Heves Megyei Hírlap, 2006. február (17. évfolyam, 27-50. szám)
2006-02-27 / 49. szám
4 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2006. FEBRUÁR 27., HÉTFŐ MEGYEI KORKÉP m^ßmm WiíxMMMMM Együnk és egészségesek leszünk téli időszak Mindannyiunk immunrendszere fokozott terhelésnek van kitéve A gyógynövények hatása közismert, a betegségek megelőzése során viszont kevésbé használjuk őket Egyél, és egészséges leszel! Ezek a szavak nem egy rossz étvágyú gyermekét biztató anyuka szájából hangzottak el, hanem a Magyar Gyógy- növényes Orvosok és Alkalmazók Közhasznú Egyesületének téli immunerősítő étrendjére hívják fel a figyelmet. A téli időszak végére mindannyiunk immunrendszere fokozott terhelésnek van kitéve. Ez a felső légúti vírusok, az influenza időszaka. Egy-egy tüsszentéssel vírusok raja száguld felénk 60-80 km/óra sebességgel, nem csoda hát, ha előbb vagy utóbb valamelyik minket is leterít. De ne adjuk magunkat ilyen könnyen, erősítsük immunrendszerünket, hogy minél hatékonyabban léphessen fel a kórokozók ellen. A gyógynövények hatása a már kialakult betegségre közismert, betegségek megelőzésében azonban kevésbé szoktuk használni őket. Pedig érdemes! A legismertebb, és számos klinikai vizsgálattal igazoltan hatékony immunrendszer-erősítő gyógynövény a kasvirág (Echinacea purpurea). A vizsgálatok szerint a kasvirág különböző származékai hatékonyan segítik a szervezet védekezését bakteriális kórokozók ellen. Immunerősítő szerepéről kevésbé ismert gyógynövény a Sambucus nigra, azaz fekete bodza. A bodza hatása rendkívül összetett, egyrészt eltávolítja a szervezet káros anyagcsere- termékeit (méregtelenít), ezáltal növelve a szervezet védekezőképességét. A fekete bodza kivonataival lefolytatott számos klinikai vizsgálat eredménye világosan bebizonyította, hogy képes számos felső légúti fertőző betegség kialakulásáért felelős vírus szaporodását gátolni. A bodza a népi gyógyászatban előszeretettel alkalmazott lázcsillapító, izzasztó, fájdalomcsillapító hatása miatt a hűléses megbetegedések kezelésében. Meglepő módon a „gyermekek kedvence”, a sóska is hasznos lehet a téli időszakban. A sóska közismert vasforrás is, de emellett képes olyan ,A nap egy immunerősítő itallal indul, majd délben egy olyan menüsorral folytatódik, mely tartalmaz valamilyen immunerősítő összetevőt...” anyagok felszabadulását serkenteni a szervezetben, melyek segítenek a fertőzés leküzdésében. A sóska másrészt gyulladáscsökkentő hatású is, ennek köszönhetően kiválóan enyhíti a hűléses megbetegedések tüneteit A kevéssé ismert vasfüvet elsősorban savanyúságok tartósításánál használják. Áldásos hatását azonban szinte mindenki ismeri, hiszen a téli időszakban kevesebb friss gyümölcsöt, zöldséget fogyasztunk, „savanyúságot” azonban annál gyakrabban. A vasfű szintén az immunrendszer erősítése révén segíti a szervezetünket, hogy hatékonyabban védekezzen a kórokozók hadára. A kakukkfű és a hársfa virágának hurutoldó hatása közismert, nagyszerűen enyhítik a különböző köhögéses panaszokat, segítik a hurutos váladékok felszakadását. Ezen példák ismeretében fogalmazódott meg a Magyar Gyógynövényes Orvosok és Alkalmazók lelkes csapatában, hogy miért ne ehetnénk immunrendszerünk kedvére a téli időszakban. És ötletük Benke László olimpiai bajnok, mesterszakács személyében meghallgatásra talált. Laci bácsi olyan gyógynövényeket tartalmazó