Heves Megyei Hírlap, 2006. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-16 / 40. szám

HEVES MEGYEI HÍRLAP -2006. FEBRUÁR 16., CSÜTÖRTÖK HORIZONT wwwwwowqgwwBwowwwwWwWwwwwBwWwwWWw^^ karantén Magyarországon is kimutatták a madárinfluenza kórokozóját. Szakemberek attól tartanak, a vadmadarak tömeges vonulásával tömegesen érkezhetnek a halálos vírust hordozó szárnyasok. MEGÉRKEZETT A HALÁLOS VÍRUS Hazánkban elsőként Bács-Kiskun megyében bizonyosodott be: vadon élő madarak elhullását a madárinfluenza H5 vírusa okozta Magyarország most éles­ben próbálhatja ki, vajon tényleg felkészült-e a ma­dárinfluenza elleni küz­delemre. Tegnap megerő­sítették: két Bács-Kiskun megyei településen talált madártetemek pusztulá­sát a H5 vírus okozta. Europress-összeállítás „Magyarországra sajnos megér­kezett a madárinfluenza” - kezdte tegnapi rendkívüli sajtó- tájékoztatóját Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Egyelőre két Bács-Kiskun megyei települé­sen, Csátalján és Nagybaracskán azonosították az átvonuló haty- tyúk elhullott tetemében a H5-ös vírust. A negyven madár - több­nyire hattyú és kormorán - tete­mét még február 4-én találták meg. Ezek az állatok is bekerül­tek a madárinfluenza miatt hat hónapja szúrópróbaszerűen vizsgált tetemek közé, és kimu­tatták bennük a H5 vírust. Az, hogy ennek emberre is veszé­lyes N1 variánsról van-e szó, az EU weybridge-i laboratóriumá­ban elvégzett vizsgálatok után derül ki, napokon belül. Balogh László, a Bács-Kiskun Megyei Védelmi Bizottság elnö­ke szerdán ló órától Nagyba- racska és Csátalja három kilo­méteres körzetében zárlatot, tíz kilométeres körzetében pedig megfigyelési zónát rendelt el. Az intézkedés Szeremlét, Bátmo- nostort, Dávodot és Homorúdot is érinti. Ebből a térségből élő ba­romfit, tenyésztojást vagy ba­romfitrágyát kivinni nem lehet. Vágott baromfit is csak külön en­gedéllyel szállíthatnak az üze­mek. A zárlat betartását a köz­utakon a rendőrség felügyeli. Ha újabb megbetegedés nem törté­nik, akkor a tíz kilométeres kör­zetben 30 napig, a három kilo­méteres körzetben pedig 21 na­pig tart a zárlat. Az állattartók­nak kötelességük az önkor­mányzatnál bejelenteni, ha ba­romfit tartanak, s ha valamelyik állat megbetegszik. Mivel a Dunaszekcső-Homo- rúd vonal tíz kilométeren belül­re esik a veszélyeztett területtől, Baranya ezen részén azonnali hatállyal megtiltottak mindenfé­le baromfiforgalmat, a háztáji baromfitartókat pedig arra köte­lezték, hogy zárják be állataikat. A kormányfő elmondta: a kór baromfira még nem terjedt át, a hatóságok célja, hogy ezt tovább­ra is megakadályozzák. Jelenleg kényszervágásra sehol nincs szükség. Gyurcsány Ferenc azt kérte, elhullott szárnyasokhoz senki ne nyúljon, ne tegye zacs­kóba, és ne próbáljon segíteni. Aki ilyet tapasztal, az inkább a 189-es számot hívja azonnal - tette hozzá. Süth Miklós orszá­gos főállatorvos hangsúlyozta: azt próbálják elkerülni, hogy át­terjedjen a betegség a háziállat­okra, ezért a két faluban már el­zárva kell tartani a háziszárnya­sokat, ám ezt más településeken is mindenkinek ajánlják. Vojnik Mária, az Egészségügyi