárgyalást A Fővárosi Bíróság (FB) tavaly ősszel döntött így, miután eredménytelenül zárult az érdekegyeztetés a román Transgold SA és a magyarállam között A tárgyaláson ugyanis a román és a magyar tudományos véleményeket hallgatták volna meg ám román részről senki nem jelent meg. egyelőre még azt sem lehet tudni, hogy a román cég felelősségét a magyar vagy a román jog anyag alapján bírálják eL Ez azért is fontos, mert csak ezután lehet a kártérítésről tárgyalni. A perben csaknem 29 milliárd forintot követel Magyarország a korábban Aurul, ma már Transgold nevű cégtől. A 2005, május 2-1 tárgyaláson az FB ideiglenes intézkedésében arról döntött, hogy a romániai Transgoldnak azonnali hatállyal 85 százalékkal vissza kell fognia termelését. Egy éve az ausztrál-román tulajdonú Transgold ügyvédje közölte, hogy vis maiorra hivatkozva nem akarnak kártérítést fizetni. Álláspontja szerint ugyanis a katasztrófa fő oka a rendkívüli csapadékos időjárás volt. Ma is mérgezett a szennyezett folyóvíz A tiszai ciánszennyezés utóhatásait 27 helyen a mai napig figyelik a Halászati és Öntözési Kutatóintézet (HAKT) munkatársai. A szarvasi cégnél szaporították mesterségesen a magyar bucót, mely a katasztrófa hatására szinte teljesen kipusztult a Szamosból „A védett fajon kívül megtizedelődött a selymes durbincs állomány, igen ritka lett a süllő és a menyhal, valamint a nem őshonosfehér busa" - emlékezett Győré Károly halászat biológus. A FIAKI munkatársa szerint a folyó teljes szakaszán a teljes tiszai halállomány mintegy 30-35 százaléka pusztult el a ciánszennyezéskor. A Szamosban azonban teljes mértékben kipusztult az élővilág, míg a Tiszában Dombrádig 40-90 százalékos volt a pusztulás. Szegednél a halállomány 80-90 százaléka maradt meg. Szerencsére a ciánszennyezés hamar levonult, s az élővilág szinte teljesen regenerálódott. Győré Károly szerint azonban a szennyezéssel érkező, igen lassan lebomló nehézfémek - például az ólom - azonban még évekig mérgezik a környezetet. vén Kremnica - mindössze 80 kilométerre van a magyar határtól. A nagybányaihoz hasonló katasztrófa esetén a szennyezés a bánya melletti patakból tíz kilométer után a Garamba ömlene, mely Esztergomnál folyik a Dunába. A szennyeződés kevesebb mint egy nap alatt érne Magyar- országra. A magyar kormánynak nem áll módjában megakadályozni a beruházását, de az engedélyezési eljárásban figyelembe kell venni a mi szempontjainkat is. Az Európai Parlament a közelmúltban szavazta meg azt az irányelvtervezetet, amely alapján új bányák nyitásakor egy garanciaösszeget kell letétbe helyezni, melyből az esetleges károkat fizetnék ki. A kanadai-román Gold Corporation a romániai Verespatakon - Rosia Montana - tervez egy nagyobb szabású aranybányát nyitni. A településen már római kortól termelnek ki nemesfémet. A Szamoson és a Tisza felső szakaszán minden élet kihalt a vízben A tervek szerint Verespatakot, Buntát, Szarvaspatakot eltörölnének a föld színéről lakóházakkal, temetőkkel, templomokkal és a római kori emlékekkel együtt, hogy egy hatalmas tározót építhessenek a Szarvaspata- ki-völgyben. 