menüsort állított össze, melyek az immun- rendszer működését fokozzák, így a nap egy immunerősítő itallal indul, majd délben egy olyan menüsorral folytatódik, mely tartalmaz valamilyen Immunerősítő összetevőt A reggeli italok többek között bodzatea, bodzaszörp, csipkebogyótea, csalántea, illetve hársfatea. Délben pedig olyan ételek kerülnek sorra, melyek kakukkfüvet, vasfüvet, sóskát, bazsalikomot, illetve natúr fokhagymát tartalmaznak. Az emberek többsége szívesen eszik finom ételeket, hát még ha annak is tudatában lehet, hogy ezt az egészségéért teszi. Hiszen egy hideg téli reggelen kifejezetten jól jöhet egy kis mézes bodzatea. Ebédre pedig a legtöbben szívesen fogyasztanának roston sült pulykát rozma- ringos zöldségekkel. Hogy csak két (Jolgot emlősünk*. Az egyesület az ötletéhez egy egéseségére »kát adn-30 fős' csapatot is keresett, akik 30 napon keresztül mindennap ezeket az ételeket fogyasztják. A vizsgálat február 18-án indult, és egy hónap múlva orvosi vizsgálattal zárul. Ekkor derül ki, hogy vészelték át a téli szezont, és tényleg messziről elkerülte-e házuk táját az influenza. Az autósok fele gyorsan ment az autópályán Árpa Attila, az NSL Egyesület elnöke traffipaxszal mérte az M5-ös autópályán haladó autók sebességét Kiderült, hogy a vezetők 49%-a gyorsabban ment, mint 130 km/óra. Az eredmény korántsem meglepő. Az NSL Egyesület a sebességmérést műszer segítségével az M5- ös autópálya Budapestről kifelé vezető szakaszán végezte. A SARTRE-3 európai uniós közvélemény-kutatás szerint a vezetők fele bevallja, hogy rendszeresen gyorsabban hajt az autópályákon, mint a maximálisan megengedett 130 km/óra. Különösen érdekes adat, hogy a magyar vezetők 36%-a szeret gyorsan vezetni, és mégis ennél jóval többen, az autósok fele lépi át rendszeresen a sebességhatárt. Az összes magyar vezető 14%-a tehát annak ellenére hajt 130 km/h felett, hogy nem szeret gyorsan vezetni. A kérdés tehát, miért van szükség olyan szabályozásra, amelyet a vezetők any- nyira komolytalannak tartanak, hogy figyelembe sem veszik? Az NSL Egyesület álláspontja szerint az elavult és felesleges közlekedési szabályok többet ártanak, mint használnak. Az NSL Egyesület elsődleges célja: „No Speed Limit On Highways!”, azaz annak elérése, hogy töröljék el a sebességkorlátozást az autópályákon. Ausztriában a vezetők több mint 40%-a rendszeresen gyorsabban hajt a megengedettnél. Egyes szakaszokon^«*, n^irány túllépi a 70%-ot is. Ez a kezdeményezés iMwt OwrbacttisÉteleke- dési miniszter Tempo-160 programjának első lépése. A Nt>Speed Limit kampány az autópályák sebességkorlátozásának eltörléséért többről szól, mint a közlekedési táblák leszerelése, hiszen a cél, hogy a közlekedési szabályokat vegyék komolyan az autósok. A magyarok a legjobban az Európai Unióban bíznak Magyarországon 2005 őszén az emberek a korábban mért eredményekhez képest elégedettebbeknek bizonyultak élethelyzetükkel, és a jelek szerint egyre többen remélik, hogy helyzetük középtávon tovább javul. Az utóbbi időszakban kissé javult a magyar válaszadók véleménye helyzetüket illetően, a megkérdezettek 56%-a nyilatkozott úgy, hogy általában véve elégedett az életével. Ez az egy évvel korábbi, 2004 őszi adatfelvételhez képest 4 százalékpontos növekedés, és nagyságrendileg megegyezik a legutóbbi, 2005 tavaszán készült felmérés eredményével (54%). Az EU 25 tagországának átlagával