Minisztérium politikai államtit­kára közölte: bár még a közelé­ben sincs Magyarország, ha ne­tán mégis megjelenne hazánk­ban az emberről emberre veszé­lyes változata is a vírusnak, az unióban elsőként tudnák a la­kosságot beoltatni. A vakcina előállítására szerződött Omnin- vest Kft. mindenesetre kétmilli­árd forintos hitelt kap a Magyar Fejlesztési Banktól, s további kétmilliárdos kutatás-fejlesztési támogatáshoz juthat az államtól. „A H5Nl-es madárinfluenza­vírus ellen az emberi szervezet védelmére kifejlesztett védőoltás engedélyeztetési eljárása még nem fejeződött be, a törzsköny­vezési eljárás várhatóan március első-második hetében zárul le” - tájékoztatta lapunkat az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) szóvivője. Felkészült a madárvonulásra, így a madárinfluenza várható tö­meges megjelenésére a Hortobá­gyi Nemzeti Park is. Jelenleg a hideg miatt nincs madármoz­gás, de a hét végére jelzett olva­dással egy időben megindulhat a vonulás - mondta az MTI-nek Gyarmathy István, a park igaz­gatóhelyettese. A madárvonulás időszakában tízezres madárcso­portok pihenhetnek meg a Hor­tobágyon, főleg vadludak és vad­récék érkezhetnek. A vadkacsa különösen nagy veszélyforrás, mivel a H5N1 vírusát tünetmen­tesen képes hordozni. A Horto­bágyi Nemzeti Park térségében folyamatos az őrszolgálat, a ma­dárfigyelés, s amennyiben ma­dártetemet találnak, azonnal vizsgálatra szállítják. Akárcsak tavaly, az idén is folyamatosan gyűjtik a madarak ürülékmintá­it, s vizsgálják, tartalmaznak-e valamilyen kórokozót. “Várható volt, hogy a madárinf­luenza megjelenik Magyaror­szágon, tulajdonképpen az a meglepő, hogy csak most ért ide - nyilatkozta lapunknak Takács László, a Baromfi Terméktanács igazgatója. Ugyanakkor hangsú­lyozta: ma Magyarországon na­gyobb veszélyt jelent az embe­rekre egy olyan állatbetegség, mint a veszettség. A magyar ba­romfihús garantáltan biztonsá­gos - tette hozzá Takács László, kiemelve: a madárinfluenza egy állatbetegség. A vírus megjele­nése nem jelent veszélyt a hazai tenyésztett baromfiállományra sem - tette hozzá. Emberre továbbra sem veszé­lyesek a maradak - hangsúlyoz­ta lapunknak Steiner Attila, a Vadvédelmi Világalap (WWF) programvezetője is -, a fertőzés­hez nem elég, hogy az ember a közelébe megy egy olyan szár­nyasnak, amely H5Nl-es vírus­sal fertőzött. A szakértő azonban kiemeli: a veszély akkor áll fenn, ha a vírus átterjed nagyüzemi csirkefarmokra, ahol akár több százezer baromfit tartanak. Vesztegzár Bácsban tojás? szárnyas? - kérdezi a faluból kifelé igyekvő au­tóstól a nagybamcski hely­ségnévtáblánál posztoló rendőr. A nemleges válaszra int, hogy lehet tovább autóz­ni. Tegnap ötkor már műkö­dött a zárlat Nagybaracska északi bejárójánál. hivatalosan szerda délután­ra derült ki, hogy baj van. A nem hivatalos források szerint február elejétől hul­lottak szokatlan számban az állatok, ami gyanúra adott okot - ez beigazolódott. Mindennek alig lehetett lát­ni nyomát Nagybaracskán. Szólt a délutáni misére hívó harang, gyerekek játszottak az utcákon. A Ferenc- csatona befagyott részén két madár tipegett, majd mind­kettő