220 millió tonna kőzetet külszíni fejtéssel bányásznának ki, melyet porrá törnének, s ciánnal kezelve nyernék ki a nemesfémet. A 240 ezer tonna ciános zagyot egy 800 hektáros tározóban tartanák egy 182 méter magas völgyzáró gát segítségével. A zagytározóban szulfát és egyéb kénvegyület is felhalmozódna, amely hosszú éveken keresztül veszélyeztetné a környéken élőket a művelés után is. A tervek szerint 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt termelnének ki. Az esetleges ciánszennyezés az Abrudon, az Aranyoson, majd a Maroson keresztül érne Magyarországra a Tiszába. A verespataki tervek ellen jelentős nagyszabású nemzetközi tiltakozás indult el. Magyarországon a környező országokban folyó ciános technológia veszélyeire a hat évvel ezelőtti nagybányai gátszakadás hívta fel a figyelmet. Itt az ausztrál-román Aurul bányászik nemesfémet a ciános technológiával a város határában. A korábbi meddőhányókat hasznosították újra, a kilúgozott nemesfémekből visszamaradó zagyot csővezetéken a Nagybozinta közelében lévő 93 hektáros tározóba vezetik. A fóliában körülvett tározóban a természetre óriási veszélyt jelentő, óriási mennyiségű mérgezőanyagot tárolnak. Tavaly novemberben Magyar- országot Romániából újabb cián- szennyezés érte a Tiszánál, de akkor az 50 milligramm/liter ciántartalom alatta maradt az uniós határértéknek. Akkor a borsabányai zagytározójából szivárgott a vizekbe a nátriumcia- nid. A hat évvel ezelőtt határérték ennek a kétszázszorosa volt. Ez történt hat éve 2000. JANUÁR 30-án a romániai Nagybánya melletti, ausztrál-román tulajdonú Aurul Bányaipari Vállalat által fenntartott nemesfémbánya ülepítőjéből gátszakadás miatt súlyos cianid- szennyezés történt, amely a Zazaron, a Láposon, majd a Szamoson keresztül elérte a Tiszát is. A folyón másodfokú vízminőségvédelmi készültséget kellett elrendelni. A szakemberek ekkor még úgy gondolták, hogy a szennyezés nem okoz ökológiai katasztrófát, gyorsanfelhígul majd a Tiszában. FEBRUÁR 3-án kiderült, hogy a vártnál lassabban közelít Szolnok felé a szennyezés. , A Szamoson 31-32 milli- gramm/litert cianidtartal- mat mértek, ez több mint háromszorosa annak az értéknek, amelynél erősen szennyezettnek tekintik a felszíni vizeket. február 5-étől a Tisza-ta- von és a Tisza Szolnok megyei szakaszán teljes halászati tilalmat rendelnek. Szolnokon ásványvíz-felvásárlási láz alakul ki. FEBRUÁR 7-ÉN A Tisza cianiddel szennyezett vize eléri Jász-NagykunSzolnok megyét. A tiszafirediek döbbenten nézték, ahogy a folyó soktonnányi haltetemet sodor magával. Szalay Ferenc szolnoki polgármester felhívta a figyelmet, hogy a lakó sok 3-5 napra elegendő vizet készletezzen. február 8-án délelőtt érte el Szolnokot a szennyezés, amelynek fő hulláma. február 9-én hajnalban hagyta el a várost. Délután bejelentették: nincs szükség tovább a bevezetett intézkedésekre, azaz ismét iható és korlátlanul használható a vezetékes víz. A vezetékes rendszerbe nem került szennyezett víz. A megye Ti- sza-szakaszán összesen 57- 58 tonna haltetemet gyűjtöttek konténerbe a halászok. február ii-ÉN a ciánszeny- nyezés elérte Szegedet. A csongrádi megyeszékhely vízellátását nem a Tiszából nyeri, ezért itt nem kellett korlátozásokat bevezetni. Ekkor már a szennyezés koncentrációja is alacso nyabb volt: az országot elhagyó vízben literenként 1,49 milligram. február 17-én Szolnokra érkezett Romica Tomescu- román környezetvédelmi miniszter, aki közölte: a bukaresti kormány teljesíti nemzetközi kötelezettségeit, és érdekelt a gyors kárfelmérésben. A román jogszabályok szerint fizetnie kell a szennyezőnek. március 10-ÉN a románia Borsabánya térségében működő bánya tározójának gátja az eső és a hó olvadása miatt átszakad, mintegy 20 ezer tonna nehézfémekkel szennyezett zagy kerül a Vasérbe, majd a Tiszába