összehasonlítva Magyar- országon továbbra is sokkal kevesebben vallják magukat elégedettnek, mint a többi tagállamban átlagosan (80%). Az EU- tagországokban csak minden ötödik polgár (20%) elégedetlen a helyzetével, nálunk viszont majd minden második (44%). A következő 12 hónap kilátásaival kapcsolatban majdnem minden harmadik magyar úgy véli, hogy élete jobb lesz a következő egy év során, de azt már sokkal kevesebben gondolják, hogy a magyar gazdaság helyzete is javulni fog (19%). A magyarok többsége még mindig a munkanélküliséget tartja Magyarország legnagyobb problémájának, ezt a területet minden második válaszadó jelölte meg legfontosabb problémaként. Bár a magyarországi munkanélküliség még mindig az EU átlaga alatt van, 2005 második felében a mutató folyamatosan emelkedett és tartósan 7% fölött maradt. A második legfontosabb probléma a magyar válaszadók szerint a gazdaság helyzete, ezt a területet 34% emelte ki. A magyarok szemében a problémás területek közé tartozik még az egészségügy (30% jelölte meg), az infláció (20%) és a bűnözés (19%) is. A megkérdezés során felsorolt intézmények közül a magyarok legnagyobb arányban (57%) az Európai Unióban bíznak, amelyet a rendőrség és a jótékonysági szervezetek követik a leghitelesebbnek tartott intézmények listáján (mindkét intézmény esetében 55% mondta, hogy bízik A nemzeti parlamentet a válaszolók alig több, mint negyede tartja csak hitelesnek FOTÓ: GÁL GÁBOR benne). Őket követi az ENSZ, amelyet a hazai válaszadók 54%- a tart hitelesnek, majd a nemzeti hadsereg (49%) és a vallási szervezetek (46%) következnek. Legkevésbé a politikai pártokban (14%), a szakszervezetekben (20%), illetve a sajtóban (25%) és a nagyvállalatokban (25%) bíznak a magyar válaszadók. Figyelemre méltó, hogy a válaszolók alig több, mint egynegyede bízik a nemzeti parlamentben. Magyarországon 2005 őszén az emberek a korábban mért eredményekhez képest elégedettebbeknek bizonyultak élethelyzetükkel, és a jelek szerint egyre többen remélik, hogy helyzetük középtávon tovább javul. Az EU:tagság hazai támogatottsága azonban tovább csökkent, és stagnáló, de magas a tagsággal kapcsolatban semleges választ adók vagy bizonytalanok aránya a megkérdezettek között. Ebben minden bizonnyal jelentős szerepet játszottak a még 2005 végén is elhúzódó viták az Európai Alkotmányról és az új tagállamok támogatási rendszerét is jelentősen befolyásoló következő uniós költségvetésről. Magyarországon változatlan az a jelenség, hogy míg az EU 25 tagállamának átlaga felett van azok aránya, akik bíznak az Európai Unióban, a támogatottság és a tagság pozitív megítélése jóval az átlag alatt marad. Azok aránya, akik szerint a tagság jó dolog Magyarország számára, 39% volt 2005 őszén az Eurobarometer adatai szerint A tagságot nem előnyös dologként megítélők arányánál (42%) jelentősen alacsonyabb a tagságot kimondottan ellenzők aránya (14%), ami azt mutatja, hogy azok többsége, akik nem tartják előnyösnek a tagságot, kimondottan hátrányosnak sem találják azt, tehát a kérdés megítélésekor inkább semleges álláspontra helyezkednek. Magyarország a tagságot előnyösnek ítélők 41%-os arányával 11 százalékponttal van a 25 tagország átlagos mutatója alatt. Magyarországhoz viszonyítva alacsonyabb értéket a tagság előnyös megítélésében csak Svédország (32%), Ausztria (35%), az Egyesült Királyság (37%) és Ciprus (39%) mutatott.