felröppent az estére elkészült felhívást a két falu valamennyi házá­ba eljuttatták: zárm kell tar­tani a baromfiakat, a fertőt­lenítésre különös gondot kell fordítani. Mától kirendelt ál­latorvosok ellenőrzik az ál­lattartók udvarát. Nagyba­racskán mintegy 7-8 ezres baromfiállomány van. Az évnek ebben az időszaká­ban Magyarországon nincs ma­dárvonulás - mondta Steiner At­tila. Az Afrikában telelő vadré­cék és vadludak március elején indulnak el Magyarország felé, de a fekete kontinens közepéig - ahol pusztít a madárinfluenza­vírus - sosem repülnek le. Fecs­kék, gólyák és más énekesmada­rak pedig egyáltalán nem kerül­nek kapcsolatba a kórokozóval. A Kárpát-medencében telelő hattyúk, szürkegémek, kormo- ránok és sirályok azonban öt- ven-száz kilométeres mozgáso­kat a téli időszakban is végez­hetnek. Ezek a vadmadarak Szlovákiából vagy Ausztriából átrepülhetnek magyar területek­re is. Kérdéses: miért éppen most fertőződtek meg a vadma­darak, miközben már 3-4 hónap­ja a régióban tartózkodnak és ez idő alatt nem találkozhattak más madárfajokkal? Esztergomban már veszélyes madarat etetni HIRTELEN RIASZTÓ és ViSSZClta- szító hellyé változott Esztergom belső csatornája, a Kis-Duna. Ez az égik legfontosabb téli madáretetető hely. Hattyúk, vadkacsák, ritkábban az errre tévedő dunai sirályok közé re­pülnek az elszáradt kenyérda­rabok. De meddig? A KEDD ESTI, szerda délelőtti események híre villámgyorsan terjed. Kedden a tűzoltók se­gítségét kérték ahhoz, hogy el­hullott hattyúkat halássza­nak le mlahogyan a belvárosi templom előtti szakasz vékony jégtábláiról. „meglep a hirtelen hatalmas­ra nőtt szám: mi tegnap, ked­den este csak két elhullott ál­lat kiemelésében segédkez­tünk” - mondja lapunknak, már szerda reggel Kövecs Ist­ván tűzoltó alezredes. reggel nyolc óra után ötven- száz méterenként figyelik a vi­zet a közterületfelügyelők. Közben híre jön, hogy a Kis- Dunán már dolgoznak a gyep­mesterek. Egy állóhajó mel­lett, a vékony jégen hátára for­dult, mocskos tollú madár. „tegnap már itt vergődött, es­te; nézni is rossz volt. Mára felkerült a jégre, elpusztult. Zsákba tesszük és beszállít­juk” - halljuk az egyik fel­ügyelőtől. Szakemberek sze­rint legkevesebb két nap szük­séges ahhoz, hog}' valamit megállapítsanak laboratóri­umban az elhullás okáról. Magyarország magas kockázatú területei AUSZTRIA 2006. február 2 hattyútetem o ESZTERGOM 11 madártetem UKRAJNA 2005. november 15 000 madártetem ROMANIA 2005. október közel 10000 madártetem Mitől nem kell tartanunk? • A boltok, piacok barom­fiárui teljesen biztonsá­gosak. • A baromfihús főzve vagy sütve fogyasztható. • A H5NI vírus emberről emberre nem terjed. SZLOVÉNIA 2006. február 1 hattyútetem CSÁTALJA, NAGYBARACSKA 9 madártetem o " » HORVÁTORSZÁG 2005. október 19 madártetem A madárinfluenza el­sősorban folyók, holtágak és tavak mentén, főként egy­kori árterületeken fordulhat elő. Mire kell ügyelnünk? • Ne nyúljunk madártetem­hez, madárürülékhez! • Ha tetemet vagy vergődő madarat találunk, hívjuk a 189-as zöld számot! • Fokozottan ügyeljünk, ha vadmadarak közelében tartózkodunk.

Next

/
Thumbnails
Contents